Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-13 / 163. szám

1994. július 13., szerda TÚL A MEGYÉN Xelet-Magyaroiszág 11 Berlin polgárai Bili Clinton amerikai elnök beszédét hallgatják kedden a Brandenburgi Kapu előtt AP-felvétel Miniszterjelöltek meghallgatása A parlamenti bizottságok támogatják • Nyolcszázalékos nyugdíjemelés Budapest (MTI) — A leendő kormány nem kívánja újratár­gyalni az Európai Unióval kötött társulási szerződést, sokkal inkább a társulási ta­nács segítségével a dokumen­tumokban rögzített lehetősé­gek minél jobb kihasználására törekszik — mondta Kovács László, külügyminiszter-jelölt kedden, az Országgyűlés Eu­rópai Integrációs Ügyek Bi­zottsága előtti meghallgatá­son. Hozzátette: hogy 1998- ban, a társulási szerződés má­sodik szakaszában konkrét felülvizsgálatra lesz alkalom, amikor a magyar gazdaság érdekeinek megfelelően kor­rigálni, gyorsítani, vagy ha kell, fékezni lehet bizonyos folyamatokat. Elmondta, hogy a leendő kormány hivatali ide­je alatt, az Európai Unió 1996- ós felülvizsgálati konferen­ciáját követően azonnal kez­deményezni fogja a teljes jogú tagsággal kapcsolatos tárgya­lások megkezdését. A miniszteijelöltet a bizott­ság titkos szavazással alkal­masnak ítélte a poszt betöl­tésére. Az Igazságügy-minisztéri­um a jövőben a kodifikáció és a jogalkotás szellemi központ­jává kíván válni, háttérbe szo­rítva az igazságszolgáltatással kapcsolatos külső igazgatási teendőket. A tárca tevékenysé­gi jellegének megváltozásával nagyobb szellemi kapacitást lehet majd fordítani az Euró­pai Unióhoz való integráció jegyében a törvények joghar­monizációjára. Ennek a mun­kának a magyar jog valameny- nyi ágára ki kell terjednie, mert csak így lehet az EU nor­máihoz igazodva az egységes fejlődést biztosítani — mond­ta Vastagh Pál igazságügy- miniszter-jelölt, az Ország- gyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának keddi ülésén. Meghallgatása során elmondta még, hogy a joghar­monizációs programot foko­zatosan és rendszeresen át kell tekinteni, és karban kell tar­tani. Vastagh Pált, az Európai In­tegrációs Ügyek Bizottsága 10:2 alkalmasnak találta az igazságügyminiszteri posztra. Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága kedden több mint egyórás meghallgatás után egyhangúlag támogatta Kun- cze Gábor (SZDSZ) belügy­miniszterré történő kinevezé­sét A miniszterjelölt leszö­gezte: fontosnak tartja a stabi­litást a Belügyminisztérium­ban és nem akar azonnali át­szervezéseket és változtatá­sokat végrehajtani. A meghallgatás bevezeté­seként Kuncze Gábor szólt néhány, a tárca vezetésével összefüggő elképzeléséről. Megjegyezte, némiképp meg­lepte őt a bizottság meghívója, hiszen ő elsősorban az önkor­mányzati testület meghívására számított, de természetesen elismerte, hogy a tárcánál van­nak olyan területek, amelyek az emberi jogi bizottság kom­petenciájába tartoznak. Egyik legfőbb célkitűzéseként fogal­mazta meg, hogy a rendszer- változáskor megindult folya­matok végigvitelével a Bel­ügyminisztérium valóban civil minisztériummá váljon. A rendőrséget érintve úgy vé­lekedett, hogy a testület de- politizálása megtörtént és vál­tozóban van a szervezetről ki­alakult kép. Hozzáfűzte azon­ban, hogy szerinte ez a folya­mat nem zárult le, s személy szerint polgárbarát rendőrsé­get kíván. Végezetül leszö­gezte: nem rendőrminiszter akar lenni, és a Belügyminisz­tériumot sem tekinti rendőr- minisztériumnak. Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága keddi ülésén nagy többséggel — 14 igen sza­vazattal — támogatta Fodor Gábor kinevezését a műve­lődési miniszteri posztra. A bi­zottságban csupán az SZDSZ- es miniszteijelölt korábbi pártjának, a Fidesznek a kép­viselője szavazott nemmel a kinevezésre. A bizottsági meghallgatáson a művelődési tárca váromá­nyosa elmondta: jelentős ki­hívásnak tartja a miniszteri tisztséget, s annak ellenére, hogy sokan szemtelenül fiatal­nak tartják erre a posztra, ő maga úgy érzi, rendelkezik a feladat ellátásához szükséges politikai múlttal és tapasztalat­tal. Ennek kapcsán hangsú­lyozta azt a véleményét is, miszerint a minisztérium felső vezetésének elsősorban ta­pasztalt politikusoknak kell lenniük, és nem meghatározó szempont a közigazgatási, ál­lamigazgatási gyakorlat és jár­tasság. A minisztérium veze­tésére vonatkozó általános alapelveket összegezve Fodor Gábor kiemelte a szakmai, minőségi követelmények fon­tosságát és előtérbe helyezé­sét. Ezzel összefüggésben utalt arra is: mindenképpen számít a minisztérium jelenle­gi apparátusára, az ott dolgo­zók szakmai tapasztalatára. Az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága 15 igen, egy nem szavazattal, két tartózkodás mellett támogatta Kovács Pál népjóléti minisz­teri jelölését. A testület ked­den azt követően döntött így, hogy meghallgatta a téma leendő vezetőjét. Kovács Pál a bizottság előtt hangsúlyozta: elsőrendű tö­rekvésének azt tartja, hogy a mindenkori politika, a parla­ment és a közvélemény végre ne bagatelizálja a szociális gondokat. A tárca előtt álló konkrét feladatokról szólva úgy nyilatkozott: bár az új egészségügyi kormányzatnak nem kell a nulláról indulnia, azt mindenképpen el kell érni, hogy az egészségügy, a szo­ciálpolitika és a társadalom- biztosítás területén eddig rendszertelenül bekövetkező változások a jövőben rend­szerbe foglalva jelenjenek meg. Különösen fontos ez azért, mert ezen rendszerek változásai az elmúlt időszak­ban nem követték megfelelően a társadalomban bekövetke­zett módosulásokat. Ezért először is reális helyzetértéke­lésre van szükség, majd ezen alapuló részletes, konkrét lé­péseket is leíró egészségügyi és szociális programot kell készíteni. A külgazdasági, valamint az ipari és kereskedelmi tárca összevonására nem takarékos- sági okokból kerül sor, hanem azért, mert egyensúlyt kell teremteni a külkereskedelem és az iparpolitika között. Vél­hetően e két terület irányításá­nak egymástól bekövetkezett elszakadása is oka annak, hogy minden eddiginél maga­sabbra, 3,5 milliárd dollárra rúg a külkereskedelmi deficit. Az összevont tárca ha áru­alapot nem is tud teremteni, a két terület közötti koordinálást mindenképpen felvállalja — mondta Pál László, ipari- és kereskedelmiminiszter-jelölt kedden az Országgyűlés Euró­pai Integrációs Ügyek Bi­zottságának meghallgatásán. Úgy vélte, hogy az ipari tárca a jövőben nagyobb súllyal fog foglalkozni az európai integrá­ciós kérdésekkel, s ennek egyik garanciája, hogy az Eu­rópai Ügyek Hivatalát cím­zetes államtitkárként továbbra is Juhász Endre vezeti majd. Megítélése szerint nem sze­rencsés a kereskedelmi kiren­deltségek Külügyminisztéri­umhoz való integrálása, ezt a kérdést differenciáltabban kell megközelíteni, és ki kell kérni az alakulófélben lévő gazdasá­gi kamarák véleményét is. Képviselői kérdésre válaszol­va Pál László elmondta, hogy élni kívánnak a piacvédelem eszközeivel, minden esetben szem előtt tartva a nemzetközi szabályokat, illetve a piacvé­delemmel megtámogatott szakma életképességét. A bi­zottság 10:2 arányú szavazás­sal értett egyet Pál László jelölésével. Az Országgyűlés Nemzet- biztonsági Bizottsága tagja­inak többsége egyetért Katona Béla polgári titkosszolgála­tokat felügyelő tárca nélküli miniszternek jelölésével. Erről Boross Péter ügyvezető mi­niszterelnök, a bizottság elnö­ke tájékoztatta a sajtó képvi­selőit a zárt bizottsági ülés után a Parlamentben, kedden. Boross Péter elmondta: a miniszterjelölt meghallgatását követően a kilenctagú bizott­ság tagjai közül heten igennel szavaztak, ketten tartózkod­tak. A meghallgatásról szólva utalt a bizottság sajátos össze­tételére, ugyanis az ellenzéki pártok két bizottsági tagja ko­rábban betöltötte ezt a minisz­teri helyet, egy további tagja pedig hosszú időn át volt a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke. Boross Péter kérdé­sekre válaszolva kifejtette: re­méli, hogy Katona Bélának lesz ereje megvalósítani a titkosszolgálatokkal kapcso­latban ismertetett terveit, pél­dául meg tudja szüntetni a költségvetési gondokat. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága kedden meghall­gatta Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi, Pál László ipari és kereskedelmi-, és Békési László pénzügymi­niszter-jelöltet. A bizottság tagjainak mintegy háromne­gyed része a meghallgatások utáni szavazás során támogat­ta a jelöltek kinevezését, ellen- szavazat nem volt, öt ellenzéki képviselő mindhárom esetben tartózkodott. * A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat közgyűlésének elő- teijesztésével összhangban az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága 8 százalékos nyugdíjemelést javasol idén szeptembertől a parlamentnek elfogadásra. A 15 igennel, három tartózkodás mellett elfogadott országgyű­lési határozati javaslat szerint ugyanakkor az emelés nem lenne visszamenőleges hatá­lyú; a visszamenőleges ki- fizetéjs mértékéről a kormány­nak október 15-ig kellene javaslatot terjesztenie az Or­szággyűlés elé. A döntés háttere, hogy mi­vel az ügyvezető kormány már nem tudta megtárgyalni az emelésre vonatkozó nyugdíj- biztosítási javaslatot, a szo­ciális bizottságnak kell előter­jesztést készítenie az Ország- gyűlés számára annak érdeké­ben, hogy a nyugdíjasok szep­temberben már emelt összegű ellátást kapjanak. Annak pe­dig, hogy a testület végül egy ilyen változatot fogadott el, az az oka, hogy a nyugdíjbiz­tosító éves költségvetésében csupán a 8 százalékos emelés fedezete van meg, a vissza­menőleges hatályú kifizetés azonban már pluszforrások bevonását, vagy a költségveté­sek módosítását igényelné. Jelcin a csúcsról Moszkva (MTI) — Az orosz elnök a nápolyi csúcstalálkozó legfonto­sabb új vonását abban látja, hogy sikerült az együttmű­ködés minőségileg új for­máját kialakítani a legfej­lettebb ipari államok és Oroszország között, s létre­jött a politikai Nyolcak in­tézménye. Borisz Jelcin a Rosszijszkaja Gazeta című lapnak adott nyilatkozatá­ban értékelte nápolyi tár­gyalásai eredményét. Az újság keddi számában Jelcin megállapította: a 7+1 helyett bevezetett Nyolcak formula elfogadásával a Nyugat elismerte, hogy az orosz reformok sikeres vég­hezvitele a nemzetek kö­zösségének általános érde­keit is szolgálja. Gazdasági kérdésekről szólva úgy vél­te, hogy hazája teljes csat­lakozása a hét legfejlettebb ipari országhoz csupán idő kérdése. Nem kívánt talál­gatásokba merülni a pontos dátumról, de hangsúlyozta, hogy Oroszország bizonyos globális gazdasági jellegű kérdések — így például a kábítószer-kereskedelem elleni harc, a piszkos pén­zek tisztára mosásának megakadályozása, környe­zetvédelmi feladatok — megoldásában máris részt vesz. Az elnök véleménye sze­rint a nyugati vezetők több­ségét egyáltalán nem nyug­talanítja Oroszország tevé­keny szerepvállalása. Ép­pen ellenkezőleg, megbíz­ható partnerként tekintenek Moszkvára. Mint leszögez­te, Moszkva nem alkalmaz kettős mércét sem a béke- fenntartás, sem pedig a ka­tonai célokat szolgáló tech­nológiák exportja területén. Ugyanakkor elvárja, hogy a Nyugat se alkalmazzon ket­tős mércét Moszkvával szemben. Az orosz államfő végül felhívta a figyelmet arra, hogy ezúttal nem kért segé­lyeket a Nyugattól. Ragasz­kodott azonban ahhoz, hogy oldják fel az orosz áruk és szolgáltatások vi­lágpiacra jutását hátrányo­san érintő intézkedéseket, s biztosítsanak egyenlő jogo­kat az orosz árutermelők­nek a nemzetközi munka- megosztásban való részvé­teléhez. Német katonák A NATO-határokon túl is bevethetők Bonn (MTI) — A német alkotmánybíróság kedden kihirdetett állásfoglalásá­ban úgy értelmezte a német alaptörvényt, hogy a Bun­deswehr részvétele NATO- határokon kívüli NATO- és ENSZ-missziókban nem ütközik az alkotmányba, ám minden alkalommal megkívánja a képviselőház, a Bundestag hozzájárulását. A törvényhozás egyszerű többséggel dönt a kérdés­ről. Az alkotmánybíróság­nál a szociáldemokraták emeltek panaszt. Véleményük szerint ugyanis a szövetségi kor­mány már eddig is meg­sértette az alkotmányt az­zal, hogy engedélyezte a Bundeswehr részvételét ka­tonai cselekményeket sem kizáró akciókban, például az adriai őrjáratban, a Bal­kán körzetében AWACS- gépekkel végzett felderítő repülésekben, illetve Szo­máliában. Kőolaj: 18 dollár London (MTI) — 18 dollár fölé szökött kedden a kőo­laj világpiaci ára arra a hír­re, hogy egyre terebélye­sedik a nigériai olajipari dolgozók sztrájkja. Ez akár azzal is járhat, hogy meg­szűnik az afrikai állam olaj­exportja. Utoljára 13 hónappal ezelőtt volt ilyen magas a kőolaj ára. Az augusztusi szállítású északi-tengeri Brent kőolajfajta hordója Londonban kedden 18,32 dollárt ért; ez 36 cent drágulás a hétfői záróérték­hez képest. Nigéria, amely tagja az OPEC szerveze­tének, naponta közel 2 mil­lió hordó olajat termel, és ennek döntő részét, 1,5 mil­liót exportálja. A fő vásár­lók az Egyesült Államok és a nyugat-európai orszá­gok. A sztrájkolok egyrészt azt követelik az ország ka­tonai kormányzatától, hogy engedje szabadon az egyik politikai elítéltet, továbbá azt sürgetik, hogy javítson az olajipari ágazat helyze­tén. Őrizetbe vették... ...indiai és pakisztáni ha­tóságok mindössze néhány órás eltéréssel egymás nagykövetségének egy-egy munkatársát: állítólag mindkettőt kémkedésen érték tetten. (MTI) Megadta... ...hozzájárulását a brit kor­mány, hogy a magyar és a brit katonai szakértők meg­kezdhessék a szeptemberre magyar területre tervezett magyar-brit gyakorlat elő­készítését., (MTI) Ranariddh... ...kambodzsai miniszterel­nök kedden úgy vélekedett, hogy az ellenkormány meg­alakításával a vörös khme­rek kizárták magukat a békefolyamatból. (MTI) A Gáza-övezetbe... ...annak egyiptomi határát­kelőjéhez érkezett kedden délelőtt Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke, aki véglege­sen le kíván telepedni a palesztin autonóm körzet­ben. (MTI) Fegyveresek... ...kedd délelőtt tüzet nyitot­tak egy rendőrjárőrre az al­gériai fővárosban: a lö­völdözésben két rendőr és két terrorista meghalt. (MTI) Hírmusfra I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents