Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-04 / 155. szám
1994. július 4., hétfő 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA André Kertész emlékezete Budapest (MTI) — Talán hivatalnokként élte volna le életét, ha nem veszi meg tizennyolc éves korában az első fényképezőgépét. Családja polgári életutat szánt neki, itt, Közép-Európában, akkor még — úgy hitték — hosszú távra tervezhető programmal. De ő megvette a készüléket és fényképeket kívánt készíteni, s még a legnehezebb időszakokban sem olyan céllal, hogy ezekkel pénzt keressen. Ot a kép érdekelte. Az eszköz csak annyiban, amennyiben segítette rögzíteni azt, amit akart. Soha nem készített emlékképeket. Ő a kezdetektől mást akart. A képtől akart valamit. Az első világháborúban karpaszományosként a frontra került. Oda is elvitte gépét, és sebesüléséből lábadozóban katonatársairól nem családtagoknak szánt felvételeket készített, hanem helyette a fénytörés üveglemezre rögzítésével kísérletezett. Az értelmesebb újságszerkesztők persze észrevették, hogy ezek a felvételek többek, nemcsak mások, mint az eddig megszokottak. Ki is tüntették 1918-ban az országos fotópályázat második díjával, de ő a kitüntetést nem vette át. A zsűri szerette volna, ha képeiről ezüstbro- mid pozitívot készít, amely- lyel az akkor divatos, tetszés szerint nagyítható brómolajnyomás volt készíthető. Nem állt kötélnek, mert úgy ítélte, ez az eljárás, mármint a brómoil, nem fotografikus. Mi volt hát fotografikus? Az volt a járdaszegély pereménél a csatorna felé zúduló víz, egy szemüveget tartó kéz, a poros falusi utcán játszó vak zenész, s az arcukat egymához szorító, de mezítelen popsijukat egymástól eltartó háromnégy éves cigánygyerekek. Művész volt. A huszas évek közepén, mint annyian mások is, Párizs felé vette az irányt. Több mint tíz esztendőt tölt itt, felfedezi a várost háztetőivel és kéményeivel. Hatására lesz fotóművész a brassói születésű Halász Gyula (Brossai), Friedmann Endre (Robert Capa), s a francia Henri Cartier-Bresson. A Mosoly című francia lap aktfelvételeket kért tőle. Ekkor készítette a Distorsi- ons (torzítások) sorozatát. Párizsi évei alatt szerzett nemzetközi hírnevet magának. Soha nem dolgozott bonyolult eszközökkel és technikákkal. Képei mégis különösek. Rajtuk a leghétköznapibb tárgyak is a költészet varázsával telítettek. Élete mégsem sikertörténet. 1936-ban Amerikába költözött. Itt is meg tudott élni, de mint Lugosi Lugo Lászlónak egy 1981-ben készített interjúban elmondta, az a világ nem volt az ő világa. A hazai nagy- közönség számára évtizedekig nem létezett. Az Akadémiai Kiadó 1963-ban kiadott Fotolexikona a nevét sem említi. A hetvenes években jelent meg kes- kenyke kötet munkásságáról. S most egy album a Pelikán Kiadó gondozásában. Ezért jelentős az a rendezvénysorozat, amelyet születésének századik évfordulója alkalmából rendeztek: Száz eredeti képéből nyílt kiállítás Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeumban. A Francia Intézetben a Distorsions-sorozatból láthatott több tucatot az érdeklődő, s lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére megnyílt a szigetbecsei Kertész emlékház. Egy Kertész-fotó: Kassákné Simon Jolán és Kassák Lajos Folklór... ...A VI. Néprajzi Szeminárium június 4-én Nagy- kállóban ülésezik; kedden a nyíregyháza-sóstói falumúzeumban folytatja a munkáját. (KM) Grafikák... ...Banga Ferenc grafikus- művész munkáiból nyílt tárlat a budapesti, Dorottya utcai Galériában. Látogatható: július 23-ig. (MTI) Dimenziók... ...A napokban hagyta el a nyomdát a negyedévente megjelenő Dimenziók című felső-magyarországi szemle ezévi harmadik száma. (KM) Jazz-tánc... ...A nyíregyházi Városi Művelődési Központ augusztus 5-től 14-ig klasszikus balett és jazztánc-tan- folyamot szervez kezdőknek és haladóknak. Bővebb információk a VMK-ban (tel.: 314-433) (KM) Sybill... ...A nyíregyházi Szabadtéri Színpadon július 4-én a Sybill-t tekinthetik meg az érdeklődők a Fővárosi Operett Színház előadásában. (KM) Beszélni kell, sőt: muszáj! A szerző retorikát ígér, mégsem skolasztikus szabályokat cövekel az olvasó elé Margócsy József .------... Nyíregyháza — l>rovo*táló címet adott ér- dekes könyvének Gyarmati Béla. Témája kérdés: hogyan is állunk a beszéddel, s ha már természetes szükségletről van szó, mit is lehetne- kellene tennünk. Egyre gyakoribbak napjainkban az olyan esszé-szerű kötetek, amelyeknek írója a szó eredeti értelmében közelíti meg tárgyát, kezeli mondanivalóját. Közhasználatban egyébként az esszén irodalmi, történeti témájú, a monográfiánál kisebb terjedelmű, alapos tanulmányt értünk: közlő, okada- toló stílusban. A Gyarmatihoz hasonlóan gondolkodó szerzők esszéi a Montaignetől (1533-1592) származó eredeti értelmezést követik. Az ilyen esszéíró a témáját latra veti, mérlegeli, sok oldalról megvizsgálja. Az olvasó: munkatárs Megoldási, megértési, megér- tetési kísérleteket tesz. Mindent elkövet, hogy olvasója együttgondolkozó „munkatársa” is legyen. Ezért ez a fajta esszé valamilyen (fiktív) beszélgetéshez, dialógushoz hasonlít, amelynek végén — a könyv szerzőjének összefoglalásában — szinte már az Gyarmati Béla Beszélni muszáj! (Gyakorlati retorika) 1994 KLAVIATÚRA BT. KIADÁSA Gyarmati Béla könyvének olvasó véleménye is felismerhető, megtalálható. Könyve alcímében Gyarmati gyakorlati retorikát ígér, mégsem definícióhalmazt, vagy skolasztikus szabályokat cövekel elénk. Barátságos, füllel fel nem fogható beszélgetésre hív meg: vajon miért nélkülözhetetlen a társadalmi életben a beszéd. S ha már elengedhetetlen, akkor nemcsak kell, de muszáj is (felkiáltójellel, hangsúlyozottan) karban tartani ezt az érintkezési eszközt, javítani kell használati gyakorlatát, kisebb-nagyobb erőfeszítéssel eredményesebbé kell tenni, — a tapasztalatok, a tanácsok komolyabban vételével, felhasználásával. puritán címlapja Fotómásolat Szellemesen, kellő humorral előadott szövege könnyű olvasmány; nem tolakodik érveivel, nem korhol, inkább csak sugallja a levonandó következtetéseket. — Mindenféle fokon és körben végzett gazdag előadói gyakorlata, tanári oklevele csábítja őt a szemléltetésre. így kötete végén, függelék gyanánt, alkalmi beszédekre variációs példákat is közöl: négy fajta köszöntőt, egy alkalmi szónoklatot. Lényegében tanulságul, nem másolandó példaként. Beszédek tára is A régi megyeiek, nyíregyháziak jól emlékezhetnek a szerző Gyarmati Bélára. Pedagógus családban, 1935-ben született, más vidéken: a sors hozta úgy, hogy Szatmárban járta középiskoláit: az akkoriban Gacsó László által alapított, diákjaival — így Gyarmatival is — együtt épített középiskolában. Az ötvenes években jött Nyíregyházára, a rádió stúdiójában dolgozott. Publicista színigazgató Jó érzékkel ő indította el az irodalmi és történelmi hagyományokat feldolgozó, helyszíni riportokból, visszaemlékezésekből összeállított 30—40 perces műsorokat. Közben írt a megyei lapban is, majd ezt a tevékenységet Miskolcon folytatta — hírlapokban, szemlékben, az ottani rádióban, ahogy a Ki Kicsodában olvashatjuk a szócikkét. Megtudhatjuk, hogy egyre inkább a színházi és a filmkritika a fő területe. Majd — egy újabban szerzett diploma birtokában — a színházhoz is közelebb kerül, s a miskolci Nemzeti Színház igazgatója 1980-tól. Meglehetősen hosszú időn át, tizenkét évig tölti be ezt a vezetői munkakört. Párhuzamosan otthon és máshol sikeresen rendez és nagyobb szabású művészeti rendezvényeknek is szervezője, vezetője. Csak örülhetünk, hogy most, nyugodtabb körülmények között, ezt a meggondolkodtató, színes könyvet megírta. (A Klaviatúra BT kiadása, Miskolc, 1994.) A megmaradás nagy bizonyítéka Köszönet Kisváráénak, a fesztiválért — fogalmazta meg a nagyváradi színész Minya Károly Kisvárda — Medgyesfalvy Sándor, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának tagja négy éve vett először részt a kisvárdai színházi találkozón. Akkor Kovách Aladár Téli zsoltár című művében Apáczai szerepének hiteles alakításával és nem utolsósorban igen szép tiszta magyar beszédével emelkedett ki. Azóta minden évben itt van, az idén Edward Damson drámaírót keltette életre a színpadon Shaffer A szörny ajándéka című drámájában. □ Mit jelent egy színész számára a szép beszéd? — Kifejezi a magyar nyelv iránti szeretetet és gondoskodást. Ezt így naponta nem fogalmazza meg magának az ember, de mindig jelen van, amikor színpadra lép és többek között ez is széppé teheti ezt a hivatást. □ Milyen ma Nagyváradon magyar színésznek lenni? — Nehéz és szép. A felelősség többszöröse nehezedik az emberre, összevetve egy anyaországbeli színész tehervállalásával. Felelősséggel Magyarországon sok minden természetes, nálunk viszont különféle akadályokat kell leküzdeni. így például tíz éve a magyar színművészeti főiskolát fel akarták számolni. Ez majdnem sikerült, 1989 előtt csak három hallgatót vettek fel évfolyamonként, holott a színészmunka csapatjáték, s így nehéz volt a növendékeknek elsajátítani a színészmesterséget. Ugyanakkor mindenféle nehézség egyfajta pluszt, furcsa akarást és ragaszkodást is ad, és ez még szentebbé teheti az ügyet, amelyet szolgálunk. A „csakazértis” filozófia több áldozatot követel, de végül a megmaradást bizonyítja. □ Hogyan áll össze az évi munkájuk? — Évadonként hét-nyolc darabot mutatunk be tizennyolcán, ugyanis ennyi színész van nálunk. Tájolások Miután a gyönyörű színház- épületünkben lejátsszuk a bérletes előadásokat, megyünk tájolni, általában a könnyebb, Medgyesfalvy Sándor (középen), a Nagyváradi Szigligeti Társulat színésze Kisvárdán Vincze Péter felvétele fogyaszthatóbb, de nem igény- mertem volna meg az újvidéki télén darabokkal. □ Milyen gondolatokkal érkezik évente Kisvárdára? — Úgy vélem szépen indult ez a programsorozat, azonban — mint minden más találkozón — itt is előbukkantak tüskék, gondok. Korábban nem törődött velünk a magyar szakma, azonban az utóbbi két évben egyre jobban figyelnek ránk. Tisztelet és köszönet Kisvárdának, hogy létrehozta ezt a fesztivált. Nagyon fontos az itteni találkozások élménye. Ha ez nem volna, soha nem isvagy a kassai kollégákat. Tudunk egymásról Itt azonban tudomást szereztünk egymásról, az együttlét megnyitott egymás felé. Az is kiderült most, amikor Beregszászon voltunk egy vendégelőadással, hogy nem mi vagyunk a legnyomorultabb helyzetben. Ott sokkolóak a körülmények, de annál nagyobb a lelkesedés. Ott nincs száraz protokoll, hanem minden mögött óriási lélek rejtőzik. A VMK új kiállítóterme Nyíregyházán Nyíregyháza (KM - K. J.) — A napokban nyitotta meg a kapuit megyeszékhelyünk belvárosában a városi művelődési központ új kiállítóterme. v A mívességnek, az értékfelmutatásnak ez az újabb, a Népművészeti Stúdió területén található fellegvára máris egy szép kollekció felvonultatásával örvendeztette meg az érdeklődőket. Frissen végzett kézművesek vizsgamunkáit tették közszemlére. A szakképzés támogatói között tarthatjuk számon a megyei és a városi önkormányzatot, a megyei munkaügyi központot, a GÉPEG-Y Alapítványt. A szervezői és a lebonyolítói feladatokat a Népművészeti Stúdió és a Népművészeti Egyesület szakemberei vállalták. A most végzett hallgatók — korábban érttségizett vagy főiskolát végzett munkanélküliek — fazekas, faműves, szőnyegszövő- és javító szakmunkás-bizonyítványt és játszóházi klubvezetői felkészültséget tanúsító okiratot vehettek át egyidejűleg a tárlatnyitással. Októbertől a végzett hallgatók — a stúdió szervezésében — újabb szakmai képzés során mester oklevelet, a főiskolát végzettek pedig má-- soddiplomát szerezhetnek. A következő tanév október 3- án indul és 1995. november 30-án fejeződik be. A művelődési központ ismét meghirdeti a felvételi vizsgát a fazekas, a faműves és a szövő szakágakra. A felviteli időpontja július 4- től 7-ig (naponta 9-től 15 óráig). Jelentkezni személyesen, a felvételi időpontjába, vagy telefonon lehet (Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 8-10. Tel.:310-005). Hírcsokor I _____________________________I
