Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-18 / 194. szám

KULTÚRA 1994. augusztus 18., csütörtök Hungarológiai Nyári Egyetem Szombathely (MTI) — Hungarológiai Nyári Egye­tem nyílt hétfőn Szombat­helyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola ura­lisztikai tanszéke szervezé­sében. A célja az, hogy se­gítséget nyújtson az orosz- országi finnugor népek és nemzetiségek képviselői­nek nemzeti nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez. Pusztai János, a főiskola főigazgatója, aki egyben az uralisztikai tanszék vezető­je is, megnyitójában el­mondta: a magyar nép tör­ténelme során már átélte mindazon sorsfordító ese­ményeket, melyek közepet­te ma az oroszországi finn­ugor népek élnek, ezért az orosz nyelvű kurzus meg­felelő analógiákra is rámu­tat. Támpontot nyújt egyebek mellett az északi szamoidoknak, a vogulok- nak, az osztyákoknak, a mordvinoknak, a cseremi­szeknek, vagy a zürjének- nek nyelvi, kulturális auto­nómiájuk, függetlenségük bizonyos fokozatainak elé­réséhez, a nemzeti intéz­ményrendszer kialakításá­hoz. A főigazgató úgy vél­te, hogy az oroszországi köztársaságok megalakulá­sával létrejött a nemzetisé­gek önállósodásának politi­kai, ideológiai támogatott­sága. A két hétig tartó konfe­rencián neves hazai és kül­földi előadók tekintik át Magyarország történelmé­nek, művelődéstörténeté­nek egyes időszakait, a ma­gyar nyelv eredetét, fejlő­dését, a nemzeti és nemzeti­ségi kérdéskör főbb vonat­kozásait. Omladozik a Kínai Nagy Fal (MTI-Panoráma) — A Kínai Nagy Fal immár olyan siralmas állapotban van, hogy a kínai illetéke­sek további nemzetközi se­gítséget kémek a helyreál­lításához. Eddig Kína száz­millió jüant (mintegy 11,6 millió dollárt) gyűjtött ösz- sze a málló részek restaurá­lására, s ennek 30 százaléka a külföldi segítség. A se- gélycsatomák további meg­nyílásának elősegítésére szeptember 23-án tudomá­nyos tanácskozást szervez­nek amerikai, brit, német, dél-koreai, szingapúri, ja­pán, hongkongi és tajvani kutatók, történészek és üz­letemberek részvételével. A cél, hogy lehetőséget teremtsenek az együttmű­ködésre egy hosszú távú terv keretében, amellyel a 6700 kilométeres, az űrből is látható falat helyreállíta­nák. A fal néhány részlete már teljesen tönkrement, földig rombolták, vagy a helyi mezőgazdasági tevé­kenység pusztította el. Kü­lönösen a „kulturális for­radalom” idején rombolták előszeretettel a katonák, il­letve az ő példájukat köve­tő parasztok. A műemlék állagának felügyeletével megbízott különbizottságot csak 1979-ben állították fel — teszi hozzá a hírhez a UPI. A Tisza-parton... ...rendezik meg az idén is Vásárosnaményban a ha­gyományos Szent István napi programot augusztus 20-án. Az esemény színes látnivalója a Nemzetkö­zi Folklórfesztivál, ame­lyen 16 együttes vesz részt. (KM) Felvételi... ...előkészítő tanfolyamot indít a nyíregyházi ILS an­golból-és németből. Jelent­kezni hétfőn, szerdán és pénteken lehet 14 órától. (KM) Néptáncegyüttesek... ...mutatkoznak be a máté­szalkai művelődési köz­pontban augusztus 21-én. Megyénk csoportjai mellett külföldi táncosok is részt vesznek a seregszemlén. (KM) Színházi... ...bemutatóra készül ismét a kisvárdai Várszínház és a Duna Televízió. Augusztus 26-án és 27-én a Budai Nagy Antal című produk­ciót nézheti meg a nagyér­demű. (KM) Középfokú... ...nyelvizsgára felkészítő hatvanórás tanfolyamot in­dít a TIT nyelviskola angol és német nyelvből. Jelent­kezési határidő augusztus 25-e. (KM) Várexpo Gyulán Budapest (MTI) — A hét végén másodjára rendezik meg a gyulaiak a Várexpót, amely a tavalyihoz hason­lóan a vadászat, a horgászat és a környezetvédelem szakvására lesz. Az augusz­tus 19-én, pénteken délelőtt tíz órakor kezdődő s három napon át tartó gyulai kiál­lítás és vásár a Várkertben, a vár körül lesz, s több mint félszáz cég mutatkozik be a sátrakban. Első napján a Dürer Teremben képzőművészeti