Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-14 / 113. szám

AKTUAUS INTERJÚNK Korunk céhe a kamara Beszélgetés az orvosok és betegek érdekeit egyaránt szolgáló új törvényről Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Orvosi kamara igen, törvény azonban nem. Pedig az átmeneti időkben, a rendszerváltást követő években, az egészségügy reformjának idején igencsak nagy szükség lett volna rá. 1994 tavaszán, a törvényhozás utolsó napjaiban aztán vég­re megszületett az orvosi kamaráról szóló törvény. Milyen haszna lehet, miért volt rá szükség? Erről, s még szá­mos, sokakat érintő kérdés­ről kérdeztük dr. Hartos Já­nost, a Magyar Orvosi Ka­mara megyei szervezetének elnökét. — Nagy szükség volt az orvosi kamaráról szóló tör­vényre, s nemcsak az or­vosok, hanem a betegek érdeke, védelme miatt is. Öt esztendeje küzdenek az egészségügy dolgozói az or­vosi kamara létrejöttéért és elismertetéséért. Közel fél évtizedes harcba került tehát, míg idáig eljutottunk. Mindeközben vigasztaltak bennünket azzal, hogy a legutolsó, 1936-ban elfo­gadott törvény is ötvenéves várakozás után született meg. Csakhogy ez nem vi­gasz. Az egészségügy re­formjának mostani, for­rongó állapotában orvosnak és betegenek jót tett volna ha a reformok kidolgozásá­ban egy törvényesen műkö­dő kamara is segíthetett volna. A vállalko­zói orvostársadalom ma már létezik, s ezzel együtt egészen új etikai normák kialakítása is szükséges. □ A pénz a vállalkozások, a teljesít­mény finanszírozás bevezetésével az egész­ségügyben is mindinkább előtérbe kerül. Mindezek figyelembevételével mire lehet képes az új jogosítványokkal rendelkező orvosi kamara? — A kamara valójában nem más, mint amit a népjóléti miniszter mondott, és vál­lalkozni akartak, miközben az önkormány­zatok legyintettek a törvényre, s olykor va­lóságos féltékenységi rohamot produkál­tak. Úgy tettek, mintha nemcsak a rende­lésnek otthont adó épület, hanem az orvos is tulajdonuk lett volna. Érdekek feszültek egymásnak, és hosszú időbe tellett, míg a huzavona után a reform elindult, az ügy végére pont került. — Sajnos ebből a huzavonából Szabolcs­99 Felügyel arra, hogy tagjai ne csak megtartsák, hanem folyamatosan gyara­pítsák is tudásukat jy a régi, jól bevált céhek modern változata, amely egyaránt szolgálja a lakosság magas színvonalú, jó orvosi ellátását, miközben tagjai számára megköveteli és garantálja az őket megillető erkölcsi, anyagi megbe­csülést, valamint a munkájukhoz szükséges biztonságot is. Mint szakmai szervezet felü­gyel arra, hogy tagjai ne csak megtartsák, hanem folyamatosan gyarapítsák is tudá­sukat. Véleményezési jogot gyakorol a szakképzés, továbbképzés területén is, or­vosetikai szabályokat alkot, szükség esetén az orvosokkal szemben etikai eljárást foly­tat le. Az orvosi kamarának az egészség- politika alakításában is jelentős szerepe van. Egyetértési jogot gyakorol az orvosi hivatást végző állampolgár és az egészség- biztosítás szervezetei között, a megfelelő szerződések kialakításában nyújt segítséget, s ajánlásokat ad az egyes szolgáltatások minimális díjainak megállapításához is. □ A reform azzal kezdődött, hogy az or­szág egyes településein egymásnak ugrot­tak a vállalkozni szándékozó orvosok és az őket korábban alkalmazó önkormány­zatok. A probléma országszerte szinte | ugyanaz volt: az orvosok komolyan vették Dr. Hartos János: A pénz nemcsak az orvoslásban, az élet egyetlen területén sem kerülhető ki Szekeres Tibor felvétele Szatmár-Bereg sem maradt ki. Az orvosok kitartásának és összefogásának köszön­hető, hogy a törvény szava ha nehezen is, de érvényesült. A vállalkozó orvos szabad­sága alapvető emberi jog, amely a reform útnak indításakor sok esetben ütközött az önkormányzat azon véleményével, hogy törvényileg ők felelősek a terület egészség- ügyi ellátásáért. A vitát legtöbbször az vál­totta ki, hogy az önkormányzatok képte­lenek voltak felfogni: a megfelelő szintű or­vosi ellátás nemcsak a betegnek, hanem az orvosnak is alapvető érdeke. Ezt a kon­fliktust levezetni a kamara feladata, és e feladatunkat a jövőben akár az önkor­mányzati törvény megváltoztatásának ki­erőszakolásával is el akarjuk látni. □ Az orvostársadalmat gyakran éri vád a sokat emlegetett hálapénz miatt. Nem lesz visszatetsző, hogy a most elfogadott törvényben külön figyelmet kap a pénz? — Nem szabadna, hogy az legyen. Már csak azért sem, mert a pénz nem csak az orvoslásban, az élet egyetlen területén sem kerülhető ki, okosabb tehát vele szabályo­zottan foglalkozni. Egyébként pedig nem új a dolog, az 1936-ban dátumozott régi hoz szerintem ma is elengedhetetlen egy ilyen cikkely a törvényben. □ A kamara feladata egyfajta érdek- védelem is. Hogyan lesz képes ezt az érdeket érvényesíteni? — Csakis együttes munkával, közös fel­lépéssel. A kamarai törvény kötelező tagsá­got ír elő valamennyi orvos számára. A ka­mara jogásza különféle testületek, bíróság, önkormányzat előtt védi a kamara tag­jait, jogi tanácsokat ad, és szükség esetén ellátja bírósági képviseletü­ket is. Ez a segítség minden orvost megillet majd, hi­szen a tagság is minden orvos számára kötelező, enélkül a jövőben senki nem dolgozhat, praktizál­hat. □ Megyénkben jelenleg egyezeregyszázötven orvos dolgozik. Hogyan lehet őket mozgósítani, nyilván­tartani? — Igyekszünk felkeresni minden megyénkbeli or­vost, ez a szándékunk azonban kivihetetlennek látszik. Ezúton is kérjük tehát, hogy valamennyien jelentkezzenek személye­sen, levélben vagy telefo­non a régi megyei kama­rai irodában, a megyei kórház új sebészeti tömb­jének földszintjén, vagy postán a Nyíregyháza 3., postafiók 5., irányítószám 4403 címen. Elérhetőek vagyunk a 42/343-146-os telefonszámon. Hamarosan megalakítjuk területi kamarai szervezeteinket is. Vásárosnaményban május 25-én, Mátészal­kán május 26-án, június 1-jén Kisvárdán, 2-án Fehérgyarmaton, 11-én pedig Nyír­egyházán lesz a helyi szervezetek alaku­ló ülése. Fontos szempont, hogy helyi szervezet csakis azokon a településeken alakulhat, ahol legalább ötven helyben dol­gozó orvos él. Kamarai tagdíj jelenleg nincs, a belépés ingyenes. — A törvény szerint csak kamarai tag­ságra jelentkezett orvos folytathat orvosi Egy orvos vagy ingyen, vagy minimálisan öt pengőért vizsgálhat meg egy beteget ^ kamarai alapszabályban is benne van ez a pont. A törvénynek ez a része régen is, most is azért született, hogy a kollegák a kialakuló piaci versenyben ne tudjanak egymás alá licitálni. A 1936-os törvényben például megírják, hogy egy orvos vagy ingyen, vagy minimálisan öt pengőért vizs­gálhat meg egy beteget. Ingyen megvizs­gálhatta tehát, ha viszont pénzért tette, öt pengőnél nem kérhetett kevesebbet. A tisz­tességtelen piaci magatartás visszaszorításá­^ Az egészségbiztosítás felbontja a korábban megkötött szerződést, illetve újat nem köt velük yy tevékenységet. Fontos azonban tudni, hogy a tagság ténylegessé, élővé csakis akkor vál­hat, ha a helyi kamarai szervezetek is megalakulnak. Ha esetleg érdektelenség mi­att ez nem történik meg, bizonytalan ál­lapot alakulhat ki, ami sem az orvosok­nak, sem pedig a betegeknek nem tenne jót. □ Az ellenőrzés, a nyilvántartás nem lesz könnyű feladat. Mi történik azokkal, akik nem akarnak, nem tudnak, vagy éppen­séggel elfelejtenek a kamarába belép­ni? — Az orvosi kamara a tagokról nyil­vántartást vezet, amelyet megküld az Álla­mi Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálatnak, valamint az Egészségbiztosítási Pénztárnak is. Akikről kiderül, hogy nem tagok, s mégis orvosi tevékenységet foly­tatnak, azokkal az egészségbiztosítás fel­bontja a korábban megkötött szerződést, illetve újat nem köt velük, így tehát or­vosi munkára őket az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat sem alka­lmazhatja. MAGÁNVÉLEMÉNY Két ország Mindenki érezhetett már olyat ebben az országban: mint­ha nem is ebben az országban len­ne. Ezek szerint ebben az ország­ban nem egy or­szág van, hanem legalább kettő. Mobil rendszerű távközlés új rész­vénytársaságának fogadásos, gálamű­soros területi bemutatkozása. A tu­lajdonosok vázolják a társaság tulaj­donviszonyait. Ezek szerint az egyik rész tulajdonosai egymásban is rész- tulajdonosok és ennek arányában is részesednek a másik által alkotott közös rész hányadából, amin együtte­sen osztoznak a másik rész tulaj­donosaival, akik ugyancsak résztulaj­donosok őbennük vegyesvállalatilag. Mi pedig le vagyunk, le leszünk fed­ve rádióhullámokkal. Perceken belül, készülékkel, egyszersmind vonallal rendelkezhetünk, ha van pénzünk hozzá. Az Egyik Országban. Ezalatt a Másik Országban csőd- és adóslistákat hoznak nyilvánosság­ra fizetésképtelen vállalatokról, vállal­kozásokról. A lakáshoz jutás esélye nulla, akinek viszont van, jobban teszi, ha először a villanyszámlát fizeti be, mert különben kikapcsolják az áramot. Sötétben mégsem élhet az ember. Még akkor sem, ha le van fed­ve rádióhullámok által. Az Egyikben márkás piperét kínál­nak pazar hirdetések, miközben a Másikban gyakran nehéz szagú férfi­ak közlekednek, ápolatlan asszonyok nyomakodnak, mit sem törődve kör­nyezeti hatásukkal. Balázs Attila illusztrációja Az Egyik Országban már gyermek­korban idegen nyelveket meg számí­tógépkezelést tanulnak a jövő re­ménységei, a Másik Országban nem kevés tinédzser alig érthető höbögést, trágársággal vegyített hadovát használ emberi beszéd helyett, olykor artiku- látlan ordítással kísérten szándékos megbotránkoztatás céljából. Az Egyikben nagystílű rendezvé­nyek, fényes bálok bevételét utalják jótékonysági számlákra, a Másikban bizony, nem egy és nem két segélyre- szoruló bevásárló kosarában lapul csak cigaretta és italos üveg. Az Egyik állandóan Európába ké- rezkedik, a Másik talán azt se tudja, merre kellene keresni... Iskolai kirándulásokon azt mond­ták hajdan tanáraink, hogy ne sza­kadjunk el egymástól és akkor nem lehet baj a legsűrűbb erdőben sem. Most a történelem keserves, nehezen áthatolható rengetegében haladunk. Ne tévesszük egymást szem elől! Az Egyik Ország, a Másikat. Réti János

Next

/
Thumbnails
Contents