Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-12 / 162. szám
1994. július 12., kedd Jl6»<Q[yzdS Nullamegoldás Orémus Kálmán A zt hiszem, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy pedagógusberkekben az utóbbi éveknek két slágertémája volt: az F-kategória körüli botránysorozat, melynek hullámai máig sem ültek el, illetve a Nemzeti Alaptanterv. Amikor a NAT első változata megjelent, a szakma amolyan higgadt derűlátással fogadta. Jól látták ugyan a hiányosságait, de úgy gondolták, gyakorlati tapasztalatokon alapuló észrevételeiket majd figyelembe veszik a végleges változat kialakításánál, s ezzel a hiányosságok kiküszöbölhetők. Annál is inkább, mert az illetékesek minden létező fórumon arra biztatták a pedagógusokat, szóljanak hozzá bátran az alaptantervhez. Aztán egy napon arra ébredtek, hogy ez az alaptanterv nem az az alaptanterv. Pontosabban, az illetékes tárca újabb szakembereket bízott meg egy újabb változat kidolgozásával. Majd megszületett a harmadik, sőt később a negyedik változat is. És a pedagógusok megint megtanulhattak valamit, nevezetesen, hogy itt már rég nem az oktatás színvonalán, esetleg főbb irányain van a hangsúly, hanem az egyes szakmai lobbik érdekei döntenek. Azaz, a mérkőzés jelen esetben úgy tűnik döntetlenül végződik. Stílszerűen azt is mondhatnánk, nullanulla. Mint azt a sajtó nemrég megszellőztette, jelentős szakmai fórumok tartják csaknem teljes egészében életképtelennek az eddigi alaptanterv-változatokat, ezért valószínűleg az egész bekerül a süllyesztőbe. Lehet, hogy kezdődik az egész elölről, újabb szerkesztőbizottságokkal és újabb változatokkal. Am nekem ezzel nem is az a legnagyobb bajom, hogy a sok fölöslegesen elvégzett munka már eddig sem két forintjába került az országnak. Inkább attól félek, hogy így évekig, vagy akár évtizedekig el lehet még totojázni. Csak a tanár nem teheti meg, hogy szeptember elsején azt mondja a diáknak: „Eredj haza édes fiam, mert odafönn még nem döntötték el, mit várjanak el tőled és tőlem!” Hírcsokor A Máriapőcson... ...a középiskolásoknak rendezett Országos Színjátszó Táborban kedd este Megyeri Zoltán színművész tart előadást a Commédia deirarte-ról. Az előadás 20 órakor kezdődik. (KM) Zárva tart... ...a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ július 18-31-e között. Az intézmény új telefonszáma 411-828. (KM) Pótvizsgára... ...felkészítő tanfolyamot szervez a Kölyökvár augusztus 8-19. között általános iskolások számára matematikából, kémiából, fizikából, magyar nyelv és irodalomból. Igény esetén más tantárgyak is szóba jöhetnek. (KM) Nemzetiségi... ...tábor nyílt július 11-én Csanád városában. A táborba 200 magyar, szlovák szerb és román gyermek vesz részt. (KM) Szakképesítést... ...adó pénzügyi-, számviteli, és vállalkozási ügyintézői tanfolyamokat indít ősztől a Perfekt RT. (Nyíregyháza, Szabadság tér 11.) (KM) Néhány négyzetméteren Stuttgart (MTI) — Heinz Müller stuttgarti nyugdíjas ötezer könyvet gyűjtött ösz- sze. A világirodalom klasz- szikusaitól a pomóírásokig minden megtalálható gyűjteményében — néhány négyzetméteren. A könyvek ugyanis kicsinyek, kisebbek és legkisebbek. Van köztük olyan, amelynek nagysága nem haladja meg egy bélyeg nagyságát. A vitrin üvege mögött ott látható Geothe Faustja, Schiller minden drámája, Marx Tőkéje. Magyarországot, Csehországot, Kanadát, Franciaországot és Oroszországot is minden jelentős írója képviseli. Helyet foglalnak a gyűjteményben az egyházak szent könyvei is, a Bibliától a Koránig. — 1970 óta gyűjtök miniatűr könyveket — mesélte a a nyugalmazott nyomdász a dpa német hírügynökség munkatársának. — Minthogy magam is szakmabeli vagyok, mindig elragadott az apró könyvek nyomdai- és könyvkötészeti technikája. Müller hobbijával jó társaságban van: Napóleon császár és Franklin D. Roosevelt elnök szintén szenvedélyes miniatűr- könyv-gyűjtő volt. S most Müller társai egyesületet alkottak. Kiállításokat, cserebörzét és árveréseket akarnak rendezni. Miniatűrkönyvnek számít minden nyomtatott termék, amelynek legnagyobb mérete nem haladja meg a tíz centimétert. Az átlagos minikönyv nagysága azonban 4 és 7 centiméter között van. A későbbi századokban az apró könyvek gyakorlati célokat szolgáltak. így például zarándokok és utazók könnyen magukkal vihették, s természetesen még ma is előfordul, hogy iskolai vizsgánál miniszótárak- ból puskáznak a tanulók. Hazai siker a fesztiválon Pálúr Endre Molnár Károly felvétele Molnár Károly Szatmárcseke (KM) — Úgy éjjel 11 óra körül szólították a színpadra Szatmárcsekén az etűd kategória első díjasait, a Fehérgyarmati Független Videós kör tagjait. Filmjük címe —, amelyet a TV2 csatornáján is bemutattak — East Tem 365/170. A készítők: Pálúr László, Vitovszki Tibor, ifj. László Béla. A csoport tagjaival beszélgettem. Egy szójáték — mondja a discósként megismert show- mann, Vitovszky Tibor — utalva a vesztemre. A 365-ös szám jelzi ennyi napból áll egy esztendő. Ezzel azt hiszem nincsen gond. Ugyanis a film a tehénről szólt. S aki tehénnel foglalkozik, annak 365 nap egy év. Ott nincs kihagyás. Legfeljebb az lehet kérdés, hol tart? Mi a 26. héten, a 170. napon készítettük a filmet. Azt már Pálúr László az FFVK egyik mindenese fogalmazta meg, sokkal érthetőbb lett volna, ha a film elejére rákerül a főcím. Szatmár másképpen Viszont borzalmas kapkodások közepette kellett vágni. Megpróbáltuk megkeresni azt a témát, mely azért nem szokványos téma. Nem vízimalom, nem csekei temető, nem Kölcsey, nem Móricz, nem tiszai halászat, hanem Szatmár, valahogy másképpen. Ehhez viszont a három perc nagyon kevés. Csak úgy elég, ha gyorsítunk. Az FFVK, illetve alkotó közösségünk egyik tagját, László Bélát, a fehérgyarmati városi televízió operatőrét megkértük, tájékozódjon, van- e erre lehetőség? Izzadtunk, szaladtunk, mindenki szeme láttára vágtunk. Ismét Vitovszky Tibor veszi át a szót. — Több ötletünk volt. A három perc azonban határt szabott. Két napot forgattunk a mezőn. Ebből kellett három percet csinálni. Valami koncepció kellett. Amikor én a tehéntartás színét és fonákát felvetettem Laci és Béla azt mondták, hogy mi ebben a poén? Hiszen mindenhol van csorda. Ez viszont kisari csorda. Ebben László Béla kollégánknak nagy érdeme van. Kevés visszajelzés A győztesek joggal örültek a sikernek. S joggal róttak meg mindenkit, hogy a televízió Képújságában az eredményről egy sort sem lehetett olvasni. Azt a nyertesek mondták el, hogy őket senki nem hívta. Szatmárcsekén egy félreeső helyen leültek. Senki nem foglalkozott velük. Hozzánk senki nem szólt. Tiszta véletlen, hogy ott voltunk, csak az érdeklődés vitt bennünket. Úgy éreztük, hogy ez fájt valakinek, hogy mi az itt egyáltalán nem jegyzet fehérgyarmati Független Videós Kör kiérdemeltük a nemzetközi zsűri megbecsülését. Ők semmit sem tudtak rólunk. Az elismerés így valóban csak nekünk szólt. Újra bemutatják Nagyon szeretnénk hinni, hogy a fehérgyarmatiak együtt örültek a győztesekkel. A díj, amit neves emberek adtak, nagy kitüntetés. Nincs mit szégyellni azon, hogy nem a határon túlra, nem Szombathelyre, nem Budapestre vagy éppen Miskolcra került a legjobbnak szóló elismerés. Tény, hogy a megye tv nézői többsége még napjainkban is Tokaj segítségével fogja a magyar Tv 1-es és 2-es programját. így nem valószínű, hogy az egyébként is dologidőben sugárzott filmeket sokan nézték. Práger György a Falu Tv főszerkesztője, de Tóth Károly, a regionális adások felelős szerkesztője is ígéretet tettek, hogy a nyertes kilenc filmet az elkövetkezendő hetekben bemutatják. Almodovar abszurd történetei Kása Hajnal Napjaink spanyol filmművészetének egyik legkiemelkedőbb, s legismertebb alkotója Pedro Almodovar. Magyarországon négy filmjét mutatták eddig be: a Matadort, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, a Kötözz meg és ölelj! és a Tűsarkot. Aki megszerette Almodovar abszurd, különös, de az életből merített