Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-23 / 146. szám
1994. június 23., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN A fizetésen túl, a nyugdíj előtt Az özvegyi nyugdíjról • A magára maradt társ anyagi helyzete nehezedik Nyíregyháza (KM - K. É.) — A házastárs elvesztése önmagában véve is tragédia, ami ugyanakkor nehéz anyagi helyzetbe is hozza a magára maradót. Elég, ha e tény igazolására csak arra gondolunk: a lakás mérete ugyanakkora marad, a gáz, villany, víz és fűtés díja sem lesz kevesebb, sokkal inkább csökken a havi bevétel, melyből a halál napján kiesett az egyik jövedelem. Az özvegyi nyugdíj arra szolgál, hogy bizonyos ideig segítsen átvészelni a nehéz időszakot. Ki kaphat? Az özvegyi nyugdíj 1991. január 1-jétől a nőket és a férfiakat egyaránt megilleti. Ennek megfelelően özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Az özvegyi nyugdíj többféle lehet. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj célja az, hogy a család megváltozott, rosszabb anyagi helyzethez való alkalmazkodását átmenetileg megköny- nyítse, illetőleg a nem dolgozó, nem nyugdíjas, de munkaképes özvegynek a munkaalkalom keresése alatt a megélhetését részben biztosítsa. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halála hónapjának első napjától egy évig jár. Az állandó özvegyi nyugdíj — elnevezéséből is következtethetően — olyan tartós juttatás, amely az anyagi támogatásra szoruló özvegyek megélhetését hivatott elősegíteni. Állandó özvegyi nyugdíjra — az egyéb feltételek mellett — az jogosult, aki házastársa halálakor — ha férfi, akkor a hatvanadik, ha nő, akkor az ötvenötödik életévét betöltötte. Jár annak is, aki rokkant, vagy háztartásában legalább két olyan gyermek eltartásáról gondoskodik, akik az elhunyt házastárs jogán árvaellátásban részesülnek. A házastársra előírt feltételek megléte esetén az az élettárs jogosult özvegyi nyugdíjra, aki élettársával, annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Nem jogosult Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra élettársa után az, aki az előírt együttélési idő vagy annak egy része alatt előzőleg elhunyt házastársa után özvegyi nyugdíjban, özvegyi járadékban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. Az együttélés tényét az illetékes önkormányzat igazgatási feladatokat ellátó szerve által kiadott hatósági bizonyítvánnyal lehet és kell igazolni. Az elvált és a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy is jogosult lehet mind az ideiglenes, mind pedig az állandó özvegyi nyugdíjra. Azt, aki a házastársától egy évnél rövidebb ideje él külön, az özvegyi nyugdíjra jogosultság szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha különélés nem is lett volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a különélő házastársnak csak abban az esetben jár, ha — a házastársától (volt házastársától) ennek haláláig tartásdíjban részesült, vagy — nem részesült ugyan, de azt részére a bíróság megállapította. A „tartásdíj” — az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultság szempontjából — a házastárs után járó tartásdíjat, tartási kötelezettséget jelenti. A különélő Az állandó özvegyi nyugdíj a különélő házastársnak akkor jár, ha a házastársától annak haláláig ténylegesen tartásdíjban részesült, vagy a különéléstől számított tíz éven belül az állandó özvegyi nyugdíjat igénylő betöltötte az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatárt (1994-ben a nő az 55., a férfi a 60. életévét), vagy rokkant, vagy a háztartásába került legalább két olyan gyermek, akik az elhunyt volt házastárs jogán árvaellátásban részesülnek. A jákói Anna néni kilencven éve „Nem nagy dolog, szoktam én gyomlálni, teszek-veszek a ház körül" Nábrádi Lajos Nyírjákó (KM) — Kilencven év gondja-baja nyomja a vállát, de életvidám, gyakran él- celődik, nap mint nap olvassa a Szabad Földet és a lapunkat, a „Kelet-Matyit”. Az isten háta mögötti falujában, Nyitjákon már van távhívásos telefon, néha oda csoszog és elelbeszélget a több száz km-re lakó rokonokkal. Tisza Józsefnél Mészáros Anna a hétvégén ünnepelte a kis nyírségi faluban 90. születésnapját. Népes csáládja körében szegték meg az ünnepi tortát. Baktalórántháza után gépkocsin szinte egyetlen gázfröccsel elérhető Nyírjákó, az akáclombos kis szabolcsi falu, amely ritkán hallatt magáról. Pedig hát a tórendszer, az ősgyep, a tarka „szőlőhegy” vonzóbbá tehetné e települést, amelynek legidősebb lakója Anna néni. Amikor meglátogattuk, nem sokkal a jeles ünnepnap előtt, éppen kukoricát morzsolt a népes baromfiudvar lakóinak. Szóval dolgozott, viszonylag erős kezek kellenek a morzsoláshoz. Csodálkozásunkra ezt mondta: „Nem nagy dolog, szoktam én gyomlálni, teszek-veszek a ház körül”. Hogy szép kort megért, nem tartja érdemnek, mindjárt bemutatkozásunk után közölte: „Az én kilencven évem nem nagy dolog, ahhoz képest, hogy a nagyapám százhét esztendeig élt”. Anna néni botjára támaszkodott és lekísért bennünket a gyümölcsöskertbe. (A botja mellett a legfőbb támasza a 65 éves fia, akivel egy fedél alatt él.) Lassan lépegetett, s magyarázta, hogy a mozgás és a gyümölcsös áldott jó levegője élteti. Humorát is megcsillantotta, amikor a baromfiudvar A szerző felvétele végében a kutya rámordult az idegenre: „Kedvenc tévéműsorom a Dallas. Kutya egy ember ez a Jocky! El is neveztük ezt a kutyát Jockynak. Nézzék meg, a feje formája még tán hasonlít is hozzá”. Mondja már el élete sorát dióhéjban — kérleltük. Álla alatt szorosabbra fogta a fejkendőjét, látszott a tekintetén, hogy visszarévedt. Arcán egy kicsit kisimult az ezernyi ránc, aztán szépen, jól érthetően rakta egymás után a mondatokat. Azzal kezdte, hogy szép helyen, jó levegőn, kis hegy lábánál, Barabáson született. Csak ide jött férjhez. A jó ura (mintegy gondolatjel között kéri: Isten nyugasztalja) itt volt, ennek a falunak a cipészmestere. De az apa, az „öreg Tisza” bérlő volt, mai szó- használat szerint vállalkozó. Állatokat tartott, juhait többnyire Bécsbe szállították. Anna néni jó pár évtizeddel ezelőtt gondozta az állatokat, főleg a tehenek fejése volt a reszortja. Bécs említésénél önkéntelenül is megkérdeztük: volt-e már külföldön e tengernyi idő alatt? Nem szégyenkezve, mosolyogva mondta: még nem, de hát a tévé behozza ide az egész világot. A lakásnál említette, hogy a gázt éppen most vezetik be. Ezt is megérte. Könnyebb lesz neki a tél. Amikor kikísért, a ház előtti, szépen zöldellő tiszafára hívta fel a figyelmet és szójátékot fabrikálva megjegyezte: „A Duna menti Visegrádon erdész az egyik unokám. Tiszának hívják. Tisza hozta ezt a tiszafát”. A hétvégén Anna nénit a fia mellett hárorri unoka, három dédunoka köszöntötte. Jókívánságokkal nyitották rá az ajtót a távolabbi rokonok és a közelebbi szomszédok is. Segítséggel olcsóbb lehet a gyógyfürdő Óvatosak voltak az orvosok, és visszafogták magukat a betegek is Nyíregyháza (KM) — Az egészségbiztosítási önkormányzat jóváhagyta, hogy emelkedjen a gyógyfürdőkezelések árához nyújtott társadalombiztosítási támogatások összege. Erre azért volt mód, mert tavaly az előző évhez képest 60 százalékkal, ez év első negyedében pedig hasonló mértékben csökkent a beutalóval kezelt betegek száma. A gyógyfürdők szolgáltatásaihoz 1993 márciusa előtt ingyen juthattak hozzá a Ijetegek, nem korlátozták az évenkénti igénybevételüket sem. Ezért 1989-től jelentősen nőttek a tb ezzel kapcsolatos kiadásai. Amíg 1989-ben 300 millió forintot költöttek ilyen célra, a következő évben ennek dupláját, 1991-ben, 1992- ben pedig elérte a 900 millió forintot az e címen kifizetett összeg. A kiadások növekedése miatt vált szükségessé a gyógyfürdői szolgáltatások tb- támogatásának szabályozása. Tavaly március óta kilenc kezelésfajtára fix támogatást ad a tb. A biztosítottak évente kétszer, kúránként és kezelésfajtánként tizenöt alkalommal jogosultak a támogatásra. A rendelet szerint a rehabilitációra szorulóknak és a közgyógyel- látási igazolvánnyal rendelkezőknek az orvos térítésmentesen írhatja föl a gyógyfürdői kezeléseket. Valószínűleg óvatosak voltak az orvosok, és visszafogták magukat a betegek is. Ezért következhetett be, hogy a tb tavalyi költség- vetésében az e célra szánt 900 millió forintból csaknem 300 millió megmaradt. Ebben az évben a parlament 1,1 milliárd forintot hagyott jóvá az ambuláns gyógyfürdői szolgáltatások tb-támogatására. Az egészségbiztosítási önkormányzat elnöksége úgy látja, hogy a szolgáltatásokra jogosultaknak az eddiginél magasabb összegű, 12-22 százalékkal több támogatást nyújthat. Ez annál inkább indokolt, mivel a gyógyfürdők átlagosan 15 százalékkal emelték az árakat. Javaslatukat eljuttatták a népjóléti tárca vezetőinek is. Falusi nyaralás Kovács Éva-j- égé már az iskolá- 1 / nak, megkezdődött a V szünidő, a nyaralások, kirándulások ideje. Sok család kél ilyenkor útra, indul rövidebb vagy hosszabb nyaralásra, s legalább eny- nyien vannak azok, akiknek anyagiak híján ilyesféle örömökre egyáltalán nem telik. A munkanélküliek, a járadékból vagy különféle segélyekből nyomorgó családok nemigen gondolhatnak a nyaralásra, nekik a bezárt iskola, a szünetelő napközi nem hogy örömet, sokkal inkább gondot, bosszúságot jelent. Nincs miből kirándulni, nincs hová menni. Ilyenkor kerülnek szóba a nagymamák, nagypapák, közülük sokan olyanok is, akikre egész évben nemigen gondoltak a gyermekeik. Ha pedig gondoltak is, a gondolatnál tovább nemigen jutottak: majd holnap írok, majd tavasszal utazunk, mondogathatták maguknak, aztán a levélírás elmaradt, s a tavasz helyett a nyárral jött el a tettek ideje. Semmi baj, gondolhatják a nagyszülők, akik valami csodálatos megértéssel, önzetlen szeretettel legtöbbször felmentik minden vád alól gyermekeiket. Amikor arról panaszkodnak, hogy rég adtak hírt magukról a messzire szakadtak, rögtön azt is hozzáteszik: jaj, nagyon elfoglalt az én lányom, fiam, a munkahelyen nem tudják nélkülözni... Aztám megjön a család, leköltözik a nagyszülőkhöz az unoka. Eleinte idegen neki minden, a városi életből nehezen áll át a falusi hétköznapokra. A kezdeti nehézségeknek azonban hamar nyoma vész, a mesz- sziről jött gyermek egyre jobban élvezi a nyarat. Megismerkedik a vidéki élet szokásaival, a papával a határt járva megtanulja, melyik a rozs, melyik a búza, csirkét, kacsát ezentúl nem csak fagyasztva és nejlonban, hanem az udvaron kapirgálva, élő, egyenes adásban is lát, s rájön, hogyan kel fejni a tehenet, befogni a lovat. Különösen most lesz a városi gyermeknek mindezekre lehetősége, amikor a visszakapott földeken a falvakban megindult a gazdálkodás, amikor a legtöbb falusi háznál ismét természetes elfoglaltság lett a saját földön kapálás, a dohányültetés, a gyümölcstermesztés. A nagymamák meg tanítgathatják főzni az unokákat, olyan ételeknek receptjeit mondva el nekik, amelyeket lányaikkal megtanítani annak idején nem volt türelmük, idejük. A nyár a kikapcsolódás ideje. A nagyszülőknél töltve hasznos is, felejthetetlen is lehet... Egis... ...részvényeket nemcsak Budapesten, hanem a legtöbb OTP-fiókban kapnak az igénylők. (MTI) Az alkoholfogyasztás ...negyvenszázalékos csökkenése tapasztalható — mondta nemrég Minarik György, az APEH elnöke. Ötéves... ...a nyugdíjasok legnagyobb szervezete, az Eletet az éveknek Országos Szövetsége, melynek ma már több mint hatszáz klub a tagja. (Heti Hírhozó) Utasbarát... ...Ikarus busz prototípusát mutatták be a napokban. Az új autóbuszokon nincsenek belső lépcsők, a járda szintjétől egyetlen lépéssel fel lehet rájuk szállni. (MTI) Nyugdíjemelés... ...előkészületben. A szeptemberi nyugdíjemelés előkészítéseként mára megtörtént a javaslatok kidolgozása. Gondokról, bajokról Kedves Szerkesztőség! Községünk lakosainak száma közel 2600. Minden család kertes házban él. A kert régen a legnagyobb értéket jelentette falun, ma teher, nyűg és átok. Azok a családi házak, melyekhez nagy kert tartozik, ha kihalnak belőlük az öregek, nem találnak gazdára, mert a mai fiataloknak nem kell a kert, s vele a munka. A még élő öregek, akik megszokták a rendet, a tisztességes munkát, sajnos nem kapnak segítséget a kertek gondozásához. Emiatt gyötrelmek között élik napjaikat. Az utódok nagy része az iparban, a közlekedésben és máshol keresett munkát, menedéket, a tsz- ektől menekülve. Ma, amikor a munkanélküliség miatt siránkozik az ország, falun, községünkben egyetlen munkaerőt se lehet igénybe venni mezőgazdasági tennivalókra, tisztességes bérért se. A munkanélküli-segélyre, a szociális támogatásra támaszkodva élik a lumpenek munkanélküli-napjaikat, az államtól kapott kertjük is megműveletlenül. Mások megalázónak tartják azt, hogy valakinek munkásai legyenek, hogy a betegeknek az öregeknek dolgozzanak, ismét mások meg se tanulták a mezőgazdasági munkát. Gondolom, ez a jelenség nemcsak nálunk van, hanem országos. A városi öregek gyötrődnek a szűkös megélhetés miatt, a falusi idősek pedig a munkaerő hiánya miatt élik keserű napjaikat. Véleményem szerint újabb generációnak kell majd másként nevelődni ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön. A segélyeket pedig kössék közhasznú munkához, mert különben még jobban eltunyul a társadalom egy része. Lippai Margit Fényeslitke
