Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

1994. június 16., csütörtöl 14 Kelet-Magyarorszag CSUPA ÉRDEKES Harang villannyal Megmondták, biztosan jöttek A toronyban nagy változások zajlanak A szerző felvétele Cselényi György Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — A napokban Nyír­egyházán, a római kato­likus templom egyik tor­nyában az 1300 kilós, az Eklézsia Művek által mintegy 70 évvel ezelőtt készített bronzharangot új lengőszerkezettel lát­ták el. A munkálatokat irányító Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester akkor említette: hamarosan sor kerül a harang villamosítá­sára is, amelyhez szintén van közük. Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó — hang­zik a közmondás. Ezúttal szép is lett, jó is lett, mert június 14-én reggel Nyír­egyházán a templom be­járatánál Rancz Lajos, vil­lamos mérnökkel, az Óra­ipari Műszaki Társulás egyik tagjával futottam ösz- sze. Neki és csapatának a torony- és köztéri órák, va­lamint a harangvillamosítás a speciálitása. Miközben az autójukból pakoltak, be­szélgettünk. Fényes, furcsa szerkezetek kerülnek elő, mellettük elektronikus kap­csolók. — A berendezés lényege az elektronikusan vezérelt mágneses húzómű — mondta Rancz Lajos. — A szerkezet az előre beléje tá­plált programnak megfele­lően húzza a harangot. A műszer belső védelemmel is el van látva, nehogy tönkremenjen. □ A harang mikor fog elektronikusan működni? — Két-három nap múlva. □ A toronyórával is van dolguk? — Most nincs. Esetleg később, persze, ha kapunk megrendelést. □ A harangöntő elmond­ta, az országban már csak az ő családjuk űzi e mester­séget. All ez Önökre is? — Nem. A toronyórák és harangok villamosításával hazánkban tudtunkkal 4-5, a miénkhez hasonlóan ko­moly vállalkozás foglalko­zik. □ A harangok megszólal­tatásában Európában sok helyütt Önöknek is van ré­szük? — Hazánkban már szá­mos harangot villamosítot­tunk. Hasonló céllal dol­goztunk Kárpátalján is. Élvezik a kínaiak A szex már a falon belül sem tabu Peking (MTI) — A kínaiak egyre nagyobb örömüket lelik a szexben — ez derül ki egy országos közvéle­mény-kutatásból, amelyben a megkérdezettek 77 száza­léka úgy vélte: a szexualitás segíti őket érzelmeik kimu­tatásában és testi vágyaik kielégítésében. A felmérés­ben részt vevők csupán egy százaléka gondolta úgy, hogy a testi szerelem kizá­rólagos célja a gyermek- nemzés. A vizsgálatot egy sanghaji kutatóintézet vé­gezte, amely 18 tartomány­ban, városban és autonóm területen 23 ezer kínait kér­dezett meg. Kiderült, hogy ma már a kínai lányok, asz- szonyok jóval kezdemé­nyezőbbek, mint korábban: a megkérdezett férjek 70 százalékát feleségük már megkömyékezte. Ezek az adatok azt mu­tatják, hogy megváltoztak a kínaiak szexről alkotott nézetei. A szociológusok szerint ez a változás az utóbbi 15 év politikai és gazdasági változásaival függ össze. A kínaiak fi­gyelmüket egyre inkább az élet minőségére fordítják — idézte a dpa a felmérés készítőit. Legyen-e újra halálbüntetés? Az izsákiak aláírásgyűjtést indítottak • A legfőbb ügyész véleménye az ügyről Budapest (MTI-Press) — Százéves az üzem, amelyben művésznők is dolgoznak, meg a szex cselédlányai is iparkod­nak. Párizsban munkával ün­nepelték, hogy a Moulin Rou­ge színpadán, hajdan, koreog- rafált mozdulatokkal kezdték mutatni bájaikat a lányok. S ezzel útjára indították a sztrip­tízt. Bár akkor még a legpi- kánsabb számokhoz csak egy hatalmas elefántfigurán átjut­va férkőzhettek az urak, ma­napság, mint naponta tapasz­talhatjuk, a hölgyek már az új­ságok oldalain is vetkőznek... A színpadi sztriptíz azonban megmaradt, Párizsban több, mint háromezer hölgy keresi vele a kenyerét. A hivatalosan jegyzett sztriptízbárok száma meghaladja a háromszázat. Az egyik leglátogatottabb műin­tézet vezetője —japánok, ola­szok, amerikaiak a törzsven­dégek — így nyilatkozott a je­lenről: A látványosság ma is él, elsősorban azért, mert a fér­fiak fantáziáját működteti. Az