történeteit, annak sohasem okoznak csalódást a rendező művei, amelyek egy teljesen új színt hoznak a világ filmgyártásába. Olyan viszonyokat, kapcsolatokat jelenít meg, amik a hétköznapi sémáktól, s a hollywoodi mintáktól eltér, de létező, amolyan érzelmi szubkultúra. Maga Pedro Almodovar megtestesíti mindezt: öt szerető és tíz film, amelyet írt és rendezett, fémjelzik eddigi pályafutását. Különböző nemzeti és nemzetközi díjak tulajdonosa. Megszállottja az olyan filmeknek, amelyeknek főhőse egy válságban lévő színésznő. Bár magánéletével és testével kapcsolatosan szégyenlős, filmforgatás, forgatókönyvírás közben levetkőzi gátlásait. Ez a különös és ellentmondásos alkotó legújabb filmjét Almodovar: Kika címmel készítette el, ami a címben szereplő Kika története: Kika elpusztíthatatlan optimizmusú sminkművész. Együtt él egy titokzatos divatfotóssal Ra- mónnal, aki a női fehérneműkre specializálta magát. Munkái a fényképek manipulációján alapulnak: a nagy kollázsok mindig a legérzékibb megnyilvánulásban mutatják a női testet. Kika és Ramón szeretik egymást. Mint sok férfi, Ramón is keveset beszél és teljesen leköti anyja öngyilkossága. A lánynak van egy ellensége, Andrea, a Seb- helyes arcú, aki „A nap legrosszabbja” című különös va- lóság-show rendező riportere. A műsor minden morális, ideológiai vagy esztétikai szempont nélkül mutatja be az élet rémes dolgait. A Kikát szinte a fulladásig körülvevő szűk körben van egy amerikai is, Nicholas, Ramón mostohaapja. A férfi egy bohém író, aki alkalmanként kitölti a lány szexuális életében lévő űrt. Elet- társa nem tud a köztük lévő kapcsolatról, de Kikát sem érdeklik Ramón titkai. Arról sem tud, hogy előtte a fiúnak Andreával volt viszonya. Közben a házvezetőnője Juana szerelmes lesz úrnőjébe, s öcs- cse Paul, a volt pomószínész megszökik a börtönből, s első dolga az, hogy elmegy nővéréhez, s annak úrnőjét, Kikát megerőszakolja. A rendőrségi bejelentés után megjelenik Andrea is, hogy showja számára riportot készítsen a lánnyal. Amikor Kika a tévében meglátja megerőszakolásának bemutatását, optimizmusa szertefoszlik. Ami eddig vidám komédia volt, most a féltékenység, a bosszú, a megoldatlan gyermekkori trauma, a többszöri gyilkosság sötét drámájává válik. Kika miután számtalan megaláztatást szenved el, sikerül környezetéből felszabadítania magát... A film készítéséről P. Almodovar így vall: „Soha nem változtattam meg ennyiszer egy címet. Végül ugyanaz történt, mint az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén-nel és a Mit tettem-mel, vagyis, hogy visszamentem az eredetihez, más szavakkal a munkacímhez, a Kikához. Amikor elkezdtem írni a forgatókönyvet, Kika figurája vált a történet gazdájává és tulajdonosává. Az általam elmesélt történet két nagyon intenzív nap alatt játszódik. Vidám operettként kezdődik és visszás módon végződik. A film központi témája: a nagyvárosi élet szorongó érzése, a kommunikáció hiánya és a borzalom, mint egyetlen láthatárok. Szükség volt egy olyan monumentális vitalitású figura megalkotására, aki nem omlik össze, amikor szembesül ezekkel az elemekkel. Szükségét éreztem Kika megmentésének, az ő megóvása olyan volt, mintha magamat menteném meg. A Kika a legrejtélyesebb filmem, de nem lehet elkülöníteni a többi művemtől. Tartalmazza kilenc előző filmem elemeit, de talán ezt a legnehezebb besorolni valahová és ez képviseli a legjobban mostani lelkiállapotomat. Olyan benyomásom van, hogy ezzel végére értem egy ciklusnak és egy újat kezdek el. Milyen irányban? Nem tudom. Életem és filmes munkásságom jövője a változás folyamatában van. Még nem tudom, merre tartok, és nem is érdekel. Ha van egy dolog, amit kérek a jövőtől, az az, hogy legyen meglepetés számomra. Nyírbátor Múzeumi sétányán helyzték el a közelmúltban Schmidt Sándor és fiának a közös alkotását, a három életfát. A három különböző méretű mű érdekessége, hogy több nyírbátori motívumot is tartalmaz Elek Emil felvétele j.- KULTÚRA ___
