Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-14 / 113. szám
AKTUAUS INTERJÚNK Korunk céhe a kamara Beszélgetés az orvosok és betegek érdekeit egyaránt szolgáló új törvényről Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Orvosi kamara igen, törvény azonban nem. Pedig az átmeneti időkben, a rendszerváltást követő években, az egészségügy reformjának idején igencsak nagy szükség lett volna rá. 1994 tavaszán, a törvényhozás utolsó napjaiban aztán végre megszületett az orvosi kamaráról szóló törvény. Milyen haszna lehet, miért volt rá szükség? Erről, s még számos, sokakat érintő kérdésről kérdeztük dr. Hartos Jánost, a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezetének elnökét. — Nagy szükség volt az orvosi kamaráról szóló törvényre, s nemcsak az orvosok, hanem a betegek érdeke, védelme miatt is. Öt esztendeje küzdenek az egészségügy dolgozói az orvosi kamara létrejöttéért és elismertetéséért. Közel fél évtizedes harcba került tehát, míg idáig eljutottunk. Mindeközben vigasztaltak bennünket azzal, hogy a legutolsó, 1936-ban elfogadott törvény is ötvenéves várakozás után született meg. Csakhogy ez nem vigasz. Az egészségügy reformjának mostani, forrongó állapotában orvosnak és betegenek jót tett volna ha a reformok kidolgozásában egy törvényesen működő kamara is segíthetett volna. A vállalkozói orvostársadalom ma már létezik, s ezzel együtt egészen új etikai normák kialakítása is szükséges. □ A pénz a vállalkozások, a teljesítmény finanszírozás bevezetésével az egészségügyben is mindinkább előtérbe kerül. Mindezek figyelembevételével mire lehet képes az új jogosítványokkal rendelkező orvosi kamara? — A kamara valójában nem más, mint amit a népjóléti miniszter mondott, és vállalkozni akartak, miközben az önkormányzatok legyintettek a törvényre, s olykor valóságos féltékenységi rohamot produkáltak. Úgy tettek, mintha nemcsak a rendelésnek otthont adó épület, hanem az orvos is tulajdonuk lett volna. Érdekek feszültek egymásnak, és hosszú időbe tellett, míg a huzavona után a reform elindult, az ügy végére pont került. — Sajnos ebből a huzavonából Szabolcs99 Felügyel arra, hogy tagjai ne csak megtartsák, hanem folyamatosan gyarapítsák is tudásukat jy a régi, jól bevált céhek modern változata, amely egyaránt szolgálja a lakosság magas színvonalú, jó orvosi ellátását, miközben tagjai számára megköveteli és garantálja az őket megillető erkölcsi, anyagi megbecsülést, valamint a munkájukhoz szükséges biztonságot is. Mint szakmai szervezet felügyel arra, hogy tagjai ne csak megtartsák, hanem folyamatosan gyarapítsák is tudásukat. Véleményezési jogot gyakorol a szakképzés, továbbképzés területén is, orvosetikai szabályokat alkot, szükség esetén az orvosokkal szemben etikai eljárást folytat le. Az orvosi kamarának az egészség- politika alakításában is jelentős szerepe van. Egyetértési jogot gyakorol az orvosi hivatást végző állampolgár és az egészség- biztosítás szervezetei között, a megfelelő szerződések kialakításában nyújt segítséget, s ajánlásokat ad az egyes szolgáltatások minimális díjainak megállapításához is. □ A reform azzal kezdődött, hogy az ország egyes településein egymásnak ugrottak a vállalkozni szándékozó orvosok és az őket korábban alkalmazó önkormányzatok. A probléma országszerte szinte | ugyanaz volt: az orvosok komolyan vették Dr. Hartos János: A pénz nemcsak az orvoslásban, az élet egyetlen területén sem kerülhető ki Szekeres Tibor felvétele Szatmár-Bereg sem maradt ki. Az orvosok kitartásának és összefogásának köszönhető, hogy a törvény szava ha nehezen is, de érvényesült. A vállalkozó orvos szabadsága alapvető emberi jog, amely a reform útnak indításakor sok esetben ütközött az önkormányzat azon véleményével, hogy törvényileg ők felelősek a terület egészség- ügyi ellátásáért. A vitát legtöbbször az váltotta ki, hogy az önkormányzatok képtelenek voltak felfogni: a megfelelő szintű orvosi ellátás nemcsak a betegnek, hanem az orvosnak is alapvető érdeke. Ezt a konfliktust levezetni a kamara feladata, és e feladatunkat a jövőben akár az önkormányzati törvény megváltoztatásának kierőszakolásával is el akarjuk látni. □ Az orvostársadalmat gyakran éri vád a sokat emlegetett hálapénz miatt. Nem lesz visszatetsző, hogy a most elfogadott törvényben külön figyelmet kap a pénz? — Nem szabadna, hogy az legyen. Már csak azért sem, mert a pénz nem csak az orvoslásban, az élet egyetlen területén sem kerülhető ki, okosabb tehát vele szabályozottan foglalkozni. Egyébként pedig nem új a dolog, az 1936-ban dátumozott régi hoz szerintem ma is elengedhetetlen egy ilyen cikkely a törvényben. □ A kamara feladata egyfajta érdek- védelem is. Hogyan lesz képes ezt az érdeket érvényesíteni? — Csakis együttes munkával, közös fellépéssel. A kamarai törvény kötelező tagságot ír elő valamennyi orvos számára. A kamara jogásza különféle testületek, bíróság, önkormányzat előtt védi a kamara tagjait, jogi tanácsokat ad, és szükség esetén ellátja bírósági képviseletüket is. Ez a segítség minden orvost megillet majd, hiszen a tagság is minden orvos számára kötelező, enélkül a jövőben senki nem dolgozhat, praktizálhat. □ Megyénkben jelenleg egyezeregyszázötven orvos dolgozik. Hogyan lehet őket mozgósítani, nyilvántartani? — Igyekszünk felkeresni minden megyénkbeli orvost, ez a szándékunk azonban kivihetetlennek látszik. Ezúton is kérjük tehát, hogy valamennyien jelentkezzenek személyesen, levélben vagy telefonon a régi megyei kamarai irodában, a megyei kórház új sebészeti tömbjének földszintjén, vagy postán a Nyíregyháza 3., postafiók 5., irányítószám 4403 címen. Elérhetőek vagyunk a 42/343-146-os telefonszámon. Hamarosan megalakítjuk területi kamarai szervezeteinket is. Vásárosnaményban május 25-én, Mátészalkán május 26-án, június 1-jén Kisvárdán, 2-án Fehérgyarmaton, 11-én pedig Nyíregyházán lesz a helyi szervezetek alakuló ülése. Fontos szempont, hogy helyi szervezet csakis azokon a településeken alakulhat, ahol legalább ötven helyben dolgozó orvos él. Kamarai tagdíj jelenleg nincs, a belépés ingyenes. — A törvény szerint csak kamarai tagságra jelentkezett orvos folytathat orvosi Egy orvos vagy ingyen, vagy minimálisan öt pengőért vizsgálhat meg egy beteget ^ kamarai alapszabályban is benne van ez a pont. A törvénynek ez a része régen is, most is azért született, hogy a kollegák a kialakuló piaci versenyben ne tudjanak egymás alá licitálni. A 1936-os törvényben például megírják, hogy egy orvos vagy ingyen, vagy minimálisan öt pengőért vizsgálhat meg egy beteget. Ingyen megvizsgálhatta tehát, ha viszont pénzért tette, öt pengőnél nem kérhetett kevesebbet. A tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításá^ Az egészségbiztosítás felbontja a korábban megkötött szerződést, illetve újat nem köt velük yy tevékenységet. Fontos azonban tudni, hogy a tagság ténylegessé, élővé csakis akkor válhat, ha a helyi kamarai szervezetek is megalakulnak. Ha esetleg érdektelenség miatt ez nem történik meg, bizonytalan állapot alakulhat ki, ami sem az orvosoknak, sem pedig a betegeknek nem tenne jót. □ Az ellenőrzés, a nyilvántartás nem lesz könnyű feladat. Mi történik azokkal, akik nem akarnak, nem tudnak, vagy éppenséggel elfelejtenek a kamarába belépni? — Az orvosi kamara a tagokról nyilvántartást vezet, amelyet megküld az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, valamint az Egészségbiztosítási Pénztárnak is. Akikről kiderül, hogy nem tagok, s mégis orvosi tevékenységet folytatnak, azokkal az egészségbiztosítás felbontja a korábban megkötött szerződést, illetve újat nem köt velük, így tehát orvosi munkára őket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat sem alkalmazhatja. MAGÁNVÉLEMÉNY Két ország Mindenki érezhetett már olyat ebben az országban: mintha nem is ebben az országban lenne. Ezek szerint ebben az országban nem egy ország van, hanem legalább kettő. Mobil rendszerű távközlés új részvénytársaságának fogadásos, gálaműsoros területi bemutatkozása. A tulajdonosok vázolják a társaság tulajdonviszonyait. Ezek szerint az egyik rész tulajdonosai egymásban is rész- tulajdonosok és ennek arányában is részesednek a másik által alkotott közös rész hányadából, amin együttesen osztoznak a másik rész tulajdonosaival, akik ugyancsak résztulajdonosok őbennük vegyesvállalatilag. Mi pedig le vagyunk, le leszünk fedve rádióhullámokkal. Perceken belül, készülékkel, egyszersmind vonallal rendelkezhetünk, ha van pénzünk hozzá. Az Egyik Országban. Ezalatt a Másik Országban csőd- és adóslistákat hoznak nyilvánosságra fizetésképtelen vállalatokról, vállalkozásokról. A lakáshoz jutás esélye nulla, akinek viszont van, jobban teszi, ha először a villanyszámlát fizeti be, mert különben kikapcsolják az áramot. Sötétben mégsem élhet az ember. Még akkor sem, ha le van fedve rádióhullámok által. Az Egyikben márkás piperét kínálnak pazar hirdetések, miközben a Másikban gyakran nehéz szagú férfiak közlekednek, ápolatlan asszonyok nyomakodnak, mit sem törődve környezeti hatásukkal. Balázs Attila illusztrációja Az Egyik Országban már gyermekkorban idegen nyelveket meg számítógépkezelést tanulnak a jövő reménységei, a Másik Országban nem kevés tinédzser alig érthető höbögést, trágársággal vegyített hadovát használ emberi beszéd helyett, olykor artiku- látlan ordítással kísérten szándékos megbotránkoztatás céljából. Az Egyikben nagystílű rendezvények, fényes bálok bevételét utalják jótékonysági számlákra, a Másikban bizony, nem egy és nem két segélyre- szoruló bevásárló kosarában lapul csak cigaretta és italos üveg. Az Egyik állandóan Európába ké- rezkedik, a Másik talán azt se tudja, merre kellene keresni... Iskolai kirándulásokon azt mondták hajdan tanáraink, hogy ne szakadjunk el egymástól és akkor nem lehet baj a legsűrűbb erdőben sem. Most a történelem keserves, nehezen áthatolható rengetegében haladunk. Ne tévesszük egymást szem elől! Az Egyik Ország, a Másikat. Réti János