tárlat is nyílik, amelyen a rendezvény témáihoz kap­csolódó festmények és szobrok lesznek láthatók. Szombaton halászléfőző- és horgászverseny, vala­mint kutyabemutató s ku­tyavásár, vasárnap horgász­verseny és amerikai népze­nei hangverseny színesíti a programot; az első két na­pon íjászok is bemutatják tudásukat. A horgászver­senyre pénteken telepítik be a halakat a vár előtti csóna­kázó tóba. Első a kreativitás, utána a pénz Beszélgetés Szőke Andrással, egy új magyar film rendezőjével a lehetőségekről A rendező, Szőke András (szemüvegben] és Badar János (női ruhában) Archív felvétel Pál Csilla Eger (KM) — Bár már a hu­szadik születésnapját ünne­pelte idén az egri nyári egye­tem, de azt hiszem nem va­gyok egyedül ha azt gondo­lom, hogy sokan még soha­sem hallottak róla. Az eltelt húsz esztendő a ma­gyar filmet kedvelőknek te­remtett arra lehetőséget, hogy elmélyüljenek egy rendezői életűt megismerésében, és ta­núi legyenek sok művész szü­letésének és kiteljesedésének. A július 30. és augusztus 6. között eltelt egy hét program­jában szerepelt több Makk Károly és Jancsó Miklós ren­dezte film is. A régi motoro­sok közt helyet kaptak az idei filmszemlén nagy sikert ara­tott mozgóképek is. Európa számos országából idelátogató filmes szakembe­rek megtekinthették Enyedi Il­dikó: Bűvös vadász című film­jét. Bemutatásra került Szőke András: Kiss Vakond alkotása is, Gondolkodás A vetítés után ültem le a ren­dezővel beszélgetni. — Mi kell ahhoz, hogy vala­ki sikeres filmet készítsen? — Elsősorban kreativitás és csak másodsorban pénz. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kollégáim szin­tén ugyanúgy gondolkodnak a kisemberekről, mint én. — A filmben a 60-as évek slágereit hallhattuk vissza... —- A filmet kísérő zene je­lentős része a gyermekkoro­mat határozta meg, és úgy ér­zem, hogy most is működnek a maguk formájában. Nekem aktuális dalok. Mikor kis srác voltam ezekre a dalokra fog­tam meg először egy lány kezét. — Már más filmedben is le­hetett hallani —Európa kem­ping—. hogy törökül beszél­nek. Mi ez a vonzódás ehhez az altáji nyelvhez? — Budapesten a VII. kerü­letben a Sárkány utcában élek egy közösségi házban. Ez azt jelenti, hogy három családnak van egy közös WC-je. Nemré­giben csináltattam egy saját külön helyiséget. Úgy érez­tem, ezzel kiszakadtam a kö­zösségből. Vettem egy para­bolaantennát, amivel tudom fogni a török adásokat. Ennek a nyelvnek a segítségével is­mét a közösséghez tartozónak érzem magam. Ezért került bele a filmbe. Uborka hungarocellből — Beszéljünk a film technikai részéről. Hogyan oldották meg a nagyításokat és kicsinyíté­seket? — Mindent mi csináltunk benne. Még azokat a hungaro­cellből készített uborkákat is. Egy egész napunk volt arra, hogy megoldjuk ezt a problé­mát. Kaptunk négy vagy öt mega méretű hungarocell tég­lákat. Ezekből kellett csinos uborkákat faragnunk. Először próbálkoztunk fűrésszel, egy­szerűen mindig kivágta a biz­tosítékot. Nem maradt más hátra, rendes kézi fűrésszel láttunk neki a dolognak. Ez sem járt túl nagy sikerrel. Már csak néhány óra volt, hisz mindezt a forgatás utolsó napjára tettük. — Végül nekiláttunk, mint a szobrászok 17 favonalzóval. 2 csillag csavaróval és 2 fapa­puccsal a dolognak. Ennyit a technikáról. Tulajdonképpen 20 napunk volt arra, amire el­méletileg egy negyed évet kel­lett volna szánnunk. Pénz hiá­nyában ezt azonban nem en­gedhettük meg. Válságban a film A film válságban. Ennek a filmnek az egysége nem biz­tos, hogy njűködik. Az én éle­tem ugyanilyen kis darabok­ból áll. Ezek a személyes dol­gok alkotnak egy egészet. Ar­ról nem tehetek, ha mások szá­mára ez nem jelent annyit. — Jól tudom, hogy erről a filmről ez az egy kópia van? — Hihetetlen, de igaz. Sajr nos nem volt arra pénzünk, hogy többet készítessünk be­lőle, mert egynek az előállítási költsége 800 ezer forint. Ugyanis ez egy sajátos tech­nikával készült. Ez valami olyasmi, hogy adok sós halat, de nem kap mellé vizet. Elke­serítő a helyzet az kétségtelen. A film válságban van, az után­pótlás biztosítva, ennek elle­nére zavaros még ez az egész. Nemrégiben jöttem haza Uk­rajnából, ott még borzasztóbb minden. Ilyenkor mégiscsak örülni kell annak, hogy itt ülünk és tudunk beszélgetni. „Mindhalálig: bújj, bújj zöldág" Karádi Zsolt Nyíregyháza (KM) — Ma­gyarországon esztendők óta gyérül, hovatovább megszű­nik a filmes könyvek kiadása. Amíg létezett honi filmgyár­tás, addig még csak-csak meg­jelent néhány vékony köny­vecske a jelentősebb rende­zőkről és színészekről. A franciáknál például elkép­zelhetetlen lenne, hogyha a vásárló betéved bármelyik könyvesboltba, ne kapjon akár három-négyféle monográfiát mondjuk Truffant-ról, René Claire-ről, Cluzot-ról, vagy ne álljon rendelkezésére többfajta egyetemes és nemzeti filmtör­ténet. Nálunk az Abel Péter szerkesztette Uj Filmlexikon első kötetét 1971-ben, a má­sodikat 1973-ban adták ki. S azóta: semmi. (Az adatok ugyan követhetők a Filmév­könyvekből; jelenleg az 1994- es kapható — persze csak Bu­dapesten...) Ezért is üdvözölhető minden olyan vállalkozás, amely a magyar mozgókép ügyét szol­gálja. Ilyen a Csendes kiáltás című kötet, amely a Bacsó Pé­ternek Jancsó Miklóssal foly­tatott beszélgetéseiből mon­tíroz össze egy hatvanoldalas vallomásfüzért. A kiadvány második része közreadja a Fé­nyes szelek (1968) forgató- könyvét. S hogy miért éppen ezt? Nyilván azért, mert Jan­csó is többször említi: élete ki­emelkedő eseménye volt ’68. A kötet hasábjain különös módon szólal meg a mester: az alcím Bacsó interjúkat sejtet, a szövegből azonban a szerkesz­tő, Kőbányai János kimetszet­te a föltett kérdéseket. így fo­lyamatos monológot kapunk, amelyben sok a vesszőhiba. Egy helyütt értelemzavaró el­írás van; az alkotók és a nők viszonyáról olvassuk: az „Ing­rid Bergman vagy Federico Fellini körüli nők igen érdeke­sek.” Itt természetesen Ing­mar Bergmanról van szó, hi­szen egy sorral lejjebb ez áll: „Bergman nagyon sok szí­nésznővel élt együtt, legin­kább filmjei főszereplőivel.” Végül is milyen ez a furcsa curriculum vitae? Őszinte és póztalan, mint Jancsó, az em­ber, maga. Nem csak sikerei­ről beszél, beismeri kudarcait is. Nem pusztán a filmekről szól, de egész életét (a már régebben elmesélt-leírt epizó­dokat is) felmutatja. Az erdé­lyi neveltetéstől a magánéleti konfliktusokon át a művészi oluvre megalkotásának szán­dékáig kalauzolja a befogadót. Részletezi a korai dokumen­tum-korszakon túl az Oldás és kötést, az így jöttémét, a Csend és kiáltást, a Magánbűnök, közerkölcsöket, a Hajnalt, a Dunakeringót, s a 68-ban for­gatott Fényes szeleket. Kitér a barátságok, a szerelmek, a szakmai kapcsolatok születé­sére is. A műhelyvallomásokban gyakran érinti sajátos tech­nikájának, az Antonionitól ta­nult hosszú beállítások („bújj bújj zöldág”-technika) esztéti­kai kérdéseit. Jancsó kitűnő mesélő. Stílusa könnyed, ele­gáns, élvezetes. (A kötet saj­nos nem jelöli a dátumot, ami­kor a beszélgetések készültek, így az olvasó csak hozzávető­legesen tudja a kontextus­ból kikövetkeztetni: a szöveg nagy része 1993 táján került papírra). A lapokon megelevenedik az életmű számos szereplője (Monica Vitti, Mészáros Már­ta, Hernádi Gyula, Carlo Pon­ti, Kende János stb.) Végül álljon itt egy vicc, amely Al­berto Moravia szerint az,oszt­rák-magyar monarchia filozó­fiai megnyilvánulása” volt, s amelyet Jancsó gyakran me­sélt Rómában: „János bácsi ül a szekéren. A lovak nincsenek befogva. Arra megy a Józsi gyerek: „Adj Isten, János bá­csi. Mit tetszik csinálni?” „Gondolkodom.” „Hát a lovak hun vannak?” .Azon gondol­kodom...” Sok iskoláskorú gyermek töltötte a vakáció egyrészét hasznosan. Képeink a nyíregyházi népművészeti stú­dióban és a mátészalkai drámapedagógiaia táborban készült Szűcs Róbert felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents