Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-19 / 168. szám
1994. július 19., kedd 14 Kelet-Magyarorszag CSUPA ÉRDEKES Orosz merénylet Hitler ellen Moszkva (MTI) — Két héttel a Szovjetunió megtámadása után, 1941. július 5-én Lavrentyij Berija, a belügyi népbiztosság vezetője különleges csoportot állított fel. A csoport feladata az volt, hogy az ellenség hátországában és magában Németországban is felderítő akciókat, illetve szabotázscselekményeket hajtson végre. Ekkor született meg az az ötlet, hogy merényleteket kell végrehajtani a német birodalom vezetői ellen. Egyik célpontjuk Hitler lett volna; kidolgoztak több tervet is, hogy eltegyék láb alól. Az akció meg is indult. Sztálin azonban közbeszólt, s megtiltotta, hogy szovjet ügynökök merényletet kövessenek el Hitler ellen. Minderről a Krasznaja Zvezda című orosz napilap lebbentette fel a fátylat. A Berija által felállított csoport vezetője Pavel Szu- doplatov, helyettesei pedig Naum Ej tyingon és Dmitrij Melnyikov volt. Mindenekelőtt a Hitler elleni merényletek terveit dolgozták ki. Ezek közül a legkülönösebbnek tetsző változat azon a feltételezésen alapult, hogy a németek elfoglalják Moszkvát. 1941 szeptemberében és októberében ez nem látszott elképzelhetetlennek. Úgy vélték, hogy Napóleon példáját követve Hitler is ellátogat a legyőzött Moszkvába. Ez esetben a merénylet színhelyéül Moszkvát jelölték ki. Titkos szervezeteket hoztak létre, és földalatti kapcsolathálózatot alakítottak ki. A másik tervben Berlint választották a merénylet helyszínéül. Ehhez az akcióhoz különleges embert kellett kiválasztani, olyat, aki valamilyen úton-módon képes a náci vezetők közelébe férkőzni. A belügyi népbiztosság a szerencsés véletlennek köszönhetően hamar rátalált emberére. A nácik oldalára 1941 őszén átállt neves orosz színésznek, Vszevolod Blumenthal-Tamarinnak az unoka- öccsére, Igor Miklasevsz- kijre. Veszevolod-Tamarin átállása után hamarosan a színész hangja szólalt meg a németek rádióadóján; megadásra szólította fel a szovjet hadsereget. A németek feltétel nélkül bíztak hűségében. Unokaöccse ekkor Leningrád alatt harcolt. Amikor a belügyi népbiztosság felajánlotta neki az ellenség hátországában való tevékenykedést, azonnal beleegyezett. A fiatalember tehetségesen bokszolt, aminek a későbbiekben igen nagy hasznát vette. Mikla- sevszkij 1942 tavaszán már Berlinből jelentkezett. A német elhárítás természetesen alaposan leellenőrizte. Még kivégzését is eljátszották. A fiatalember azonban kiállta a próbákat; végül beosztották a keleti légióba és megengedték, hogy találkozzék nagybátyjával. Miklasevszkij folytatta a bokszolást, s a németek megengedték, hogy versenyezzen. A szerencse az egyik bokszmeccsen szegődött mellé: a boksz világbajnoka, Max Schmeling — a német sport büszkesége — felfigyelt rá, s megajándékozta dedikált fényképével. Miklasevszkij előtt kitárultak az ajtók, A történetbe itt kapcsolódik be a kaukázusi születésű Olga Csehova, az orosz származású híres német színésznő, aki egykor Szta- nyiszlavszkij tanítványa volt. Miután véget ért rövid életű házassága Mihail Cse- hovval, az orosz színművészet kiemelkedő alakjával, 1921-ben Németországban telepedett le. Kapcsolatai azonban nem szakadtak meg az óhazával, s nagyon fontos dolgokról tájékoztatta Moszkvát. Csehova bejáratos volt a náci vezetés legfelső köreiben. Többször is személyesen találkozott és beszélgetett Hitlerrel, Göringgel és Go- ebbelsszel. Kapcsolatai révén sokat megtudott a birodalmi kancellária titkairól. Miklasevszkijnek nála kellett megjelennie... A moszkvai csoport vezetői, Pavel Szudoplatov és Naum Ejtyington további három tapasztalt felderítőt rendeltek Berlinbe. Az ötös fogatnak az volt a feladata, hogy kezdje meg az előkészületeket Hitler meggyilkolására. Miklasevszkij előbb borúlátóan ítélte meg a kivitelezés esélyeit. Úgy vélte, hogy Csehova segítségével nem tudják végrehajtani a feladatot. Következő jelentésében ellenben közölte, hogy megtalálták a megoldást, s engedélyt kért az akció megtervezésére és végrehajtására. A merénylet tervének elkészültét jelentették Sztálinnak. Utóbbi 1943-ban magához rendelte az állambiztonsági népbiztost, Mer- kulovot és Pavel Szudopla- tovot. És Sztálin váratlanul határozott nemet mondott... Döntésének okáról nem kérdezhették meg Sztálint, aki egy személyben volt a hadsereg főparancsnoka, hadügyi népbiztos, a Népbiztosok Tanácsának elnöke és az Összoroszorszá- gi Kommunista Párt (bolsevik) Központi Bizottságának főtitkára. Szudoplatov és Merkulov egy évvel később mégis megkockáztatta* hogy még egyszer kérje Sztálin jóváhagyását a führer elleni merénylethez. Sztálin ismét elutasította a tervet, de ezúttal meg is indokolta döntését — Hitler nem hajlandó különbékét kötni a Nyugattal. Ez azt jelenti, hogy sem az Egyesült Államok, sem Anglia nem folytathat kü- löntárgyalásokak amíg Hitler áll a náci birodalom élén. Abban az esetben azonban, ha Hitler eltűnne a történelem forgószínpadáról és Göring lépne a helyébe, a nyugati nagyhatalmak számára megnyílna az út a kiegyezésre, s megköthetnék a különbékét Németországgal — mondta. Sztálin számára tehát Hitler volt a záloga annak, hogy a Nyugat és Németország nem köt különbékét. Miklasevszkij így nem kapott utasítást a merénylet végrehajtására. 1944 végéig Berlinben maradt, s megoldott más veszélyes feladatokat. Ezután átszökött Belgiumba, majd Francia- országba, s onnan tért visz- sza Moszkvába. A Tátra rabul ejti az embert Főleg kristályos kőzetekből áll és sziklák, hegyes csúcsok jellemzik a magasabbikat Budapest (MTI) — A Tátra rabul ejti az embert, mert aki meglátja az ég háttere előtt szürkén magasodó ormait, azt valami ellenállhatatlan erő vonzza oda, aki pedig egyszer már megismerte, az örökös csodálója lesz. Ezek a szavak egy 19. századi útikönyv lapjain olvashatók, és azóta sok ember élete bizonyíték rá. A Kárpátokhoz tartozó Tátra, mely csupán 750 négyzetkilométeren terül el, az Alpok és a Kaukázus közötti terület legmagasabb hegysége. A terület egynegyede Lengyelországhoz, a többi pedig Szlovákiához tartozik. Míg a Magas-Tátra főleg kristályos kőzetekből áll és sziklák, hegyes csúcsok jellemzik, addig az Alacsony-Tátra üledékes kőzetekből felgyűrt domborulatait megszelídítette a jégkorszak. A hegység legmagasabb pontjai, a 2655 méter magas Gerlachfalvi-csúcs és a 2632 méteres Lomnici-csúcs Szlovákiában találhatók. Lengyel- országban a Rysy emelkedik 2499 méterével a legmagasabbra. A Tátra felfedezése a 14. századra nyúlik vissza. Az első felfedezők hegyi legelőket kereső kecskepásztorok voltak, őket követték az ércek után kutató bányászok. Ez utóbbiak a 17-18. században érckohókat építettek a völgyekben, ezeket azonban rossz jövedelmezőségük miatt bezárták a 19. században. Lassan a vadászok, növénygyűjtők és természettudósok, majd a költők, festők és zeneszerzők is felfedezték maguknak a gyönyörű tájat, hogy ihletet merítsenek műveikhez. Századunkban már a turizmus is egyre jelentősebbé vált. Ennek veszélyeit hivatott elhárítani az 1873-ban Galíciában alapított Tátra-egylet, mely tevékenysége során elérte, hogy nemzed parkokat alakítsanak ki a hegységben. Az 1954-ben alapított Tátrai Nemzeti Park több mint 20 ezer hektárával Lengyelország második legnagyobb természetvédelmi területe. A Tátra az óceáni és a kontinentális éghajlat határán nyúlik el. Gyakran hirtelen leesik a légnyomás, ami az itt „hal- ny”-nak nevezett, akár másodpercenként 100 méteres sebességgel is pusztító főn kialakulásához vezet. 1800 méter felett az évi csapadék mennyisége eléri az 1600 millimétert. A Tátra, főleg alpesi növény- és állatvilága szigorúan védett Jellemző növényei a cirbolyafenyő és az erdei törpefenyő, legszebb virágai a helyiek által cicamancsnak nevezett havasi gyopár és a turbánliliom, tavasszal pedig lila krókusz virít A faunát leginkább a szarvas és a zerge képviseli, bár a hegyekben elszórtan találkozhatunk mormotá- val, medvével és sasokkal is. A természet sokfélesége és kivételessége miatt az UNESCO a nemzetközi bioszférarezervátum-] ánc tagjának nyilvánította a Tátrát Lengyelország területén a turisták számára 250 kilométer, különböző nehézségi fokozatú vándorút áll rendelkezésre. Nehezebb túrák esetén a Himalájában vagy az Andokban tapasztalatot szerzett vezetőt érdemes fogadni. A hegység nyugati részében a karszttevékenységnek köszönhetően mintegy 550 barlang Sipos Béla felvétele van, közülük néhányat a turisták is látogathatnak. A túrázás azonban nem csak élvezet: az 1909-ben Zakopá- néban alapított hegyimentőszolgálat adatai szerint egyedül a Tátra lengyel részében 600 halálos áldozatot követeltek a hegyek. Azonban az egyre jobb edzéseknek és a legmodernebb hegymászó- és mentőfelszerelésnek is köszönhetően évről évre csökken a halálos balesetek száma. A természetre nem csak a turisták jelentenek veszélyt A felső-sziléziai és a krakkói iparvidék szennyező anyagai már most komoly károkat okoznak az erdőkben. A természet védelme érdekében tett első lépésként a környéken a többnyire alkalmazott szén- és kokszfűtésről a gáz- vagy a geotermikus energiára épülő fűtésre térnek át. A Manöken Piss Nyíregyházán Poprád felől égbeszökik a Magas-Tátra
