Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-13 / 190. szám
Verseny magyar sikerrel Károly Róbert veretett először aranydukátot 1325 körül TÁRLAT Művésztelepi alkotások Orbán Endre: Udvar II. (kréta) A hejcei Nemzetközi Művésztelep az idén immár negyedik alkalommal fogadta július második felében a határainkon innen és túl élő, munkálkodó képzőművészeket. A többségükben hivatásos alkotók, valamint néhány amatőr harmincfős csapatában heten képviselték az erdélyi festészetet, grafikát, szobrásza- tot, de érkeztek táborozok Ukrajnából, Szibériából csakúgy, mint Sopronból, Tiszaújvárosból, Miskolcról és megyénk több településéről. A kéthetes együttlét idején született művekből a község polgármesteri hivatalában munkakiállítást rendeztek, ahol az érdeklődők megtekinthették a különböző technikákkal készült, változatos tematikájú és hangulatú alkotásokat. A tárlat anyagát — melyből ízelítőül kínálunk olvasóinknak néhányat—a jövőben bemutatják Nyíregyházán és Kisvárdán. Ivan Rotsyv: Meseillusztráció Muhi Sándor: Rács II. (tollrajz) Harasztosi Pál reprodukciói Juhász Ferenc A közelmúltban Amerikában rendezett pénz-szépségversenyen a nemzetközi zsűri által válogatott emlékérmék között a mieink figyelemreméltó sikerrel szerepeltek. A hat kategóriában kiosztott első díjak közül kettőt a magyarok hoztak el. Az egyiket egy 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulójára az MNB által kiadott érmével. A nagydíjat pedig egy olyan albán pénz kapta, aminek magyar volt a tervezője, s a mai pénzverdénkben készült. □ Mindig ilyen szépek és sikeresek voltak a magyar pénzek ? — kérdeztük Ge- dai Istvánt, a neves numizmatikust, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját. — A pénz valójában kisplasztikái alkotás, s mint ilyen, mindenkor a maga stílusának megfelelően viselkedik. Az első magyar pénzünk, Szent István korából, egy Karo- ling templomot ábrázolt. Ez egy általános európai ábrázolásnak a magyarított változata sokak véleménye szerint ebben a körben a legmű- vészibb alkotás. □ Lehet-e tudni, hogy hol készítették el ezt az érmét? — Az Árpád-ház korában, a 13. század közepéig Esztergomban volt a pénzverde, de nem kizárt, hogy az első magyar pénzt Székesfehérváron verték, s a műhely csak ezt követően költözött át Esztergomba. □ Beszélhetünk ennek a pénznek a konvertibilitásáról ? — Ehhez a korabeli európai pénzrendszerben kell gondolkodnunk. Természetesen a különböző kibocsátók nem azonos minőségű érmeket adtak ki, a minőség a magyar pénzeknél is hullámzott. All. században egészen Kálmán királyig, Európa legjobb pénzének számított a mienk. Jellemző például, hogy a vikingek, akiknek akkor nem volt saját pénzverésük, ezért egyes német kibocsátókét és az angolokét használták, de a magyarokét is. Ezt skandináv éremleletek is tanúsítják. Persze nem kell túlzásba esnünk, a korabeli kereskedelmi kapcsolatokból eredően túlsúlyban voltak a német érmék. Például több ezer éremlelet közül százegynéhány körüli az a lelet, amiben magyar pénz is előfordult, (Részlet az önéletírásból) Hétfőn kazalba raktuk az összes gyepszénát, vacsora után, estefele megkalapáltam a kaszámat, naplemente után körúlkerültem a búzatáblát, és ott, ahol a legérettebbnek találtam, hozzáfogtunk Bandival a kötél- csináláshoz. Bandit még tanítgatni kellett, mert még nem tudta, hogyan kell összeilleszteni a kötélnekvaló két végét, de hamarosan beletanult. Egy jó óra múlva bementünk lefeküdni. Másnap 28-án, kedden hajnalban, még napkelte előtt teleöntöttem egy kétdecis laposüveget aratási pálinkával. Dobogó szívvel mentem az istállóba, arra gondoltam, hogy hátha Bandi megijedt a ráváró marokveréstől, és hazaszökött. De nem — első szavamra felkelt, szénát dobott a lovak jászolába, én lehánytam a ganét alóluk, aztán tokmány a pantalló- és gatya- korcba, kasza a kézbe, laposüveg a zsebbe, és irány oda, ahol este abbahagytuk a kö- télcsinálást. Ott az este elkészített és kévébe kötött kötélcsomó mellé állítottam a laposüveget, kaszát, tokmányt mellé, és neés ha több ezer példányból állt egy éremlelet, abban csak néhány magyar pénzt találtak. □ Meddig voltak forgalomban a középkori magyar pénzek? — A középkornak volt egy jellegzetes adóformája: évente új pénzt bocsátottak ki, ennek következtében elveszítette névérMátyás király aranypénze tékét a „régi”. Magyarországon ez I. András korában következett be. I. Andrástól II. Béláig csak kétévenként verettek új pénzt. Ugyanakkor Szent István pénzei nemcsak uralkodása idején, hanem később is használatban voltak, sírleletekben találtak már egymás mellett Péter, és Aba Sámuel, valamint Szent István kori pénzeket is. □ Mikor született meg az első magyar aranypénz? — Magyarországon aranydukátot először Károly Róbert veretett 1325 körül. Igen különleges alkalmakkor előfordult, hogy bizánci mintára nálunk is vertek korábban aranypénzt. Van egy érménk, amit vagy maga Szent István, esetleg Szent László veretett István szentté avatásának emlékiláttunk a kötélcsinálásnak.Tövestül nyú't- tük a kötélnekvalót, így hosszabb lett a kötél, no meg jobb is volt vele a kévéket bekötni. Jobban rácsavarodott a töves kötélvég, mintha lekaszáltból készült volna. Amikor ki volt az öt kéve kötél, ötösbe raktam, és még csináltam további 4-5 kévére valót. Általában 18-22 keresztet arattunk egy nap alatt, de jó volt, ha megelőztük magunkat kötelekkel, mert ha egész éjjel fújt a szél, a következő reggel nem lehetett csinálni, mert nem volt harmat, és a szárazon készült kötél kötéskor tekerés közben elszakadt. Szerencsések voltunk, ha volt az előző napról kimaradt kötelünk. Frústök után kaszásnál kasza, marokverőnél kuka és egy kanta ivóvíz, így mentünk az érett gabonatáblához. Parasztembernek az a legmagasztosabb, — fölemelőbb érzése, amikor — mielőtt az első kaszasuhintást megteszi — végigtekint a szép, viaszsárga kalásztengeren, és jóleső, szívet melegítő érzéssel állapítja meg: ezt én teremtettem! Ősszel elszórtam a magot, kére. Ebből összesen három példány maradt fent. □ Említette, hogy a magyar pénzeknek külföldön is tekintélye volt. Használhatták itthon ezeket a pénzeket idegen uralom alatt is? — Ennek vizsgálatára leginkább a török kor alkalmas. Egyértelműen akkor is magyar pénzeket használtak, ritkábban a törökökét. Különösen a jó minőségű aranyat és a tallért, az úgynevezett értékpénzeket. Egyszer Bagdadban, találtam olyan magyar és Magyarország környékéről származó pénzeket, amelyek egy leletet képeztek. Ez ugyanolyan összetételű volt, mint egy korabeli magyar éremlelet. Ez is azt bizonyítja, hogy a török katonák is azokat a pénzeket használták, amelyeket a magyarok. Feltehető, hogy a török katonát áthelyezték az iraki határra, s vitte magával a Magyarországon összeszedett vagyonát. Az sem elhanyagolható szempont, hogy akkoriban Magyarországnak meglehetősen gazdag ezüst és aranybányái, aranyat tartalmazó folyói voltak. □ Vajon a középkorban is volt már pénzhamisítás? — Természetesen, a pénz- hamisítás egyidős a pénverés- sel. □ Mennyire volt jellemző, hogy egy adott korban vert pénzt a király képmása díszített? — Többé-kevésbé jellemző volt. Ugyanis mitől pénz a pénz? Attól, hogy valaki garantálja az értékét, hogy az előírt súlyban és finomságban készült. A legkézenfekvőbb volt az, hogy aki ezt garantálta, annak a képmását megjelenítették az érmén, és körben ráírták, hogy ki az illető. Napjainkban is előírás, hogy a pénzen rajta legyen: Magyar Köztársaság. A címer is a kibocsátó hatóság jelképe, de ezt nem mindenütt teszik rá a pénzre. □ A Nemzeti Múzeumnak teljes a pénzgyűjteménye? — Mondhatjuk, hogy a magyar pénzekből a legteljesebb, de azt nem állíthatjuk, hogy egy gyűjtemény teljes. Hiszen bizonyos hiányok mutatkozhatnak, másrészt soha nem lehet tudni, hogy mikor kerül elő addig'ismeretlen lelet. Például az említett első magyar pénzről csak 1968-ban vált ismertté, hogy ez a típus magyar pénz. Éppígy az első arany pénzt is amulettként tartottuk számon sokáig, csak néhány éve vált bizonyítottá, hogy ez egy 11. századi magyar fizetőeszköz. kikelt, betakarta a hó, majd jött a kikelet, nőni kezdett, szárba szökkent, millió kalászt hozott, viaszsárgán érett, és most itt van előttem, várja, hogy learassam. Betakarítsam, elcsépeljem. Ugyanezt éreztem én is akkor és azután következő aratásokkor, mikor először fentem meg a kaszámat, és fenés közben taktusra rigmusoltam: „Kaszám éles, kenyerem bélés, én vagyok a Vásárhelyi pusztán egy éhes béres.” Mire Bandi megszólalt: — Aaz-a, ha maga béres, akkor én mi vagyok, Imre bátyám? — Te, .te csak egy marokverő vagy, aki szidja az acattüskét, mikor megszúrja a kézit. Vegyél magadhoz nyolc kötelet, mert olyan hosszú előtt kalászok, hogy nyolc kéve lesz benne. Még egyszer végigtekintettem a még csonkítatlan búzatábla fölött és „Uram Jézus, segíts meg” sóhajtással megtettem az első kaszavágást. Mivel Makó József bátyámnak felese voltam, tudtam, hogy a magam erejéből, egy kaszával nem győzök mindkét helyen CSIZMADIA IMRE: Délelőttől alkonyaiig
