Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-22 / 197. szám

1994. augusztus 22., hétfő KULTÚRA. Drámapedagógiai szakosító a főiskolán Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt fél évben február 1- től drámapedagógusi kiegé­szítő diplomát adó szako­sító levelező képzés indult a nyíregyházi BGYTKF-en az irodalmi tanszék szervé- zésében. A szakosító tanfo­lyam négy féléves. Az érdeklődés a képzés iránt igen széles körű volt. Óvónők, tanítók, általá­nos és középiskolai taná­rok, gyógypedagógusok lá­togatják a félévenként hét alkalommal megtartott órá­kat. A képzés elsősorban gyakorlati segítséget kíván nyújtani a pedagógusok­nak módszertani kultúrájuk elmélyítésével, különböző problémamegoldó techni­kák elsajátításával. Elméle­ti tudásukat is gyarapítják a dramaturgia, színház és drámatörténet, játékszoci­ológia, játékpszichológia, művészetszociológia terén. Megismerkednek a vers­rendezés, a műsorkészítés, a drámaóra vezetés rejtel­meivel. Szó van a reform- pedagógiai irányzatokról, ide sorolható maga a drá­mapedagógia, amikor játé­kos, dramatikus eszközök­kel dolgozzák együttesen fel az elsajátítandó tananya­got. A főiskolai órák mintegy felét azok a gyakorlatok te­szik ki, amikor szituáci­ósjátékokat, kommunikáci­ós témingeket végeznek a hallgatók, módszertani megoldásokat próbálnak ki. Mindannyian nagy öröm­mel vesznek részt a foglal­kozásokon, hiszen egyre in­kább érzik, hogy sokolda­lúbban tudnak a tananyag­hoz nyúlni, a gyerekek fe­szültségét oldani tudják, saját maguk rejtett képessé­geit is felfedezik a trénin­gek során. Az az 59 hallga­tó, aki az első félévet elvé­gezte, nagy lelkesedéssel és izgalommal kezdte a mun­kát, és elmondható, hogy ez a derűre és harmóniára va­ló törekvés jellemezte az együtt töltött időt, még ha a vizsgák és beszámo­lók eredményesen leküz­dött nehézségei ezt a felhőt­len boldogságot néha ko­mon tották. Igen tiszteletre méltó az a tény, hogy családos felnőt­tek vállalják e komoly meg­terhelést. Ám az az igyeke­zet hajtja őket, hogy sok éves tapasztalattal a hátuk mögött hajlandóak meg­újulni annak érdekében, hogy a gyerekek — bár­mely iskolatípusban — jól érezzék magukat a szabad­idős foglalkozásokon, tanó­rákon, hogy ne unatkozza­nak, s örömmel, eredmé­nyesebben sajátíthassák el az anyagot. Mindez mind­két félnek boldogságot ad. A főiskola szeptembertől újra indítja a drámapedagó­gus képzést. Minden diplo­mával rendelkező jelentke­zését elfogadják egy kér­vény, egy önéletrajz és egy diplomamásolat be­küldésével. Jelentkezni le­het BGYTKF Tanulmá­nyi Osztálya, Nyíregyháza, Sóstói u. 30/b. Félévenkén­ti díj 10 000 forint. Jelent­kezési határidő szeptem­ber 1. Nyelveszlcongresszus Eger (KM) — Az MTA Nyelvtudományi Intézete, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Eszterházy Károly Tanárképző Főisko­la szervezésében rendezik meg a Magyar Nyelvészek VI. Nemzetközi Kongresz- szusát Egerben, augusztus 23-26-a között. A hazai résztvevőkön kívül Szlová­kiából, Romániából, Ukraj­nából, Oroszországból, Ju­goszláviából,de Japánból és Amerikából is érkeznek. A lexikológia és a lexi­kográfia elmélete és mód­szertana címmel megtartan­dó tanácskozás témáiról Szűts László a konferencia főtitkára beszélt. Elmondta: az előadások az egynyelvű, a kétnyelvű, az értelmező szótárak, a szószerkezetek, a szókapcsolatok, a szak­nyelvek kérdéseivel foglal­koznak. Szó lesz a szóma­gyarításról, a szókincsvál­tozásról, a tájnyelvekről is. A kongresszuson a nyír­egyházi tanárképző főisko­la nyelvészei közül Csige Katalin, Károlyi Margit, P. Lakatos Ilona, Mező And­rás, Minya Károly, Mizser Lajos, Nyirkos István, Pa- csai Imre, Révay Valéria, Répási Györgyné, Székely Gábor, Veszprémi Eszter és Udvari István tart előadást. Hírcsokor Tanévindító... ...tanácskozásokat rendez­nek a Bessenyei Tanárkép­ző Főiskolán augusztus 22 -24. között. A pedagógiai intézet által rendezett ösz- szejövetel tíz órakor kezdő­dik, és az első előadás az iskola belső tartalmi szabá­lyozásának aktuális kérdé­seiről szól. (KM) Nemzetközi... ...néptáncfesztivál kezdő­dött augusztus 21-én Gyön­gyösön. Az egy hétig tartó fesztivált a gyöngyösi sza­badtéri színpadon tart­ják. A találkozó érdekessé­ge, hogy augusztus 27-én folkmisét tartanak a he­lyi Barátok templomában. (KM) Több tanfolyam... ...indul szeptembertől a nyíregyházi kereskedel­mi iskolában. A különböző kurzusokra általános isko­lát végzettek, szakmunká­sok és közép- és felsőfokú végzettek is beiratkozhat­nak. (KM) Nyelvtanfolyam... ...kezdődik szeptember ele­jén a nyíregyházi városma­jori művelődési házban. Kezdők és haladók számá­ra angol és német nyelvből lesz lehetőség tanulásra. (KM) Szakképesítést... ...adó tanfolyamok várják az érdeklődőket a PER­FEKT RT. nyíregyházi ki- rendeltségén. Könyvizs- gálói, adó és pénzügyi ta­nácsadó, könyvelői és több ügyintézői tanfolyamra le­het jelentkezni. (Szabadság tér 11. Telefon 311-854. (KM) Vizsga nincs, szereplés igen A zeneoktatás helyzete Németországban • Figyelemfelkeltés már 4 éves kortól A közös zenélés öröme Archív felvétel Babka József Nyíregyháza (KM) — Ez év tavaszán alkalmunk nyílt Bonnban a német zeneokta­tás eredményeinek, napi gondjainak tanulmányozá­sára. A közös megbeszélések előtt csaknem tízórás hospi­táláson vettünk részt, így az élet adta tapasztalatok és problémák kerültek előtér­be. Bonn zeneiskolájának négye­zer növendéke van. Az okta­tást négyéves kortól kezdik. A városban az óvodások közül minden harmadik gyerek vesz részt a 2 éves zenei előkép­zés osztályok foglalkozásain. Ezen foglalkozások — ellen­tétben a magyarországiakkal — komplex művészetek iránti tájékoztatást, figyelemfelkel­tést adnak. Komplex nevelés Az ófákon nemcsak éneklés­sel és zenés játékkal foglal­koznak, hanem a vers, mese, a hallottak lerajzolása, sok moz­gás, hangszerek felismerése látás és hallás után, lemezhall­gatás stb. is szerepel. Egy cso­portban kb. 15 gyerekkel dol­gozik együtt a pedagógus. Az órák igen színesek és változa­tosak, négy-öt percenként vál­toznak a témák. A speciálisan felszerelt tanteremben minden maximálisan biztosított. Min­den gyerek padjában megtalál­ható a furulya, xilofon, trian­gulum, kis zongora, színes, matricás füzetek. A szülők kéthetenként írásban kapnak tájékoztatást arról, hogy mivel foglalkoztak az órákon. Az előképző befejeztével nem marad minden gyerek a zene­iskolában, a két év alatt kiala­kult érdeklődés alapján vá­lasztanak hangszert, balett, képzőművészet, vagy drámai tagozat között. Külön kell szólni a drámai tagozatról, melyek több or­szágban igen elterjedtek és közkedveltek (kilencven per­ces nyilvános előadáson ve­hettünk részt). Itt a növendé­kek bizonyos témákhoz verset, prózát, zenét keresnek, maguk — tanár irányításával — tán­cot koreografálnak. Ilyen té­mák voltak: magány, gyűlölet, bánat, megbékélés stb., és eze­ket fejezték ki verssel, prózá­val, zenével, tánccal, látvá­nyos öltözékkel, fénytechni­kával. A zeneiskola központi tantervvel, irányítással, vizs­ga- és követelményrendszerrel nem rendelkezik. A beiratko­zott növendékek és szüleik ér­deklődése, valamint igénye a szakmai mérvadó. Az oktatás a klasszikus és komolyzenétől sokszor eltávolodik. A zeneis­kolában így egyenlő arányban tanítanak klasszikus, pop- és jazz-zenét. Popzene is A növendékek nagy elfoglalt­sága miatt előtérbe kerültek azok a hangszerek, melyeken könnyen lehet megtanulni, csoportokban játszva hamar adnak zenei élményt. Népdal­tól kezdve spirituálékig min­dent játszanak. Az iskola igyekszik minden igényt kie­légíteni. Nagyon nyitottak, könnyen alkalmazkodnak az elvárásokhoz. A zeneiskolá­ban minden korosztály megta­lálható. Egyre több szülő, sőt nagy­szülő iratkozik be. Amíg gyer­mekükre várnak, addig ők is zenéléssel töltik el az idejüket. Felvételük egy elbeszélgetés­ből áll, ahol azt tisztázzák, hogy a felnőtt milyen műfaj iránt érdeklődik, és az intézet minden igényt igyekszik ki­elégíteni. Voltam olyan cso­port óráján, ahol a szülők he­gedültek. Az volt a kívánsá­guk az év elején, hogy ők né­met és amerikai népzenei fel­dolgozásokat szeremének ját­szani. A csoport tanára, akinél hetente egyszer 25 perces egyéni órát kapnak a szólamok megtanulására, a csoport tag­jainak egyéni tudásához mér­ten hangszereli meg a darabo­kat, így mindenki örömmel játssza az ő szintjéhez írt szó­lamot. Egy statisztikai felmé­rés kimutatta Németországban, hogy a felnőttek 14 százaléka szeretne valamilyen hangsze­ren játszani. Ezen fenti speciális felnőtt zenei oktatásnak nincs múltja, nincs írásos módszertani és hangszerelt anyaga. A kísér­letezések és hangszerelések nagy gondot jelentenek a ta­nárnak. Egy csoport sikerénél mindig meghatározó a peda­gógus lelkes tevékenysége és pszichológiai felkészültsége. Ezen oktatási forma problé­máival előbb-utóbb mi is fo­gunk találkozni. Előírt vizsgáztatási rendszer Németországban nincs, ezzel szemben igen sok a nyilvános szereplési lehetőség, ahol a növendékek egyénileg, vagy csoportosan bemutatják fél­évente vagy évente a tanul­takat. Egyes tanszakoknak tradí­ciói vannak ezen a téren. Pél­dául az iskola 180 furulyás növendéke megtanul egy kon­certprogramot, és azt a tanév végén a város főterén adják elő. A zeneiskola fő feladatá­nak az örömszerzést tekintik. Aki előad, és aki meghallgat egy műsort, kölcsönösen kel­lemes időtöltésnek kell, hogy tekintse és ezen jó érzéssel tá­vozzon. Lehetőség A zeneiskola hangszeres fel­szereltsége, berendezése, a tisztasága maga is nevel, olyan környezetet teremt, melyben csak kulturáltan lehet visel­kedni. Ennek szép példája volt a Bonnban látott zeneiskola. A magyar zeneoktatás ma­gas szintű, de a tanulóifjúság létszámát tekintve igen keve­sen részesülnek belőle. Míg ott minden harmadik, nálunk minden huszadik diák jut el a zeneiskolába. A viselkedés- kultúra és a szabad idő eltölté­se szempontjából ez a terület többet tudna tenni és eredmé­nyesen a fiatalok és a zene iránt érdeklődők igényes szórakoz­tatásáért, illetve neveléséért. Fesztiválzáró előadás Kisvárdán A Parászka Miklós rendezte történelmi színművet a Duna Televízió is rögzíti Kisvárda (KM) — Bemuta­tóra invitálja a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza a nagyérdeműt, az idei nyári évad utolsó színházi produkciójára. A hét végén négy szomszédos ország magyar színházainak művészeiből alakult alkalmi társulat mutatja be Kós Ká­roly. Budai Nagy Antal című történelmi színművét, augusz­tus 26-án és 27-én a művésze­tek házában. Az előadások mindkét napon 20.30 órakor kezdődnek. Ki ne ismémé a darab erdé­lyi szerezőjét, a sokoldalú Kós Károly munkásságát? Ha más­ról nem, illik tudni, ő volt a budapesti állatkert szép vona­lú épületének tervezője. Szer­zőként is sikeresnek bizonyult. Az értelmes és méltó, az em­beri közösséget szolgáló cse­lekvés lehetőségét kutatta egész életében. Ennek megrá­zó, meggyőző bizonyítéka a Budai Nagy Antal című drá­mája is. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza, valamint a Duna Televízió Részvénytár­saság közös produkciójával színre kerülő darabban, a Szat­márnémeti Északi Színház tár­sulatától András Gyula, Acs Lajos, Barta Enikő, Bessenyei István, Czintos József— ő ala­kítja a címszerepet — Fülöp Zoltán, Kovács Éva, Lőrincz Agnes, Matolcsi Ferenc és Rappert Gábor lép fel. Ä Marosvásárhelyi Nemze­ti Színház művészei közül Győr ffy András, Hunyadi Lász­ló és Székely M. Éva kapott szerepet. A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházból Dar­vas László, Molnár Gizel­la, Nemes Levente és Veress László lép színpadra. A Rév­komáromi Jókai Mór Szín­háztól Dósa Zsuzsa és Holocsy István, a Temesvári Állami Csiky Gergely Színháztól Sütő V. András és Makra Lajos, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatától Meleg Vilmos, a Szabadkai Népszín­háztól Korica Miklós szerepel a színműben. A további közreműködők között található a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházból Gricza Ernő, Jász- ter Zoltán, Kolorovics Gusz­táv, Pelsőczy Zoltán, Tóth László, Trill Zsolt, Varga Jó­zsef és Veress Levente. A hazai művészeket a budapesti Ke­resztes Sándor képviseli. A darabot Parászka Miklós rendezte. Az előadást a Duna Televízió is rögzíti. Olasz filmrendező Magyarországról Budapest (MTI-Panoráma) — Nagyrészt Magyarországon játszódik és a Kelet és Nyugat értékrendjét szembesíti egy­mással egy új olasz film, ame­lyet a szeptemberi velencei filmfesztiválon mutatnak be elsőként. „A bika” (II toro) cí­mű film két, Magyarországon üzletelni szándékozó olasz férfi kalandjait, élményeit me­séli el. A két olasz — Diego Aba- tan Tuono és Roberto Citran alakítja őket — egy díjnyertes tenyészbikára próbál meg ve­vőt találni. A filmet részben Észak-Olaszországban, rész­ben a volt Jugoszlávia terüle­tén, részben pedig Magyaror­szágon forgatta Carlo Mazza- curati, akinek ez a negyedik munkája. — „A bika” nem tartozik ugyan a road movie műfajába, de mégis bemutat egy olyan világot, amely — annak elle­nére, hogy csak néhány órá­nyira van tőlünk, mégis na­gyon más, mint a miénk. Szembeötlő a különbség a mi életmódunk bonyolultsága és az ő egyszerűségük között — mondta a padovai rendező, be­mutatva filmjét a sajtónak. — Nem mondhatom, hogy nagy belső szenvedéssel jöt­tem el (Magyarországról), de megmaradt bennem bizonyos nosztalgia. Azok az arcok, az a nyelv, az a hó által varázsla­tossá tett táj megmaradt az emlékezetemben. Egy archaikus világot idéz­nek, valami már megélt dolgot — mondja a rendező, aki na­gyobb egyensúlyt vél felfe­dezni a magyarokban. — „A film két szerencsétlen, kie­gyensúlyozatlan, neurotikus és szorongó főszereplője egy olyan világgal találkozik, amely — mondja —, még őrzi ártatlanságát.” Mazzacurati filmjében nem mond ítéltet arról, hogy me­lyik a jobb, csupán ütköztet két világot, amelyeket őszerin- te az egyszerűség köt össze. — Az alapvető dolgokról, hasz­nálati tárgyakról, az éhségről, a közös szükségletekről tud­nak kommunikálni — mondja az olasz rendező. As 112 Kelet-Magyarorszag ■■RirIIIhihhbi

Next

/
Thumbnails
Contents