Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-12 / 162. szám
1994. július 12.. kedd GAZDASÁG Kelet-Magyaroiszág 13 Augusztus 10-re adják át a megyeszékhelyen a felújított Kossuth teret Balázs Attila felvétele Export-faktorálás egy nap alatt Az áru ellenértékének nagyobb részét akár huszonnégy óra alatt átutalják Budapest (MTI) — A Factors Chain International nemzetközi faktoring hálózat ez évi közgyűlésén az európai intézetek közül a Magyar Factor Kft. munkáját értékelte a legmagasabbra az export-faktorálás- ban. Az egész világhálózatban csak négy japán faktoring intézet előzte meg a Magyar Factor Kft.-t, a több mint 100 együttműködő faktoring cég közül. Minderről Szántó András, a Magyar Factor Kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatta az MTI-t. A céget 1992 januáijában alakította meg vegyes vállalatként a Magyar Hitel Bank Rt. és az osztrák Intermarket Factoring AG. Az 1 millió dolláros alaptőkével létrehozott vegyes cégből 50-50 százalékban részesedik az osztrák, illetve a magyar partner. Az osztrák cég a bécsi GiroCredit pénzintézet leányvállalata. A vállalat tavalyi forgalma megközelítette a 880 millió forintot, melynek háromnegyede az export-faktorálásból, egynegyede pedig a belföldi faktoring tevékenységből származott. Ez évre mintegy 2 milliárd forintos forgalmat terveztek, az első fél évet 972 millió forintos árbevétellel zárták, így idén várhatóan már jelentős nyereséget érnek el. Az export-faktorálás még kevésbé ismert hazánkban. A folyamat során az együttműködő faktoring intézetek arra vállalnak kötelezettséget, hogy az exportőr megkapja árujának ellenértékét, ha teljesíti a szállítási szerződésben foglalt előírásokat; a faktorálás előfeltételei között például az szerepel, hogy az exportőr a követeléseit a faktoráló intézeteknek engedi át. Az export- faktorálás mint tevékenység, 100 százalékos, önrészesedés nélküli biztosítékot jelent a külföldi vevő fizetési képességének hiánya esetére. Ha az exportőr kéri, 24, illetve 48 órán belül megkaphatja az áru ellenértékének túlnyomó részét, azaz 80 százalékot, mint megelőlegezést. A maradék 20 százalékot pedig az exportőr akkor kapja kézhez — a kamat és a költségek levonása után —, ha a vevő fizetett, vagy a faktorintézetek úgynevezett garanciális fizetést teljesítettek. Az adólcáosz elriasztja a tőkét A külföldi befektetők súlyos büntetőadókat kockáztatnak • Fellebbezés Brüsszel (MTI) — Riasztó mértékű és gyakran önkényesen megállapított adókötelezettségek hátráltatják a külföldi befektetéseket Kelet-Euró- pa országaiban — ezt állapítja meg egy nemzetközi tanulmány, amelynek összegzését most tették közzé Brüsszelben. A budapesti közgazdaság- tudományi egyetem és két tanácsadó, illetve pénzügyi szakértői csoport által tető alá hozott összeállítás egyebek mellett leszögezi: a térségben tevékenykedő beruházók súlyos büntetőadókat kockáztatnak, ha a legkisebb mértékben is tévednek a sokszor áttekinthetetlen adószabályok értelmezésében. A külföldi befektetők számára a rendszer terhes, bürokratikus és bonyolult, de a hazai állampolgárok is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy egyszerűen fogalmuk sincs, miképp kell eleget tenni saját adókötelezettségeiknek — írja a Reuter által ismertetett tanulmány. A szakértők megállapítása szerint Oroszországban és Szlovákiában az adóügyi illetékesek — ösztönzésként — jelentős hányadát megkapják a kirótt bírságoknak, s ennek egyenes következményei az adóbüntetések túlbuzgó alkalmazásáról szóló beszámolók. Bulgáriában és Romániában a hatóságok — bírság szempontjából — nem tesznek különbséget az adójukat szándékosan elcsalók és a befizetéssel valamilyen okból késők között. A törvények nem egyértelmű volta és a nem szándékos hi- bázás jogának el nem ismerése sokba kerülhet a befektetőknek — úja az összeállítás. A tanulmány szerint Magyarországon és Csehországban a térségbeli átlagnál rugalmasabbak és segítőkészebbek az adóhatóságok, ám ez sem változtat azon a tényen, hogy egyetlen kelet-európai országban sem foglalták még hivatalos chartába az adófizetők intézményes jogait. A legszélsőségesebb helyzet Oroszországban tapasztalható, ahol a hatóságok rendszeresen olyan adókat is kivetnek, amelyekre még a helyi törvények értelmében sem lenne joguk — írják a szerzők. A fellebbezési eljárás pedig csaknem mindenütt drága és bürokratikus — a kivétel Magyarország és Bulgária. ' Hl ii c ^ ti i r* t # mi iq iBFíif y i i c “T íf j Programok szervezése IIHiSIXKSS / S4 IIOOI l Frank Aponyi tippjei vállalkozásokhoz: 67. Ha ön jó szervező és szeret embereket összehozni, hogy kellemes társaságban, hangulatosan töltsék el idejüket, ebből jövedelmező üzletet csinálhat. Kialakíthat egy közösségi centrumot, ha van egy pincéje, garázsa, irodahelyisége, ahol néhány embert (maximum 20) leültethet. A közösségi centrum célja, hogy programokat biztosítson különféle korú csoportok számára. Ez lehet filmvetítés, társasjátékok, kártyaklub, könyvtár, szervezhet meghívott előadókkal előadásokat, gyűléseket. Ha nincs alkalmas helyisége, akkor próbáljon meg olcsó helyiséget bérelni egy művelődési házban vagy akár egy kihasználatlan raktárát. Nem az a fontos, hogy hol találkoznak (amennyiben az a hely világos és tiszta), hanem az, hogy milyen tevékenységet végeznek. Először is adjon klubjának egy nevet, majd kezdje el hirdetni a helyi újságban, művelődési házban stb. Válassza ki, hogy milyen korosztály részére szervezne programokat (lehet több különböző is), majd annak megfelelően adja fel a hirdetést. Jelölje meg, hogy milyen korosztálynak és pontosan milyen jellegű programokat kínál. Minden egyes korosztálynak külön-külön kell megterveznie azon programokat, amelyek a legjobban érdeklik őket. Szervezzen előadásokat vagy egyszerűen csak beszélgetéseket egy-egy témakörről. Ezzel biztosítható, hogy hasonló érdeklődési körű emberek gyűljenek össze, akik aztán később is egyes szerves társaságot képezhetnek. A klubtagságért havi vagy éves díjat kérjen. Ezenkívül külön díjat számolhat fel, ha valami speciális programot biztosít. Ha pl. elhív egy adószakértőt, hogy tanácsokat adjon és kérdésekre válaszoljon, ezért az előadásért külön belépődíjat kérjen. Ennek két előnye van. Egyrészt a téma iránt nem érdeklődő klubtagok nem érzik úgy, hogy az ő tagsági díjukból finanszírozták az előadást, másrészt ez önnek is plusz bevételt jelent. Ha valaki a megszokott módon gondolkodik és cselekszik, akkor keményebb munkával 5-10 százalékos javulást érhet el. De kétszeres, vagy tízszeres javulás érdekében olyan magasan van a mérce, hogy a dolgokat egészen másképp kell csinálnia mint eddig. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Buisness School kétnapos eladástechnikai tanfolyamai valamelyikére! A Kelet-Magyarország olvasójaként kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, managerek- kel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Buisness School: 1122 Budapest, Goldmark Károly u. 14. Telefon: (06-1)15-53-161; 17-51-477; (9-16 óráig) Fax:15-51-524. A már leadott ötleteket meghallgathatja telefonon is, hívja a 06-90-309008 telefonszámot! Árfolyam«» Kárpótlási jegyi Szabad a brazil kávéexport Tőzsde I I A Bábolna Rt... ...jegyezte le a BBN Élelmiszeripari Rt. 60 millió 750 ezer forintos nyilvános kibocsátású részvénycsomagját. (MTI) A Fővárosi... ...Bírósághoz júniusban 144 felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelem érkezett Budapest körzetéből. (MTI) A Világkiállítási... ...Programiroda húsz zalai rendezvényt regisztrált. (MTI) Kilencven... ...százalékban a munkavállalók tulajdonába került a Dunántúl egyik legnagyobb építőipari vállalkozásaként működő székesfehérvári ARÉV Rt. (MTI) á Felszámolják... ...a Penomah Húsipari Vállalatot. (MTI) Brasilia (MTI) — A brazil kormány pénteki hatállyal feloldotta a kávé exportjára június végén kirótt átmeneti tilalmat, amelyet az ültetvényeken pusztító szinte példátlan fagyok és a nyomukban járó, csaknem 30 százalékos termésveszteség indokolt. A kivitel felfüggesztésével a hatóságok a spekulációnak igyekeztek elejét venni. A gyakran mínusz 7 fokos fagyok a kormány előzetes száLondon (MTI) — A kelet-európai munkanélküliség aránya nagyon hasonlít a nyugat-európaihoz — írta pénteken megjelent számában a The Economist című brit gazdasági hetilap. Nyugat-Európában a munkanélküliség átlagosan 10 százalék fölött van, és a munkanélküliek 40 százalékának több mint egy éve nincs állása. Kelet-Európábán 7,5 millió állástalan van, ez a munkaerő 14 százaléka. Csehországon kívül mításai szerint 28,6 százalékát pusztították el az 1994-95-ös szezon eredetlieg várt hozamának; a 17,5 millió zsáknyi lehetséges termés 5 millió zsákkal marad el a korábban becsülttől (1 zsák 60 kilogramm- nyi kávét tartalmaz). A brazil nemzeti kávétanács ennél is borúlátóbb: a szervezet saját becslései szerint a kisesés elérheti a 6-8 millió zsáknyit is. A brazil kereskedelmi és ipari minisztérium illetékese a munkanélküliek több mint 30 százaléka több mint egy éve hiába keres munkát. A szerkezetváltás ellenére viszonylag kevesebben vesztik el állásukat Kelet-Európábán, mint a földrész nyugati felén. De aki munkanélkülivé válik, az általában az is marad. Magyarországon és Lengyelországban a munkanélkülieknek kevesebb mint 2 százaléka talál állást havonta. Az Egyesült Államokban ez az arány 25 százalék. közölte: a kormányzat a tartalékokból 5 millió zsáknyit készül piacra dobni a hiány mérséklése végett. A kávétanács vezetője szerint azonban a brazíliai tél újabb fagyokat hozhat júliusban és augusztusban s a kormány ismét export- tilalomra kényszerülhet. A kávé exportára fontonként máris csaknem 2 dollár, szemben a fagykár előtt feljegyzett 1,30 körüli átlaggal — írja az AP-DJ gazdasági hírszolgálat. Kelet-Európábán a legtöbb dolgozó egyenesen átkerül az állami szektorból a magán- szektorba, munkahelyük tulajdonosváltása közben, így a többség nem veszti el állását. De ha munkanélkülivé válnak, akkor hamar rá kell döbbenniük, hogy a gyorsan növekvő magánszektor nem teremtett sok új állást — annak dacára, hogy Lengyelországban például már az összes munkahely majdnem 60 százaléka a magánszektorban van. Aki munkanélkülivé válik, az is marad Index (ideiglenes) július 11-én: 1148,12 (+6,36) Érvényben: 1994. július 11. Valuta Deviza Kanadai dollár 71,58 73,10 72,10 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 336,26 342,92 ’ 33937 Német márka 63.92 65,12 6434 Angol font 154,65 157.65 156.18 Norvég korona 1456 14,84 14,70 Ausztrál dollár 72,97 ' 7431 73,14 Olasz lira! 1000) 64,16 65,38 64,79 Belga(rank(lOO) 308,% 314,46 312,86 Osztráksc.(lOO) 908.85 92555 917,91 Dán korma ' 16.24 1654 16,40 Port. esc.(l 00) 61,25 62,39 62,62 Finn márka 19,31 19,65 19,47 Spanyol pes.< 100) 77,06 7852 77,97 Francia frank 18,60 1894 ' 18,79 Svájci frank 75,% 77,28 7656 Holland forint 56,99 58,03 57,56 Svéd korona 12,88 13,12 ,12,98 ír font 152,66 155.46 . 15425 USA dollár 99.45 101,45 100,25 Japán jen (100) 101,12 102,98 10235 ECU 121,94 124,% 123,16
