Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-14 / 138. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1994. június 14., kedd Rémtörténetek hőse Kása Hajnal Újfehértó (KM) — Szinte mindegyik szülőt érzékenyen érinti gyermeke felnőtté válása, kiszakadása a család egyfajta védettséget adó kötelékéből. Nehéz megemészteni, hogy a csemete önálló életre vágyik. Megjelenik életében az első nagy szerelem is, ami talán még tovább sodorja a szülők teremtette familiáris keretekből. Ha mindezt fokozatosan, napról-napra élik meg — szülők és gyerekek —, feltehetőleg kevésbé fájdalmas a dolog, mint több éves „kihagyás” után találkozni a már nem „pelen- kás”, immár önálló ember- palántával. Erről a sajátos szituációról szól Steve Meiner Apám, a hős című filmje is. A forgatókönyvét Gérard Lauzier írta, aki pár évvel ezelőtt megfilmesítette a művét (a magyar közönség Hanta-palinta címmel láthatta). A mostani feldolgozás a korábbi „mozi” amerikanizált variánsa, az „azonosító „elem” mindkettőben: Gérard Depardieu, aki a főszerepet játssza. A film egy bonyodalmakkal teli, egzotikus vakáció története; egy kamaszlányról, Nicole-ró\ és az apjáról szól. A másfél év utáni találkozásukról, és a rádöbbentő felismerésről, hogy a kislányból idő közben majdhogynem érett nő lett. Adott tehát a konfliktus, amibe még „bekeveredik” egy harmadik személy, Ben, a jóképű, kissé zárkózott fiú is. Nicole őt szeretné meghódítani a közös nyaralás során. Mindent megtesz azért, rémtörténeteket talál ki az apja és a maga viszonyáról, úgy állítva be az egészet, mintha az apa az ő szeretője lenne. A hazugságok természetesen újabb bonyodalmakhoz vezetnek, melyeket csak nehezen tudnak feloldani. Az Apám, a hős munkálatait alapos rákészülés előzte meg, különös tekintettel a szereposztásra. A film sikere nagyrészt ennek köszönhető. Gerard Depardieu neve már önmagában garanciát jelentett ebben a változatban is. Nidole-t és Bent két fiatal, tehetséges színészpalánta alakítja, akik — mellesleg — szépek. A forgatási környezet — a tenger, az egzotikus miliő — mint látvány szintén hozzájárul a nézők szórakoztatásához. Megteremti a nyári, pillesztő hőség illúzióját, s közben elmerenghetünk: vajon az idén megengedhetünk-e magunknak egy igazi, nagy romantikus vakációt...? André, az apa, Nicole és Ben Richard Foreman-John Seakwood felvétele Hírcsoko Rockfesztivál... ...A II. magyar-latin rockfesztivált június 21-24. között rendezik meg Budapesten. A rendezvényen hat ország (Belgium, Portugália, Franciaország, Olaszország, Svájc és a Zöld-foki- szigetek) nyolc együttese, valamint három magyar zenekar, a Csigafröccs, a Se- xepil és a Trottel lép fel. (MTI) Falerisztika... ...A közelmúltban jelent meg a nyíregyházi múzeum reprezentatív kiadványa, a Rendjelek és kitüntetések a Jósa András Múzeumban. (KM) Filmesztétika... ...A nyíregyházi városi művelődési központ és a Jósavárosi Művelődési Ház közös szervezésében filmesztétikái tábort szerveznek — középiskolások részére — a VMK-ban június 24. és július 3. között. A nyitónapon 19.15-től Spielberg Schindler listája című filmjét vetítik. (KM) Kínai opera... ...Egy francia építész nyerte el a legnagyobb nyugati jellegű kínai operaház megépítésének a megrendelését. A Sanghajban létesülő, kétezer férőhelyes operaházat Jean Marie Charpentier építtetheti meg. (MTI) Fotó... ...Síró Lajos, Nagy Tamás, Soltész István fotóinak közös tárlata a nyíregyházi VMK fotógalériájában július 4-ig tekinthető meg. (KM) Bronzkori titokzatos írás Athén (MTI) — A görög- országi Akrotiri kikötő partjainál dolgozó régészek kilenc márványszobrocskát és egy olyan táblát találtak, amelynek segítségével megfejthetik, milyen írásmódot használtak Krétán a bronzkor végén. Akrotiri Szantorini szigetén található. Bár a szobrocskák is jelentős leletet alkotnak, a tudósok ennél sokkal többre becsülik