Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

11 HAZAI HOL-MI 1994. június 8., szerda Üvöltözök Kállai János Y T m^yen 'dös i—J korában tanulja JL A. meg kiereszteni a hangját, amúgy istenesen, alkati, nembeli és alighanem a neveltetéstől függő dolog lehet. Persze az sincs kizár­va — mondhatnám nagy- képübben —: a génjeinkben hordozzuk a nagypofájúsá- got, vagy az ellenkezőjét, a nyuszifélénkség halkra fo­gott makogását. Nos, a minap, kóvályog­ván a nyíregyi belváros for­gatagában, a sétálóutca kellős közepén két pöttömke „indiánt” pillantottam, pontosabban hallottam meg, mivelhogy üvöltöttek, ahogyan a már jócskán megacélosodott torkukon kifért. Nem sírtak, dehogy! Sikítottak, hörögtek, har­sogtak, s mindeközben eszeveszetten hajkurászták a le-lepilledő, békés csipe- getésre vágyó galambokat. Volt az egészben valami — legalább is számomra — megmagyarázhatatlan ön- célúság. Mert ez nem az is­merkedni vágyó csöppsé­gek tétova madárhoz-köze- ledése volt, hanem a szár­nyait bontogató, rombolni- ijeszteni akaró agresszi­vitás. Nem intette le őket senki... De abbahagyom, mert netán valaki még gyerekel- lenességgel gyanúsít meg. Persze, elítélni való példá­ért lehet a korbeli ranglét­rán eggyel feljebb emelked­ni. Csak ki kell nézni akár­melyik lakótelepi ház abla­kán, teszem azt a szombati­vasárnapi szieszta idején, s nagy valószínűséggel „já­ték” látványában és hang­élményében gyönyörködhe­tünk. Akikre én felfigyeltem, úgy a kamaszévek küszö­bén lehettek. „Boszniás”- sal szórakoztatták magukat. Amolyan kommandós stí­lusban cikáztak ide-oda, szakszerűen lövöldözve a Kalasnyikov-fazonú harc­eszközökkel, s közben: üvöltöttek. Es csakúgy, mint a sétáló utcabeli harsány galamb­űzők akciójánál, a mini-ter­roristáknál sem avatkozott közbe senki. Röpködött az égtáj minden irányába a k-anyád, a ba-megek, a sze­mét-mocsok, zengett a placc a műszitoktól, ami — ijesztő rágondolni — egy­szer nagyon valóságossá válhat. A többi, mármint anya, apa, testvér, szom­széd, ismerős, járókelő... A többi: néma csend! Fogadóórát tart... ...a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség megyei szer­vezete június 9-én 8 és 12 óra .között a kisvárdai pol­gármesteri hivatalban. Té­ma: kereskedelem, vendég­látás, szolgáltatás. (KM) Az IQ-40... ...humorduó ad szórakozta­tó műsort a Zrínyi gimnázi­um nagy tornatermében június 9-én 17 órától. (KM) Ügyfélszolgálatot... ...tart a Megyei Egészség- biztosítási Pénztár és Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság június 9-én 10 és 14 óra között a nyírbátori és a vá- sárosnaményi polgármes­teri hivatalban. (KM) Véradásra... ...várják az önkénteseket a Vöröskereszt munkatársai június 8-án Nyíregyházán 9 órától a SZÜV-ben, 10-től a Vagépnél, 9-től Fényeslit- kén, 8-tól Fülesden. (KM) Kutyakiállítást... ...rendez (országos CAC) a MEOE tokaji szervezete jú­lius 10-én. Nevezni június 10-ig lehet a következő cí­men: Tokaj, Pf. 8. (KM) A Kádár Já­nos Alapít­vány kurató­riuma nemrégiben osztotta szét az éves támogatási ke­retet. A kedvezményzettek között van Túri Andrea, volt állami gondozott fő­iskolai hallgató, aki havon­ta ötezer forint alapítványi ösztöndíjban részesül. S 200 ezer forintot ítéltek a nyírbogdányi Ócsai házas­párnak. Ők hivatásos nevelőszü­lők, saját négy gyermekü­kön kívül nyolc állami gon­dozottat nevelnek. Mozi KRÚDY MOZI: Tűrésha­tár. Előadások kezdete: 16, 18 óra. Intersection — Vá­gyak vonzásában. Előadás kezdete 20 óra. BÉKE MOZI: Apám, a hős. Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. MONTÁZS (ART) MOZI: A macconi gyermek. Elő­adások kezdete: 18 és 20 óra. KABALÁS, AUTÓSMO­ZI: Veszélyes érintés (16!). Előadás kezdete: 21 óra. Kiállítások A nyíregyházi tanárképző főiskola kerengőjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rajztanárok kiállí­tását tekinthetik meg az érdeklődők. A nyírbátori minorita templomban Pro­kop Péter festőművész kiál­lítása július elsejéig tekint­hető meg. A vásárosnamé- nyi művelődési központban Baracsiné Molnár Ibolya festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. Ugyan­itt a kiállítóteremben Pálfy István művei láthatók jú­nius 20-áig. A mátészalkai Szatmári Múzeumban Ro- dolfó-emlékkiállítás és Ke­lemen Tibor képeinek tárla­ta várja a látogatókat. Fehérgyarmaton a városi kiállítóteremben a városban és környékén élő rajztanár­festők csoportos kiállítása látható június 10tig. Veszélyben a nyilvántartás Fontosnak tartják a bírói kar autonómiájának és jelentőségének erősítését D. Bojté Gizella Budapest (KM) — A Magyar Országos Közjegyzői Kama­ra a napokban tartott sajtó- tájékoztatót a budapesti Aquincum Hotelben. A ren­dezvényen a törvényhozás napi problémáiról, a jogszol­gáltatás gyakorlati nehéz­ségeiről volt szó. Dr. Bókái Judit, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke tájékoztatta a résztvevőket azokról a kérdésekről is, melyeket az újonnan alakuló kormány figyelmébe aján­lanak. Fontosnak tartják, hogy a tör­vényelőkészítésnél vegyék igénybe a köztestületeknél fel­halmozódott elméleti és gyakorlati tapasztalatokat. Ne fordulhasson elő, hogy vé­letlen értesülésekre alapozva, nem hivatalos csatornákon szerzik be a jogszabályok ter­vezeteit és ugyanilyen módon kényszerülnek szakmai véle­ményüket eljuttatni a dön­téshozóhoz. Szakszerűség Célul kell tűzni az Európai Unió jogához való közelítést — hangzott el a sajtótájékoz­tatón, melyen részt vett dr. Helmut Fessler, a Latin Köz- jegyzőség Nemzetközi Unió­jának európai ügyekkel foglal­kozó alelnöke is. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszeresen részt vesz a köz­jegyzők világszervezetén be­lül folyó jogharmonizációs munkában. Fontosnak tartják a bírói kar autonómiájának és jelentősé­gének erősítését és a hatékony, szakszerű igazságszolgáltatás fejlesztését. Álláspontjuk sze­rint a határozatok minőségé­nek javítása és az eljárás gyor­Munkában a jó öreg ölező sítása akkor valósítható meg, ha a bíró mentesül az eljárás mindazon, sokszor adminiszt­ratív elemétől, ami nem tar­tozik a szorosan vett ítélkező tevékenységhez. Az eljárásjogok reformjánál a döntéshozók figyelmébe ajánlják az önálló hatáskörrel rendelkező bírósági tisztviselő intézményét, amely számos nyugati országban bevált és amelynek első csírája a végre­hajtásról szóló törvénnyel je­lent meg a magyar jogban. Ezáltal mentesülhet a bíró a tárgyalás előkészítésével kap­csolatos és az ítélet megho­zatala utáni tennivalóktól, fel­gyorsítható a cégeljárás, meg­oldható a telekkönyv visszaál­lítása. Bizonytalanság Az ingatlannyilvántartás hely­zete a legsúlyosabb a közhite­lesség intézményei közül és az újonnan felálló kormánytól azonnali és hathatós intézke­déseket követel. A kamara tagjai sajnálatosnak nevezték, hogy a választási programok nem szenteltek figyelmet e kérdésnek. Álláspontjuk sze­rint stratégiai jelentősége van — a mezőgazdaság fejlődése, a magántulajdon védelme, a földhitelintézetek létrehozása, a jogbiztonság szempontjából — annak, hogy mielőbb visz- szaálljon hazánkban az Euró­pához hasonlítható közhiteles ingatlannyilvántartás. Végső célként az ingatlan- kataszter és a telekkönyv szét­választását, az utóbbinak a bí­rósági szervezethez való visszacsatolását kell megjelöl­ni, erre azonban csak a szá­mítógépes nyilvántartásra való átállást követően, fokozatosan látnak lehetőséget. A cégnyilvántartással kap­csolatban a cégeljárás gyor­sítását elsősorban a cégszer­kesztők eljárásjogi szerepének növelésével látják elérhető­nek. A közjegyzők úgy gon­Balázs Attila felvétele dolják, hogy a cégnyilván­tartás számítógépes vezetésé­nek előnyeit is jobban ki lehet­ne használni. Ä közjegyzőség a tanúsítványok kiadásával hozzájárulhat a cégbíróság tehermentesítéséhez, így je­lentősen csökkentheti a cég­kivonat iránt a cégbíróságon jelentkező igényeket és ehhez rendelkeznek a szükséges jog­szabályi, tárgyi és személyi feltételekkel is. Végrendelet A sajtótájékoztatón elhangzott még: a Magyar Országos Köz­jegyzői Kamara létrehozta a végintézkedések országos nyilvántartását. így megnyílt a lehetőség arra, hogy hazánk csatlakozzék ahhoz a bázeli egyezményhez, amely lehető­vé teszi a külföldön őrzött végintézkedések feltalálását, megkeresését. Egyre gyakrab­ban előfordul ugyanis, hogy külföldi Magyarországon ké- szíttett végrendeletet. Szárító Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — Aruk értékesítését tiltották meg, valamint haj­szárítókat foglaltak le... A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség idén február 19-én Nyíregyházán, egy kft. elektronikai nagyke­reskedelmi raktárában el­lenőrzést tartott. A forgal­mazásukhoz szükséges fel­tételek hiányában az ott tárolt árukészletből 3694 (1,8 millió forint értékű) termék értékesítését meg­tiltották. 1994. március 17- én a felügyelőség az em­lített helyen ismét vizsgá­latot végzett, s megállapí­totta: az elektronikus ház­tartási és híradástechnikai cikkeket változatlanul a kötelezően előírt előzetes minőségvizsgálatok elvég­zése nélkül forgalmazták. A Fogyasztóvédelmi Felü­gyelőség 3048 Dani típusú hajszárítót lefoglalt. Sürgős esetekben Nyíregy­házán a Szent István u. 16. szára alatt látják el a bete­geket. A megyeszékhelyen ezen a héten a Szent István ti. 61. szám alatti gyógy­szertár táti ügyeletet este 20 órától reggel 8 óráig. Korszerűsítik a konyhát Felújításra vár a laskodi templom • Fizetik a buszköltséget Laskod (KM - Gy. L.) — A rendszerváltással önállóvá vált településnek, Laskod- nak sok mindent kellett elöl­ről kezdeni ahhoz, hogy az önkormányzat intézmény- rendszere egyáltalán mű­ködni tudjon. Az egyik legkomolyabb be­ruházásuk az iskolaépítés volt, amellyel párhuzamosan, fel­újításokkal szolgálati laká­sokat is alakítottak ki. Ezzel sikerült elérniük, hogy ma már nincs képesítés nélküli pe­dagógus az iskolában, míg három évvel ezelőtt még 6-an voltak. Legutóbb az óvodai konyha felszerelésének korszerűsíté­sére nyújtottak be pályázatot, várják a számukra kedvező el­bírálást. Az önkormányzat — tekintettel a falu lakosságának általános szociális helyzetére — a lehetőségekhez mérten maximálisan támogatja a nap­közis gyermekeket; azaz az étkezés térítési díját magára vállalta. Bár a laskodi önkormányzat aligha nevezhető gazdagnak — ráadásul a hátrányos helyzetűek új listájára sem kerültek fel, ami 2 millió fo­rint kiesést jelent —, az is­kolások kirándulásainak költ­ségeit is fedezik. Sajnos a templom eléggé rossz állapotban van, ráférne a felújítás. Az egyház viszont nincs abban az anyagi hely­zetben, hogy saját erejéből a feltehetőleg több millió forint­ba kerülő restaurációt magára vállalja. Éppen ezért az önkor­mányzat — amennyire lehető­ségei megengedik — meg­kísérli előteremteni a felújí­táshoz szükséges pénzt. Igaz, hogy aprópénzből, de zöld almára azért még telik Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents