Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-21 / 170. szám

1994. július 21csütörtök ELETUNK ŐSZEN A világ legszebb nagymamája Gina Lollobrigida 37 év múltán ismét újszülöttet vett a karjába, az unokáját Budapest (MTI) — Gina Lol­lobrigida legfrissebb sztár­fotója: 37 év múltán ismét új­szülöttet vett a karjába, az unokáját. Az isteni Lollo — ahogyan fénykorában nevez­ték — nagymama lett. A 37 évvel ezelőtti dajkálás ugyanis a fia születését jelentette. Mű­kőről keveset olvasott, hallott a világ, Lollobrigida ugyanis a válása után, 1966-ban, svájci kollégiumba vitte a fiát. Az akkor 10 éves Milkó a hivata­los nagykorúságig maradt Svájcban. A számítógépes szakember így emlékezik: „Problémát okozott, hogy csak egy híres személy fiának tar­tanak. Zárkózottá váltam és csak a magam dolgaival kí­vántam foglalkozni. A sors iróniája, hogy a nyilvánosság elől való menekülésben végül is egy újságírót vettem felesé­gül.” □ Hogyan tekint vissza az életére az újdonsült nagyma­ma? — Meglehetősen intenzív volt a magánéletem, de teljes odaadással éltem jóban, rossz­ban egyaránt. Nem volt köny- nyű, de megtanultam megvé­deni magam. A csalódásokat is méltósággal fogadtam. A férfiak félnek az erős nőktől, Csodálatos érzés nagymamának lenni MTI-felvétel mert szembesülniük kell ön­magunkkal. Ki tudja, talán a szép nők sorsa még nehezebb és a hímév sem jelent mindig előnyt. Nem volt könnyű gyer­mekkorom. Négyen voltunk lánytestvérek, a háború alatt nőttünk fel. Amikor az ember együtt él az éhezéssel, a sze­génységgel, majd később a jó­móddal is megismerkedik, foggal-körömmel védi, amit keservesen megszerzett. Hatá­rozott ember vagyok és olyan fizikai, erkölcsi biztonságra tettem szert, melynek követ­keztében semmitől sem félek. A szüleimtől régimódi neve­lést kaptam, főleg az édesa­nyám volt néha túlságosan is szigorú, de hálás vagyok érte. Ez segített abban, hogy a nagy népszerűség közepette se fe­ledkezzek meg a valóságról, az életről. Q De milyen anya volt Gina Lollobrigida, akinek minden új fdmje biztos sikert jelentett a filmgyáraknak is, a forgal­mazóknak is? Egyáltalán ho­gyan egyeztette össze a csúcs­ra emelő filmszerepeket az anyaszereppel? — Gyakran kellett katoná­san bánni a fiammal, bár néha nem szívesen tettem. De utó­lag is úgy gondolom, a javára szolgált. Miután elváltam az apjától, kénytelen voltam kol­légiumba küldeni, de sohasem hagytam magára; igyekeztem mellette lenni, amikor a mun­kám miatt sokat kellett utazni. Emlékszem, alighogy befeje­ződött a forgatás, szinte még rajtam volt a smink, de már fu­tottam hozzá Svájcba. Milko mindig is érzékeny, befelé for­duló fiú volt. Persze nem volt könnyű neki, meg nekem sem. Alapvetően mások vagyunk. Én nyílt vagyok, ami a szí­vemen, az a számon. Még akkor is, ha ráfizetek. Termé­szetes vagyok, én csak a fil­men játszom. A valódi em­bereket kedvelem, minden hi­bájukkal együtt. A fiamnak is mindig azt mondtam, ma is ezt tartom: Jobb a problémákkal szembeszállni, inkább vere­kedni, mint mindent magad­ban tartani.” Amikor a szülőket tartják el Az idősek ezerszer inkább adnak, mintsem egyszer is kérjenek gyermeküktől Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Álta­lában is érvényes, de a mi megyénkben különösen igaz: az idős korúak magas száma és az alacsony nyugdíjak mi­att gyakran megesik, hogy a megöregedett