Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

994. június 16., csütörtök Az ÁVÜ válaszol A felfüggesztés miatt fél évet is késhet a patikaprivatizáció Óriási fölzúdulást váltott ki a gyógyszerészek körében az Ál­ami Vagyonügynökség (ÁVÜ) gazgatótanácsának május í5-i döntése, mely szerint elfüggesztik a patikaprivatizá- :iót. Mint köztudott, háromévi gondos előkészítő munka után, nájus 5-én eladásra meghir- lettek a lapokban (öt megyé­jén és a fővárosban) 61 gyógy­szertárat. A pályázati kiírást a lónap végén visszavonták. Az jkokról most Lascsik Attila, az WÜ Ipar IV. Privatizációs Igaz­gatóság vezetője beszél. — Az Igazgatótanács május 1-én határozta el a gyógyszer­árak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve, és a legapróbb részletekig egyeztet­tük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 megyében a gyógyszertárakat, mert a megyei gyógyszertári központok tulajdonjogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett köz­vetlenül a Belügyminisztéri­ummal, közvetve pedig az ÁVÜ-vei. Ezen ügyek egy része jogerős, a Vagyonügynökség számára kedvező Ítélettel zá­rult, más megyék önkormány­zatával pedig peren kívül si­került megállapodnunk. A „bomba” május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés megyei Önkormányzat előterjesztésére elvi határoza­tot hozott. Eszerint a gyógy- szertási központok tanácsi ala­pítású, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Május 4- én, amikor az Igazgatótanács elhatározta a patikák meghir­detését, hivatalosan még nem volt tudomása a Legfelsőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az ÁVÜ kezéből a tulajdonjogot, de olyan helyzetet teremtett, ami elbizonytalanítja a potenciális vevőjelölteket. Ezért május 25- én felfüggesztették a pályáz­tatást, és az Igazgatótanács az ügyvezetést az önkormányza­tokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasította. Megfeszített munkával — A patikaprivatizáció köz­vetlen előkészítésén egy négy­tagú csoport három hónapig dolgozott megfeszített mun­kával, mégsem tartjuk presz­tízsveszteségnek a privatizáció felfüggesztését. Csak azért ag­gódunk, hogy emiatt hosszú hónapokat, akár fél évet is késlekedhet a tulajdonváltás. Márpedig enélkül is mi va­gyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet tí­pusú elosztási rendszer mű­ködik a patikaszerek értéke­sítésében. Az 1350 állami pati­ka kizárólag saját megyéje gyógyszertári központjától ren­delhet gyógyszert, kötszert stb., míg a magánpatikák 42 nagykereskedőtől vásárolhat­nak. Nem véletlen tehát, hogy kínálatuk színesebb, bővebb, tehát idővel „lekörözik” a ver­senyben a mind nagyobb áru­hiánnyal küszködő államiakat. Számuk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógy­szertár működik. Beleszólásuk lett volna... — Sajnálatos lenne, ha az ál­talunk kidolgozott, világos, az érintettekkel egyeztetett, mű­ködőképes privatizációs megol­dás meghiúsulna, hiszen az önkormányzatoknál nincsenek felkészült privatizációs szak­emberek, s nincs egységes pri­vatizációs stratégia, ráadásul a magántulajdonba adás költsé­gekkel jár. Az önkormányzatok — a közösen kialakított szabá­lyok értelmében — mind a patikák, mind pedig a gyógy­szertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszólásuk abba, hogy ki legyen a tulajdonos, lett volna az önkormányzatoknak, mert már alakulóban voltak a me­gyei bírálóbizottságok, ame­lyekben a megyei főgyógyszeré­szen, a Magyar Gyógyszerész­kamara megyei képviselőjén kívül az önkormányzat is kép­viseltette volna magát. Az ÁVÜ segít — Az Igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a privatizációt addig, amíg állást foglal az ügy­ben az Alkotmánybíróság is. Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkor­mányzat a patikaprivatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Furcsa és nem a legszerencsésebb megoldás lenne, de nagy esély van arra, hogy amennyiben önkormányzatok értékesítik a patikákat, nem lesz egységes magántulajdonba adás. — A privatizáció szünetel­tetése elsősorban a gyógysze­részek számára nagy csapás, hiszen nem volt módjuk arra az elmúlt évtizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguk­nak. Az állami tulajdon meg­szerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hitelre, de fizethet­tek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezményes vásárlás­ra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az önkormányzatok adják el. Év végéig befejeződött volna... Terveink szerint az év végéig befejeződött volna a patikák magánkézbe adása, és a gyógy­szertári központok átalakítása. Sőt, néhány vállalat priva­tizálása is. Úgy gondolom előbb-utóbb az önkormányza­tok is belátják: a lakosságnak az az érdeke, hogy jól karban­tartott, bőségesen ellátott, tisz­ta gyógyszertárakban udvari­asan szolgálják ki. Ehhez pedig mielőbbi tulajdonosváltásra van szükség. ÁVÜ-helyzetkép a privatizációról 1994 áprilisában Összefoglaló áttekintés az Állami Vagyonügynökség által a magánkézbe adott, illetve az ÁVÜ portfoliójában maradt társaságokról (NAPI, 1994. június 1., 1—3. oldal). *ÁVÜ-rész kisebb, mint 50% Forrás: Állami Vagyonügynökség-Informatikai Iroda MINI TALLÓZÓ Szolgáló államra van szükség Interjú.Sárközy Tamással, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem gazda­ságjogi tanszékének vezetőjével, aki a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaság- politikai és gazdaságelméleti szakosz­tályának rendezvényén kifejtette: a ma­gyar GDP nem tud eltartani egymillió ál­lami közalkalmazottat, egy részüket át kell irányítani az önkormányzatokhoz. Leszögezte: mindenáron és nagyon gyorsan folytatni kell a privatizációt. (Napi Gazdaság VT. 02.) Az OTP bővíteni kívánja szolgáltatásait Alaptalan a betétkivonási aggoda­lom Az OTP Bank Rt. 1994-ben 12—13 mil­liárd forint adózás előtti eredményre számít, amelynek első negyedévre ter­vezett részét már teljesítették. A lakossá­gi betétek 65 százalékát — több mint 400 milliárd forintot — kezelő pénzintézet az élesedő verseny folytán számít ugyan néhány százalékos visszaesésre, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne az OTP maradna a piacon a domináns szerep­körben — nyilatkozta Wolf László, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. (Világgazdaság VT. 07.) Bizonytalanság a KRP körül Bár az ÁVÜ-nél még nem született meg a döntés, jelentősen lassult a Global és a Pannónia Hotels részvények kibocsátása. Az álltalános vélemények szerint meg kell tartani a privatizáció eszköztárában a tőzsedei privatizációt akkor is, ha az új kormány a KRP leállítása mellett dönt. (Népszabadság VT. 03.) Ki fogja kártalanítani az erdőtulajdonosokat? November 30-áig kapott határidőt az Országgyűlés, hogy kiküszöbölje a szö­vetkezeti törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették a természetvé­delem alá eső területek magánkézbe adá­sát is. A kárpótlásiföld-kijelölések, árve­rések során több százezerre tehető azok­nak a száma, akik ilyen területen sze­reztek földtulajdont; őket azonnal és tel­jes mértékben kell kártalanítani. Ez az összeg 11 milliárd forint, de a privatizá­ciós bevételek még a 10 milliárdot sem érik el. (Magyar Hírlap VT. 06.) Az MSZP felfüggeszti az erdők eladását? Törökbálinton lakossági fórumot tartot­tak az őszi árverésre kijelölt erdőterület védelmében. Ezzel kapcsolatos hír, amit Orosz Sándor az MSZP ágrárügyvivője közölt. Ideiglenesen felfüggeszti a párt kormányzati pozícióba jutva az erdők magántulajdonba adását, amíg felül nem vizsgálja az eddigi privatizációs elveket. (Magyar Hírlap VT. 06.) Vezető nyugati cégek a kérők között 24 cég érdeklődik a HungarHotels iránt. A legtöbben csak egy-egy részt szeret­nének megvásárolni, de az ÁVÜ egészben kívánja eladni a céget. (Világgazdaság VT. 06.) »93316/1H* _ HIRDETÉS _

Next

/
Thumbnails
Contents