Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

1994. július 4., hétfő GAZDASÁG A Szolnoki Bőrdíszmű Bt. megrendelésére iskolai tolltartókat neszeszereket varrnak a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetnél Elek Emil felvétele A környezetbarát adóreform A nemzetközi versenyképesség elválaszthatatlan a környezetpolitikától Nyíregyháza (KM) — Vita­fórumot tartott a közelmúltban a levegő munkacsoport. Ennek egy gondolatát foglaljuk össze az alábbiakban. A nyugat-európai zöldmoz­galmak és környezetvédelmi kutatóintézetek tevékenysége nyomán az elmúlt években egyre erősödött az a nézet, hogy a hagyományos gazda­ságelmélet és gyakorlat képte­len kellő súllyal kezelni a kör­nyezeti kérdéseket, sőt a gon­dok elmélyülését eredménye­zi. A környezeti veszélyek oly mértékben növekednek és vá­lik nyilvánvalóvá, hogy szinte egyik napról a másikra követ­kezhet be alapvető változás: uralkodóvá vált az a meggyő­ződés, hogy a régi gazdaság- elméletek és gazdaságpoli­tikák túlhaladottak és tartha­tatlanok. Az Európai Unióban a kör­nyezet ügye az aktuális gaz­dasági gondokkal foglalkozó „Fehér Könyv” összeállítása során került minden eddiginél nagyobb hangsúllyal napi­rendre. Az Európai Unióban megszületett a felismerés, hogy a gazdasági növekedés, a nemzetközi versenyképesség és foglalkoztatás kérdése el­választhatatlan a környezetpo­litikától; és hogy a zöldadók alkalmazása a legjobb mód­szer egyben a hagyományos gazdasági gondok legyűrésére és a foglalkoztatás bővítésére Gyorshírek Az Európai... ...Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank a fő mozgatója a magántőkéknek Kelet- és Közép-Európában. (MTI) A meredeken... ...zuhanó oroszországi olajtermelés növekedé­sét eredményezheti a Vi­lágbanki hitel. (MTI) A történelem... ...legnagyobb pénzcse­réje megkezdődött Bra­zíliában. (MTI) Negyven... ...millió dolláros hitel- garanciát nyújt Ukrajná­nak a Világbank a me­zőgazdaság átszervezé­séhez. (MTI) A Balkán... ...legnagyobb építkezé­sébe kezdett Milan Pa­nic, szerb üzletember. (MTI) is. Ezt a gondolatot támasztják alá az Európai Unió több ve­zetőjének nemrég elhangzott kijelentései: Jacques Delors, az Európai Unió elnöke: „...a jelenlegi fejlődési mo­dell idejétmúlt, és zsákutcába vezetett.” ...„Az ipari társadal­mak egyrészt pazarolják á ter­mészeti erőforrásokat (me­lyeknek vagy egyáltalán nincs áruk, vagy ha van is, az nem fejezi ki szűkösségüket), más­részt pedig egyre kevesebb munkaerőt használnak fel.” ...,,A munkaerő alacsony ki­használását és egyre növekvő mértékű helyettesítését tőké­vel és energiával a termelési tényezők torz költségei okoz­zák.” Ioannis Paleokrassas, az Európai Unió kömyezetügyi biztosa: „Az új (fejlesztési) modell abban jelenti majd a legalap­vetőbb változást, hogy a ter­mészeti erőforrásokat terme­lési tényezőként fogja kezelni — nagyon hasonlóan a tőkéd­hez — és azok felhasználásá­ért a felhasználó minden eset­ben árat fog fizetni.”... „...a természeti erőforrások többé nem tekinthetők szabad javak­nak... az adófizetők óriási ösz- szegeket fizetnek a környezeti károk helyreállítására vagy megelőzésére, holott ezt a fe­lelősöknek kellene viselniük”. „A munkaerő és profit meg­Moszkva (MTI) — Július el­sejétől új, megemelt import­vámokat vezetnek be Oroszor­szágban. Az új vámok elsősor­ban az eddig általában vám­mentesen behozott élelmisze­rekre és elektronikai cikkekre terjednek ki. Az átlagos vám­szintben ez mintegy 5 száza­lékos emelkedést jelent. A hús- és tejtermékekre 15, a zöldségfélékre 10-15, a mar­Budapest (MTI) — A Buda­pesti Értéktőzsde csütörtökön nyitotta meg Befektetői Infor­mációs Központját a belváros­ban, a Vörösmarty tér 1. szám alatti irodaház 8. emeletén. A központ munkatársai a tőzs­dén befektetni szándékozókat a lehető legtöbb információ­val, a tőzsdével kapcsolatos különéle kiadványokkal akar­ják segíteni. A központban helyben adóztatására épülő adórend­szereinket fel kell hogy váltsa a természeti erőforrások hasz­nálatát és a szennyezést sújtó adókra épülő rendszer.”