Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-06 / 157. szám

1994. július 6., szérda Millenniumi előkészületek Pannonhalma (MTI) — Pannonhalma Szent Már­ton monostora, a Pannon­halmi Főapátság 1996- ban ünnepli alapításának 1000. évfordulóját. Az ün­nepi előkészületekről Vár­szegi Asztrik püspök, fő­apát tájékoztatta csütör­tökön a sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a millenni­umra történeti kiállításokat, tudományos ülésszakokat terveznek. A rekonstrukci­óval összefüggő régészeti ásatások során számos épí­tészettörténeti értékre buk­kantak, a torony alatt meg­találták a XI. századi román templom apszisát, s a ke­rengő fala mögül Zsigmond korabeli freskótöredék ke­rült elő. Ezek bemutatásá­val és az ünnepségsorozat­tal igyekeznek szellemi él­ményt nyújtani azoknak, akik ellátogatnak Pannon­halmára, a nemzet szenté­lyébe— mondotta. Hortobágyi Cirill, a gim­názium igazgatója, a re­konstrukció koordinátora beszámolt arról, hogy a fő­apátság környékét tájvédel­mi körzetté nyilvánították. Emellett szeretnék elérni, hogy Pannonhalmát Zirccel és Tihannyal együtt a Vi­lágörökség részének ismer­jék el, így a nemzetközi fi­gyelem fokozottan az ott meglévő értékek felé for­dulna. Ami a pannonhalmi rekonstrukciót illeti: 1996- ig új köntösbe akarják öl­töztetni a könyvtár külső homlokzatát, a bazilikát. Felújításra szorul a főkapu, amelyen repedések kelet­keztek, mert a középkori várárokra építették. Szak­emberek becslése szerint 1,2 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az in­frastruktúra fejlesztéstől el­tekintve megújuljon az épü­letegyüttes. A kormány az elmúlt három évben évente 100 millió forinttal támo­gatta a műemléki értékek megőrzését. Ezen túlmenő­en égető szükség lenne egy tornacsarnokra a középis­kolás diákok számára, akik már 12 éves kortól az ősi falak között tanulnak, hi­szen bevezették a hatosztá­lyos gimnáziumi rendszert Pannonhalmán. .......... ................»■■■■■»»■■■■■»■■M»1.................. : ­A mátészalkai... Egész napos... ...Szatmári Múzeumban folytatódik ma a hatodik néprajzi szeminárium. Dél­előtt tíz órától Farkas Jó­zsef és Cservenyák László tart előadást, délután pedig négy további értekezést hallgathatnak meg az ér­deklődők. (KM) Megváltozott... ...a Móricz Zsigmond Me­gyei Városi Könyvtár nyit­va tartása. A könyvtár a nyári hónapokban hétfőn, kedden, szerdán, csütörtö­kön és pénteken 9—17-ig, szerdán 14-17 óráig tart nyitva. Az intézmény szom­baton zárva van. (KM) ...koncertsorozat várja a könnyűzene barátait Zircen július 9-én. A hangverse­nyen tíz együttes lép fel. (KM) Legközelebb... ...július 16-án lesz műsor a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon. Délhúsa Gijon koncertjére már most lehet jegyeket váltani. (KM) Képek és képek... ...címmel jelent meg Burai István festőművész és Dúsa Lajos című kötete. A szép megjelenésű kiadványt az Alföldi Nyomda jelentette meg. (KM) Magyarosan Stoppol-e a stoppos? Minya Károly Kétségtelen, hogy a helyes­írás elsajátítása nehéz fel­adat, azonban a helyesírá­si igényességre való tö­rekvés elérhető célként áll­hat minden tanuló előtt az elemi iskolától az egye­temig. Ez utóbbi pedig nem jelent mást, mint azt, hogy szükség esetén senki ne legyen rest, és nézze meg a szabályzatban vagy a He­lyesírási kéziszótárban, ho­gyan kell írni az adott szót. Eddig minden egyértel­mű, sajátos gondként említ­hetjük meg azt, amikor a két segítő forrás eltér vala­mely szó helyesírásában, így például a stoppos szó esetében. A szabályzat szó­tárrészében két p-vel olvas­ható, míg a kéziszótárbein eggyel. Vajon melyiknek higgyünk? A nemzetközi használatú angol stop fő­névnek és igének a magyar nyelvben több származéka és összetétele keletkezett már. Mindenekelőtt azt je­lenti, hogy megállj. Ebből keletkezett a stoppol ige, ami a labdarúgásban labdát lekezel, a bizalmas társal­gási nyelvben pedig magá­nak vagy másnak lefoglal, biztosít értelemben szere­pel. S nem utolsósorban már 1897 óta az a jelentése is ismert, hogy valakit meg­állásra felszólít, még egy­szerűbben int neki az út szélén. Mindebből világo­san következik, hogy aki ezt cselekszi, azaz a stop­pos, hosszú p-vel írandó, tehát a szabályzat szótárá­nak kell hinnünk. Itt kell megjegyezni, hogy egészen más német eredetű szó a foltoz, besző jelentésű stop­pol ige, ami írásképét te­kintve megegyezik az iméntivel. Ez azonban nem okozhat félreértést, mivel eléggé sajátos esetnek kel­lene tekintenünk azt is, ha valaki kiülne az útpadkára, s hozzálátna lyukas zokni­kat varrogatni. Bárdos Lajos nevét vette fel A fehérgyarmati Bárdos Lajos kórus A szerző felvétele Molnár Károly Fehérgyarmat (KM) — Fe­hérgyarmaton 34 éve működik ének-zene tagozatos általános iskola. 1988-ban a Bajcsy- Zsilinszky úti új korszerű épületbe költöztek. Egy évvel később az iskola felvehette a család egyetértésével a nagy zeneszerző-karnagy nevét. A tagozatos képzésben részesülő gyerekek száma évről-évre folyamatosan növekszik. Arany minősítésű A hangszeres oktatásban ré­szesülőké 1988-tól megkét­szereződött. Az angol-német nyelvi képzés lehetősége és színvonala országosan elis­mert. (Először tettek nyelv­vizsgát az itteni gyerekek a vá­rosban.) Ének-zene területén a gyer­mekkórusok a 3.-4. osztályo­sokból álló kicsinyek kórusa, az 5. 6. 7. osztályosokból álló Bel Cantó kórus és a 3 éven­ként együtt éneklő 8. osztályo­sok kórusa működik. Eddig minden kórus arany minősítést szerzett. Az országban is egyedülálló, hogy egy álta­lános iskolában félszáznyi fel­nőtt dolgozó, felnőtt vegyes­kar működjön. A Fehérgyar­mati Pedagógus Vegyeskar itt­hon és külföldön bizonyított. A Szárazná Szabó Marianna vezette kórusban (kevés ki­vétellel) az iskola dolgozói, igazi segítői hangszeres kísé­ret, technika, nyelvi-fordítási problémák stb. az irányítónak. A Pedagógus-kórusok orszá­gos Találkozóján Debrecen­ben a kisváros nevelőiről ki­emelten szóltak. Legutóbb a várossá válása 25. évforduló­ját ünneplő Mátészalka ren­dezvényén szerepeltek siker­rel. Az évek során több külföl­di szereplés is jelezte a kórus életképességét. Németország után Dánia zenekedvelői előtt mutatkoztak be a gyarmati pe­dagógusok, a dánok már vi­szonozták a magyarok ven­dégszereplését. Például kell elfogadni A kórus tagsága kéréssel for­dult a Bárdos Társasághoz, il­letve a Bárdos családhoz: já­ruljanak hozzá, hogy a fehér- gyarmati ének-zene tagozatos általános iskolai vegyeskar a jövőben a Bárdos Lajos nevet viselhesse. Daróci Bárdos Tamás — a zeneszerző fia, s a Bárdos Tár­saság több tagja — Fehérgyar­matra látogatott. Az iskolában rendezett ünnepségen a kórus megszólaltatta Bárdos Lajos: Üdvözlégy nagy király, illetve Bárdos Lajos: Hét kurta kórus című műveit, több kórusmű mellett. Vezényelt Szárazné Szabó Marianna. Ezúttal, mint Bárdos Lajos Pedagógus Kó­rus fejezte be az együttes fel­lépését. Ugyanis Lukin László — a Bárdos Társaság főtitká­ra, az ismert zenepedagógus, zeneszerző — közölte a kórus­sal, a hallgatósággal, az illeté­kesek hozzájárultak a név vi­seléséhez, majd átadta az ezzel kapcsolatos okiratot, hangsú­lyozva: „A három Kodály-ta- nítvány—Ádám Jenő, Bárdos Lajos és Kerényi György — munkájából is következik... nem elegendő egy iskolát el­nevezni. Nem elegendő vala- melyikőjük nevét homlokzatra vagy zászlóra írni. Meg kell is­merkedni az életművével, em­beri és művészi tartásával. Például kell őt fogadni. Fehér- gyarmaton ez történt. Megis­merték az életművét, megsze­rettették a gyerekekkel. Csak énekelj! Mert az ének jó dolog. Csak énekelj! Mert az éneklés szép dolog! Csak énekelj! Mert az énekben szív dobog! Az elismerés hangján Csak elismeréssel lehet szólni erről a szépen éneklő felnőtt kórusról... Akinek van füle halhatta... Elismerésül adom át a Bárdos név viselésére jogo­sító oklevelet, illetve Bárdos Lajos kórusainak kottáját. Egyben egy tanulmányt Pó- czai Máriától, amely a Bárdos Társaság történetét tartalmaz­za. Finoman, szelíden éneklő kórus a gyarmati. Hiszem, so­káig énekelnek és műsoraik­ból soha nem fog hiányozni névadójuknak műve. A meg­szólaló harmóniák emlékez­tessenek arra a harmóniára, melyet itt a kórustagok, a kórus vezetője és az iskola igazgatója, illetve az iskolában élők között tapasztaltunk. A város polgármestere Ne­mes István az elsők között gratulált az iskola Bárdos La­jos Vegyeskarának a névfelvé­tel alkalmából, kívánva a vá­ros érdekében kifejtett munká­jukhoz további sikereket. Olvasótábor a Tisza partján Nemzetközivé nőtte ki magát a kezdeményezés tizenhárom év alatt Bodnár István Tiszadob (KM) — Mostaná­ban egyre kevesebb olvasó­táborról hallani. Elmúltak volna azok a régi, szép idők, amikor tucatszámra hívták, várták ezek a táborok a szép szó szerelmeseit, ahol az iskola kötöttségektől mente­sen a víz partján, vagy éppen tábortűz mellett beszélget­hettek el a fiatalok az írók­kal, költőkkel vagy éppen egymással? Kár lenne értük, hisz ezek a nyári táborok valóban élményt adóak voltak, és életre szóló szellemi táplálékkal szolgál­tak. Éppen ezért örömmel ad­tunk hírt most a tiszadobi olvasótáborról, amely tegnap kezdődött a régi kastélyban. Ennek a műhelynek már szép hagyománya van. Tizen­három évvel ezelőtt kezdődött, Kállósemjénben, a Kállay- kastélyban. A kezdeménye­zők, az első szervezők között ott találjuk Ratkó Józsefet, aki az egész mozgalom körül ott bábáskodott. Halála után talán ezért is vette fel a József Atti- la-díjas költő nevét a tábor. Aztán Tizsadobra, a költő gyermekkorának a színhelyére települt át az olvasótábor. Az egyik legrégebbi szervező Es­tók Károly, aki ma is lelkes tá­mogatója az ügynek. Ő hozta létre a Ratkó József Olvasótá­bori Egyesületet is, amely ma is igyekszik az anyagi feltéte­leket megteremteni. — Ratkó József szellemé­ben várjuk ma is a fiatalokat. Ratkó megszállottja volt en­nek a mozgalomnak, öröm volt vele dolgozni. Nagyon közvetlen kapcsolatot tudott a gyerekekkel kialakítani, és ké­szült is, és pontosan is tartotta ezeket a foglakozásokat. A kállósemjéni olvasótábor­ban eleinte a tanyasi gyere­keket várták, azokat, akik a legtávolabb élnek a szellemi erőforrásoktól. Később aztán nemzetközivé nőtte ki magát a kezdeményezés, egyre több fi­atal jött Kárpátaljáról, aztán Erdélyből, Szlovákiából. A mostani táborban már érettebb fiatalok jöttek, végzős közép- iskolások, kezdő egyetemis­ták. Ki nem mondott cél, a magyarságtudat elmélyítése, a magyar kultúra közvetle­nebb megismertetése. A meg­hívott vezetők között ezért nemcsak írók és költők talál­hatók, néprajzosok, színé­szek, énekesek, csillagászok. A Nemzetközi Ratkó József Olvasótábor július 5-én kez­dődött és 17-ig tart. Több mint harmincán vesznek benne részt. A Kheopsz-piramis rejtélye A folyosón keresztül a fáraó lelke a mennybe emelkedett • Most kutatják Kairó (MTI) — A gízai pira­misokat évszázadok óta a ti­tokzatosság köde lengi kö­rül, és amióta megindult a régészeti kutatás, nem egy­szer keltek szárnyra velük kapcsolatban különféle misz­tikus képzelődések. Újra meg újra felbukkannak egyes feltételezések arról a titkos, arannyal zsúfolt sír­kamráról, amely állítólag Khe- opsz fáraó (Kr. e. 2551-2528) piramisában rejtőzik. A média által nemrég világgá kürtőit legújabb spekulációk most már ennek a 136 méter magas fáraósímak — a Kairó kapui előtt magasodó három közül a legnagyobbnak — a további kutatását is gátolják,— írja a DPA. A vitát egy éppen egy esz­tendővel ezelőtti felfedezés robbantotta ki: a Német Régé­szeti Intézet (DAI) kutatócsa­patának egy speciálisan erre a célra kifejlesztett kisrobotja egy 20 centiméter széles és ugyanilyen magas folyosóban 57,5 méter után csiszolt mész­kőtömbre bukkant. Rudolf Gantenbrink müncheni robot­szakértő a hírt egyoldalúan a sajtó tudomására hozta, han­got adva egyben feltételezésé­nek, miszerint az „ajtó” mö­gött egy sírkamra található. Egy német bulvárlap ennek nyomán már azt is tudni vélte, hogy a kőtömb mögött a fáraó hamvai és aranykincsek rej­tőznek. A DAI-csoport vezetője, Rainer Stadelmann professzor a leghatározottabban kizárta egy ilyen sírkamra létezésének lehetőségét. Egy videokame­ra képeinek elemzése és a piramisban talált három ha­sonló folyosó vizsgálata alap­ján igazolva látja azt a nézetét, hogy a folyosó célja nem volt más, minthogy azon keresz­tül — a régi egyiptomiak val­lási hiedelmei szerint — a fáraó lelke a mennybe emel­kedjék. A sírkamra-teória híveit azonban ez az elmélet éppoly kevéssé győzi meg, mint a régészprofesszor másik „föl­dönjáró” érve, amely szerint a keskeny folyosón egyetlen ember sem tudta volna átpré­selni magát, nemhogy még abban egy szarkofágot vagy kincseket elrejthettek volna. A spekulációk eloszlatásá­nak egyetlen módja az len­ne, ha sikerülne videofel­vételeket készíteni a folyosó­nak a kőtömb mögötti sza­kaszáról. Az Egyiptomi Ré­gészeti Igazgatóság (EAO) szakembereit viszont fel­bosszantotta a Nílus-parti or­szágban „érzékeny politikum­nak” számító felfedezés meg- szellőztetése. És bár a német kutatók előtt „nem csapták be teljesen az ajtót”, Gantenbrink további részvételét „nem ter­vezik”. A kisrobot (és annak felta­lálója) nélkül azonban a ku­tatásnak nincs értelme, ezért a folytatás mégiscsak való­színűsíthető. Gantenbrink an­nál is inkább ragaszkod­na ehhez, mivel a robot költ­ségeit szinte teljesen saját pénzből fedezte. „Őrült em­ber vagyok — mondja ma­gáról — van-e még valaki, aki esetleg csupán 4 méternyi előrehaladás reményében már 400 000 márkát áldozott volna fel?”. I IBEEHBEH_____________________________kultúra—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents