Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-09 / 160. szám
AKTUAIJS INTERJÚNK Út hazánkon keresztül Előny, ha a hatóságok megtisztítják az országot a bűnelkövető idegenektől Tóth Kornélia-• -- £%?''/'><£ a. ' m m m Az idegenforgalom megélénkülése, a ki- és beutazók számának jelentős növekedése évente több terhet ró a határőrökre. Az idén a megszokott nyári leterheltség tovább növekedett azáltal, hogy ez év május elsejétől lépett hatályba az idegenrendészeti törvény. Egy sor új tennivaló hárul a testületre, mely nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is más feladatot old meg. Dóka Ferenc ezredest, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság rendészeti igazgatóhelyettesét kérdeztük a megújult és kibővült feladatokról. □ Az idegen legelső benyomása a Magyar Köztársaságról a határőrök megjelenése, viselkedése, stílusa. Mennyiben szentelnek figyelmet a képzés során, illetve az újak felvétele esetén e kérdésnek? — Valóban meghatározó a külföldiek számára a határőr fellépése. Egyrészt szeretnének mielőbb túlesni a formaságokon, sokuknak már van korábbi tapasztalata a várakozásról, vagy az eljárás menetéről. Akik békés céllal, turistáskodni, vendégként, vagy szakmai programra érkeztek, a határőrök igyekeznek őket gyorsan, precízen, kulturáltan átléptetni. Akik viszont akár a mi hazánkba, akár harmadik országba bűncselekmény elkövetése végett utaznak be, igyekszünk őket kiszűrni, s a szükséges intézkedéseket megtenni. □ Az idegenrendészeti törvény megszületését a szakma sürgette és nagyon várta. De mennyivel jobb nekünk, magyar állampolgároknak, hogy létezik ilyen törvényünk? ' — Az újabbkori migrációs útvonal hazánkon át vezet és nem minden beutazó hagyta el jelzett szándéka szerint Magyarországot. A rendőrség is ellenőrzi a .................................................................................................................................. A legtöbben jogsértést követnek el: a megélhetés érdekében lopnak, betörnek. jy igen pozitív egy ilyen fontos törvény megszületése. Ez mindenképpen elősegíti, hogy az európai államok képzeletbeli rangsorában előbbre lépjünk. □ Korábbi híradásainkban a zöld határon próbálkozó „turisták” gyakran szerepeltek. Mára mintha megszűnt volna a zöld határ... — Hosszú évek teltek el azóta, hogy tömegesen vágtak neki a határnak az elkeseredettek, vagy az embercsempészek által a közelben kitett, a szabad világba vágyó emberek. A nagy stressz és kockázat helyett ma sokkal kifinomultabb módszerhez folyamodnak: inkább hamis útlevél birtokában szeretnének átjutni. Egészen primitív javításokat is végeznek az útlevélben, kicserélik a fényképet, kiradíroznak és átírnak adatokat. Természetesen ezt nem hazánkban tartózkodó külföldieket és nemrégiben derült fény arra, hogy több ezren tartózkodnak jogellenesen nálunk. Akik nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel, éveken át észrevétlenül meghúzták magukat. Ám a legtöbben jogsértést követnek el: a megélhetés érdekében lopnak, betörnek vagy más, a társadalomra, a köznyugalomra veszélyes tettet követnek el. Természetesen nekünk, itt élőknek csak előnyünk származik abból, ha az idegenrendészeti törvény paragrafusainak alapján a hatóságok megtisztítják az országot a bűnelkövető idegenektől. Különösen megyénkben jelent komoly veszélyeztetettséget a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma, az ukránok igen magas aránya joggal háborítja fel és nyugtalanítja a közvéleményt. □ Változott-e hazánk nemzetközi megítélése az idegenrendészeti törvény óta? — Konkrét mutatót erre nem tudok mondani, viszont egy demokratikus jogállamban — amelyik ráadásul az európai normák elérését tartja kívánatosnak — nehéz felfedezni. Rájöttek erre a próbálkozók és az utóbbi időben valódi útlevéllel, de hamis személyi adatokkal jelentkeznek sokan. Mivel az útlevél teljesen szabályos, ám alapos okkal feltételezhető, hogy a maffia közreműködésével jutottak hozzá. Ékes bizonyíték erre, hogy nem beszélik az okmányt kibocsátó ország nyelvét. Egy iraki például grúz úti okmányokkal érkezett, ám egy szót nem tudott grúzul. Nem véletlenül gondoljuk, hogy az így érkező „turisták” a továbbiakban sem riadnak vissza a bűn- elkövetéstől. □ S ha mindenképpen intézkedni kell a beutazni szándékozó külföldivel szemben, a törvény jogokkal ruházza fel a hatóságot, ám az eljárás szabályai igencsak bonyolultak, hosszadalmasak. Ilyenkor a közösségi szálláson helyezik el őket, ám az idehaza élők közül sokan nem nézik jó szemmel ezeket az intézményeket... át rendeltetésének a véglegeset. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Hajdú- Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőr-főkapitánysággal: a személyiségi jog megsértése miatt nem lehet őrizetbe venni, csupán a közösségi szálláson, mint kötelező tartózkodási helyen kell elhelyeznünk a vitatott vagy rendezetlen ügyek gazdáit. S ha szükséges, anyanyelvén biztosítunk számára tolmácsot, legyen az arab vagy kínai. □ Több mint 12 ezer embert fordítottak vissza a határon az első öt hónapban. Ez igen soknak tűnik. — Csak első pillantásra. Ugyanis a beutazni szándékozók döntő többsége önkéntes jogkövetőként tiszteletben tartja a Magyar Köztársaság rájuk is vonatkozó rendelkezéseit. Például visszairányítjuk a külföldit, ha érvénytelen az útlevele, vagy nem rendelkezik megfelelő pénzzel az itt-tartózkodás- hoz. □ Többször hangsúlyozták: a Határőrség tevékenységében dominál a rendészeti jelleg. Ám azt is hallottuk: határvadász századokat alakítanak ki, az országban több már meg is kezdte működését. Milyen feladat hárul rájuk? — Rendészeti tevékenységet lát el a Határőrség akkor is, amikor a határon kialakult konfliktus tartalma bármely állam részéről korlátozott és nem a területi felségjog kiterjesztésére irányul. Ilyen helyzetben a Határőrség feladatai közé tartozik a menekültek tömegeinek elszállítása, megerősített szolgálatot és biztosítást szerveznek, elhárítják a besodródott vagy betört fegyveres csoportokat. Ezt mm .....„.«„.„nimmnni.m .mim i,...... Záhonyban es Csengerben jövőre alakítják ki a határvadász A szerző felvétele Ha szükséges, anyanyelven biztosítunk számára tolmácsot, legyen az arab vagy kínai. yy — Pedig erre semmi okuk nincs, a közösségi szállás és a menekültszállás közé nem szabad egyenlőségjelet tenni! A kere- pestarcsai intézmény tömegszállás képe bejárta a hazai sajtót és nem kevesen gyanakodnak itt is hasonlóra. Nyírbátorban elkészült az ideiglenes közösségi szállás, hamarosan az igazgatóság területén adjuk szazaaokat. mm szakmai nyelven rendvédelemnek nevezzük. Ha a hazát agresszió érné, akkor a Határőrség — mint a fegyveres erők része — a Magyar Honvédség alárendeltségében védelmi feladatokat hajt végre. A határvadász századok nem végeznek rendészeti tevékenységet. Záhonyban és Csengerben jövő év februárjáig alakítják ki ezeket az elitnek számító alakulatokat. □ A rendészeti osztály egyre több feladatot kap. Önt, mint az igazgató rendészeti és egyben első helyettesét a határőr nap alkalmából nevezte ki ezredessé a belügyminiszter. 3S éve, sorkatona kora óta határőr. így tervezte az életét? — Álmosdon születtem. 1962 óta kötődik a személyes és a szakmai utam Nyírbátorhoz. A hatvanas években a nyugati határon indultak szerencsét próbálni, ma a keleti végeken csapódik le a migráció. Egyre nehezebb a határrendészet. A lányom itt közalkalmazott, de a fiam már a vállalkozásban látja a jövőt. MAGÁN VÉEEMÉNY Méltánytalan „Adj emberséget az embernek...” Ki ne ismerné József Attilának e verssorát. Hány és hány költői és nem költői megnyilatkozást citálhatnék még, amelyekben az a kívánság jut kifejezésre, ami a mindenkori ember jogos elvárása (lenne): vegyék emberszámba. Ott is, ahol az ember — ügyfél. Mindjárt az elején szeretném kihangsúlyozni, a példák, amelyek alapján összeáll a méltánytalanság körképe, nem alkalmasak általánosításra. Tehát: „Akinek nem inge, ne vegye magára”. Egyedi esetekről van szó, amelyek lehet, csak egyik-másik hivatalnok, ügyintéző bogara, „hepje”, ám sok embernek okoz bosszúságot. Helyszín: vidéki kisváros polgármesteri hivatala. A hivatalnok nem érti, hogy az ügyfél, ha elvált, miért használja férje nevét, de nem mint -né, hanem csak egyszerűen keresztnévvel, aki dr... Ám a fiatalasszony is dr., hiszen maga is orvosi egyetemet végzett, ám dr.-t a hivatalnok sehogyan sem akarja a vezetéknév elé írni. A fiatal- asszony már nem is tudja, hogy sírjon vagy nevessen a nevetséges eseten. A hivatalnok azonban nem tágít: nincs dr., vagy használja a lánykori nevét. Más. Ügyfélszolgálat, ügy: forgalmi rendszám cseréje külföldre eladott gépkocsinál. A hivatalnok midőn kezébe veszi az aktacsomagot, súlyából tévedhetetlenül megállapítja: ez bizony édeskevés lesz. Állítása szerint ugyanis annak a kft.-nek, amelytől az ügyBalázs Attila illusztrációja fél vásárolta a gépjárművet, nincs külker joga. Ha mégis van, akkor hozza be az ügyfél az illető káefté cégbírósági papírjait. Szegény külföldi ügyfél szé- delegni kezd. Ez hát a híres magyar bürokráciamentes ügyintézés? Mit tehet, szalad a káeftéhez, ahol nem értik kristálytisztán, mit akadékoskodik a hivatal, hiszen több száz gépkocsit adtak már el külföldre. Aztán csak előkerülnek a szükséges papírok. Már úgy érzi az ügyfél, sínen van a dolog, ám nagyot téved. Bár igaz, hogy hivatalos, a káefté által lebélyegzett adásvételi szerződése van, a hivatalnok szerint azonban még két tanú is szükségeltetik. Na, ez is egy óra legalább. Mikor ezt az akadályt is abszolválta az ügyfél, a hivatalnok megdicső- ülten kérdezi: hol a kötelező biztosítás? Persze nincs, mert az ügyfél azt hitte, majd a rendszámmal rendelkező gépkocsira köthet biztosítást. Ezt diktálta számára a logika. Amit amúgy fél óra alatt el lehetett volna intézni, az ügyfélnek két napjába került. Csak azért, mert valahol elsikkadt a méltányosság. Az emberség. Hiszen a hivatalnok olyan okmányokat is kért az ügyféltől, amelyről nem szól semmilyen tájékoztató. Na, de most legalább megtanulta... y Györke László
