Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-13 / 163. szám

1994. július 13., szerda Reguly Antal- emlékkiállítás nyílt Budapest (MTI)— Reguly Antal nyelvész, utazó, et­nográfus születésének 175. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a múlt héten a Néprajzi Múzeumban. A tárlat tisztelgés azon jeles tudós élete és munkássága előtt, akinek gyűjteménye megalapozta a Kossuth téri múzeum anyagát. A tárlókban helyet kap­tak például Úti jegyzetek 1838 címmel írt naplójának részletei, valamint Reguly Régi Kalevala fordítása is. A kamarakiállítást többi között osztják viseletek, nyakékességek, használati tárgyak színesítik. A kama­rakiállítás augusztus 28-áig tekinthető meg. Az évfor­duló kapcsán látott napvilá­got Magyarországi jegyze­tek címmel Reguly tudomá­nyos munkáinak gyűjtemé­nye a Néprajzi Múzeum tu­dománytörténeti kiadvány- sorozatában. Reguly Antal beutazta Finnországot, járt Karéliá- ban és Lappföldön, elsajátí­totta a svéd, a finn és a lapp nyelvet. A zirci születésű tudós járta végig elsőként az Uralon túli finnugor né­pek — cseremiszek, ma­rik, osztjákok, vogulok — lakóhelyeit, tanulmányozta nyelvüket, népköltészetü­ket, gyűjtötte tárgyaikat. Hazatérése után az egyete­mi könyvtár első őrének tisztét töltötte be. A Magyar Tudományos Akadémia le­velezőtagja 1858 augusztu­sában — 49 éves korában — hunyt el. Szibériai gyűj­téseit például Hunfalvy Pál, Munkácsi Bernát, Budenz József dolgozta fel. Szelle­mi hagyatéka napjainkban is nélkülözhetetlen forrás­munka a magyarságkutatók és nyelvtörténészek számá­ra. Reguly Antal hagya­tékát, emlékét megyénkben is ápolják, nemrégiben vet­te fel a nevét a baktalóránt- házi általános iskola. ffircsoico Megkezdődik... ...pénteken a Nyírbátori Ze­nei Fesztivál rendezvény- sorozata. Az első hangver­seny a bátori református templomban szólal meg pénteken este fél 8-tól. Ver­di Requiemjét a Magyar Állami Énekkar és az Ope­raház szólistái szólaltatják meg. (KM) Tűzzománc... ...táborokat szervez a máté­szalkai művelődési köz­pont. Július 25-től és au­gusztus l-től kezdők, au­gusztus 8-tól pedig haladók vehetnek rész a tábor mun­kájában. (KM) — ■ Számítógép... ...szoftver üzemeltetői tan­folyam indul a SZÜV RT. szervezésében. A tanfo­lyamra augusztus 30-ig le­het jelentkezni. (KM) Napközi tábor... ...kezdődik a Sóstói Múze­umfaluban július 18-án, hétfőn. A tábor egy hétig tart. (KM) Tizenötödik ...születésnapját ünnepelte a Miskolcon rendezett Ka­láka Nemzetközi Folkfesz- tivál. A fesztiválon afri­kai együttes is részt vett. (KM) Sárközi lakodalom Alsónyék — A XIV. Sár­közi lakodalom hosszú idő után ismét önálló fesztivál lesz. Az idén augusztus 3- től 7-ig rendezik meg a Sár­köz falvaiban: Alsónyéken, Bátán, Decsen, Őcsényben és Sárpilisen — közölték a decsi községházán pénte­ken tartott sajtótájékozta­tón. Korábban a Duna men­ti Folklórfesztivál része­ként játszották el a Sárközi lakodalmat többször is, de a Tolna megyei tájegység né­pi hagyományai — köztük a lakodalmi szokások — annyira jellegzetesek és gazdagok, hogy megérdem­lik a külön bemutatást, az önállóságot. A hagyomá­nyoknak megfelelően min­dig más faluban tartják a nyitóünnepséget, erre most Bátán kerül sor, így ebből a faluból való az ifjú pár is. Igazi lakodalomhoz hason­ló nagy sütés-főzés, lány- és legénybúcsú, vőfélykö- szöntős vacsora, táncmulat­ság mellett más rendezvé­nyek is várják a hazai és külföldi vendégeket ebben az öt napban. A bátai tájház udvarán lányok és asszo­nyok bemutatják a még ma is élő kézműves mestersé­geket, a tojásfestést, szö­vést, hímzést, fonást. Alsó­nyéken néprajzi kiállítás nyílik a községházán. A de­csi faluházban nemcsak a szövés, hímzés, csipkeve­rés tudományát, de a rétes­nyújtás fortélyait is megis­merhetik az érdeklődők. Az őcsényi református temp­lomban bemutatják a ke­resztelőhöz fűződő szoká­sokat. Sikeresen szerepelt a Nyírség táncegyüttes két szlová­kiai fesztiválon. A szabolcsi táncosok a kassai Nemzet­közi Folklór fesztiválon és egy Gombaszögön rende­zett ünnepségen léptek fel ~ Amatőr felvétel Néprajzosok kallói találkozója A megyei szakemberek is bemutatkozhattak, és kapcsolatokat építhettek ki A vendégek Harangodra is ellátogattak Elek Emil felvétele Páll Csilla Nyíregyháza — Az idei — Kulturális régiók és interetni- kus kapcsolatok a Kárpát-me­dencében című — népraj­zi szeminárium vendéglátója Nagykálló volt. Olyan helyet kellett keresni, ahol kulturált körülmények közt tudják a vendégeket elszállásolni, s ahonnan könnyen megoldható a résztvevők utaztatása is. S erre tökéletesen alkalmas volt a város. Egy napot megye- székhelyünkön töltöttek a ven­dégek, ekkor sikerült beszél­getnem Dárh Lászlóval, a ren­dezvény főszervezőjével. — A Magyar Néprajzi Tár­saság szervezi ezt a kurzust, immáron hatodik éve a határa­inkon túl élő magyar néprajz- kutatóknak és amatőröknek. Az idén Szabolcs-Szatmár- Bereg megye kapta a konfe­rencia lebonyolításának jogát. Ez a szeminárium tulajdon­képpen nem más, mint több témában való elméleti felké­szülés. Az itt elhangzott előa­dások célja, a kollégáknak mind a szakirodalomban, mind a módszerekben segítsé­get, támaszt nyújtson. Kizáró­lag emiatt kerül megrendezés­re évről évre. □ Honnan érkeztek a vendé­gek? — Szlovákiából, Kárpátal­járól, Erdélyből, Horvátor­szágból és Szerbiából. így le­hetőségük van a részt vevő vendégeknek, amire egyéb­ként nem lenne, hogy ne csak személyes kapcsolatokat ala­kítsanak ki egymással, hanem szakmait is. Igen nehéz eljut­ni mondjuk Horvátországból Kárpátaljára. □ Milyen szempont alapján állították össze a tematikát? — A megye sajátságos hely­zete miatt — három nagy tör­téneti táj össze kapcsolódása mentén jött létre — bőven van lehetőségünk a gazdag kíná­latban válogatni. Igyekeztünk úgy összeválogatni a progra­mot, hogy az referátumokat a megye etnográfusaira épít­sünk. Ez így kettős haszonnal járt. Természetesen nem volt lényegtelen, hogy mennyit fi­zetünk ki tiszteletdíjakra. Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a megye szakemberei is bemu­tatkozhattak, esetleg elmélyül­tebb szakmai kapcsolatokat alakíthattak ki. Első nap ál­talános előadásokat hallhattak az érdeklődők. Történeti-de­mográfiai folyamatok az Al­földön a XVin-XIX, század­ban, a paraszti kultúra táji ta­golódása a Kárpát-medencé­ben és igen érdekes gondola­tok hangzottak el a magyar népzene legősibb rétegeiről is. A második napon a főhang­súlyt a népi építészet kapta. A következő nap a népművésze­té volt. A szeminárium részt­vevői nemcsak előadásokat hallhattak, hanem a gazdag, és nagyon híres beregi művészet tárgyi kultúrájába is bepillant­hattak. A szakrális népművé­szet a csarodai és tákosi temp­lomok példáján című előadás kapcsán, személyesen nézhet­ték meg a két műemlékeket. □ A vendégek egy napot Mátészalkán töltöttek... — Az országban egyedüli szekérmúzeuma miatt válasz­tottuk a tanácskozásunk egyik helyszínéül. így sokkal aktuá­lisabb annak tárgyalása, hogy milyen volt a kapcsolatunk a szomszédos régiókkal a köz­lekedés és árucsere tükrében. A konferencia végén temati­kus összefoglaló hangzott el, az egy hét előadásainak anya­gából. Az utolsó napon kirán­duláson vettek részt a vendé­gek. Az útvonalat úgy állítot­tuk össze, hogy a megye leg­szebb tájait ismetjék meg az ide érkezett vendégek. Termé­szetesen nincs idő minden­hová ellátogatni, így bár fájó, de szelektálni kellett. □ Az itt elhangzott előadá­sokat hol olvashatják majd az érdeklődők? — Arra nincs lehetőségünk, hogy erre az alkalomra egy önáíló kiadványt jelentessünk meg. Valószínűleg a Néprajzi Látóhatárban — miskolci fo­lyóirat — lesz arra módunk, hogy a legérdekesebb témák írásos formában kerüljenek a széles nagyközönség elé. Hatvanöt éves a nagy operaénekes München (MTI — Press) — Több mint négy évtizede a világ szinte minden operahá­zának színpadán fellépett és népszerűsége alighanem fe­lülmúlja kollégáiét, még a nem operabarátok körében is. A vokális lehetőségek vir­tuóza, a kivételes stílusér­zékkel megáldott Hermann Frey július 11-én tölti be 65. életévét. A Berlinben kereskedő család­ba született Prey már tízéves korában énekelt a német fővá­ros Mozart-kórusában. A ze­neakadémiát Berlinben végez­te el és tulajdonképpeni karri­erje 1952-ben kezdődött azzal, hogy megnyert egy énekver­senyt, aminek eredményeként előadókörútra hívták az Egye­sült Államokba. Még ugyan­abban az évben baritonistának szerződtette a wiesbadeni álla­mi színház. A nemzetközi ze­nei életbe három évvel később robbant be — Figaro szerepét énekelte Rossini A sevillai borbély című remekművé­ben. Hermann Prey 1960-ban a Bajor Állami Operaházhoz szerződött Münchenbe és két évre rá megkapta a kamara­énekesi rangot. A New York-i Metropolitanban 1960-ban volt az első fellépése, Wol­fram von Eschenbach szerepét énekelte a Tannhäuserben. Az operát Wieland Wagner ren­dezte. Az azóta eltelt csaknem négy évtized alatt Hermann Prey állandó vendége volt a földkerekség leghíresebb ope­raházainak és fellépett a leg­rangosabb zenei fesztiválokon — Bayreuthban, Salzburgban, Drezdában, Edinburghban és Londonban. Rendkívül szé­les repertoárjának köszönheti, hogy nagyszámú rádió-, tele­vízió- és hanglemezfelvétel készült vele. Hermann Prey München egyik elővárosában él felesé­gével, Barbarával. Amrum északi-tengeri szigeten egy háromszáz éves fríz ház tulaj­donosa, ahol minden valószí­nűség szerint 65. születésnap­ját megünnepli majd. Rendszeres műhelymunka, tréning Felföldi Oszkár A szeretettel és virágokkal teli woodstocki nemzedék figyel­mét elkerülte az új zene sze­replőinek színre lépése. A szo­katlan hangvételű, Ameriká­ból származó repetitív zene először szűkkörűnek bizo­nyult, ellenben mára már zsú­foltságig megtölti a koncert­termeket. Európa embere a le­begő jelzővel definiálta, Ang­lia kilóg a sorból, ők minimal zenének keresztelték el. Jeles képviselői között talál­juk Terry Rileyt, Steve Reich­et, a jelen és jövő csillaga Phi­lip Glass. Nem kis dolgot haj­tott végre Glass 1968-ban, amikor elkezdett az ő szavai­val élve — bizarr zenét — írni. A siker nem jött azonnal. Schönberghez hasonlóan da­rabjait a közönség kifütyülte, fokozva a hangulatot a zápto­jások is előkerültek. Az előre megfontolt szándékkal tett vi­selkedés után, zeneszerzőnk a gyűjtőmunka céljából Afriká­ba repült. Figyelme a különös hangokra, ritmusokra irányult. Philip Glass Archív felvétel Indiában az ütőshangszerek fogásait megtanulva tért haza, az idő múltával a tapasztala­tok érvényesültek. A kortársi klasszikus műfajt csalogatta vissza az emberek szívébe. Világhír koronázta a Mo­dem Ensemble Band-jét, ahol eltűntek a hagyományos vo­nóshangszerek, helyükre be­költöztek a fuvolák, trombi­ták, orgonák, megszámlálha­tatlan eszközei. Maga nemé­ben olyan mérföldkőnek szá­mított lemezek kerültek ki mű­helyéből, mint a Einstein On The Beach, The Photographer, Songs From Liquid Days. A leghangosabb visszhangot egyértelműen a Kizökkent vi­lág című művével érte el. A mozivászonról jól ismert film kísérőzenéje egyetlen emberi szó nélküli kép és zene erejé­vel érzékelteti a nézőt: Merre tart a világ? Stílusára jellemző az ismétlődő hangok fokozása, egy nagy kört leírva vissza­csöppen eredeti kiindulópont­jához. Pályatársa a szintén ünne­pelt sztár Michael Nyman. Pe­ter Greenaway filmrende­ző házi zeneszerzője tartja magát a régi hagyományok­hoz. Mélységes tisztelője Mo­zart szellemiségének, Sztra­vinszkij világa távol áll tőle mint gondolnánk. Könnyed fülbemászó dallamait hamar megemésztettük, a Propero könyve, A szakács a tolvaj, a Számokba folytva, a Zoo és két nulla c. filmek láttán. A bőség zavarában nehéz tá­jékozódni a filmzenék válasz­tékából. Ha egy kicsit nyomon követjük az újdonságokat, újra találkozhatunk Nyman nevé­vel boltjainkban. Á Jane Cam­pion rendezte Zongoralecke c. monumentális alkotáshoz el­készített hanganyag növelte a film népszerűségét, az már más kérdés, hogy az új-zélandi filmdráma számos fesztivál díjnyertes alkotása lett. Nemzetközi sikert könyvel­het el magának a San Francis­coi Kronos Quartet is. Az egyetlen olyan formáció a klasszikus műfaj területén, akik korabeli hangszereken adnak elő Duke Ellington, Zappa, Hendrix örökzöld me­lódiákat, de étlapjukon meg­található a „NO NOISE” kép­viselőjének számító ifjú titán John Zorn, vagy a magyar hangzást megalapozó Mártha István. A négytagú csapat évente 200 napot a színpadon tölt, koncertek, turnék köze­pette néznek farkasszemet a kortárszenére éhes közönség­gel. Korunk zenéjének legfon­tosabb jellemzője: előadása csak összeszokott, rendszeres műhelymunkával, állandó tré­ningben levő együttesekkel le­hetséges. ramiTflnfffli _____________kultúra,__________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents