Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-23 / 172. szám

A torkosborz szisztéma azoknál je­lentkezett, akik annak rendje módja szerint átutalták a nyereségadót a költségvetésnek, plusz az egyebeket is kifizették. Ők egyszerűen nem akar­tak manipulálni, vagy nem tudtak, mert olyan számlás tevékenységet vé­geznek, amely ezt nem teszi lehetővé. Tehát velük duplán megfizettették az adót, ami után nemcsak, hogy elkezd­ték a fogukat szívni, hanem körül­néztek ebben a régióban és feltették a kérdést: ki ajánl jobb feltételt, adó- kedvezményt, megvásárolható ter­melő üzemeket, piacot? Jelentkező és ajánlkozó akadt bőven, hiszen bal­gaság lenne azt hinni, azért, mert a külföldi tőke először hozzánk tette be a lábát, a környező országok belenyu­godtak ebbe és sápítozva, hajukra hamut szórva ülnek bezárt gyáraik előtt. Nem, ehelyett rálicitáltak a magyar lehetőségekre, most ők ajánlják ugyanazt, amit a magyarok négy-öt évvel ezelőtt, és a külföldi tőke egy éles balkanyarral inkább az északi szomszédainkat választja helyettünk, hiszen ott adókedvezmények, adó- mentesség fogadja őket. Az új pénzügyi kormányzat már jelezte, a külföldi tőkére továbbra is szüksége van a magyar gazdaságnak, de ehhez újabb csalimadzag szük­séges, amelyről a mézet nem nyalják le folyamatosan. Máthé Csaba MAGÁNVÉLEMÉNY Csali tőke Négy éve ömlött a külföldi tőke hazánkba, amely számtalan ked­vezményt kapott. A kimutatások szerint a volt szo­cialista országok közül magasan Magyarországra áramlott be a legtöbb dollár, márka és egyéb nyu­gati valuta. Mögöttük neves, multi­nacionális cégek sora érkezett és tu­lajdonosaik folyamatosan vásároltak gyárakat, üzemeket, vagy indítottak be egy új termék gyártását. A kor­mányzat tapsolt, hiszen minden a ter­vek szerint alakult, a gazdasági prog­ramban vastag helyet kapott a külföl­di tőke becsalogatása. Aztán kitalálták, valamilyen for­mában csak meg kellene adóztatni ezeket a cégeket, meg a többi magyar vállalkozást is, amelyek rendre mínu- szos adóbevallást nyújtottak be, ugyanis manapság nem. művészet el­tüntetni pár milliót vagy tízmilliót. Emellett még lehet fényűző életmódot élni. Folyamatosan bevezették a kü­lönböző hozzájárulásokat, a helyi adót, pont azért, ha már adókedvez­ményt adtak a bejövő külföldieknek és a vállalkozók többsége veszteséges, akkor az árbevétel után róják le a hálájukat a költségvetésnek. Mind­ezeket figyelembe véve még az is in­kább pluszköltségeket vállalt és pa­píron veszteségessé tette a vállalko­zását, aki korábban nyereséges volt, mondván, ezek a pluszhozzájárulá­sok, adók legalább akkora összeget érnek el, mintha nyereségadót fizetne. AKTUÁLIS INTERJÚNK Éjféli hajnal, szörnyű fény Egy egész élet munkájának a gyümölcse lehet a lángok martaléka Pernyák Sándor Balázs Attila felvétele □ Mennyire segítik a tűzoltók munkáját a jelenlévő állampolgárok, illetve az ön­kéntes tűzoltók? — A helyszínen lévő állampolgárok saj­nos nagyon sokszor passzívak. Gyakran adnak lehetetlen tanácsokat a naponta tüzet oltó szakembereknek, s ezzel inkább csak hátráltatják az oltást. Olyan infor­mációkra, személyes közreműködésekre van szükségünk, amelyek elősegítik a tűz­oltást vagy a kárelhárítást. Az önkéntes tűzoltókkal jó a kapcsolatunk, s termé­szetesen támaszkodunk is rájuk, hiszen ők percek alatt ott lehetnek a tűznél, amíg mi még úton vagyunk. Több önkéntes egyesületet rádión el tudunk érni, s már az indulásunkkor tudjuk riasztani például Tiszavasvárit, Ibrányt, Nagykállót, Újfe- hértót. Fontosnak tartjuk, hogy az önkor­mányzatok fejlesszék az önkéntes tűzoltó­ságot, hiszen nemcsak nekünk segítenek, hanem a kiérkezésünk előtt eloltva a tüzet sokszor egy egész élet munkáját tudják megmenteni. Az elmúlt hetekben szinte nem volt olyan nap, hogy ne vijjogott volna fel valahol megyénkben a tűzoltóautók szirénája. Gyermekeink ámulva csodálják a villogó járműveket, azonban mi, felnőttek az éles hang hallatán összerezzenünk, s magunk előtt látva az égő határt, a lángoló búza­táblákat, önkéntelenül is Ady Endre ver­sére gondolunk: „Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, / nincs párja, napja, neve...”. Törvényszerűek-e a nyári melegben a tü­zek? Hogyan bírja az ember és a technika a lángok elleni küzdelmet? Mi mindenre kell ügyelniük a kirándulóknak, a ma­gángazdálkodóknak? Ezekről a kérdésekről beszélgettem többek között Pernyák Sándor őrnaggyal, a Nyíregyházi Tűzoltóság pa­rancsnokával. □ A nyári szárazság meny­nyire érezhető a tűzoltók munkájában? — Először is hadd kezdjem néhány számadattal. Az el­múlt év hasonló időszakához képest az idén már húsz szá­zalékkal több avar-, gaz- és tarlótűzhöz kellett kivonul­niuk a nyíregyházi tűzoltók­nak. Július hónapban eddig több mint hetvenszer riasz­tottak bennünket. Volt olyan, hogy egy nap 15 bevetésen voltak munkatársaim. Beszél­getésünk időpontjáig sajnos 80 hektár lábon álló búza is leégett. A legaggasztóbb az, amikor egy időben több tűze­sethez kell menni, s olyankor a tartalék járműveket is szük­séges bevetni. Ilyenkor bizony várni kell, amíg egy másik parancsnokságról segít­ség érkezik. — Bár nem a tűzesetekhez kapcsolódik, meg kell azonban említenem, hogy a meg­növekedett idegenforgalom is megsokszo­rozza a nyári hónapokban a munkánkat. A figyelmetlenség, a gyorshajtás miatt nő a közúti balesetek száma, sok alkalom­mal vérző embereket kell kimentenünk a karambolozott, összepréselt autókból. Ezekhez a balesetekhez — amelyek sokszor tragédiával végződnek — a műszaki egy­séget riasztjuk. □ Elegendő létszámmal és technikai fel­szereléssel rendelkeznek? — A Nyíregyházi Tűzoltóság közel száz tűzoltóval látja el a feladatokat. Naponta húsz fő van készenléti szolgálatban, s ez a létszám bizony nagyon kevés, hiszen sok kocsit kell mozgatni. A működési terület nagyságához képest is kevés az ügyelet­ben lévők száma, hiszen Nyíregyháza mel­lett még 49 település tartozik a vonzás- körzethez: a mi területünk megegyezik a volt járással, vagyis Tiszadobtól Bakta- lórántházáig tart. Nehéz az utánpótlás, mert egyrészt nagyon szigorúak a felvételi követelmények, másrészt a kereset sem vonzó. Egy kezdő tűzoltó nettó 15-16 ezer forintot kap havi 240 óra szolgálatért. — Évek óta kevés a központi támogatás, így rá vagyunk kényszerítve arra, hogy mi magunk járjunk a pénz után, ha új tech­, nikai eszközt akarunk. A beszerzésekre tavaly több kft.-től, önkormányzattól kap­tunk pénzt, s így adtunk be egy pályáza­tot gépjárműfecskendőre. Az idén a nyír­egyházi önkormányzat jelentős anyagi tá­mogatásával adtunk be egy újabb pá­lyázatot egy kisebb tűzoltójármű vásár­lására. Ebben az évben jelentős segítséget, kétmillió forintot kaptunk a Prímagáz Rt.- től egy beruházás kapcsán, ebből az összeg­ből kézirádiókat, légzésvédelmi s a karban­tartáshoz szükséges eszközöket vásárol­tunk. Az elmúlt években technikai fej­lesztésre, beruházásra semmilyen közpon­ti támogatást nem kaptunk. □ A Földművelési Minisztérium a kö­zelmúltban tűzgyújtási tilalmat rendelt el. Sikerült-e ezzel némileg visszaszorítani a tűzesetek számát? — A jogszabály előírja, hogy a betaka­rításban részt vevő gépek gépszemlén köte­lesek megjelenni. Ez a magánvállalko­zóknál nem tartható, ott naponta kell a gépjárművek állapotát ellenőrizni, és a magánvállalkozó felelőssége, hogy például ne legyen olajcsepegé?, a kipufogó jó álla­potban legyen, s ne hiányozzon a tűz­oltókészülék sem. Gépszemlére tehát nem kötelezhetjük a gazdákat, de rájuk is vo­natkozik az előbb említett jogszabály: olyan géppel kötelesek dolgozni, amelyek nem okoznak tüzet. □ Nemcsak a gépek elárverezése jelzi a mezőgazdaság átalakulását, hanem az is, hogy szinte minden falusi portán vannak szénakazlak. Ez a tény mennyiben növeli a tűzesetek számát? — A magángazdál­kodás újbóli elterje­désével valóban ismét jellemzői a falusi por­táknak a szénaboglyák, a dohánypajták. Ézek óriási tűzveszélyt rej­tenek magukban. Volt olyan riasztásunk, hogy egyszerre több porta is égett, s az erős szélben a tűz bizony nehezen fékezhető meg. Min­denki számára köve­tendő szabály: a jó gaz­da gondosságával be kell tartani a tűzvédel­mi előírásokat, vala­mint be kell tartani a lakóépületektől megfe­lelő tűztávolságot. A tűztávolságot egyéb­ként a kazal méretétől függően kell megállapí­tani. Nagyon fontos, hogy a nyári időszakban ott legyen a kapitányvíz a szérűskertben, a gazdasági udvarban. A gazdálkodók a helybeli önkéntes tűzoltó egyesülettől, illetve a hi­vatásos tűzoltóktól is kérhetnek taná­csokat. Meg kell még említenem, hogy nagy veszélyt jelent a nyári szünetben a gyermekek csínytevése, sokszor a saját életüket veszélyeztetik a különféle játé­kokkal. A tüzek gyakori oka még a do­hányzás és a szabadban való égetés. ** Egy kezdő tűzoltó keresete 15-16 ezer forint, 240 óra ____________________________________ ^ Az önkéntes tűzoltók néhány perc alatt ott lehetnek a helyszínen. ^ — A rendelet jelenleg is érvényben van, de nem érezzük a hatását. A tüzeket főleg a gondatlanság, az emberi mulasztás, a felelőtlenség okozza. A felelősséget nagyon nehéz megállapítani, valamint bizonyítani, ha autóból, vagy vonatból dobnak ki egy csikket. A Sóstói erdő is sok esetben került már veszélybe, de szerencsére időben si­került kivonulni, mivel időben jelezték a tüzet. Itt jegyezném meg, az erdőben még a kijelölt helyen is tilos a tűzrakás, vala­mint az erdőtől számított 200 méteren belül. Sok múlik azon, hogy a tüzet jelző személy milyen pontos információt mond. Ne vegyék zaklatásnak az állampolgárok a faggatózást, már a jelzés megkezdésekor végrehajtjuk a riasztást, ezért a kérdezős- ködéssel nincs időveszteség. A nappali ri­asztási időnk egyébként 60 másodperc, az éjszakai riasztási idő 100 másodperc. □ Mi mindenre érdemes ügyelni ara­táskor? — A learatott táblákat védeni lehet kör- beszántással. Az aratást az út mentén ér­demes megkezdeni, s fontos, hogy kézi­1« ........................................................................ ?>■ Nagyon fontos, hogy nyáron mindig legyen kapitányvíz--------a szérú'skertekben. „ szerszámok, vízszállító járművek legyenek a helyszínen. CB-rádióval, vagy tűzveszély esetén más jelzési módokkal nagymérték­ben hozzájárulhatunk ahhoz, hogy riaszt­va a tűzoltókat még időben elolthatok legyenek a lángok. Ó Egykoron a termelőszövetkezetekben aratás előtt gépszemlén vettek részt a jár­művek, amelyeknek a nagy része most ma­gángazdáké. Ki ellenőrzi a gépeket? M, Magyar László

Next

/
Thumbnails
Contents