Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-23 / 198. szám

1994. augusztus 23., kedd CSUPA ÉRDEKES Huszonhárom napig étlen-szomjan Varsó (MTI) — Két geoló­gushallgató huszonhárom napot töltött étlen-szomjan egy dél-lengyelországi hasz­nálaton kívüli nikkelbányá­ban, mire egy mentőosztag megtalálta őket. Rafal Wszolát és Adam Alagierskit kórházba szál­lították, ahol — az orvosok szerint — legalább egy hó­napos ápolásra szorulnak. „Soha életemben nem ta­lálkoztam még ilyen eset­tel. El sem tudom képzelni, hogy bírták ki élelem nélkül ilyen hosszú ideig, de még ennél is felfoghatatlanabb, hogy víz nélkül is életben tudtak maradni” — idézte a Reuter Dr. Piotr Wojty- lakot, a kórház orvosát. Dühöngő elefánt Honolulu (MTI) — Egy feldühödött cirkuszi elefánt idomárja halálát okozta és egy másikat, továbbá 12 né­zőt pedig megsebesített Ho­noluluban. Az utcára kisza­badult állatot a rendőrség­nek le kellett lőnie. Az AP hétfői beszámolója szerint a szombaton történt eset előtt néhány nappal egy másik elefánt már okozott balese­tet előadás közben. A 21 éves, Tyk névre hallgató elefánt közvetlenül fellépése előtt vadult meg, előadás közben, amelyben négy társával együtt szere­pelt volna. Tyk hirtelen előtört a függöny mögül és felrúgta a fiatal idomárt — erről a nézők először azt gondolták, hogy része a produkciónak. Az elefánt ormányával fölemelte, földre dobta, s már majdnem a fejére ta­posott, amikor egy másik, idősebb idomár szerencsét­lenül járt társa segítségére sietett. Őt azonban az ele­fánt agyontaposta. A nézők a rémülettől hanyatt-hom­lok menekülni kezdtek, a gyerekek sikoltoztak. A tü­lekedésben tizenketten meg­sebesültek. Tyk a főbejáraton át ki­szabadult az utcára, de a rendőrök üldözőbe vették. Rövidesen a cirkuszi állat zsákutcába került, ahol több lövést adtak le rá. A földre rogyott, hatalmas termetű állatnak a helyi ál­latkert dolgozói halálos in­jekciót adtak be, de ez nem végzett vele, így ismét lő­fegyvert kellett használni. Ugyanebben a cirkusz­ban a múlt hétfői előadás alatt egy másik elefánt ki­döntötte a színteret körül­vevő rácsot, egy sorral hát­rébb dobta az egyik elöl ülő férfit, akinek felesége és nyolc gyermek a kidőlt rács aíá szorult. Szerencsére ak­kor senkit sem kellett sérü­léssel kórházba szállítani. m Amokfutó határőr Moszkva (MTI) — A no- vorosszijszki határőregy­ségnél eddig ismeretlen ok­ból egy katona vasárnap lö­völdözni kezdett, és három sorkatona életét kioltotta, hatot pedig megsebesített. Az ámokfutó katonát le­fegyverezték és őrizetbe vették. Az ügyben bűnvádi eljárás indult — írta az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség. A lövöldözés okainak ki­derítésére bizottság utazott a helyszínre. Ebben az évben már volt egy hasonló eset az orosz határőrségnél. Március 8- án a dél-kurili Tanfiljevo határőrsén két határőr meg­ölte hat alvó társukat, há­rom másikat pedig meg­sebesített. Ezután lelőttek egy helikoptert, amelynek személyzete szintén meg­sebesült — emlékeztetett az ITAR-TASZSZ. Az Eastburni Madárember elnevezésű vetélkedőn a * győztes Patsy Quick mutatja be tizenhét méteres re­pülését, amellyel el is vitte a pálmát a hölgyek kategó­riájában Hét légitársaság tizenhárom stewardesse vetélkedett a Miss Interline cimért Hongkongban. A királynő az Air New Zealand képviseletében Kirstin Roberts kisasszony lett AP-felvételek Bűnüldözés Amerikában Washington (MTI) — Rend­kívül fontos törvényhozási győzelmet mondhat magáé­nak Bili Clinton elnök azál­tal, hogy a képviselőház va­sárnap este — negyven sza- vazatos többséggel — jóvá­hagyta a kormányzat átfogó bűnüldözési törvényterveze­tét. Tíz nappal ezelőtt ugyanis a javaslat váratlanul fennakadt az ellentétes érdekek szövevé­nyes hálóján: a demokrata többségű képviselőház arra sem volt hajlandó, hogy enge­délyezze a tervezet szavazásra bocsátását. Az elutasító állásfoglalás valósággal letaglózta az elnö­köt és a demokrata párti ve­zetőket. Bili Clinton elnök­ségének egyik legjelentősebb programjának nyilvánította a törvényt, és nem számított rá, hogy pártjának ötvennyolc tagja is fellázad ellene. A többnyire konzervatív beállí­tottságú demokrata párti tör­vényhozók az ellenzéki repub­likánusokkal együtt azonban kifogást emeltek az ellen, hogy a tervezet dollármilliárdokat irányoz elő a szerintük kevés­sé hatékony és felesleges pénz­kiadást jelentő bűnmegelőzési programokra a büntetések to­vábbi szigorítása helyett. (A javaslatot valójában már ko­rábban jóváhagyta mind a kép­viselőház, mind a szenátus, ám mivel kétféle változat került ki a honatyák keze alól — az egyik ház 22, a másik 26 mil­liárd dolláros költségkeretre adta áldását —, a tervezetet egyeztető bizottság elé utal­ták; az újabb változat azonban időközben 33 milliárd dollárra dagadt, az ellenzők szerint leginkább a választási célokat szolgáló és személyi presztízst növelő pótlólagos kiutalások miatt.) Hasonlóképpen szálka volt a konzervatívok szemében a tá­madófegyverek tizenkilenc fajtájának a betiltása. A Fehér Ház lázas kam­pányba kezdett, s a törvényho­zók meggyúrásába személye­sen Bili Clinton elnök is be­kapcsolódott. Végül is sikerült kompromisszumos megoldást kidolgozni: a költségkeretet tíz százalékkal lecsökkentet­ték, főképpen a bűnmegelőzé­si felvilágosító programok ká­rára. A ház elé került változa­ton egy kétpárti bizottság gya­korlatilag két napon át dolgo­zott megállás nélkül; a munkát vasárnap hajnalra fejezték be. A vasárnap megszavazott tervezet ötven év óta a legje­lentősebb és legátfogóbb bűn­üldözési törvény az Egye­sült Államokban. Célul tűzi ki a rendőrség állományának 100 000 fővel való növelését az évezred végére; új börtönök építésére tízmilliárd dollárt irányoz elő; hatvan szövetségi bűnfajtánál engedélyezi a ha­lálos ítéletet; három súlyos bűncselekmény elkövetése után kötelezővé teszi az életfogy­tiglani börtönbüntetést; kiter­jedt bűnmegelőzési és szoci­ális programokról intézkedik; betiltja a támadófegyverek legveszélyesebb fajtáit. Életbe lépése előtt a tör­vényt még a szenátusnak is újra meg kell szavaznia. Megtámadott franciák Algériában Párizs (MTI) — A francia külügyminisztérium vasárnap elítélte az Algériában élő fran­ciák ellen elkövetett legújabb merényletet. A támadók alávaló módon egy védtelen, idős asszonyt vettek célba — mutatott rá a közlemény. A 65 éves francia asszonyt lakása közelében az Algírtól négyszáz kilométerre lévő Sigben sebesítették meg, ahol nővérként dolgozik. Élete nincs veszélyben. Szombaton Algírban felte­hetően iszlám fegyveresek négy helyen tettek kísérletet, hogy iskolákat gyújtsanak fel, kettőt az iszlámisták hagyo­mányos fészkének számító Bab El-Oued szomszédságá­ban — számolt be az El Watan című algériai lap vasárnapi száma. A legradikálisabb isz­lám fegyveres csoport, a GIA nemrég oktatási létesítmények elleni támadásokkal fenyege­tőzött. Eközben vasárnap Algírban Zerual elnök kezdeményezé­sére újabb párbeszéd kezdő­dött a különböző pártok rész­vételével. Az elnökség szék­helyén zárt ajtók mögött folyó megbeszélésekről eddig sem­mi sem szivárgott ki. Bár az elnök az Algériában törvénye­sen működő mind a nyolc po­litikai pártot meghívta, ezek közül csak ötnek a képviselői vesznek részt a megbeszélése­ken. Hivatalos algíri források szerint a tárgyalásokon az egy­kori egypárt, a Nemzeti Fel- szabadítási Front (FLN), Ben Bella egykori elnök pártja, a Mozgalom a Demokratikus Algériáért (MDA), az Algériai Megújulás Pártja (PRA), va­lamint a törvényen kívül he­lyezett Iszlám Üdvfront (FIS) két riválisa, az ugyancsak isz­lámista, de mérsékeltebb Ha­masz (Iszlám Társadalom Moz­galma), valamint az Iszlám Ujjászületési Mozgalom, az Ennahda vesz részt. Három párt a távolmaradás mellett döntött: a Hocine Ait- Ahmed vezette Szocialista Erők Frontja (FFS), a Szaid Szadi vezette Tömörülés a De­mokráciáért és Kultúráért (RCD) nevű főként Kabíliá- ban támogatott párt, valamint az egykori kommunista irányzatú PAGS utódja, az Et- tahaddi (Kihívás) Mozgalom. A résztvevő öt párt, valamint a távolmaradottak közül az FFS támogatja, hogy a FIS-t is be­vonják a dialógusba. Az RCD és az Ettaháddi Mozgalom vi­szont kitartóan ellenzi az Isz­lám Üdvfront részvételét, mondván, ő áll az erőszakos akciók hátterében, és valójá­ban iszlám államot akar létre­hozni. Az RCD szerint a dialó­gus csak újabb időveszteség a már jelen lévő veszélyekhez képest, az Ettehaddi szerint pedig a párbeszéd egy integ- rista hatalom számára készíti elő a melegágyat. A párbeszédre tett korábbi három kísérlet rendre kudarcot vallott. A FIS részvételének kérdése ugyanis végletesen szembeállítja a demokratikus­nak mondott mozgalmakat, amelyek többek között a „Mozgalom a Köztársaságért” néven léptek szövetségre, va­lamint az algériai politikai közvélemény többi részét, amely szerint az ország súlyos válságára csak az iszlámisták­kal együtt lehet megtalálni az orvosságot. A kormányzat a mostani párbeszédben való részvétel feltételeként is az erőszak elítélését és az alkot­mány tiszteletben tartását szabta meg. Zerual elnök péntek esti rádió- és tévébeszédében a nemzeti megbékélés támoga­tására szólított fel és meg­erősítette, hogy a demokrácia létrejötte visszafordíthatatlan Algériában. Ali Belhadzs, a törvényen kívül helyezett FIS második embere Zerual elnökhöz írt le­velében kifejezésre juttatta, hogy a hatalommal folytatott párbeszédben a mudzsahedi- neknek (iszlám harcosoknak) is részt kell venniük, akiket tá­mogatásáról biztosított. Az 1991 júniusa óta a blidai ka­tonai börtönben raboskodó Belhadzs levelének egy fran­cia nyelvű változatát az AFP algíri irodájához is eljuttatták. A FIS keményvonalas vezető­je szerint „minden kísérlet eredménytelen, amely mud- zsahedin barátaink ellen, vagy a fegyveres szárny elszigete­lésére irányul.” Gorbacsov indul az elnökválasztáson Moszkva (MTI) — Mihail Gorbacsov vasárnap figyel­meztetett: a jelenlegi ha­talom megingásával bekö­vetkezhet a konzervatív erők előretörése. Az egykori szov­jet elnök jelezte egyben: kész az ezzel szemben alternatí­vát jelentő demokratikus erők élére állni és ringbe szállni az orosz elnöki posz­tért. Gorbacsov egy vasárnap késő esti tévényilatkozatában nem zárta ki, hogy indul a követ­kező elnökválasztáson. Az NTV független tévétársaság Itogi című műsorában az egy­kori Szovjet elnök közölte: ha úgy alakul a helyzet, kész a megmérettetésre. Emlékezte­tett arra, hogy a nyár elején javasolta egy demokratikus mozgalom létrehozását. Mint mondta, egyelőre nem vállalja magára a vezető szerepet. A nagypolitikába való eset­leges visszatérését azzal in­dokolta, hogy a múltat vissza­állítani akaró konzervatív, ortodox erők előnyben lesz­nek, ha a jelenleg hatalmon lévők elveszítik a támoga­tottságukat. — Már csak ezért is szükség van egy demok­ratikus alternatívára — szö­gezte le. Gorbacsov az 1991. augusz­tusi puccs évfordulója kapcsán kifejtette: megítélése szerint valamiféle alku jöhetett létre a moszkvai „fehér ház” szétlö- vetéséhez vezető tavalyi ese­mények felelősei, illetve az 1991. augusztusi puccs sze­replői között. A szovjet elnök szerint az alku lényege, hogy az 1991-es puccshoz hasonló­an az októberi eseményeket is át kell adni úgymond a fele­désnek. Gorbacsov szerint a dumának vissza kellene von­nia az év eleji amnesztiát és folytatni kellene a puccsisták perét, illetve parlamenti vizs­gálóbizottságot kellene felállí­tani az 1991-es, illetve 1993- as események kivizsgálására. Gorbacsov kifejtette egy­ben: ajánlatos lenne az 1991- es puccs ügyében született vádiratot nyilvánosságra hoz­ni, amelyből világossá válna mindenki számára, hogy mit is akartak a puccsisták, akiket Gorbacsov szerint megpróbál­nak most tisztára mosni, és rá (Gorbacsovra) hárítani a fele­lősséget a történtekért. A műsorban Gorbacsov el­nöki esélyeivel kapcsolatban elhangzott, hogy amennyiben ma tartanák a választást, to­vábbra is Jelcin orosz elnök­nek lenne a legjobb esélye. Második helyen áll a közvéle­mény-kutatások szerint Grigo- rij Javlinszkij, a fiatal reform­közgazdász, harmadik pedig Vlagyimir Ruckoj volt orosz alelnök. Gorbacsovra az Itogi szerint a szavazók mindössze 3 százaléka adná voksát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents