Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-25 / 148. szám
10 I HÁTTÉR Máltai Lovagrend A johanniták 1138-ban telepedtek le Székesfehérvárott. Közel 300 évig a német majd cseh-osztrák nagyperjelség keretében tevékenykedtek a magyar lovagok. A Máltai Lovagrend és a magyar kormány tárgyalásai eredményeképpen 1925-től volt a Rendnek magyarországi követe. A Rend nagytanácsa 1928-ban hagyta jóvá a Magyar Lovagszövetség megalakulását. 1944-ben a Magyar Lovagszövetség megszüntette hazai működését, tagjainak döntő többsége emigrált. József főherceg magas korára való hivatkozással 1953 őszén lemondott elnöki tisztéről. A Rend Nagyma- gisztériuma 1953. október 2-án 1954. február 1-ig terjedő időtartamra — ideiglenesen — őrgróf Pallavicini Hubert jogi lovagot (fogadalmat tett, a kánonjog szerint szerzetesnek kell tekinteni, és a frá — testvér— megszólítás illeti) nevezte ki ideiglenes elnökké. A Rend ekkori nagykancellárja, báró Altorjai Apor Gábor, körlevélben kérdezte meg a külföldön élő tiszteletbeli lovagokat (sem fogadalmat, sem ígéretet nem tesznek), kit kívánnak a Szövetség elnökévé megválasztani. Egyhangúlag őrgróf Pallavicini Hubert jogi lovagot ajánlották, akit a Rend Szuverén Tanácsa 1954. január 29-én megerősített tisztségében. A szövetség titkára Kállay Kristóf lett. A Magyar Szövetség működését 1954. február 6-án, az olasz lovagok székházában, a „Casa di Rodi” kápolnájában tartott ünnepélyes misével kezdte újra Rómában. Á Szövetség elnöke, őrgróf Pallavicini Hubert 1968 elején a Rend Szuverén Tanácsának lett a tagja, ezért a Magyar Szövetség elnöki tisztéről lemondott. A nagymester ideiglenesen báró altorjai Apor Gábor engedelmességi tar- tománynagyot kérte fel a Szövetség ügyeinek intézésére. (Engedelmességi lovag: a rendi alkotmány 1961-ben felállított kategóriája, az engedelmességi lovagok ígéretet tesznek.) Apor Gábor kérésére választásokat írtak ki, eredményét 1969. február 4-én hagyta jóvá a nagymester. Ez időtől látja el a Magyar Szövetség elnöki teendőit Kállay Kristóf nagykeresztes tiszteletbeli tartomány- nagy. A magyar kormány és a Szuverén Máltai Lovagrend, mint szuverén nemzetközi jogalany, 1990. június 13- án létesített diplomáciai kapcsolatot, s megkezdődött a Rend visszatelepítésének előkészítése. A Magyar Szövetség a hosszú, 50 évig tartó emigrációs évek után 1994-től ismét hazájában folytatja tevékenységét. Életút Dr. Kállay Kristóf Nyíregyháza szülötte (1916), a nagykállói reálgimnázium maturáltja, a bécsi konzuli akadémia, majd a lillei katolikus újságíró-egyetem hallgatója. A külügyi vizsgák sikeres letétele után a Külügyminisztérium sajtóosztályán segédtitkárként kezdte pályafutását. 1942 márciusától édesapja, Kállay Miklós miniszterelnöki hivatalának segédtitkára. A német megszállás után internálták. Az 1946. április 16-ra virradó éjjel hagyta el Magyarországot. Azóta Rómában él. Az életút második felének állomásai: az Európai Állattenyésztők Szövetségének a főtitkára (1951), a FAO állattenyésztési főosztályának vezetője (1979), ugyanakkor a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének titkára (1954), majd elnöke (1969), s 1978- tól a Rend meghatalmazott minisztere, 1983-tól szentszéki nagykövete. Magyar állampolgárságáról sohasem mondott le. (Lakatos Sarolta: Kállay Kristóf rendjel- és kitüntetésadománya. A Jósa András Múzeum kiadványai 39. 1994.) Ötven év után újra itthon Beszélgetés a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnökével Marik Sándor Rómából Budapestre helyezi vissza székhelyét a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége. A legilletékesebbet, Kállay Kristófot, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnökét, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövetét kérdeztük: miként érlelődött meg az elhatározás, és ötven év után milyen tervekkel érkeznek hazai földre. — Valóban fél évszázadnyi idő elmúltával létesített diplomáciai kapcsolatot 1990 nyarán a Magyar Köztársaság kormánya és a Szuverén Máltai Lovagrend. Ekkortól számítjuk a Rend visszatelepítésének előkészítését, amely őszre válik valósággá. Legutóbbi közgyűlésünk már módosította is az alapszabályt, amely szerint — az ideiglenes római évek után — szövetségünk székhelye ismét Budapest lett. Mindezt az tette lehetővé, hogy nagy változások történtek Magyarországon. Kimentek az országból az idegen csapatok, demokratikus, szabad választások voltak. Nincs már olyan veszély sem, hogy valakit csupán azért „elvisznek”, mert a hivatalostól eltérő a véleménye. A kedvező változások tartósnak látszanak, így nincs akadálya annak, hogy a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége újra itthon működjék. □ Mikor költöznek, és miként teremtik meg hazai működésük feltételeit? — Ősszel már mindenképpen Budapesten akarunk lenni. Bizonyos alapokkal máris rendelkezünk, mert az egyházi rendek kárpótlási folyamatának részeként a Máltai Lovagrend budai, Fortuna utcai palotáját visszadták nekünk, amelyből négy lakás- nyi terület már megürült, és tulajdonba is vettünk. Itt működik majd a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, egy másik lakásban lesz a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi követsége, valamint a Magyar Szövetség magyarországi delegációja (a másik kettő New-York és Köln központtal működik); és én is itt fogok lakni. Most beszéltem egy mérnökkel a már megkezdett átalakításokról, amelyeket szeretnénk gyorsan megvalósítani. Ha a legszükségesebbekkel készen leszünk, rögtön költözünk. Mindjárt ezt követően saját kápolnát is szeretnénk berendezni, valamint egy ambulatóriumot kialakítani, de ehhez még pénz kell. □ Ön már rengeteg dolgot hazahozott... — Gyűjtögető típus vagyok. Gyerekkoromban a Fradi-focisták képeitől a bélyegekig sok mindent gyűjtöttem (csak pénzt nem, mert ahhoz, sajnos, nem értek). Nem vagyok már fiatal, így aztán — különösen költözés előtt — meg kell fontolni, hogy mi legyen azzal a sok dologgal, ami a gyűjtőszenvedély révén a birtokomba jutott. Mivel nem csekély azon értékek száma, amelyek egy múzeumnak is jól jöhetnek, Nyíregyházának ajánlottam egy részüket. □ Csak az ön lokálpatriótasága hozatta Nyíregyházára mindezeket? — Nagyobbrészt igen, de szeretnék tenni valamit azon tendencia ellen is, hogy Magyarországon szinte minden Budapesten van, illetve ott történik. Sajátos lehetőségeinkkel szeretnénk segíteni a vidéki városokat, főként kulturális szempontból. Könyvtáram nagy részét is e nyíregyházi gyűjteménynek ajánlottam fel. Életem bizonyítja, hogy csak úgy tudtam megélni ilyen sok évet külföldön, hogy jó néhány nyelvet megtanultam és beszélek. Ez nagyon fontos. Azt szeretném, ha a nyíregyházi fiatalság haszonnal forgathatná azokat a könyveket, amelyeket angol, német, francia, olasz (és természetesen magyar) nyelven külföldön egy élet során összegyűjtöttem. Közgazdasági, politikai, történelmi, szépirodalmi, művészettörténeti könyvekről van szó főképpen. A nyelvtudás minden eddiginél jobban kell a korszerű, új ismeretekhez is, amelyeket sokszor csak külföldön lehet megszerezni. □ Mint említette, a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége fél évszázada római központtal működik. Lehet, hogy éppen ezért aránylag kevés az ismeretünk a lovagi életről. Kérem, avasson be, kik is azok a máltai lovagok, főként gazdag emberek? — Tévedés azt hinni, hogy a gazdagság a lényeg. Ez a félreértés talán azért van, mert ahhoz, hogy valaki jótékonykodhas- sék, saját életének alakításán kívül másokat is támogatni tudjon, valóban kell egy bizonyos háttér, de nem mindig csak a pénz. A Máltai Lovagrend 900 éves. Az első osztályába tartozók a hivatásos jogi lovagok. Nekik le kell tenniük az engedelmességi, a szegénységi és a szüzességi fogadalmat, igen nehéz próbának tesznek eleget; az első osztályba történő felvételüket a Vatikán Szerzetesi Kongregációja erősíti meg. A kánonjog szerint őket szerzeteseknek kell tekinteni. A második osztályba tartozó lovagok — köztük vagyok én is — házas- emberek is lehetnek, és csak az engedelmességi fogadalmat kell letenniük. És vannak harmadik osztályba tartozó tiszteletbeli lovagok és hölgyek, a kegyelembeli lovagok és hölgyek — számuk tíz-tizenkét ezer lehet a világon —, akikkel egy keresztény elitet akarunk kiépíteni. Tehát nem az a lényeg, hogy kinek milyen címere, milyen őse, mennyi vagyona van. Az a lényeg, hogy az illető erkölcsileg feleljen meg a Rend követelményeinek: Krisztus lelki fegyverzetében teljesítsük feladatainkat, így a betegek, a szegények, a menekültek és a hazátlanok támogatását, segélyezését, adományok gyűjtését, segélyakciók szervezését, a jótevők segítő együttműködésével. □ Mi a helyzet a magyar máltai lovagokkal? — Amikor ötven éve az akkori magyar lovagok szétszóródtak a világban, az emigrációban, az első esztendőkben létfeltételeiket kellett megteremteni, mint nekem is. Aztán elkezdtük megkeresni őket, akik akkoriban általában már korosabb emberek voltak. Harmincat-negyvenet találtunk. Jelenleg 175 magyar lovag van szerte a világban. Egyharmaduk Amerikában, Kanadában (ők alkotják az Észak-Amerikai Delegációnkat), egy nagyobb csoport Németországban (Németországi Delegáció). Magyarországon most építjük csoportunkat, 20-25 körül van a számuk, és szeretnénk ezt növelni. A lovagrendünkben most is vannak — származásuknál fogva — nemesi kategórába sorolt lovagok, de nekünk nem ez, hanem az a fontos, hogy jó katolikus emberek legyenek. (A protestáns ág a Szent János Lovagrend, velük jól együtt dolgozunk, bármilyen diszkrimináció ki van zárva.) □ Hogyan lehet valaki most magyar máltai lovag? — Mindenekelőtt ki kell nyilvánítania. Aztán mi megnézzük, hogy milyen az előélete, kell egy papi bizonylat is, hogy jó keresztény, katolikus életet él, ezt az egyház igazolja. Magyarországon kell letölteni a próbaidőt, el kell, hogy menjen zarándoklatokra, például Máriapócsra, Lourdesba, vagy például részt kell venni segélyszer vezetünk, a Máltai Szeretetszolgálat munkájában. Tehát meg kell felelnie Rendünl célkitűzéseinek, ami nem más, mint a katolikus hit védelme és a szegények, szűkölködők és betegek gyámolítása. E kél elvet kell tartani és gyakorolni, ezek szerint ítéljük meg, lehetnek-e máltai lovagok. □ Mindez nemzetközi méretekben megsokszorozhatja a kicsiny Magyar Szövetség erejét. Erősek a kapcsolataik? — A Rendnek 53 országgal van diplomáciai kapcsolata, ötven országban var követünk és ugyanennyi követ van akkreditálva Rómába, a Rend központjába, a nagymesterünknél, aki jelenleg angol származású. Amikor ez évben a Magyar Köztársaság meghívására nagymesterünk Budapestre látogatott, vele együtt jöttünk mi is, és a nagymestert államfőt megillető tisztelettel fogadták. Körülbelül negyven országban vannak a Rendnek szövetségei, olyanok, mint a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, például Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban, az összes dél-amerikai országban, stb. Négyezer lovagtársunk van az Egyesült Államokban. Ők például ez évben több száz beteget hoztak a franciaországi szent helyre, Lourdes-ba, ami nem kis költséget és áldozatot jelentett ilyen távolságok mellett. A világ minden részéről érkező máltai lovagok és dámák százai vették körül a mozgássérült és beteg embereket, fiatalokat és öregeket; két kezükkel is segítették a gyámolításra szorulókat a zarándoklaton való részvételben. (A Magyar Szövetség harminc mozgássérültet vitt el az idén Lourdes-ba.) □ Az Önök székhelyének Rómából Budapestre történő visszahelyezése, az ön haza- költözése már egy újabb — szocialista párti vezetésű koalíciós — kormány hivatalba lépése után következik be. Mit gondol, ugyanolyan kedvező lesz a fogadtatásuk, mint a most leköszönő kormány részéről? — Kérem, én nem politizálok. Az pedig meg sem fordult a fejemben, hogy a mi tevékenyégünket valaki megkérdőjelezné. Ha ugyanis azt nézzük, hogy az országnak ki segít, akkor mi, máltai lovagok igazán azt tesszük hazánkért. Ebben az esetben nem az számít, hogy ki, vagy melyik párt kormányoz, hanem az, hogy segítjük, istápoljuk a betegeket, rászorulókat. Tehát mi folytatjuk itthon újrakezdett működésünket. Sőt azt kérjük, hogy mindenki, aki teheti, segítsen bennünket küldetésünkben. □ Ön azt mondta az előbb, hogy nem politizál. Utolsóként mégis azt kérdezem: miként tudná itthon hasznosítani — lovagi tevékenységén kívül — gazdag közéleti, politikai tapasztalatait, van-e már erről elképzelése. És ha kivételt tenne egy ak- tuálpolitikai kérdés erejéig: mi a véleménye arról a sokféleképpen kommentált friss eseményről, hogy újfasiszta párti miniszterek is vannak az új olasz kormányban? — Én a város kulturális életébe szeretnék bekapcsolódni. Politikával azért nem kívánok foglalkozni, mert több, mint ötven éve külföldön élek, kiestem a hazai politikai vérkeringésből. De szívesen tartanék előadásokat. Arról különösen jól tájékozott vagyok, miként látják hazánkat külföldön, fontos európai országokban vagy például Amerikában. Szívesen vázolnám fel nagyobb összefüggésekben a nemzetközi helyzetet, stb. — Ami az olaszországi kérdését illeti: az itáliai külpolitikában nem várható jelentős változás, Olaszország marad olyannak, amilyennek az utóbbi évtizedekben megismertük. Teljesen légbőlkapott hír az, hogy Olaszországban visszatérőben lenne a fasizmus; ilyen nincsen, az ilyen vélekedéseken komoly emberek már régen túl vannak. Mindegyik.miniszter — bármelyik párt tagja is legyen — tisztában van a mai realitásokkal, kész tudása legjavát nyújtani Olaszországért, a történelem kerekét visszaforgatni nem lehet, nem is akarják. Kállay Kristóf KM archív Napkelet • A KM hét végi melléklete 1994. JÚNIUS 25., SZÓMBAí
