Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-04 / 104. szám

KM-POSTA olvasóink leveleiből Vége az órának. Képünkön a baktalórántházi iskola kisdiákjai 1994. május 4., szerda Fórum Tulajonjog Megyénkben 228 településen 130 földkiadó bizottság van, amelyek már meghozták a helymegjelölést kérőkre vo­natkozó határozatokat. 163 333-an jogosultak részarány­tulajdonra. Miközben sokan ellenzői a földtulajdonváltás­nak, féltik a tulajdonostól a földet, keresettek lettek a mezőgazdasági termelés tá­mogatási formái és a hitelle­hetőségek. Mikor tulajdonos a földtu­lajdonos? — kérdezik azok, akik még nem látták a földtu­lajdoni lap másolatukat. Nos, a részaránytulajdonnál a tulaj­donjog meg sem szűnt, licitá­láson pedig a kalapácsleütés­sel szerzünk tulajdont. Jogunk védi a telekkönyvön kívüli tu­lajdonost is. Azonban nem minden hi­vatal osztja a véleményem. Tulajdoni lap másolatot kér­Dr. Bartha Sándor Lapunkban már szó volt a végintézkedésen alapuló öröklésről, hogy milyen for­mában készülhetnek a vég­rendeletek. Akkor említést tettünk arról, hogy a végin­tézkedés lehet közvégren­delet, írásbeli magánvégren­delet és a szóbeli végrende­let. Ezeket a végrendelet-faj­tákat az elkövetkezendő he­tekben külön-külön ismertet­jük a lapban. Most a közvégrendeletről adunk tájékozatót. Mindenekelőtt arra kívá­nunk rámutatni, hogy köz­végrendelet-készítésre a köz­jegyző, vagy a bíróság jogo­sult, ami azt jelenti, hogy ilyen végrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet ten­ni. A közvégrendeletek fel­vételére csak a helyi bíró­ságok vannak kijelölve, tehát a városi, illetőleg Budapes­ten a fővárosi kerületi bírósá­gok. Ebből következik, hogy nem lehet közvégrendeletet tenni pl. munkaügyi bírósá­gon, megyei bíróságokon il­letőleg ugyancsak nem lehet közvégrendeletet tenni az önkormányzati szerveknél továbbá pl. a földhivatalok­nál. A közjegyzői okiratok ké­szítésére, vagyis a közvég­rendeletek felvételére nin­csenek külön illetékességet meghatározó, vagy illetékes­séget kizáró szabályok. Erre tekintettel — függetlenül a végrendelkező lakóhelyétől, vagy munkahelyétől — bár­x nek építkezéshez, pályázathoz és az nincs a tulajdonosnak. A földhivatalok soron.kívül be­jegyzik tulajdonjogukat a gyü­mölcsfa- és szőlőtelepítőknek, az évelőtakarmány-vetőknek, a hitelt felvenni akaróknak. Ezeket a kérelmeket a Földhi­vatalhoz való benyújtás előtt záradékoltatni kell a földkiadó bizottsággal és a falugaz­dásszal. Dr. Budai Gábor Kisvárda Fülsiketítőén 1994. április 22-én írom e so­rokat a Föld napja alkalmából. A rendezőség ünnepel a nyír­egyházi Bethlen Gábor utcá­ban zenével, egyesek örömére felhangosítva, a dolgozó em­berek bánatára. Kérdésem len­ne, hogyan lehet egy ilyen ren­dezvényt engedélyezni mun­kanapon a belvárosban, ahol mely közjegyző és helyi bí­róság hivatalos helyiségében közvégrendeletet lehet tenni. Indokolt esetben, pl. moz­gásképtelen vagy fekvő be­teg esetén kérelemre hivatali helyiségen kívül, a helyszí­nen is elkészíthető a közvég­rendelet. A törvény kizárja, hogy olyan közjegyző vagy bíró előtt lehessen közvég­rendeletet tenni, aki a vég­rendelkezőnek, vagy a vég- rendelkező házastársának a hozzátartozója, gyámja, vagy gondnoka. A végrendeleteknél az esetleges hibák gyakran jó­vátehetetlenek és csak a jogutódok érzik a hibák sú­lyát. Éppen ezért a kifogásta­lan alaki kellékekkel és megtámadhatatlan anyagi tartalommal bíró közvégren­delet pert megelőző jelentő­sége igen nagy, mivel meg­óvja az érdekelteket a költsé­ges perektől. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet érvényes­ségéhez a közjegyzői okirat­ra nézve meghatározó álta­lános kellékeken felül szük­séges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki a végakaratát, és ez magából az okiratból tűnjék ki. Tehát nem közvégrendelet az, ame­lyen a végrendelkező aláírá­sát a közjegyző hitelesítette, és nem közvégrendelet az sem, amelyet a közjegyzőnél letétbe helyeznek. Tanúkat kell alkalmazni a közokirat, a közvégrendelet esetében is, ha a végrendelkező testi fo­gyatékossága miatt írni vagy olvasni nem tud, ha írástu­irodák, munkahelyek és laká­sok vannak. Hogyan lehet a fülsiketítő zajban dolgozni, pi­henni? Amikor megkértem a ren­dezőt, hogy a zenét halkítsák le, csak nevettek és még han­gosabbra vették. Mindazok datlan, ha süket, néma, sü­ketnéma, vagy vak. Ha a végrendelkező ezen testi fo­gyatkozások miatt nem tud írni, ezt az okiratban fel kell tüntetni. A végintézkedés a legsze­mélyesebb jogügylet, ame­lyet sem törvényes, sem ügyleti képviselő az örök­hagyó helyett nem tehet. Ezért a közjegyzőnek, illető­leg a bírónak fokozott gond­dal kell vizsgálnia a végren­delkező személyi azonos­ságát. Ennek körében két eset fordulhat elő: a közjegyző il­letőleg a bíró személyesen ismeri, vagy nem ismeri a végrendelkezőt. Ha a közoki­ratot készítők személyesen ismerik a végrendelkezőt, ezt kell feltüntetni a közvégren­delet bevezető részében. Ha azonban nem ismeri a köz­jegyző vagy a bíró a végren­delkezőt, akkor a személya­zonosságot ez esetben a sze­mélyi igazolvány alapján kell megállapítani. Ha személyi azonossági igazolvánnyal nem rendel­kezik a végrendelkező, akkor egyéb érdemi módon köteles a közokiratot készítő meg­győződni a végrendelkező személyazonosságáról. Pél­dául: gyakori igazolványo­kat, útleveleket, stb. kell fel­mutatni. Arra is lehetőség van azonban, hogy a közoki­ratot készítő személy két azonossági tanú bevonásával állapítsa meg a végrendel­kező személyazonosságát. Csak közvégrendeletet al­kothatnak a korlátozottan nevében, akik nem bírják el­viselni az ilyen idegőrlő ze­nebonát (ami nem is illik a Föld napjához), kérem az en­gedélyt kiadókat, máskor job­ban gondolják meg, milyen rendezvényt engedélyeznek a belváros kellős közepén. Sze­rintem az ilyenek az ifjúsági parkba valók és nem munka­napon a városközpontba. Lehet, van akik bírják és szeretik a dobhártyát szakító zajt, mivel a mások egészségét és idegrendszerét rongálják, ehhez nincs joguk. A fiatalok menjenek az ifjúsági parkba, ahol kedvükre, bármilyen hangosan zenélhetnek, mert nem zavarják a pihenő és dolgozó embereket. Minden részvétem a postai dolgozóké, akik ebben a zajban nyolc órán keresztül pénzt vettek fel. Aki fejfájósan ünnepelt Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca cselekvőképes személyek, a végrendeletük érvényességé­hez azonban sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyá­sára nincs szükség. A vakok, az írástudatlanok továbbá azok a személyek, akik az ol­vasásra, vagy nevük aláírá­sára képtelen állapotban van­nak, az írásbeli magánvég­rendelet alkotásából ki van­nak zárva, tehát csak közoki­ratba lehet foglalni a vég­akaratukat. Nálunk az hono­sodott meg, hogy azok a személyek, akik csak közoki­ratban tehetnek végrendele­tet, illetve közokiratba kíván­ják foglalni végintézkedé­süket, általában a közjegyzőt keresik fel, az okirat elké­szítésével. Érdekesnek tartom: a bí­róságok semmilyen tevé­kenységet nem fejtenek ki, hogy a végrendeletet bíró, vagy bírósági titkár készítse, pedig ez jelentős bevételt eredményezne. Ugyanis lé­nyeges és igen fontos, hogy azok az állami szervek, ame­lyek a költségvetésből fede­zik a kiadásukat, bevételre is tegyenek szert, éppen a ki­adások ellensúlyozására. Mindenképpen lényegesnek tartom, hogy a bíróságok ne csak az ítélkezési feladato­kat, hanem a törvényben biz­tosított közvégrendelet-alko­tási jogukat is messzemenő­en gyakorolnák, és erre is felhívnák a jogkereső lakos­ság figyelmét. (Következik: Az írásbeli végrendelet) Bírósághoz... ...fordulhat, ha nem tudnak közös megegyezésre jutni az ügyben — üzenjük Tóth Géza vásárosnaményi olva­sónknak. Törzsszáma... ...feltüntetésével írásban ke­resse meg a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóságot. Címe: 1820 Budapest, Váci u 73. — tanácsoljuk Cs. Sándor- né záhonyi levélírónknak. Betegség..., ...szociális indokok figye­lembe vételével soron kívül annak a nyugellátása emel­hető fel, akinek az ellátása nem haladja meg a min­Nagy Mihály Az eredményes gazdálko­dás érdekében a törvény biztosítja a munkáltatónak azt a jogát, hogy a munka- vállalót átmenetileg más munkakörben, más munka­helyen vagy más munkál­tatónál foglalkoztassa. Ezt a jogát azonban feltételek­hez köti. A munkaerő átcsoporto­sításának nélkülözhetetlen­nek és feltétlenül indokolt­nak kell lenni. Külön meg­állapodás hiányában az át­helyezés évente két hónap­nál hosszabb nem lehet. Ezeket a körülményeket minden esetben a munkál­tatónak kell bizonyítani. Az áthelyezés nem je­lenthet a munkavállalóra aránytalan sérelmet, meg kell téríteni a munkaválla­ló többletkiadásait, például utazási költség, étkezési többletkiadás, szállásdíj. Egyedülálló, kétgyermekes családanyát, terhes nőt, ter­hességének negyedik hó­napjától a gyermek három éves koráig csak beleegye­zésével lehet más munka­helyre áthelyezni. Más munkakörben, más munkahelyen való foglal­koztatás időtartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. Más mun­káltatónál végzendő kiren­delésnél meg kell állapodni a munkáltatói jogkör gya­korlásában. Ezeket a jogkö­röket a két munkáltató kö­zött előre kell rendezni. A rendezésnek mindenre ki kell terjedni. A részletes megállapodás hiánya gyakran vezet mun­kaügyi jogvitához. A jog­kör hiányában hozott mun­káltatói intézkedés hatály­talan. Indokolt a jogkörök gyakorlásáról a munkavál­lalót előre tájékoztatni. Ez­zel elkerülhető az esetleges munkaügyi jogvita. Tör­denkori öregségi nyug­díjminimum kétszeres ösz- szegét, ami most 14 960 forint — üzenjük Kovács Gáspárnénak Nyíregyhá­zára. A felszámolás... ...végén megmaradt, már tehermentes vagyonból a kiadott vagyonjegyek ará­nyában részesednek a téesz tagjai — üzenjük levél­írónknak Napkorra. A szerződés... ...ismerete nélkül tanácsot adni nem tudunk, kérjük, küldje el — üzenjük a P. M. monogrammá levél írójá­nak. vény biztosítja a munka- vállaló részére a munkál­tatói utasítás végrehajtásá­nak megtagadását. Erre ak­kor van lehetőség, ha az utasítás végrehajtása mun­kaviszonyra vonatkozó sza­bályba ütközne, vagy má­sok egészségét, testi ép­ségét közvetlenül és súlyo­san veszélyeztetné, illetve ha az utasítás nem a mun­kaviszonyba tartozó, vagy az utasítást adó személyi szükségletének kielégíté­sére irányul. Az utasítás végrehajtását, vagy annak megtagadását a munkavállaló dönti el. A végrehajtás miatt azonban hátrány nem érheti, később a munkáltató sem hivatkoz­hat arra, hogy az utasítást nem lett volna köteles vég­rehajtani. Például az egyik rendkívüli felmondást azért kellett hatálytalanítani, mert a munkavállaló egy­mást követő öt munkana­pon át nem volt hajlandó napi három óra túlmunkát teljesíteni. Ha a munkavállaló az utasítás végrehajtásával kárt okozna, erre köteles az utasítást adó figyelmét fel­hívni. Ettől függetlenül a megismételt utasítást köte­les végrehajtani. Ebben az esetben a felmerült kárért nem felelős. Ha azonban a figyelemfelhívást elmu­lasztja, a bekövetkezett ká­rért anyagilag is felelős. A korábbitól eltérően a törvény mellőzi az olyan utasítások végrehajtásá­nak kötelező megtagadását, amikor a végrehajtással bűncselekményt valósít meg a munkavállaló. Ezt a szabályt a törvény azért mellőzi, mert a munkavál­laló nincs mindig olyan helyzetben, hogy a bűncse­lekményt felismerje. A jogszerű munkavégzés megtagadása miatt kiesett időre a munkavállalót át­lagkereset illeti meg. Nem dicsekedhetünk vele...! Ha a nyíregyházi KGST* piac környékén összeszedik a szemetet, egy nap múl­va már megint így néz ki Harasztosi Pál felvételei ígéretből vetni nem lehet Végső elkeseredésemben fordulok Önökhöz, mert még mindig nem kaptuk meg a tavaly október 25-én leadott léalmánk árát. Az előre megállapodott időpontban a soproni Kenfert Kft. nagy- kállói léalma-sűrítő telepére szállítottunk 138,50 kg lé­almát, ennek értéke 110 800 forint. Leadáskor az átvevő azt mondta, hogy 8 napon belül kifizetik nekünk. Sajnos, ez nem lett igaz. Azóta millió időpontot mondtak, hogy ekkor, meg akkor fizetik, de ez a mai na­pig nem történt meg. Telefo­non elértem a kft. vezetőjét, aki nem tagadja, hogy tar­tozik. Ám semmilyen ígéretet nem tud tenni arra, hogy mi­kor fizet, mert amíg a magyar állam nem fizet neki, addig ő sem tud. Ez a termelőknek nem sok vigaszt jelent. Már az idei évben metsze­ni, permetezni kellene, csak sajnos, nincs miből. Mi a a termelőszövetkezettől kapott gyümölcsösön OTP-köl- csönből termeltük az almát és nem gondoltuk, hogy az árát nem fogjuk megkapni. A családfő sokáig munka nél­küli volt, keservesen kellett beosztani a pénzt. Nyaranta már évek óta mindig termelünk valamit, de még mindig kifizették az árát. Kérem, segítsenek hogy a termelők megkaphassák a pénzüket, mert ez az ügy nemcsak minket érint. Egy kistermelő Nyírcsászári, (Pontos adatok) Végintézkedés, mint közvégrendelet Közvégrendelet készítésére csak a közjegyző vagy a bíróság jogosult A jogszerű munka X

Next

/
Thumbnails
Contents