Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-23 / 172. szám
A torkosborz szisztéma azoknál jelentkezett, akik annak rendje módja szerint átutalták a nyereségadót a költségvetésnek, plusz az egyebeket is kifizették. Ők egyszerűen nem akartak manipulálni, vagy nem tudtak, mert olyan számlás tevékenységet végeznek, amely ezt nem teszi lehetővé. Tehát velük duplán megfizettették az adót, ami után nemcsak, hogy elkezdték a fogukat szívni, hanem körülnéztek ebben a régióban és feltették a kérdést: ki ajánl jobb feltételt, adó- kedvezményt, megvásárolható termelő üzemeket, piacot? Jelentkező és ajánlkozó akadt bőven, hiszen balgaság lenne azt hinni, azért, mert a külföldi tőke először hozzánk tette be a lábát, a környező országok belenyugodtak ebbe és sápítozva, hajukra hamut szórva ülnek bezárt gyáraik előtt. Nem, ehelyett rálicitáltak a magyar lehetőségekre, most ők ajánlják ugyanazt, amit a magyarok négy-öt évvel ezelőtt, és a külföldi tőke egy éles balkanyarral inkább az északi szomszédainkat választja helyettünk, hiszen ott adókedvezmények, adó- mentesség fogadja őket. Az új pénzügyi kormányzat már jelezte, a külföldi tőkére továbbra is szüksége van a magyar gazdaságnak, de ehhez újabb csalimadzag szükséges, amelyről a mézet nem nyalják le folyamatosan. Máthé Csaba MAGÁNVÉLEMÉNY Csali tőke Négy éve ömlött a külföldi tőke hazánkba, amely számtalan kedvezményt kapott. A kimutatások szerint a volt szocialista országok közül magasan Magyarországra áramlott be a legtöbb dollár, márka és egyéb nyugati valuta. Mögöttük neves, multinacionális cégek sora érkezett és tulajdonosaik folyamatosan vásároltak gyárakat, üzemeket, vagy indítottak be egy új termék gyártását. A kormányzat tapsolt, hiszen minden a tervek szerint alakult, a gazdasági programban vastag helyet kapott a külföldi tőke becsalogatása. Aztán kitalálták, valamilyen formában csak meg kellene adóztatni ezeket a cégeket, meg a többi magyar vállalkozást is, amelyek rendre mínu- szos adóbevallást nyújtottak be, ugyanis manapság nem. művészet eltüntetni pár milliót vagy tízmilliót. Emellett még lehet fényűző életmódot élni. Folyamatosan bevezették a különböző hozzájárulásokat, a helyi adót, pont azért, ha már adókedvezményt adtak a bejövő külföldieknek és a vállalkozók többsége veszteséges, akkor az árbevétel után róják le a hálájukat a költségvetésnek. Mindezeket figyelembe véve még az is inkább pluszköltségeket vállalt és papíron veszteségessé tette a vállalkozását, aki korábban nyereséges volt, mondván, ezek a pluszhozzájárulások, adók legalább akkora összeget érnek el, mintha nyereségadót fizetne. AKTUÁLIS INTERJÚNK Éjféli hajnal, szörnyű fény Egy egész élet munkájának a gyümölcse lehet a lángok martaléka Pernyák Sándor Balázs Attila felvétele □ Mennyire segítik a tűzoltók munkáját a jelenlévő állampolgárok, illetve az önkéntes tűzoltók? — A helyszínen lévő állampolgárok sajnos nagyon sokszor passzívak. Gyakran adnak lehetetlen tanácsokat a naponta tüzet oltó szakembereknek, s ezzel inkább csak hátráltatják az oltást. Olyan információkra, személyes közreműködésekre van szükségünk, amelyek elősegítik a tűzoltást vagy a kárelhárítást. Az önkéntes tűzoltókkal jó a kapcsolatunk, s természetesen támaszkodunk is rájuk, hiszen ők percek alatt ott lehetnek a tűznél, amíg mi még úton vagyunk. Több önkéntes egyesületet rádión el tudunk érni, s már az indulásunkkor tudjuk riasztani például Tiszavasvárit, Ibrányt, Nagykállót, Újfe- hértót. Fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok fejlesszék az önkéntes tűzoltóságot, hiszen nemcsak nekünk segítenek, hanem a kiérkezésünk előtt eloltva a tüzet sokszor egy egész élet munkáját tudják megmenteni. Az elmúlt hetekben szinte nem volt olyan nap, hogy ne vijjogott volna fel valahol megyénkben a tűzoltóautók szirénája. Gyermekeink ámulva csodálják a villogó járműveket, azonban mi, felnőttek az éles hang hallatán összerezzenünk, s magunk előtt látva az égő határt, a lángoló búzatáblákat, önkéntelenül is Ady Endre versére gondolunk: „Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, / nincs párja, napja, neve...”. Törvényszerűek-e a nyári melegben a tüzek? Hogyan bírja az ember és a technika a lángok elleni küzdelmet? Mi mindenre kell ügyelniük a kirándulóknak, a magángazdálkodóknak? Ezekről a kérdésekről beszélgettem többek között Pernyák Sándor őrnaggyal, a Nyíregyházi Tűzoltóság parancsnokával. □ A nyári szárazság menynyire érezhető a tűzoltók munkájában? — Először is hadd kezdjem néhány számadattal. Az elmúlt év hasonló időszakához képest az idén már húsz százalékkal több avar-, gaz- és tarlótűzhöz kellett kivonulniuk a nyíregyházi tűzoltóknak. Július hónapban eddig több mint hetvenszer riasztottak bennünket. Volt olyan, hogy egy nap 15 bevetésen voltak munkatársaim. Beszélgetésünk időpontjáig sajnos 80 hektár lábon álló búza is leégett. A legaggasztóbb az, amikor egy időben több tűzesethez kell menni, s olyankor a tartalék járműveket is szükséges bevetni. Ilyenkor bizony várni kell, amíg egy másik parancsnokságról segítség érkezik. — Bár nem a tűzesetekhez kapcsolódik, meg kell azonban említenem, hogy a megnövekedett idegenforgalom is megsokszorozza a nyári hónapokban a munkánkat. A figyelmetlenség, a gyorshajtás miatt nő a közúti balesetek száma, sok alkalommal vérző embereket kell kimentenünk a karambolozott, összepréselt autókból. Ezekhez a balesetekhez — amelyek sokszor tragédiával végződnek — a műszaki egységet riasztjuk. □ Elegendő létszámmal és technikai felszereléssel rendelkeznek? — A Nyíregyházi Tűzoltóság közel száz tűzoltóval látja el a feladatokat. Naponta húsz fő van készenléti szolgálatban, s ez a létszám bizony nagyon kevés, hiszen sok kocsit kell mozgatni. A működési terület nagyságához képest is kevés az ügyeletben lévők száma, hiszen Nyíregyháza mellett még 49 település tartozik a vonzás- körzethez: a mi területünk megegyezik a volt járással, vagyis Tiszadobtól Bakta- lórántházáig tart. Nehéz az utánpótlás, mert egyrészt nagyon szigorúak a felvételi követelmények, másrészt a kereset sem vonzó. Egy kezdő tűzoltó nettó 15-16 ezer forintot kap havi 240 óra szolgálatért. — Évek óta kevés a központi támogatás, így rá vagyunk kényszerítve arra, hogy mi magunk járjunk a pénz után, ha új tech, nikai eszközt akarunk. A beszerzésekre tavaly több kft.-től, önkormányzattól kaptunk pénzt, s így adtunk be egy pályázatot gépjárműfecskendőre. Az idén a nyíregyházi önkormányzat jelentős anyagi támogatásával adtunk be egy újabb pályázatot egy kisebb tűzoltójármű vásárlására. Ebben az évben jelentős segítséget, kétmillió forintot kaptunk a Prímagáz Rt.- től egy beruházás kapcsán, ebből az összegből kézirádiókat, légzésvédelmi s a karbantartáshoz szükséges eszközöket vásároltunk. Az elmúlt években technikai fejlesztésre, beruházásra semmilyen központi támogatást nem kaptunk. □ A Földművelési Minisztérium a közelmúltban tűzgyújtási tilalmat rendelt el. Sikerült-e ezzel némileg visszaszorítani a tűzesetek számát? — A jogszabály előírja, hogy a betakarításban részt vevő gépek gépszemlén kötelesek megjelenni. Ez a magánvállalkozóknál nem tartható, ott naponta kell a gépjárművek állapotát ellenőrizni, és a magánvállalkozó felelőssége, hogy például ne legyen olajcsepegé?, a kipufogó jó állapotban legyen, s ne hiányozzon a tűzoltókészülék sem. Gépszemlére tehát nem kötelezhetjük a gazdákat, de rájuk is vonatkozik az előbb említett jogszabály: olyan géppel kötelesek dolgozni, amelyek nem okoznak tüzet. □ Nemcsak a gépek elárverezése jelzi a mezőgazdaság átalakulását, hanem az is, hogy szinte minden falusi portán vannak szénakazlak. Ez a tény mennyiben növeli a tűzesetek számát? — A magángazdálkodás újbóli elterjedésével valóban ismét jellemzői a falusi portáknak a szénaboglyák, a dohánypajták. Ézek óriási tűzveszélyt rejtenek magukban. Volt olyan riasztásunk, hogy egyszerre több porta is égett, s az erős szélben a tűz bizony nehezen fékezhető meg. Mindenki számára követendő szabály: a jó gazda gondosságával be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat, valamint be kell tartani a lakóépületektől megfelelő tűztávolságot. A tűztávolságot egyébként a kazal méretétől függően kell megállapítani. Nagyon fontos, hogy a nyári időszakban ott legyen a kapitányvíz a szérűskertben, a gazdasági udvarban. A gazdálkodók a helybeli önkéntes tűzoltó egyesülettől, illetve a hivatásos tűzoltóktól is kérhetnek tanácsokat. Meg kell még említenem, hogy nagy veszélyt jelent a nyári szünetben a gyermekek csínytevése, sokszor a saját életüket veszélyeztetik a különféle játékokkal. A tüzek gyakori oka még a dohányzás és a szabadban való égetés. ** Egy kezdő tűzoltó keresete 15-16 ezer forint, 240 óra ____________________________________ ^ Az önkéntes tűzoltók néhány perc alatt ott lehetnek a helyszínen. ^ — A rendelet jelenleg is érvényben van, de nem érezzük a hatását. A tüzeket főleg a gondatlanság, az emberi mulasztás, a felelőtlenség okozza. A felelősséget nagyon nehéz megállapítani, valamint bizonyítani, ha autóból, vagy vonatból dobnak ki egy csikket. A Sóstói erdő is sok esetben került már veszélybe, de szerencsére időben sikerült kivonulni, mivel időben jelezték a tüzet. Itt jegyezném meg, az erdőben még a kijelölt helyen is tilos a tűzrakás, valamint az erdőtől számított 200 méteren belül. Sok múlik azon, hogy a tüzet jelző személy milyen pontos információt mond. Ne vegyék zaklatásnak az állampolgárok a faggatózást, már a jelzés megkezdésekor végrehajtjuk a riasztást, ezért a kérdezős- ködéssel nincs időveszteség. A nappali riasztási időnk egyébként 60 másodperc, az éjszakai riasztási idő 100 másodperc. □ Mi mindenre érdemes ügyelni aratáskor? — A learatott táblákat védeni lehet kör- beszántással. Az aratást az út mentén érdemes megkezdeni, s fontos, hogy kézi1« ........................................................................ ?>■ Nagyon fontos, hogy nyáron mindig legyen kapitányvíz--------a szérú'skertekben. „ szerszámok, vízszállító járművek legyenek a helyszínen. CB-rádióval, vagy tűzveszély esetén más jelzési módokkal nagymértékben hozzájárulhatunk ahhoz, hogy riasztva a tűzoltókat még időben elolthatok legyenek a lángok. Ó Egykoron a termelőszövetkezetekben aratás előtt gépszemlén vettek részt a járművek, amelyeknek a nagy része most magángazdáké. Ki ellenőrzi a gépeket? M, Magyar László