szülők, ma­gukra maradt apák és anyák családjuktól, gyermeküktől kapnak támogatást. Ez a tá­mogatás az esetek nagyré­szében önkéntes. A szülők ezerszer inkább ad­nak, mintsem egyszer is kérje­nek gyermeküktől, s ahogy a mondás tartja, keserű kenyér az, amit bírósági úton kell ki­kényszeríteni... Keserű kenyér Igen ritka, de sajnos mégis megesik, hogy á járandóság odaítéléséért szülőtartási pert kell indítani, mivel a gyermek önként nem óhajtja teljesíteni kötelességét. Igazságtalanság lenne azonban elhallgatni azt a tényt, hogy manapság számos fiatal házas maga is súlyos anyagi gondokkal küszködik, gyermekeik eltartása mellett gyakran magas lakásrészlete­ket, különféle kölcsönöket, hi­teleket kell törleszteniük. Az meg már csak „hab a tortán”, hogy milyen sokan vannak kö­zöttük az aktív korú munka- nélküliek. Ha mindezeket figyelembe vesszük, a kérdés megoldása egyáltalán nem látszik köny- nyűnek, holott megoldásnak mégis lennie kell. A szülőtar­tásnak négy egymással szoro­san összefüggő feltétele van. Egyik, hogy a jogosult szülő rászoruljon a tartásra, másik, hogy ne legyen tartásra köte­lezhető házastársa, s hogy méltó és érdemes legyen a tar­tásra. Fontos az is, hogy le­gyen olyan családtagja, ponto­sabban gyermeke, aki eltartá­sára kötelezhető. Itt érdemes megjegyezni, hogy gyermek hiányában a tartásra képes unoka is kötelezhető a havi já­randóság fizetésére, ez eset­ben azonban nagyszülőtartás­ról beszél az ide vágó jog. Fontos tényező ugyanakkor, hogy a szülő, illetve a még élő házastárs saját maga eltartásá­ra ne legyen képes. Mennyi jár? A kereseti, jövedelmi és va­gyoni viszonyokat, a szülőtar­tás összegét a bíróság állapítja meg, mégpedig úgy, mint bár­mely más tartásdíjat: kereseti kimutatások és más bizonyíté­kok alapján. Az önálló kere­settel nem rendelkező gyer­mek sem hivatkozhat azonban arra, hogy szülőtartás fizetésé­re nem képes, ha házastársával jó anyagiak között él, hiszen a közös vagyon őt illető fele ré­sze erre kellő alapot biztosít. Gyakori, hogy a szülő az egyik gyermekénél lakik, aki őt ellátja, gondozza. Az erre rászoruló szülő gondozása, be­tegségben való ápolása gyak­ran nagy teherrel jár. Előfor­dulhat, hogy a szülő tartós be­teggé válik, ami miatt olykor az őt gondozó gyermekének akár átmenetileg vagy végle­gesen ott kell hagynia a mun­kahelyét, illetőleg hosszabb fi­zetés nélküli szabadságot kell kivennie. Ilyen esetben a többi gyermeknek nemcsak a szülő létfenntartásához szükséges kiadásához kell hozzájárul­niuk, hanem értékelniük kell a szülő gondozásához szükséges tevékenység ellenértékét is. Nem hagyható persze figyel­men kívül, ha a szülő koráb­ban hosszú időn át kizárólag valamelyik gyermeke érdeké­ben hasznosította munkaere­jét, ingyenesen részt vett a háztartás vezetésében, az uno­kák nevelésében, vagy a ház­körüli gazdasági munkában. Csak az egyik A rászorultság vizsgálata so­rán jelentősége van a szülő életkorának, egészségi állapo­tának, családi körülményei­nek, illetve kereseti, és vagyo­ni viszonyainak. Előfordulhat, hogy a szülőt a házastársa tart­ja el, s nem vállal nyugdíjjo­gosultságot teremtő foglalko­zást. Ha pedig társa meghal, egyik gyermekének háztartá­sát vezeti. Ilyen esetben figye­lembe kell venni, hogy a távol lévő gyermekek nem kapták meg azt a segítséget, ami egy háztartás vezetésével és az unokák nevelésével