erotikát nem az jelenti, amit látni lehet, hanem ami nem látható, amit elképzel a néző. íme a rekvizítumok, amelyek alapján ma kiválasztják a sztriptíztáncosnőket: Először is kerek, telt combok. Másod­szor: szép nyak, lábak, nyú­lánk felsőtest. A medencének keskenynek, a farnak tömör- nek kell lennie. Harmadszor: az értelmet a markáns szájnak és a nagy szemeknek kell tük­röznie. megfelelően nekünk arra kell törekedni, hogy a bűnözés, mint folyamat ellenőrzött le­gyen, az állam regisztrálja és kordában tudja tartani a bű­nözést. Körültekintő intéz­kedésekkel pedig szilárd sze­mélyi és vagyonbiztonságot, az állam stabilitását, valamint a gazdasági élet alapvető sza­bályainak és normáinak a ga­ranciáját kell megteremteni. Ami pedig a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát illeti, aki egy kicsit is ismeri a nem­zetközi tapasztalatokat, az tud­ja, hogy a mi igazságszolgál­tatásunk gyakrabban szab ki súlyos szabadságvesztéssel já­ró büntetéseket, mint a fejlett országok bírósága. A magyar polgár mégis enyhének találja, mert a mi társadalmunk erő­sebb büntetést kívánó beállí­tottságú. Valószínűleg az em­lített kérdésben megfogalma­zott nézetek is ebből erednek. Szeretném azonban, ha állam­polgáraink bíznának a bírósá­gainkban és tudnák, hogy azok mindig az indokoltan kiszab­ható büntetés mellett dön­tenek. Budapest (MTI-Press) — Megtanulható e könyvből a horgászat? Valószínű nem, lévén szó olyasmiről, ami az ember praktikus szokásai közül a szenvedélyévé emel­kedett. A szenvedély pedig rabul ejt, nem engedi el fo­glyát, arra kényszeríti, hogy a tegnapitól eltérő élményt keressen holnap. A horgász­szenvedély útjai, módjai ta­nulhatók meg. Elsősorban azoktól, akik úgyszólván a tökélyre vitték a módszerei­ket. Egy normandiai tornatanár a sügérről, a francia vizek lega­vatottabb horgásza — állator­vos — a csukáról, egy szakíró a süllőről, s a ragadozó halak horgásztechnikáiról, a Sor­bonne nyelvészprofesszora a lazacról és fogásának trükk- jeiről, egy regényíró a piszt­rángról, egy hivatásos — évente több, mint 300 napot horgászik — az európai édes­vizek ragadozó halairól, hor­gászásuk fogásairól szolgáltat tananyagot egy kivételes szép­ségű könyvben. S hogy milyen e tananyag stílusa? íme a pél­da: A ragadozó halak a leg­varázslatosabbak, a legszeb­bek minden hal közül. A pisztráng eleganciája összeha­sonlíthatatlan. A csuka villám­gyors támadásának nincs párja a természetben. Hogy képet alkothassunk magunknak a vízi ragadozókról, látnunk kell □ A halálbüntetés vissza­állításával kapcsolatban mi a legfőbb ügyész véleménye? — Amikor a bűnözési hul­lám nálunk is rekordokat dön­töget, megértem, hogy a legsú­lyosabb bűncselekményt elkö­vetőkkel szemben a legsúlyo­sabb büntetést igényli a köz­vélemény... Ám Magyaror­szág számára politikailag sem fogadható el a halálbüntetés visszaállítása. Ugyanis több, olyan nemzetközi megállapo­dást és egyezményt írtunk alá, amelyben azt is vállaltuk — a nyugat-európai államokhoz hasonlóan —, hogy eltöröljük a halálbüntetést. Ez előfeltéte­le annak, hogy bizonyos nem­zetközi szervezetek tagjai le­hessünk, munkájukban részt vehessünk. Az Alkotmánybí­róság 1990 őszén a hatályos alkotmány alapján mondta ki, hogy a halálbüntetés visszaál­lítása alkotmányellenes lenne. Az Országgyűlésnek így ma­gát az Alkotmányt kellene megváltoztatni, amit én nem tartok szerencsés ötletnek. A büntetőjog tehát ebből indul ki, a bíróság ennek szellemé­egy vadászó sügércsapatot, amint a part felé szorítja a halivadékokat. Azok a felszín­re vetik magukat, kiugranak a szárazföldre, ahol madarak lesnek rájuk. Ugyanakkor a ra­gadozó halakat a legnehezebb megfogni. Nem elég valami­lyen számukra kedves csalit a horogra tűzni. Ösztönözni is kell őket: a csalinak egy olyan sebesült hal viselkedését kell utánoznia, amely könnyű zsákmányuk lehet. A semmi ehetőhöz nem hasonlítható mesterséges csalik rezgése né­ha jobban vonzza őket minden ehető csemegénél. Még a víz­be lógatott fémkanalat vagy a tollból-szőrből font műlegyet is megtámadják. Kifogásuk kifinomult játék, amely egyre több horgászt vonz. Az amerikaiak mutatták meg az utat. A korábbi tapasz­talatokat, technikákat mel­lőzve olyan rezgést keltő szerkentyűket, mesterséges csalikat találtak ki, melyek a forgó fémrészek, a hullámzó színek, a rugalmas mestersé­ges csalik hatásait egyesítik, valóságos csalogató gépeket. De figyelem, a ragadozó halak sebezhetők. A csuka vagy a pisztráng vadászat közben könnyen lépre csalható. Kicsit ezért is írtuk ezt a könyvet. Elhatároztuk, hogy jobban bemutatjuk e halakat, mégpe­dig egy amerikai horgászcso­port fotói segítségével. Ter­mészetes környezetükben lát­ben ítélkezik. Csak érdekes­ségként említem, hogy már az ókorban is vita tárgya volt a halálbüntetés és a kor leghíre­sebb gondolkodója, Seneca azt mondta: „Nem büntet bölcsen az, aki azért büntet, mert bűn- cselekményt követtek el. Azért kell büntetni, hogy a jö­vőbenieket megelőzzük. A megtörténteket meg nem tör­téntté tenni már senki sem képes”. A nálunk kiszabható legsúlyosabb büntetés, az élet­fogytig szóló börtön. □ Az Országgyűlés mikor foglalkozhat az olyan javasla­tokkal, amelyek népi kezdemé­nyezésekként kerülnek eléje? — Az izsákiak javaslata pél- duál csak akkor kerülhetne a törvényhozás napirendjére, ha legalább 50 ezer aláírás támo­gatja. De ez nem magát a kér­dést dönti el, csak azt, hogy az Országgyűlés köteles napi­rendre tűzni a népi kezdemé­nyezésben meghatározott tárgykört. Azt nem tudom el­képzelni, hogy e népi kezde­ményezés nyomán az Ország- gyűlés Magyarországon visz- szaállítaná a halálbüntetést. hatjuk őket, s fedezhetjük fel szépségüket, ismerhetjük meg viselkedésüket, ezáltal jobban is tiszteljük őket. A Halak és horgászok szer­zői és fotósai tehát tisztelettel oktatnak a mesterfogásokra. Szükségét érezték például, hogy elmondják: a csuka és a süllő a veresszámyú keszegek rajainak vonulásáról úgy sze­rez tudomást, hogy a testének apró nyílásain lévő idegvég­ződések radarként informálják őt a vízben rezgéseket keltő ál­lat, vagy tárgy formájáról, mozgásának irányáról, gyor­saságáról; hogy a hal szín­látását miképpen lehet becsap­ni a csali megválasztásával; hogy az Amerikában kitalált műanyag giliszta tökéletes, víz alatti mozgásával hogyan csapja be a legóvatosabb sü­gért vagy süllőt. Hogyan vadászik a csuka, hol fogható Magyarországon fekete sügér, melyik órában harap legjobban a balatoni sügér, milyen a pisztráng ter­mészetes környezete, hogyan végzi násztáncát a hím süllő, a nőstény csalogatására, mit csinál a tiszai ponty? Kira­gadott példák ezek a Kislexi­kon fejezetből, arra utalóan, hogy az Akadémiai Kiadónál megjelent könyv szerkesztője a világ híres horgászhelyein készített színes képek után fekete-fehéren is összefoglalja mindazt, amit egy hazai horgásznak tudnia kell. Egy igaz horgásztörténet A magyarországi szakipari kiállítások és vásárok állandó résztvevője a Nyíregyházi Csőbútor Kft. újabb termékkollekció összeállításán dolgozik Balázs Attila felvétele Sztriptíz Budapest (MTI-Press) — Az utóbbi időben elkövetett brutális bűncselekmények — az orosházi, a szegedi, a kecskeméti gyilkosságok — újra előtérbe helyezték a halálbüntetés visszaállítását követelők kezdeményezéseit. Az egyik országos napilap jelentette, hogy izsáki pol­gárok aláírás-gyűjtést kezd­tek a legsúlyosabb büntetés kiszabása érdekében. Hol erőteljesebben, hol kevésbé, de hallani azt az indoklást, amely szerint azért fordul­hatnak elő a brutális gyil­kosságok, mert az enyhe ítéleteknek nincs visszatartó erejük. Mindezzel kapcsolatban dr. Györgyi Kálmánt, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét kérdeztük. □ Indokolt-e és van-e jo­galapja a fenti követelésnek? — A bűnözés nem attól van, mert enyhék a büntetések. A bűnözés okait, feltételeit, a hozzá vezető körülményeket a mai valóságunk termeli ki, a bűnözőkkel együtt. Ennek

Next

/
Thumbnails
Contents