Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-19 / 195. szám

1994. augusztus 19., péntek Szabadságok Nábrádi Lajos zabadság miatt zár­va. Több bolt, keres­kedelmi egység ajta­ján olvashatjuk mostaná­ban ezt a feliratot. Az ilyen felirat talán a tavalyinál is több. Az idegi és fizikai megterhelést jelentő kániku­la miatt talán azok is kivet­tek pár nap szabadságot, akik csak szeptemberben, vagy karácsony táján akar­tak szabadságra menni. Saj­nos, megyénk néhány hiva­talában is akadozik az ügy­intézés a „tömeges" sza­badságolások miatt. A szolgáltatások terüle­tén is tapasztalhatók kisebb fennakadások a szabadsá­gok miatt. Nehezebben, sok utánajárást követően talál az ember ilyen-olyan sze­relőt. Nyíregyházán tapasz­talható volt, hogy két egy­máshoz közel lévő, hasonló profilú bolt egyszerre zárt be. Az egyik városrészben egyszerre két autószerelő ment el pihenni. Talán nem megvalósíthatatlan az öt­let: a szomszédos kereske­delmi és szolgáltató egysé­gek egyeztethetnének a pi­henés megkezdése előtt, hi­szen sokszor két hét van a nyár folyamán. A hivata­lokban pedig vezetői szi­gorral is megteremthető a folyamatos és zökkenőmen­tes ügyintézés. Néhány nyugati ország­ban július közepétől au­gusztus végéig a lakosság majdnem fele szabadságra megy, szinte teljesen kiürül­nek a hivatalok, az üzemek. Szinte, de nem teljesen, szervezettség tapasztalható ezen a területen is. Talán nem ártana nálunk is egy kicsit szervezettebbé tenni a szabadságolásokat. ■ Mindenféle Kerékpártúrát... ...szervez augusztus 19-23. között a Raxnocsaházi Ke­resztény Ifjúsági Egyesület. Tizenkilencedikén, pénte­ken 15 órakor indulnak út­nak, a 25-30 főből álló csa­pat tagjai között ramocsa- házi, nyíribronyi, apagyi fi­atalok lesznek majd, de ed­dig nem jelentkezett társa­kat is várnak. (KM) Kedvezőek... ...az üzemeltetési tapaszta­latok a fél éve megalakult nyírlugosi Önkormányzati Víz- és Csatornaműnél, az ellendrukkerek várakozásá­val ellentétben nem buktak bele a vállalkozásba, ered­ményesen működtetik. Vakáciőbúcsűztató. .. ...gyermeknapot rendeznek augusztus 20-án tíztől ti­zenhét óráig a Sóstó-erdei Szabadidőparkban. A vál­tozatos kulturális program mellett kedvezményes is­kolaszer-, könyv- és ruha­vásárra, valamint cserkész­bemutatóra is sor kerül. (KM) Megkezdték... ...a jegyek árusítását az If­júsági Centrumban az au­gusztus 26-án megrende­zésre kerülő Omega-kon- certre. (KM) Véradást... ...szerveznek ma nyolctól tizennégy óráig Tiszadob községben a művelődési házban. (KM) Új iskolaépületet... ...avatnak ma tizenkét óra­kor Tiszakerecseny község­ben. (KM) ...a kisvárdai Bessenyei György Gim­náziumban, a környékbeli általános iskolák legjobb­jainak részvételével meg­tartott matematikaverseny győzteseinek és helyezett­jeinek. A nyolcadikosok kategóriájában Balázs Éva, a helyi 2-es számú általános iskola, a hetedikesek között pedig Szigeti Szilárd, az 5- ös számú általános iskola végzett az élen. Az utóbbi kategória első hat helyezettje automatiku­san felvételt nyert a gim­názium matematika tagoza­tára. Rendezvénye Mozi KRÚDY MOZI: Féktele- nül-speed.Előadások kez­dete: 16,18,20 óra. BÉKE MOZI: Beverly Hills-i zsaru Dl. Előadások kezdete: 16, 18, 20 óra. MONTÁZS ART MOZI: augusztus hónapban szüne­tel! KABALÁS AUTÓS MO­ZI: Örömváros. Előadás kezdete: 21 óra. Kiállítások A kender termesztésétől a népi textíliákig címmel a szövés-fonás világából tár­gyakat, eszközöket bemu­tató kiállítás nyílt a sóstói Múzeumfaluban. Megte­kinthető október 31-éig hét­fő kivételével naponta 9-18 óráig. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban Drozsnyik István képzőművész Szék­leletek című kiállítása lát­ható szeptember 30-ig. Az 1994-es Sóstói Nem­zetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep anyagából összeállított ki­állítást augusztus 30-áig te­kinthetik meg a tárlatláto­gatók a Nyíregyházi Városi Galériában. A Nyíregyházi városi művelődési központ nép- művészeti stúdiójának (Zrí­nyi Ilona u. 8—10. szám alatti) kiállítótermében a fa- zekas-faműves és szövő szakképzős hallgatók vizs­gamunkái tekinthetők meg, munkanapokon 15-től 18 óráig. Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész kiállítása nyílt meg a Máriapócsi Ga­lériában. A kiállítás szep­tember 5-ig tekinthető meg. Enyhülő lelekehseg Amikor már a belső munkálatokat végezték Szűcs Róbert felvétele Farkas József Mátészalka — Gyermekko­romban Szalka leghosszabb utcája a Gróf Vay utca volt. Kezdődött a Veisz Kálmán kocsmánál — a mostani ben­zinkútnál —, folytatódott az Újváros előtt, elhaladt a Szilá­gyi féle Rum- és Likőrgyár mellett és futott tovább a na- ményi vasútvonalon átlépve az amerikás Rácz Gyuri gyü­mölcsösét, súrolva a Nagy­szőlő garádjáig. Még a Cine vég sem érte utol hosszúság­ban, pedig ez a gazda utca a református templomnál kez­dődött és a mostani kocsordi kövesútig futott. A régi Vay utca nyílegyenes, poros, sáros, a házak előtti akácfáktól tarkálló, a homoki szántó­földekre vezető utca volt. Itt laktak az első háború után pénzhez jutott, Amerikából dollárral feszült, gazdálkodni akaró, hajdani földhöz ragad­tak. Eszmélésem idején már a sí­nen túl is voltak házak. Blum néni a zsidó varrónő, Batári Lajos mozdonyvezető, Bojtos János kőművesmester, Sófi Sándor hentesmester, Kerék­gyártó István Amerikából ha­zajött új birtokos, Bálint Pál Nyírcsaholyból beköltözött gazdálkodó, mind-mind szép nagy házakat építettek a ho­mokon. Persze ahol most a Gyermekváros van, földbe ásott kunyhóházak is voltak. A földházak után egészen a Rácz tanyáig szántóföldek sorjáz­tak. Közben egy-egy égeres, tocsogós fenék, kákás, zsom- békos lapos, kacsa- és szár­csatojást rejtő sásas víz, ahol már az otthonról elcsent da- gasztóteknő is megült. Mindig száraz, kora ta­vasszal még szikkadó domb­hát volt a százeszű Lőrincz dinnyeföldje. A föld derekától lefelé a Jármi úti fordulók irányába a birtok lejtett, s in­nen gurdalyos kaszáló, majd vizenyős rét következett egészen a kövesútig. Igaz a tocsogók buckáin égerfa cso­portok is pipiskedtek, de ez csak arra volt jó, hogy ta­vasszal az erősebb suhángokat a pályi úti cigányok kunyhótá­masztéknak hazahordják. Majd jön a második háború után a kollektív világ. Szalka mint a lávaömlés szétterjed. A birtokok megszűnnek, Rácz Gyurit az amerikást államo­sítják, majd többszáz hektáros gyümölcsösét kitépik a föld­ből és megteremtődik Máté­szalka későbbi Ráczkerti la­kónegyedének az építési le­hetősége. Szinte egy évtized alatt családok százai költöz­nek be faluról az új házakba, hogy néhány év után látszóla­gos kilátástalanságuk rabjai legyenek. Talán ekkor kezdő­dött, mélyült a lélekéhség, melynek folyománya, hogy „helybe kell vinni az Istent”. Az addigi léleképítő pap, templomépítő pappá kell hogy legyen. Miből épüljön a temp­lom? Akkor soha nem látott, soha nem tapasztalt források buzogtak fel. Külhonban és belhonban egyaránt. Dezső atya családi habitusát is kama­toztatja. Talán korán elhalt boltos bátyja szelleme is segítette... Majd jöttek a szál­kái születésű Lengyel test­vérek. István, aki megtervezte a templomot. Számos építé­szeti objektum öregbíti nevét már eddig is. Apait-anyait be­leadott a tervezésbe és sikerült a szatmári síkság és a szabol­csi buckák tőszomszédságá­ban egy olyan templomreme­ket megálmodni, ami az itteni lélekben megtaposott nép szellemvigasza, léleképülési háza, imádságpalotája lehet. A két nagy szálkái templo­mot talán kétszer tatarozták polgári iskolás korom óta. Görög templomunk építésére két papunk élete ment rá a szó szoros értelmében. Az Új te­lepi kis református templom is bizony nehezen épült, még Kincses nagytiszteletű úr kezdeményezte, de miután „kinyírták”, mivel nem volt hajlandó békepapi szolgálatot vállalni, hosszú időre elmaradt a befejezése. A zsidók volt temploma századfordulós hit­ragyogása után ma romok­ban... Ezek után most ez a szellemcsoda, hitígéret ennek a megfáradt lakótelepi tár­sadalomnak a mai világban kegyelemáldás. Első kirá­lyunk még tíz falunak rendelt templomot s bele papot és miseruhát és most alig kőha- jításnyira Papos község haj­dani rendelt István kori temp­lomától — a szentistváni gon­dolat jegyében — megszü­letett a századvégi hitcsoda, valamennyiünk örömére. A Szent István napi ünnep­ségek során szenteli fel az egri érsek és a megyés püspök sok-sok, már csak tipegő, fáradt testű, de erős lelkű öreg templomjáró hívő örömére, de minden szálkái lelki boldog­ságára is. Tizennyolc évesek lettek a „Dongó"-k Nyíregyháza (Matyasovszki József) — Ismert erdei körök­ben az az általános nézet, hogy a dongó leginkább döngicsél, muzsikál, de ha a helyzet úgy hozza, akkor szúr, csipked is egy kicsit. Ettől eltekintve azonban biztosak lehetünk benne, hogy a most szóban- forgó Dongót igazán nagyon sokan szeretik, és ha valakinek az útjába kerül, még csak vé­letlenül sem érzi úgy az illető, hogy darázsfészekbe nyúlt. — Beszélgetésünk apropó­ját az adja, hogy immáron 18 évesek lettetek — ültem le az együttes egyik oszlopos tagjá­val Bálint Pállal a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár zenei részlegében. — Ilyen je­lentős születésnapkor nyilván az az első, hogy az ember visszagondol, hogyan is volt a kezdetekkor? — Akkoriban nagyon sokan szerettük és gyakran hallgat­tuk a Sebő együttest, akik ún. városi népzenét csináltak, a folkot ültették át mai hang­szerekre, a mostani modem hangzásnak megfelelően. Ez a fajta zene nekünk nagyon tet­szett, s tulajdonképpen ennek a hatására kezdtünk el muzsi­kálni. Nem gondoltuk, hogy ilyen sokáig együtt maradunk, talán ebből adódott az is, hogy ilyen játékos, talán kissé ko­molytalan nevet választottunk. Úgy gondoltuk, hogy majd döngicsélgetünk, muzsikálga- tunk, addig, amíg kedvünk van hozzá, s amíg szeretnek ben­nünket. □ Sokaknak a Dongó névről az imádnivaló gyermekdalok jutnak eszükbe, a Paff, a bűvös sárkány, a Micimackó és tár­saik. Ti ezt, mint stílusirány­zatot magatokra vállaljátok? — Természetesen egy pilla­natig sem szégyelljük, de az azért tévedés, hogy mi gyer­mekdalokra szakosodott zene­kar lennénk. Rendkívül sok­féle dal van a tarsolyunkban, a countrytól a pol-beatig, a nép­zenétől a klasszikus rockze­néig, de leginkább az mond­ható el rólunk, hogy versek megzenésítésével foglalko­zunk. Szövegíróink minden kétséget kizáróan a legjobbak, József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Agnes, Szécsi Margit, Ady Endre, Robert Burns és még sorolhatnám, így értelemszerűen a megéne­kelt témáinkra is a sokszínű­ség jellemző, énekelünk mi a borról, a szerelemről, a barát­ságról, komoly felnőtt dolgok­ról és természetesen a gyer­mekek világáról is. □ Más zenekarok ennyi idős korúkban már búcsúkoncerten törik a fejüket, ti pedig egy­szerűen csak nagykorúvá vá­lásotokról beszéltek. — Többször felmerült már, hogy abba kellene hagyni, de nem megy, s a közönség is lépten-nyomon jelzi, számít ránk. Igaz, mostanában keve­sebbszer lépünk fel egy évben, mint annakelőtte, de legrosz­szabb esetben is évi 40-60 előadást kémek tőlünk. ű Hallhatnánk valamit a ju­bileumi koncertetekről! — Nagyon jó munkakap­csolatban vagyunk a jósavá- rosi művelődési házzal, ott van az állandó próba- és lak­helyünk, ezért egy kicsit ter­mészetes is, hogy az idei Jósa- városi Napok rendezvényso­rozatába illesztettük be a szüli- napi bulit. A Kossuth téren lépünk fel, augusztus 21-én 17.30 órai kezdettel. Itt ismét együtt zenélünk majd a régi zenésztársakkal, volt basszus- gitárosainkkal, benjosunkkal, vendégeink lesznek Kazár Pál, aki a kazettánk zenei ren­dezője is volt, s más hűséges régi barátaink. — S természetesen szólnom kell egyik fő attrakciónkról, Pregitzer Fruzsina művész­nőről, aki nem most lép fel először velünk, mondhatni már nélkülözhetetlen tagja a zenekarnak. A Nyír-Piért Rt. 50 millió forint értékű tankönyvet forgalmazott ez évben. A megye 300 iskolája már megkapta a tankönyveket a 94-95-ös tanévre. Ezután csak a pótlást szállítják Harasztosi Pál felvétele Közgyűlés Nyíregyháza ( KM) — Hétfőn 16.30-kor tartja közgyűlését az Alkoholiz­musellenes Egyesület. Sürgős esetekben Nyíregy­házán a Szent István út 16. szám alatt látják el a be­tegeket. Az ügyeletes gyógyszertár este nyolctól reggel nyolc óráig Nyíregyházán a Sza­badság tér 1, szám alatt kereshető fel. .HAZAI HOL-MI-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents