Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-18 / 194. szám

1994. augusztus 18., csütörtök GAZDASÁG Kedden nyitotta meg kapuját Tiszavasváriban a II. Mezőségi Kiállítás és Vásár. amelyet az érdeklődők szombatig tekinthetnek meg Elek Emil felvétele Vita a lízing elszámolásáról A hazai beruházások során a lízingelt gépek elérik a 18 százalékot Budapest (MTI) --—A jelenle­gi hazai beruházások során lí­zingben beszerzett gépek, esz­közök aránya eléri a 17-18 százalékot, A lízingpiac az utóbbi években különösen gyorsan fejlődött és annak el­lenére sem tapasztalható meg­torpanás, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban több alkalommal emelte a ka­matokat, s a kormány pedig számottevően leértékelte a fo­rintot a konvertibilis valu­tákhoz képest. Mindez azon a sajtótájékoz­tatón hangzott el, melyet a Magyar Lízingszövetség ren­dezett a Lízing Évkönyv meg­jelenése alkalmából. Vámos László, a szervezet elnöke el­mondotta, hogy jelenleg a szövetséghez mintegy 16 vál­lalat tartozik. Elsősorban a nagyobb lízingcégek vesznek részt a szövetség munkájában. Mintegy 30-35 kisebb cég működik még az országban, hamarosan ezeket is megkere­sik, hogy bekapcsolódhassa* nak a szervezet tevékenysé­gébe. ! • A privatizáció erőteljesen ösztönözte á beruházásokat, s ennek hatására— 1992 óta — jelentősen megnövekedett a lízing iránti igény. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1993-ban befejezett beruházások összértéke 434.5 milliárd forintot tett ki. Ebből a lízingelt eszközök össz­értéke 19,9 milliárd forint volt. A lízingszövetség vitatja eze­ket az adatokat, mivel a sta­tisztikai hivatal adatgyűjtése a kisebb, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokra nem terjedt ki. Véleményük szerint pedig éppen ezek a vállalkozások voltak az elmúlt esztendőben a lízing terén a legaktívabbak, így a ténylegesen lízingelt esz­közök értéke a KSH által ki­mutatottnál valószínűleg ma­gasabb. A tájékoztatón elhangzott, hogy a szövetségnek alapvető vitái vannak a Pénzügymi­nisztériummal a lízing szám­viteli elszámolását illetően. A Pénzügyminisztérium elsősor­ban adózási szempontokat fi­gyelembe véve kívánja a sza­bályozást megváltoztatni. Vá­mos László szerint ez igen ne­héz helyzetbe hozná a lízing­piacot. Ezért több megbeszé­lést folytattak már a minisz­térium szakértőivel a szabá­lyozás átalakítását illetően. A Lízing Évkönyv részlete­sen ismerteti a szövetségben résztvevő cégeket és bemutat­ja gazdálkodásukat is. Nem ismerik a jövedéki törvényt Hamis vagy bizonytalan származású zárjegyeket használnak a vállalkozások Budapest (MTI)—Az egyéni és a társas vállalkozók egy része egyáltalán nem ismeri a jövedéki törvény előírásait, míg a vállalkozók másik része tudja: kereskedelme törvény- sértő, de bízik abban, hogy elkerülheti az ellenőrzést. Erre a véleményre jutottak a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség, valamint a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságának munkatársai, akik közösen vizsgálták az égetett szeszes italt, kávét és cigaret­tát forgalmazó üzletek keres­kedelmét a jövedéki törvény előírásai szerint Minderről a FVF tájékoztatta kedden az MTI-t. : A termékeken lévő zárje­gyek vizsgálatának tapaszta­latai szerint három megyében találkoztak az ellenőrzést végzők hamis vagy bizonyta­lan származású zárjegy hasz­nálatával. A záijegyek való­diságának ellenőrzését az is nehezítette, hogy a bolti kis­kereskedelemben sok helyen a fogyasztói árat a zárjegyre ír­ják, vagy ázt az árcédulával leragasztják, A dohányipari termékeknél általában megfe­lelő volt a gyári záijegyek fel­ragasztása. A szeszes italoknál azonban több esetben sem felelt meg a zárjegyek felra­gasztása a törvényi követel­ményeknek. A kávéféleségek zárjegy-ellátottsága jó volt, a felragasztás helye és minősége megfelelt a jogszabályi előírá­soknak. Az ellenőrök vizsgálták a magánsörfőzdéket is. A vizs­gálat tapasztalatai szerint az engedéllyel működő sörfőz­dék üzemeltetésével nincse­nek problémák. Fogyasztóvé­delmi szempontból azonban sajnálatos, hogy a sörfőzdék által használt üvegek betétdíja igen magas. Több megyében azt tapasztalták, hogy a vállal­kozók hatósági engedélyek nélkül kezdték meg a sörfő­zést. A fogyasztóvédelmi felü­gyelőségek munkatársai meg­közelítően 6 millió forint érté­kű, a vám- és pénzügyőrség képviselői pedig további 6,8 millió forint értékű árut foglal­tak le. A szeszes italokon talált hamis zárjegyek azt jelentik, hogy egy vállalkozói réteg továbbra is illegálisan adó­mentesjövedelemre tesz szert. Minőségbiztosítás a téglaiparban Budapest (MTI) — Új minő­ségbiztosítási rendszert dolgoz ki a tégla- és cserépipar szá­mára a budapesti Coopsystem Szervezési és Vezetési Ta­nácsadó Kft. a Miskolci Egye­tem anyagmozgatási és lo­gisztikai tanszékével közösen. Baross Szabolcs, a Coop­system ügyvezető igazgatója elmondotta, hogy az ország­ban jelenleg több mint 40 helyen foglalkoznak tégla­gyártással. A privatizáció so­rán mintegy 12 cég külföldi, elsősorban osztrák és német tulajdonba került. Ezek a cé­gek korszerű technikát és tech­nológiát alkalmaznak és így nyereségesen termelnek. A megmaradt téglagyárak priva­tizációja is folyamatban van. Többségük viszonylag ala­csony kapacitással működik, s így egyelőre jövedelmezőségi problémáik vannak. A jöve­delmezőséget azonban rontja a meglehetősen magas selejt- hányad. A téglagyárak több­ségében gyártás után kézzel válogatják ki a megfelelő mi­nőségű terméket, illetve so­rolják az első-, másod- és har­madosztályú téglát. Az új mi­nőségbiztosítási rendszer vi­szont lehetővé teszi, hogy ez az osztályba sorolás megszűn­jön, a gyártásból csak jó mi­nőségű áru kerüljön ki. A rendszer lehetővé teszi az ISO 900Ö-es elnevezésű szabvány követelményeinek érvényesí­tését. A téglagyárakban arra szá­mítanak, hogy Magyarorszá­gon a következő években az építkezési piacon jelentős fel­lendülés alakul ki. Az elmúlt években ugyanis nagymérték­ben csökkent a lakásépítés, el­sősorban a gazdasági vissza­esés következtében. Halasztott társadalmi-gazdasági megállapodás Öt témakör tárgyalási anyagát a kormányzat csak ősszel fogja megkapni Budapest (MTI) — Néhány témakörben októberben még valószínűleg nem köthető meg a társadalmi-gazdasági megál­lapodás. A tárgyalásokat elő­készítő koordinációs bizottság javaslata szerint ugyanis öt té­makör tárgyalási anyagát a kormányzat csak októberben, illetve novemberben, valamint decemberben adja át a a mun­kaadóknak és a munkaválla­lóknak. így ezekről a kérdésekről csak decemberben, illetve jövő év során jöhet létre a megállapodás a felek között. Minderről az Érdekegyeztető Tanács titkárságán tájékoztat­ták az MTI-t. Az államháztartás reformjá­nak programjáról elkészített tárgyalási anyagot októberben adja a kormányzat. Az erre vonatkozó megállapodás meg­kötésének lehetséges ideje 1995. Szintén októberben kap­hatják meg a szociális part­nerek a munkajogra vonatko­zó, illetve a munkavégzésre irányuló jogviszonyok szabá­lyozásával foglalkozó előter­jesztéseket. E témakörökben már idén decemberben megállapodást köthetnek. A területfejlesztési intézmény és eszközrend­szerével, a válságtérségek problémáival fóglalkozó mun­kaanyag novemberben kerül az érdekegyeztető felekhez, az országos területfejlesztési koncepció anyaga pedig de­cemberben. Mindkét témakörben jövő évben várható megállapodás. Egy témakörnél, a munkaügyi viták kezelésénél, bár a tár­gyalási anyagot már meg­kapták az érdekegyeztető fe­lek, a megállapodás lehetséges időpontja ez év vége. Az október közepén, végén esedékes társadalmi-gazdasá­gi megállapodás 30 témakör­rel foglalkozik. Az anyagok többségét szeptember elején, közepén kapják meg a mun­kaadók, illetve a munkavál­lalók képviseletei. Fehérorosz gazdasági reformok Minszk (MTI) — Mihail Cstgir fehérorosz kormány­fő sajtókonferenciáján kije­lentette, hogy a legfonto­sabb árucikkek árának eme­lése és az állami támogatá­sok megvonása révén meg­kezdődött az ország gaz­daságának stabilizációja. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy ezzel együtt továbbra is igen sze­gényes maradt a helyi üz­letek kínálata. Csigir közölte, hogy az állami támogatások megvo­násával — ami miatt mások mellett a kenyér és a tej ára több mint tízszeresére emelkedett —- a kormány mintegy 1100 milliárd fe­hérorosz rubelt (44 millió dollárt) takaríthat meg, Az áremelkedések hozzájárul­tak az alapvető élelmisze­rek csempészetének jelen­tős mértékű visszaeséséhez is, hiszen a kenyér és a töb­bi árucikk ára megközelí­tette a szomszéd országokét — mondta. A Reuter emlékeztet rá: Alekszandr Lukasenko ál­lamfő júliusban azzal az ígérettel nyerte meg a vá­lasztásokat, hogy a korrup­ció letörése mellett vissza­vonja az áremelések egy részét. Lukasenko azonban ezzel együtt a piacgazdasá­gi áttérés gyorsítását is ígérte. Az elnök hétfőn két ren­deletet bocsátott ki az álla­mi kiadások visszafogása érdekében: ezek egyike szerint a kormány előleg fizetése nélkül vásárolhat élelmiszert az állami gaz­daságoktól és a szövetke­zetektől. A másik dekrétum azt teszi lehetővé, hogy csökkentsék azon vállala­tok energiaellátását, ame­lyek nem tudják kifizetni gáz- és kőolajrendelésüket. Állástalanok serege Peking (MTI) — Hosszú kaügyi minisztérium. Az ideig meghaladja majd a AP-DJ ismertetése alapján munkaerőkínálat a keres- 2000-re a kínai kormány letet Kínában, mivel az or- 68 millió munkanélkülivel szág modem ipart fejleszt számol a városokban és ki — közölte a kínai mun- 200 millióval vidéken. liL i ií ü i íTít. -4 fi ' ■ ■ ■ Japán... ...az idén kénytelen kül­földről importálni vizet, hogy megoldja az esős év­szak rövidsége miatt kelet­kezett átmeneti gondjait. ( Oroszország... ...a január-július időszak­ban 51 millió tonnányi kőo­lajat exportált a volt Szov­jetunió területén kívülre. (MTI) Az ATT... ...amerikai távközlési válla­lat és Szaúd-Arábia 4 mil­liárd dollár értékű megál­lapodást írt alá az arab or­szág távközlési hálózatának bővítéséről és korszerűsí­téséről. (MTI) A Compaq... ...Computer Corp., számí­tógépgyártó konszern ug­rott az élre az amerikai számítógép-piacon. (MTI) A szárazság... ...miatt egyharmaddal visz- szaeshet az ausztrál búza­termés a következő beta­karításkor, jelentette az Ausztrál Gabonatestület. (MTI) ........ .1 _ Index (ideiglenes) augusztus 17-én: 1677,81 (+4,46) Ér vény ben: 1994. augusztus 17. Valuta Deviza Kanadai dollár 78,44 79,96 79,10 Pénznem _____Vétel Eladás Közép árf. Krraitj dinár 3£é,?7 3$$ Német márka 69,12 70,32 69,86 Angol font 166,10 169,10 167,37 Narégknmt 1511 ,,15,91 7M$\ AaaaSMlr. féji ' SIA5 80.?? Olasz fa 1000) 67,79 69,01 ”*6834 Belga franki 100) 335,63 341,13 338.92 OsztráksutflO) 98253 999,23 992$”; Dán korona 17,43 1723 1739 Port. esc.(lOO) 67.53 68.67 68,01 Finnmarka .20,83 21.17 21.03 Spanyolpesi(1ÖD) 82.94 ' 84,40 "" 8334 F'tantiafrank : 30,16 2050 M6 Svájci frank 82.24 8336 83,19 Holland fonni 61.54 62.58 62.23 Svédkorona 13,74 13,« ' 13,78 ír font 16327. 166,07- 16521 USA dollár 108,06 110.06 108,86 Japan jen (100) 107.17 109,03’ 108,56 ECU' ' 13132

Next

/
Thumbnails
Contents