jár. Szeptembertől többet visz a postás Nyíregyháza (KM) —- A par­lament 296 igen szavazattal, egy tartózkodással elfogadta a nyugdíjak, a baleseti nyugel­látások, valamint a nyugdíj- szerű szociális ellátások eme­léséről szóló határozatot. En­nek alapján szeptemberben át­lagosan nyolcszázalékos eme­lésre kerül sor, majd a nyug­díj-biztosítási önkormányzat­tal egyeztetve legkésőbb ok­tóber 15-ig dönt a parlament a szeptembert megelőző időre vonatkozó egyösszegű, visz- szamenőleges kifizetésről. A nyugdíjemelési határozati javaslatot szocialista képvise­lők terjesztették a T. Ház elé. Az ellenzéki pártok képviselői leginkább azért bírálták az in­dítványt, mert az nem az azon­nalijanuárig visszamenőleges emelést tartalmazza. Az elfogadott határozat sze­rint szeptember elsejével azok részesülnek nyugdíjemelés­ben, akiknek járadékát 1994. január 1 -je előtt állapították meg. Nyolc százalékkal, leg­feljebb 2400 forinttal, de leg­alább 800 forinttal nő az öreg­ségi és rokkantsági teljes nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj összege. Az öregségi és rokkantsági résznyugdíjat, valamint az özvegyi és a szü­lői nyugdíjat 8 százalékkal, de legfeljebb 1500 forinttal eme­lik. Az árvaellátás, a baleseti járadék, a mezőgazdasági szö­vetkezeti öregségi és munka­képtelenségi járadék, továbbá az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadék 8 százalékkal, legfeljebb 1000 forinttal emel­kedik. A saját jogú nyugel­látást és a hozzátartozói nyug­díjat havi 13 100 forintig lehet együtt folyósítani. A házastár­si pótlékot havi 300 forinttal kell kiegészíteni. Az idősekért végzett munka megbecsüléséért Nyíregyháza (KM) — A Nyugdíjas Klubok és Idősek Életet az éveknek Országos Szövetsége jubileumi közgyű­lésén először osztotta ki az idősekért végzett munka meg­becsüléséért az általa alapított „Életet az éveknek” díjat. Megyénkből négyen része­sültek a kitüntetésben: dr. Jós­vai László, a megyei szövetség elnöke, Hován József Pál, a kisvárdai, Szabó Zsigmond a jánkmajtisi nyugdíjasklubok vezetői és Farkas Antal a ti- szaberceli szövetkezet nyugdí­jas elnöke. Az időskorúak cgészséei ál­lapotáról készült kiadvány je­lent meg nemrég. Az adatokat tartalmazó kötet az évtized végén végrehajtott, több mint 4200 hetven évnél idősebb személy vizsgálati erédményét ismerteti, mintegy húsz oldal­nyi terjedelmű, grafikonokat és összefoglaló táblázatokat is tartalmazó szöveges elemzés­sel, 160 oldalnyi táblaanyag­gal. A kiadvány természetesen külön kitér azokra az adatokra, amelyek valamilyen formában összefüggésbe hozhatók az idős korral, az öregek egészsé­gi állapotával is. Nyolc százalék &aSSM85SSBSSSSBGS3SSSSSB0SSSSS8SaSSSSBl Kovács Éva Y y osszas Viía előzte t—J meg, a törvényho- JL JL zók között és a tájé­koztatásban valóságos hisz­téria tört ki a soron követke­ző nyugdíjemelés miatt. A zűrzavart az okozta, hogy bár a nyugdíjemelés ténye jóelőre eldöntött, s az illeté­keseknek köszönhetően ide­jekorán beharangozott volt, időnként úgy tűnt, mégsem lesz a dologból semmi. Nem azért, mintha az új kormány és a parlament nem akarna az időseken se­gíteni, vagy éppen kétségbe vonná, megkérdőjelezné a döntés jogosságát. Másról van szó. Nem a szándék hi­ányzik, hanem a nyugdíj- emeléshez szükséges forin­tok. Az államkassza ugyan­is oly mértékben kiürült, hogy igencsak meg kell néz­ni