... „...a zöldadók alkalmazása a leg­jobb módszer a környezeti té­nyezőknek a gazdaságba tör­ténő integrálására.” A jelenlegi rendszer „bün­teti az élőmunkát és a terme­lést” „...társadalombiztosítá­sunk igen elavult, túlzottan nagylelkű... és nagyon költ­séges”, miközben „...adórend­szerünk a tőke alkalmazását ösztönzi az élőmunka helyett.” „...az energia felhasználásra kivetett szénadó rövid távon nem különösebb munkahely­teremtő hatású, de egy ener­giatakarékossági program az építőiparban az elkövetkezen­dő néhány évben 24-34 millió munkahely-évet teremthetne.” Magda de Galan, az Euró­pai Unió Környezeti Bi­zottságának soros elnöke: „... a széndioxid-adóból be­folyó bevételeket a társada­lombiztosítás és a béreket ter­helő egyéb költségek csökken­tésére kell fordítani, mert ez segíti elő a legjobban vál­lalatainkat elsődleges céljuk, a munkahelyteremtés megvaló­sításában.”... „...az adót a C02-kibocsátásra és az ener­giafelhasználásra egyaránt ki kell vetni, mert ez hozzájárul a bérköltségek csökkentéséhez, így a vállalatok versenyké­garinokra és étolajokra 10, a gabonafélékre pedig 1 száza­lékos vámot vetnek ki. A fi­nomított cukorra kirótt vám 20 százalékra nő. Továbbra is vámmentes a dohánylevelek behozatala, ám a cigarettákra ezentúl kétszer több, azaz 30 százalékos vámot kell fizetni. A ruhanemű vámja 15-ről 25, a cipőé pedig 10-ről 15 száza­lékra emelkedik. Hasonló azonnal hozzáférhetők a BÉT szabályzatai, havi forgalmi je­lentései, a tőzsde különféle időszakos kiadványai, vala­mint a tőzsde által készített sajtófigyelő összegyűjtött anyagai. A központból a be­fektetők elvihetik a különböző tőzsdén forgó papírok kibo­csátóinak listáját, a kibocsátók negyedéves és éves jelentéseit, a brókercégek listáját, vala­mint a tőzsdevizsgával kap­pessége nő riválisaikkal szem­ben.” ... „Ha nem cselekszünk azonnal a súlyos munkanél­küliségtől szenvedő mai gene­rációk és az éghajlatváltozás veszélyének kitett eljövendő nemzedékek nem fognak meg­bocsátani nekünk.” A politikusok és közgazdá­szok gondolkodásának válto­zásához jelentősen hozzájárult egy korszakalkotóan új szem­léletű mű, a heidelbergi Kör­nyezet- és Jövőkutató Intézet (Umwelt-und Prognose-Insti­tut, UPI) javaslata egy ökoló­giai adóreformra, amelyet most a levegő munkacsoport hátterét biztosító Talente Ala­pítvány magyarul is megjelen­tetett. A javaslat talán legna­gyobb érdeme, hogy az öko­adókat az állami költségvetés fókuszába helyezi és elméleti­leg bizonyítja: az ökoadók megfelelnek a piacgazdaság működési rendszerének. Vilá­gossá teszi azt is, hogy az álla­mi költségvetés és a környe­zetvédők érdekei többnyire egybeesnek. Bizonyos öko- adójellegű adók már régóta je­len vannak a magyar gaz­daságban (pl. az üzemanyagok fogyasztási adója). Sürgető fe­ladatunk megvizsgálni, hogy környezetünk állapotának ja­vításán túlmenően miként já­rulhatnak hozzá az ökoadók nemzetgazdaságunk fejlődé­séhez, valamint versenyképes­ségének fokozásához. emelésekre kerül sor az elekt­ronikai cikkek esetében: a magnetofonokra az eddigi 15 helyett 25, a televíziókra 25 helyett 30 százalékos vámot kell fizetni. A személyautók vámja 25-ről 30 százalékra emelkedik. Továbbra is vám­mentesen hozhatók be a gyer­mekélelmiszerek, a gyógysze­rek, és az Oroszországban nem létező nyersanyagok. csolatos összegyűjtött infor­mációkat. Az idelátogatók ak­tuális információt szerezhet­nek az osztalékfizetésekről, a tőzsdeteremben folyó keres­kedés napi adatairól, sőt moni­torokon keresztül figyelemmel kísérheti a kereskedést is. Emellett szervezett tőzsdeláto­gatásra is lehet jelentkezni a központban, ahol tőzsdével kapcsolatos filmeket is árusí­tanak. Megemelt orosz vámok Július elsejétől élelmiszerekre, elektronikai cikkekre Információ befektetőknek Hitelképesség Biztonságos hazai ellátás, export Budapest (MTI) — A koa­líciós tárgyalások első napja óta nyílt titok, hogy a földművelésügyi tárca várományosa Lakos Lász­ló, az MSZP mezőgazda- sági szakértője, egyben képviselője. Azóta ezt hi­vatalosan is megerősítet­ték. — Mit gondol, milyen ál­lapotokat talál a miniszteri bársonyszék körül? — Égyáltalán nem va­gyok nyugodt. A mezőgaz­daság jelenlegi állapotán nem lehet egykönnyen vál­toztatni. Rengeteg a rende­zetlen ügy, nagy a bizony­talanság. A koalíciós meg­állapodások alapján a me­zőgazdasági tárgyaló de­legáció arra vállalkozott, hogy egy olyan új agrár­irányítási rendszert dolgoz ki, amely a rendszerváltást is jelentené, s elkerülhetet­len ahhoz, hogy az ágazat a céljait teljesítse. Nevezete­sen: biztonságos hazai ellá­tást nyújtson és exportké­pes, versenyhelyzetben is helytálló legyen a magyar mezőgazdaság. Gyakorlati­lag arról van szó, hogy ki kell építeni azokat az együttműködési formákat, azokat a koordinációs for­mákat, hitelezési módsze­reket, piacrajutási lehető­ségeket, amelyek verseny- képessé teszik az ágazat valamennyi résztvevőjét. Korábban működött egy rendszer, amely központi irányítással igazgatta, fi­nanszírozta a háztáji, a szö­vetkezeti és az állami gaz­daságokat. A tulajdonvi­szonyok sokszínűvé válásá­val, a szervezeti átalakulás­sal, az állami tulajdon ma­gánkézbe adásával, a priva­tizációval teljesen új hely­zet állt elő. — Ki kell alakítani azt a gyakorlatot, hogy külön­böző csoportok ne használ­ják ki a másikat, az infor­mációk eljussanak minden­hova, ahol erre szükség van, és hogy eredményes együttműködés alakuljon ki. A programunkban a ta­valyi — 40 milliárd forintot sem elért — támogatottsági szint duplájára emeléséről beszéltünk. Azóta a kor­mány folyamatosan emeli a támogatottság mértékét, idén el fogja érni a 70 mil- liárdot, de azért meg kell várni a pontos elszámolást a tavalyi évről is. És még nem tudjuk, mekkora az elkötelezettség az idei évre. Hogy finanszírozható le­gyen a mezőgazdaság, több dolgot is meg kell oldani. Elsősorban a tulajdon biz­tonságát annak érdekében, hogy a tulajdonosok hitel­képesek legyenek. A másik legfontosabb teendőnk a piacszabályozás megoldá­sa, amin azt is értem, hogy ki kell iktatni azokat az ár­felhajtó elemeket, amelyek ma olyan drágává teszik a mezőgazdasági termékeket. — Az ismert piacszabá­lyozási technikákkal — ga­rantált és irányárak — a legfontosabb termékeknél elfogadható biztonságot kell teremteni ahhoz, hogy hosszú távra tervezhesse­nek a termelők. A harmadik „csokor” a külpiacokkal kapcsolatos intézkedéseket foglalja össze, amelyek lé­nyege, hogy a belföldi piac védelme mellett az ex­portképes termékek piacra- jutását elősegítse. — A termelők milyen bankoktól és milyen felté­telekkel számíthatnak hite­lekre? Lesz-e ebben válto­zás? — Ha az előbbi rendszert kialakítjuk és működtetjük, a termelő is kap hitelt. Azt hiszem, hogy a bankok ed­dig is túl nagy kockázatot vállaltak a mezőgazdasági termelés fenntartásáért. De ha a biztonságos termelés megvalósul, s javulnak a jö­vedelmezőségi viszonyok, akkor a bankok is köny- nyebben adják a pénzt a fi­nanszírozáshoz. Árfolyamok Kárpótlási jegyi Tőzsdei Index (ideiglenes) július 1-én: 1434,11 (+6,64) Hivatalos árfolyamok wmmmmm Érvényben: 1994. július 1. Valuta Deviza Kanadai dollár 73,20 74,72 74,12 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 34239 349,25 345,98 Nemet márka 63,27 64,47 63.86 Angol font 155,46 158,46 156,84 * Norvég korona 14,49 14,77 1431 Ausztrál dollár 74,07 75,41 74.88 Olasz lírai 1000) 63.97 65,19 63.96 Belgafranktl00) 308,16 313,66 309,89 Osztrák sc.íiOö) 899,75 916,45 907,91 Dán korona 16,13 16,43 16(25 Port. esc.t 100) 6157 62,71 62.00 Finn márka 19.00 19,34 19,01 Spanyol pes.(HW) 7652 78,2* 77,33 praida frank 18,47 18.81 18,62 Svájci frank 75,48 76,80 76,17 Holland forint 56,40 57,44 56,91 Svéd korona 13,11 1335 12,90 ír font 153,21 156.01 15490 USA dollár 101,29 10339 102,34 Japán jen (lOO) 102,50 104,36 102,90 ECU 129,00 123,24 122,09

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents