Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-23 / 146. szám
1994. június 23., csütörtök TÚL A MEGYÉN Oroszország IMATO-tag lehet Előbb azonban a mostani lehetőségekben rejlő tartalékokat kell kihasználni Brüsszel (MTI) — „Nem zárható ki, hogy az együttműködés bizonyos időszaka után Oroszország vagy más országok is csatlakoznak majd a NATO-hoz. Előbb azonban a mostani együttműködési keretekben rejlő tartalékokat kell kihasználni” — jelentette ki szerdán, általános meglepetést keltve, Andrej Kozirev orosz külügyminiszter az amerikai kollégájával, Warren Christo- pherreX közösen tartott brüsz- szeli sajtóértekezleten. A szövetség esetleges kiszélesítését firtató kérdésre válaszolva utalt arra, hogy Borisz Jelcin már 1991-ben, tehát még a Szovjetunió létezése idején lehetségesnek nevezte a szorosabb együttműködést a NATO-val, amely idővel akár a tagsághoz is elvezethet. Kihasználva e kooperációs szakasz nyújtotta lehetőségeket, nem zárható ki, hogy idővel valamely ország akár taggá is váljon — vélte, szöges ellentétben mindazzal, ahogyan ugyanerre a kérdésre a délelőtt folyamán egy sajtóértekezleten reagált. Nevük mellőzését kérő jól értesült szövetségi források utóbb megerősítették, hogy az orosz külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács tagjaival történt találkozója során is ezt az álláspontot képviselte, csak azt ott még kiegészítette három feltétellel is. Eszerint nem zárható eleve ki annak lehetősége, hogy valamikor Oroszország is taggá válhasson, (elképzelhető, hogy más ország megelőzi ebben, de azt nem lehet deklarálni, hogy Moszkva esetében ez eleve lehetetlen — vélte az orosz külügyminiszter); nincs szükség arra, hogy minderre elsietve kerüljön sor; s ha végül mégis bekövetkezik a szövetség ki- szélesítése, azt olyan megállapodásnak kell kísérnie, amely garantálja, hogy mindez nem vezethet Oroszország elszigeteléséhez, pozíciójának jelentéktelenné tételéhez. Az említett forrás szerint egyébként NATO-körökben rendkívül kedvező visszhangot váltott ki Kozirev délelőtt ismertetett álláspontja, mert az igen „békülékeny és nyitott” volt — szemben az alig tíz napja Isztambulban kifejtett orosz állásponttal. A Kozirev-Christopher sajtóértekezlet egészének tanulsága szerint a két politikus kü- lönmegbeszélésén alapvetően a boszniai rendezés, valamint az észak-koreai atompolitika kérdése jelentette a fő témát. Szavaik szerint mindkét esetben igen közeli az amerikai és az orosz álláspont. így Bosznia kapcsán egyetérteni látszottak a Christopher által többször is emlegetett „furkósbot és mézesmadzag” politika alkalmazásában — amelynek részeként idővel akár a szerbek elleni embargó enyhítése sem zárható ki —, s egyúttal jelezték, hogy bizakodva várják az amerikai, orosz és európai erőfeszítéseket egyeztető csoport hónap végi újabb találkozóját, amely minden remény szerint képes lesz végleges rendezési tervet felmutatni. Észak-Korea esetében mindketten fontosnak ítélték, hogy Phenjan adjon biztosítékokat arra: felfüggeszti atomprogramját. „A szankciók elkerülhetetlenek lesznek (Észak-Korea ellen), ha nem tartja be a nemzetközi szervezetek rendelkezéseit” — hangsúlyozta Kozirev is, aki azonban sorrendben előbb az orosz részről szorgalmazott nemzetközi konferencia összehívását tartotta a megfelelő lépésnek — mint fogalmazott, éppen azért, hogy sikerüljön elérni a szankciók bevezetésének szükségtelenné válását. A találkozón egyúttal részletesen megvitatták Borisz Jelcin szeptemberre tervezett washingtoni látogatásának, illetve Jelcin és Bili Clinton július elején Nápolyban, — a „Hetek” (a G-7 országcsoport) és Oroszország állam- és kormányfőinek együttes ülése alkalmából esedékes — találkozójának ügyét is. A kolozsvári terv jogsértés Moszkva neheztel Moszkva (MTI) — Visz- szaesést jelent az orosz -lett kapcsolatokban, ha érvénybe lép a lettországi állampolgársági törvény — jelentette ki szerdán Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes, aki egyben Moszkva neheztelésének adott hangot az ügyben. A diplomata reméli, hogy a törvény elfogadása nem befolyásolja az orosz csapatok kivonásának menetrendjét. Krilov úgy vélte, hogy a jogszabály elsősorban a lettországi oroszajkú lakosság ellen irányul. Kolozsvár (MTI) — Az ásatások ellen tiltakozók sajtóértekezletén a résztvevők nyilatkoztak az MTI tudósítójának: Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek: — Kiszivárgott a hatóságoktól, hogy ásatásokat akarnak végezni Kolozsvár főterén. Minket nemcsak azért érint, mert magyar műemlék ideiglenes elhelyezéséről lenne szó, eddigi tapasztalat szerint elfelednék visszahelyezni, hanem azért is, mert az ásatást ki akarják terjeszteni a Szent Mihály-templom körüli téren, amely telekkönyvileg is a római katolikus egyház tulajdona. Tőlünk nem kértek engedélyt, hozzájárulást, hogy ilyen ásatásokat végezzenek egyházi területen. Ez tehát jogsérelem, amely ellen erőteljesen tiltakozunk. A másik része az ásatásoknak, amely a szobor körül folyna, az is állami birtok, a város tulajdona a tér, viszont ott mint polgár tiltakozhatunk a feltételezett rossz szándék ellen. Legnagyobb problémát a kolozsvári helyzetben abban látom, hogy ez csak kivetítése annak a bizalmatlanságnak, amely az utóbbi négy év alatt a román és a magyar nemzetiség között fennáll Kolozsváron is és általában az országban. Hogyha elhinnénk egymásnak nyíltan bevallott szándékát, nem kerülne sor a mai tüntetésre, sajtókonferenciára, egész normális volna az, hogy egy olyan városban, mint Kolozsvár történelmi, régészeti ásatásokat végezzenek. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban nem tudjuk elhinni, hogy a szándék tiszta és mint kisebbségi sorban élők, mégpedig kettős szempontból nemzetiségi és vallási szempontból kisebbségben, mi mindig érezzük, hogy a többségi, a hatalmon levők, az ország urai valahogy a mi múltbeli emlékeinket szeretnék eltüntetni, minket háttérbe szorítani és ezért kell küzde- nünk a jogainkért. Mi nem akarunk emigrálni, mi itt akarunk élni ahol születtünk, ahol őseink éltek, de kérjük és követeljük azt, hogy azonos jogokkal rendelkezzünk, mint más állampolgár. A dumát egyelőre nem lehetett meggyőzni Moszkva (MTI) — Harmadszori nekifutásra sem sikerült szerdán elfogadnia az orosz parlament alsóházának az idei költségvetést. Emiatt péntekre halasztották a szavazást. Ivan Ribkin házelnök, akárcsak a hadseregben, „összetartást” vezényelt és utasítást adott arra, hogy a pénteki ülésre kerítsék elő az összes hiányzó képviselőt a sorsdöntőnek nevezett szavazásra. A 450 tagú alsóházból csak 315 képviselő volt jelen és a háromszori próbálkozás során sehogy sem „jött össze” a szükséges 215 „igen” szavazat. Noha a második fordulóban már csak öt voks hiányzott, estére viszont többen is meggondolták magukat vagy elhagyták az üléstermet és csak 212-en szavaztak végül „igennel” az idei költségvetésre. Nem használt az sem, hogy a honatyákat sikertelenül győzködő pénzügyminiszterhelyettes után maga Szergej Dubinyin pénzügyminiszter próbálta rávenni a részvevőket a büdzsé elfogadására. Dubinyin hangsúlyozta, hogy a kormány költségvetés nélkül csak a befolyó adókra támaszkodhat, amelyek hatvan százalékát képezik viszont csak a szükséges eszközöknek. Emiatt veszélybe kerülhet az idei aratás és a közalkalmazottak fizetésének emelése, beleértve a honatyákét is — mondta. Ivan Ribkin a szavazás után szigorú intézkedéseket foganatosított a hiányzó képviselők előkerítésére. Utasítást adott a képviselői utazások leállítására és Moszkvába hívatta az összes honatyát a sorsdöntő határozat meghozatalára. Ribkin a duma apparátusának főnökét személyesen is felelőssé tette azért, hogy teljes létszámban legyenek jelen pénteken a képviselők, akiknek ráadásul a szokottnál egy órával hamarabb kell megjelenni a dumában. A költségvetésben a 194,4 billiós kiadással szemben 124,4 billió rubel bevétel áll. A deficit összege hetven billió rubel, ami a nemzeti össztermék 9,6 százaléka, s ilymódon összhangban van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásával. A duma a szerdai ülésen ugyanakkor szinte egyhangúan jóváhagyta a minimálbér felemelését a jelengi 14 620- •ról 20 520 rubelre. Növelték a közalkalmazottak minimálbérét, illetve a diákok ösztöndíját is. Megfigyelők szerint ameny- nyiben a hiányzó képviselők jelen lesznek a pénteki ülésen, valószínűleg sikerül majd elfogadnia az alsóháznak az idei költségvetést. Politikai gesztusok Dombrovszky Ádám A parlamenti pártok egyezkedése olyan megállapodással zárult, ami egy keretet biztosíthat arra, hogy az ellenzéki pártoknak lesz lehetőségük a törvényalkotó munka befolyásolására. A kormánykoalíció kétharmadosnál is nagyobb parlamentifölénye a bizottsági munkával bizonyos mértékben ugyanis csakugyan ellensúlyozható. Csak bizonyos mértékben, hiszen a parlamenti kétharmados fölény mellett az teljesen nyilvánvaló, hogy a kormányzópártok— ha a kedvük úgy tartja — például egyfordulóssá tehetik az önkormányzati választásokat, s az időpontját is saját belátásuk szerint határozhatják meg. A kedden befejeződő egyeztető tárgyalások légköre mindenesetre optimizmusra ad okot, hiszen a kormányzópártok érezhetően nem erőből kívántak politizálni. Semmi jele nem volt annak, hogy a bizottsági struktúra kialakításakor az alkotmányos diktatúra irányában mozdultak volna, sőt: ezzel ellentétesen — a parlamenti bizottságok összetételében az ellenzéknek valós számarányánál nagyobb részvételt is biztosítottak, valamint a bizottsági tisztségek elosztásakor is az ellenzék komoly pozíciókhoz jutott. A politikai légkör javítását célzó gesztusokat azonban nem szerencsés egyoldalúan értékelni. Mint a tárgyalásokat követően Deutsch Tamástól megtudtuk: szó sincs arról, hogy a kormánypárti engedmények lettek volna túlsúlyban. A Fidesz alelnöke szerint az ellenzék legalább annyit engedett eredeti elképzeléseiből. Az ellenzéki tapasztalatokkal már rendelkező politikus azt is leszögezte: „összességében az 1990-es és 94-es megállapodásban tett kormánypárti engedmények mértéke között nincs nagyságrendnyi különbség”. Ezek vegytiszta elemzése persze nem könnyű feladat, hiszen a paktumok, politikai egyezségek hálójában nem egyszerű fehér en-feketén fogalmazni. Példaként vegyük a parlamenti házelnök személyét, akit a demokráciákban nem is olyan ritkán az ellenzék legerősebb pártja ad. Négy éve az MDFSZDSZ paktum része volt az is, hogy az ország első közjogi méltóságát a legnagyobb ellenzéki párt adja, viszont „cserében” a házelnök legyen a kormányzó pártból. Idén a hatpárti megállapodás eredményeként a házelnököt ismét egy kormányzópárt adja, s közben az MSZP miniszterelnök-jelöltje is világossá teszi: köztársasági elnök-jelöltjük Göncz Árpád. Azaz ebben a ciklusban a három legnagyobb közjogi méltóság egyaránt a kormányzópártokból kerül ki. Igaz: ezen pártok parlamenti számaránya most nagyobb. A fentiekből annyi talán kitűnik: fogadjuk el az MSZP-s Katona Béla a hatpárti tárgyalásokat követő kijelentését: „Valóban nem arról van szó, hogy a kormánypártok gesztusokat tettek volna. Egyszerűen próbáltunk kialakítani egy működőképes parlamenti rendszert az elkövetkezendő négy évre.” Az AVU... ...a három fő hitelező bank részére zártkörű pályázatot írnak ki hamarosan a Sza- bolcsgabona Rt. részvényeire. A 876 millió forintos saját tőkével és 304 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező cégnek megközelítően 904 millió forintos adósságállománya van. A hiteleket a Unic Bank, az Inter-Európa Bank és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. adta. (MTI) Boszniában... ...a szarajevói központi kormány katonai parancsnokai attól tartanak, hogy a szerbek általános támadást indítanak az ország nyugati részében, (dpa) Vranitzky... ...kancellár és T. Klestil államfő kedd esti megbeszélése után nincs már több nyitott kérdés arról, ki képviseli Ausztriát az Európai Unió korfui csúcstalálkozóján. (MTI) A dél-jemeni... ...légierő szerdán bombázta az Aden környékén állomásozó északi egységek állásait (MTI) Kilenc... ...palesztin diák megsebesült szerdán a ciszjordániai Nábluszban, amikor izraeli katonák a helyi egyetem hallgatóinak felvonuló tömegébe lőttek, az áldozatok száma nem ismert. (MTI) A brit vasúti sztrájkkal egy időben a francia vasúti dolgozók is 24 órás munkabeszüntetést tartottak kedden, amellyel a tervezett elbocsátások ellen tiltakoztak AP-felvétel Észak-jemeni tüzérek lövedékeket gyűjtenek össze ágyújukhoz, húsz kilométerre az ostromlott Ádentől A két Jemen között dúló polgárháborúban a déliek még mindig bombázzák az északi tüzérségi ütegeket AP-felvétel