a helyét minden fillérnek, forintnak. Ráadásul a kia­dások sora, a jogosultak köre is végeláthatatlannak tűnik, az öregeket megillető nyugdíjemelés csak egyike ezeknek. Béremelést szeret­nének más rétegek is, nincs az a pénz például, ami az egészségügy és a szociálpo­litika területén el ne fogyna, segítségre, állandó járan­dóságra jogosultak a mun- kanélküiek, s még sok-sok oldalon folytatódhatna a kí­vánságlista. Ráadásul egyre nehezebb a megélhetés is. A statiszti­kusok szerint ötvenezer fo­rintnyi a ma aktuális és hi­vatalos létminimum, amit kimondani sok, elkölteni azonban már nem is annyi­ra problémás feladat. Nem titok persze, hogy ez a szám sok helyütt csak elméletben létezik, mert ugyan hány olyan család él ebben a me­gyében, ahol fejenként és havonta ennyi pénzt lehetne elkölteni..? S ugyan hány olyan idős ember él Sza- bolcs-Szatmár-Beregben, akiknek hét-nyolcezer fo­rintnál nem több a nyugdí­ja, vagy még ezt az összeget sem éri el..? A nyolc százalék emelés most már biztosan meglesz, s a tárgyalásoknak még ko- rántsincs vége. A honatyák döntöttek arról is, hogy a tervek szerint október közepén a visszamenőleges nyugdíjemlés ügyét napi­rendre veszik. Addigra pon­tosabb képet kapnak majd az államkasszáról, a meg­oldásra váró feladatokról, s* mindezen tények ismereté­ben hoznak majd felelős döntést Mert dönteni, ígérni csak így (lenne) szabad. Hiába- valóak ugyanis akár a leg­szebb szavak, ha szavak maradnak, ha a kérések és kívánságok nem teljesíthe­tők. Jó lenne persze minél nagyobb, minél távolabbi időre szóló nyugdíjemelés. Jó lenne, hogyne. Csak legyen, csak lenne meg a rávaló... Lássuk csak, most mennyi jött... Harasztosi Pál • felvétele Boldog rakamaziak Rakamaz — Születésünk pillanatában eldől, kinek milyen sorsa lesz — mond­ták egykor a régi öregek. Nem tudhatjuk, milyen meglepetéseket tartogat az élet, kinek lesz könnyebb, kinek meg nehezebb. Van­nak emberek, akik a nehe­zebb életet is könnyebben viselik, mert megtalálják benne azt a picinyke jót, aminek örülni lehet, ami boldoggá teszi őket, míg a könnyebb sorsban élők pa­nasszal vannak tele. Boldog lehet az a család, ahol ott él a nagymama, nagypapa, aki szeretettel veszi körül családjának tag­jait, lesi az unokák gondo­latát, fürkészi, miféle fi­nomságokkal tudna ked­veskedni nekik. Sajnos, vannak olyan emberek is, akiknek nem adatott meg a gyermek, az unoka. Öreg­ségükre magukra marad­nak, sok a magányos, csa­ládnélküli idős ember, akikre oda kell figyelni. Szerencsére ez a szemlé­let ma már hazánkban, no meg a mi vidékünkön sem ritka. Rakamazon például szállodajellegű idősek ott­hona váija a beköltözőket. Egy- és kétágyas szobák, ahová az öregek bevihetik személyes dolgaikat, ked­venc bútordarabjaikat is, a magukvarrta díszpámákat, családi fényképeket, köny­veket és emléktárgykat. A társalkodó például olyan, mint egy szép családi ház nappali szobája, ahol az ember a legjobban érzi ma­gát, ahol szinte minden kedves, hangulatos, ahol igazából kikapcsolódhat­nak, olykor szórakozhatnak az öregek, hogy utána saját szobáikba vonulhassanak vissza. Kívánjuk nekik tiszta szívből, hogy érezzék jól magukat új otthonukban, legyenek egymáshoz türel­mesek, megértésben, szere- tetben, egészségben töltsék el az öregkor legvégső órá­it... Harsányi Istvánná Rakamaz, Ady Endre u. 1/a.

Next

/
Thumbnails
Contents