azt az agyagtáblát, amelyen az úgynevezett „Lineáris A” írás található, a bronzkorszak titokzatos betűvetése. Párizs ötven év késéssel A nagybányai festőt sokáig a formalista és a dekadens jelzőkkel illette a kritika Traian Hrisca Galambos Béla Nagybánya (KM) — A nagybányai egyetem rektori tanácstermében baráti a hangulat. A Kelet-Magyaror- szágról érkezettek és a vendéglátók — magyar és román anyanyelvű helyi szak- tekintélyek — az MTA Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé erdélyi csoportjának megalakítását készítik elő. A házigazda, Pay Jenő rektor felkérésére a híres nagybányai festőiskola mai markáns alakja, Traian Hrisca beszél az együttműködés képzőművészet terén kialakítható igen időszerű lehetőségeiről. — A nagybányai iskola két év múlva lesz 100 esztendős — mondja az ősz mester tört magyarsággal. — Már jövőre elkezdődhetnének a centenáriumi rendezvények. Meg lehetne szervezni egyrészt a nagybányai klasszikus festők kiállítását, másrészt a kortárs művészekét is. Tárlat az EXPO-ra E tárlatokat át lehetne vinni Magyarországra. Tudományos ülést is lehetne rendezni, ahol művészettörténészek járhatnák körbe a messzeföldön híres festőiskola immár évszázados múltját. Az ötlet meglódította a magyar küldöttség tagjainak fantáziáját. Közülük többen a világkiállítás egyik szabolcsi közönségcsalogató programjának lehetőségét azonnal meglátták benne. A gyorsan népszerűvé vált ötletgazdával a program délutáni folytatása alatt, a nagybányai festőiskola múzeumának megtekintése közben — ahol egyébként az ő képei is megtalálhatók — volt módunk közelebbről megismerkedni. Traian Hrisca 1929-ben született Nagybányán. Tizenegy éves, amikor munkát vállal — reggelente tejet hord —, hogy olajfestéket tudjon venni kedvenc, több mint időtöltéséhez, a festegetéshez. Még mindig gyerekfejjel, tizennégy évesen határozza el, hogy festő lesz és egyszer eljut majd Párizsba. Szabadságra vágyva Az akadémiát 1957-ben végezte el Bukarestben, ahol további két évet töltött ösztöndíjasként. Nem vállalta el a főiskola állásajánlatát, mert nagyobb terveket szőtt: szabad művész akart lenni. Ám erre meglehetősen sokat kellett várnia. — Még ’59-ben a főiskolán történt — emlékszik fanyar mosollyal szája szegletében. Ellenőrzést tartott a szovjet követség kultúrattaséja az én műtermemben is. Az ecsetkezelésemet bírálva fanyalogva megjegyezte: „olyan Van Gogh-os, vagy inkább Cezanne-os”. Az azt követő években általában a „formalista, dekadens” jelzőkkel illetett a hivatalos kritika. Ám élnie kellett. Valamenynyire csak kénytelen volt alkalmazkodni az állami mecenatúrához, ha a fél évszázadra megállt történelmi óra ellenére, valóra akarta váltani hajdani „rögeszméit”: az alkotói szabadságot és Párizst. Az előbbit 15 évvel ezelőtt „meglépte”: azóta nem ad el képet állami vásárlásokon. A második teljesüléséhez pontosan 50 évnek kellett eltelnie az elhatározástól. Párizsba ugyanis csak tavaly jutott el. Európai mozgástér Reméli nem utoljára, mert létrejön az a kiállítás amelyről 1996-ra tárgyaltak Franciaországban. Pedig ezt megelőzően viszonylag sok mindent elért, amit egy romániai festő egyáltalán elérhetett. Részt vett külföldi kiállításokon, Hollandiában, Magyarországon (Szolnokot, Gyulát, Miskolcot említi), a volt Szovjetunióban és az NDK-ban. Most, hogy hatvanöt éves korára sikerült megteremtenie magának függetlenséget, s egy viszonylag nagy európai mozgásteret, Trajan Hrisca elégedett. — Az az érdekes, hogy most érzem igazán jól magam. Festek kedvem szerint, csak ez érdekel. A többi, a múlt csak utópia volt, mindenféle alapot nélkülözött. A nagybányai festőművész Nagy család (Marea famine) című képe A szerző felvételei Közös muzsikálás lserlohnban A sajtó magas színvonalúnak értékelte a nyíregyiek játékát Babka József Nyíregyháza — Május közepén a Nyíregyházi Zeneiskola öt tanulója — három fő kíséretével — lserlohnban közös koncertet adott az ottani zeneiskola növendékeivel. A hangversenyről és a két zeneiskola kapcsolatának múltjáról, valamint a zeneoktatás eredményeiről, gondjairól több újságcikk jelent meg. A Westfalische Rundschau zenekritikusa Joachin Klünner A magyar zeneiskolások magas színvonalú koncertet adtak címmel terjedelmes vezércikkben elemzi a szereplők minden egyes produkcióját. Szakmai elismerés Elismeréssel ír a Hanjnal Adrienne meleg, tiszta szoprán hangján előadott Vivaldi-, Strauss-dalokról. Dicséri az oboás Huszárszki Évának a Cimarosa koncertjében nyújtott teljesítményét, kiemelve tökéletes légzését és az utolsó tétel bravúros technikai megszólaltatását. Gál Agnes Lisztes Debussy-műveket zongorázott, melyek közül különösen a Debussy-mű bensőséges előadása volt mesteri. A kritikus szerint bámulatba ejtő volt az a biztonság, ahogy a fuvolás Kaczári Gábor Telemann és Popp műveit tolmácsolta. Hasonlóan jókat ír a nyíregyháziak koncertjét záró Szentpáli Zita (trombita) Vi- valdi- és Wo//-produkciójáról is. Kiemeli a magas színvonalú muzsikálás mellett azt a tényt, hogy az előadók mindent kotta nélkül játszottak. Az Iserlohner Kreisanzeige című lap közli a hangverseny valamennyi szereplőjének a fényképét. Cikkében bemutatja és méltatja a két testvériskola jelenlegi és régebbi közös rendezvényeit. Az iserlohni zeneiskola igazgatója Franz Weilnhammer elmondta, hogy a város lakóinak összefogása és anyagi áldozata nélkül nem jöhettek volna létre a közös hangversenyek. A zeneiskola baráti köre igen sokat tesz ezen rendezvényekért. Örömmel készülnek a novemberi nyíregyházi újabb közös koncertre. Érdeklődnek irántunk A Rundschau néhány nappal később hosszabb cikket szentelt a két zeneiskola igazgatójával folytatott beszélgetés közlésének. Az iserlohniakat igen érdekelte a magyar zeneiskolák, konkrétan a nyíregyházi tartalmi tevékenysége, a kiemelt tehetségek száma, a velük való egyéni gondoskodás formái; milyen módszerrel érjük el azt, hogy a kotta nélküli színpadi játék felszabadult muzsikálással párosul. A zeneiskolai vizsga- és követelményrendszernek felépítését — mely Németországban nem általános érvényű — érdeklődéssel hallgatták. Az iserloh- niak szeretnék, ha a két iskola növendékei egyszer egy közös zenekart alkotva — próbák után — együtt lépnének fel. Baráti fogadtatás A nyíregyházi zenészeket — az ötéves kapcsolat eredményeként — barátként fogadták lserlohnban. A programban — a próbák és koncert mellett — a kölni Dóm és a belváros megtekintése, ebéd és sétahajózás a Rajnán, közös búcsúest is szerepelt. A nyíregyházi zeneiskolások kiutazását anyagilag Nyíregyháza város önkormányzatának külügyi bizottsága és a Nishi Autókölcsönző Kft. tette lehetővé. Reméljük, hogy a Nyíregyházi Zeneiskola alapításának ötvenötödik évfordulója tiszteletére rendezendő novemberi nemzetközi gálaest újabb, zenét tanuló fiatalokat hoz közelebb egymáshoz. Művésznaplók Budapest (MTI) — A Kráter Műhely Egyesület Könyvkiadójának gondozásában napvilágot látott a Nagy művészek naplói sorozat második kiadványa. A Belső tárlat című Schrammel /mre-kötetet hétfőn mutatták be. Schrammel Imre keramikusművész az elmúlt tíz esztendő történéseit vetette papírra naplójában. Az írások a művész szemével láttatják a közelmúlt eseményeit, ezenkívül természetesen áttekintést adnak a hazai művészeti élet történéseiről, megújulási kísérleteiről. A szerző vallomásait rajzai, grafikái, kerámiatervei egészítik ki. Schrammel Imre 1933 októberében született. Az Iparművészeti Főiskola porcelán szakán diplomázott, mestere Borsos Miklós volt. A Hollóházi Porcelángyár művészeti tanácsadója 1959-1962 között. Első tárlatának a Csók Galéria adott otthont 1963- ban. A Kossuth- és Mun- kácsy-díjas művész, 1993 tavaszától az Iparművészeti Főiskola rektori tisztét tölti be. T
