Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-09 / 83. szám
\A X K M ' h é t v é cj i mellé k 1 ete Aktuális kérdések ___________________________________________ Fantomcégek, fiktív számlák A bírságokról és az adómorálról nyilatkozik Mandzák László APEH-igazgató Máthé Csaba Nyíregyháza (KM) — Idén egy cégnél a vizsgálataink alapján százmillió forintos adóhiányt állapítottunk meg, nyilatkozta Mandzák László, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának igazgatója, akit a bírságokról és az adómorálról kérdeztünk. □ Bezzeg most először mulasztottam, és máris megbírságolnak. Azokat akik milliós, illetve százmilliós adócsalásokat követnek el, azokat pedig futni hagyják — halljuk nap mint nap a megbírságolt vállalkozók morgolódását. Valóban csak a kicsik futnak be az APEH hálójába? Kis és nagy „halak” — Ez a leggyakoribb vád ellenünk, hogy csak a kishalakat fogjuk meg, a nagyok pedig szabadon úszkálhatnak. Nem így van. Ha csak az elmúlt évben az olajos ügyet említem, amely főszereplője, egy kft. fél év alatt 220 milliós forgalmat bonyolított le, de az olaj után nem fizették be a fogyasztási adót. A másik nagy fogás volt, hogy lelepleztünk egy olyan budapesti magán- személyt, aki a megyénkben és a környező megyékben több nem létező vállalkozást is bejegyeztetett és fiktív számlák alapján adott be áfa-visszaigényléseket. Idén egy cégnél — az adótitok miatt nem mondhatom a nevét — vizsgálataink során százmillió forintos adóhiányt állapítottunk meg. □ Ha ilyen nagy halra akadnak, akkor mennyire általános az, hogy az APEH budapesti központja átveszi az ügyet? — Egyáltalán nincs ilyen, mi vagyunk az elsőfokú adóhatóság. Ha valaki megfellebbezi az ügyét, akkor természetesen másodfokon már a központban döntenek. □ Bírságol, behajt. A köztudatban gyakorlatilag ez a két funkciója ismert az APEH- nek. Az egyéni és társas vállalkozások képviselői sokszor szó váteszik, hogy minimális a hivatal tanácsadói, felvilágosító munkája. — Az APEH mindegyik induló egyéni és társas vállalkozásnak nem adhat egyenként adótanácsot, de erre alakította ki az ügyfélszolgálati irodáit, ahol személyesen és írásban is lehet felvilágosítást kérni. Az Előkészítő és Adatszerző osztály a kezdő vállalkozók segítésével is foglalkozik, a helyszínen adnak tanácsot. □ Az APEH elől eltitkolt jövedelmekről eltérőek a vélemények. 250 milliárdtól 800 milliárdig terjed az összeg. Ön szerint mennyire pontos ez a becslés? — A Pénzügyminisztérium, a pénzügyi kutató intézetek, magántanácsadók és az APEH is végez különböző méréseket az eltitkolt jövedelmekről, de ezek különböző módszereken alapulnak és mindenki a sajátjára esküszik. Nagyon nehéz megközelítő számadatot monMandzák László: „Érdekeltté akarjuk tenni munkatársainkat az eltitkolt jövedelmek feltárásában” Balázs Attila felvétele dani, és ebből a megyére vonatkozó összeget kialakítani. Jellemző a megyénkre is, hogy számla nélkül történik áruvásárlás és eladás, ilyen tételeket sok helyen találunk szabolcsi üzletekben. Ezen kívül megjelenik a csempészett alkohol, kávé, ruhanemű, műszaki cikk. Nagyon sokan egyszerűen nem jelentkeznek be egyéni vállalkozónak bizonyos tevékenységre, ők az úgynevezett kontárok, például kőművesek, autószerelők, karosszéria javítók. Ok egyszerűen számlaadás nélkül ténykednek, sokan be nem jelentett alkalmazottakat is foglalkoztatnak. □ A számla nélkül dolgozókat főleg a közérdekű bejelentések alapján ellenőrzik. Ennyire sok irigye van az * embereknek, | vagy a lakosság nagy részét Ijf irritálja az a ÍÉ tény, hogy ők az “ APEH elől eltitkolják milliós jövedelmüket? — A közérkat, akik tanácsadást, könyv- vizsgálói munkát, vagy könyvelést vállalnak különböző cégeknél. Ezt a fluktuációt szeretnénk egy plusz jövedelem nyújtásával megállítani. Másrészt pedig érdekeltté akarjuk tenni a munkatársainkat az eltitkolt jövedelmek feltárásában. A teljesítményösztönzés nemcsak a revizorokra vonatkozik, de elsősorban ők ennek az érdekeltségi rendszernek a kedvezményezettjei. □ Mennyire tudnak a munkatársaik felkészülni az újabb kiskapuk felfedezésére, amelyekkel a gazdasági élet főszereplői folyamatosan élnék? Az adozafegyelem tésére, különböző összegek eltüntetésére. Emellett gyakrabban élünk az úgynevezett előzetes biztosítási intézkedésekkel. Ez azt jelenti, hogy már azelőtt, mielőtt jogerős lesz egy határozat, és a körülményekből az feltételezhető, hogy vagyonkimentést terveznek, elvonják előlünk az adóhiány fedezetét, megelőző intézkedéseket teszünk. □ Év végén és ez év elején óriási tumultus volt a magán- személyek áfa-visszaigénylése miatt a hivatalnál. Mennyire sikerült csökkentem a sor- banállást, és időre teljesíteni a visszaigényléseket? — Még mindig lemaradásban vagyunk, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest megháromszorozódott a megyében a közművesítés miatti áfa-visszaigénylés. Ezeknél minimális volt a visszaélés, elsősorban különböző vállalkozók fiktív számláit érte kifogás. □ Ezekben az emdekű bejelentéseket • elsősorban az motiválja, hogy a lakosság jelentős része olyan jövedelemből él, ami papíron követhető, tehát alkalmazottak. Nekik szigorú szabályok alapján levonják az adóelőleget. Persze, hogy zavarja őket — mondjuk — a szomszédjuk, aki úgy jut nagy jövedelemhez, hogy azt nem jelenti be az APEH-nek. Ezekre a névvel, név nélkül érkező bejelentésekre is odafigyelünk. — Ezen kívül vannak olyan kiemelt szakmák, amelyekre tapasztalataink alapján különösen oda kell figyelni. Tavaly például a kőfaragókat, a nemesfém-forgalmazókat, értékesítőket, az olajjal foglalkozó kereskedőket vizsgáltuk kiemelten. Több adóalanyi kört is vizsgálunk napjainkban, de ezt nem szeretném nyilvánosságra hozni. Elszív a magánszféra □ Eddig az APEH munkatársai a bírságokból és a felderített adóhátralékból nem részesültek, viszont január 1-jétől már igen. Milyen mértékben? — Január 1 -jétől vezettek be egy érdekeltségi rendszert. Bevezetésére elsősorban azért került sor, mert az ellenőrzést végzők magasan kvalifikált szakemberek kell legyenek. A magánszféra az utóbbi években jelentősen elszippantotta a hivatalból ezeket a dolgozóként, az adózási morál romlott, és emiatt többször kényszerülünk ellenőrizni az adóalanyokat. Konkrét nyomozásra nincs felhatalmazásunk, de több esetben kell élni azokkal a szabályokkal, amelyek az államigazgatási eljárás keretében nyújtanak lehetőséget. Gondolok itt a tanúk meghallgatására, a kapcsolódó vállalkozások vizsgálatára (az ide-oda számlázgatás miatt). Többször felvetődött már az adórendőrség megalakításának gondolata, de ez csak tervszinten maradt. Szigorodott a mulasztási bírság, de mérlegeljük az adott helyzetet. Nem mindegy, hogy egy falusi sportegyesületet vagy egy több milliárd forintot forgalmazó céget büntetünk ugyanazért a mulasztásért. Emellett olyan jogkört is kaptunk, hogy többszöri mulasztás után az adott üzletet bezárhatjuk három, öt, illetve tíz napra. □ A végrehajtások is az APEH jogkörébe tartoznak. Ismert azonban az úgynevezett vagyonkimentés is, amelynek lényege, hogy mire a hivatal dolgozói kiérnek a helyszínre, már csak értéktelen illetve alig értékesíthető eszközöket, felszereléseket találnak. Ezt hogy tudják megakadályozni? — A korábbi gyakorlat többségében valóban ezt mutatta. Ezért újabban (amikor jogerős lesz a végrehajtási határozat), azonnal beindítjuk a végrehajtást, tehát nem hagyunk időt a vagyon értékesílített esetekben is van késedelmi pótlék, amelyet az APEH fizet? — Igen, amennyiben késedelmesen teljesítjük a visszautalásokat, akkor késedelmi pótlékot fizet az APEH. Ugyanez vonatkozik a személyijövedelemadó bevallásokra is. Utóbbinál eddig 95 ezer szja-bevallás érkezett be, annak egyharmada volt visszaigénylés, és abból közel hatszáz volt a késedelmes kiutalás. Büntető eljárások □ Korábban említette a fantomcégeket. A megyében sokkal inkább a fantombirkákról, jerkékről lehetett hallani, amelyeket éjszaka egyik városból a másik városba hajtottak, az APEH pedig kifizette az állami támogatást az igénylőknek. — Még mindig zajlanak ezekben az ügyekben a büntető eljárások, de már nagyon sok ítélet is megszületett. Természetesen a felvett pénzeket vissza kell fizetni. Nehéz lett volna ezeket kifizetés előtt ellenőrizni, ugyanis igen nagy számban történtek az igénylések, amelyek ellenőrzéséhez nem volt apparátusunk. Másrészt szerencsétlenül fogalmazták meg a jogszabályt, harmadrészt pedig egyes esetekben a nyomozás megállapítása szerint állatorvosok is kiadtak a nem létező állatokra igazolásokat. A tisztító tűz Nagy István Attila önnyen lehet, hogy nosztalgiákból építkezik az ember. Az egyes nemzedékek olyan határozottan elkülönülnek egymástól, hogy ez még a felületes szemlélőnek is feltűnik. S nem is szükséges emögött divatos nemzedéki ellentétet felfedezni, mert ilyenek igazából sohasem voltak, vagy éppen ellenkezőleg: az egyes nemzedékek mindig is markánsan megkülönböztették egymást. Vitákkal, indulatokkal vagy azok nélkül. Egyszerűen másként nevelődnek. Változik a világ, benne az ember. Új értékeket fedez fel, eldobja a régieket, vagy jobb esetben átszínezi azokat a maga képére és hasonlatosságára. Közben persze megéli annak is a tragikumát, hogy már nem tudja a régi értékek mentén elképzelni az életét, de még nem látja teljesen tisztán az újakat sem. Ilyenkor vetődik fel az örök emberi problémája, ilyenkor fordulunk a klasz- szikusokhoz, mint amelyekben a legegyetemesebben megjelennek azok az értékek, amelyekre támaszkodni lehet, ha összezavarodik a világ. Nagy átrendeződéseknek voltunk tanúi ebben a században is a háborúk alatt és után. Európa nyugati felén viszonylag egyszerű volt a képlet, mert a nagy lelki trauma után vissza lehetett találni a több százados polgári eszményekhez. A keleti részeken azonban bonyolultabbá vált a helyzet, mert a Szovjetunió árnyékában új társadalmi formációk jöttek létre. Az új hatalom arra törekedett, hogy kialakítsa a maga filozófiai, világnézeti, erkölcsi arculatát, megfogalmazza a maga értékeit, illetve felépítse amjak hierarchikus rendjét. Évtizedek teltek el ebben a világban. Nagyapák, apák, fiúk, nagymamák, anyák, lányok élnek ebben a hazában, akiket áthatnak azok az élmények és tapasztalatok, amelyeket ebben az új világban szereztek. Őszintén átélték, a magukévá tették őket. Nem azért, mert kényszerítve voltak, hanem, mert őszintén hitték, hogy értük épül az új világ, igazságai az ő igazságaik, eszményei, erkölcse az övék. Az utolsó firauma nagyon friss még. Úgy hívják, hogy rendszerváltás. Dőre dolog lenne azt hinni, hogy ez is pusztán ünnepi felvonulás, ahol éltetni lehet az új világot. A változás most is csak hosszú idő alatt mehet végbe. A gazdaságban, a társadalmi kapcsolatokban, a kultúrában, az erkölcsben, a közgondolkodásban. Vegyük a legkézenfekvőbbet. Százezrek keserű tapasztalata, hogy a kulturális javakhoz jutás bősége után — az árdagály következtében — kiszorultak a fogyasztók közül. Alig kínál a piac igényes szépirodalmat, s ha mégis, olyan áron, hogy kétszer meg kell gondolni a vásárlást. Korábban a társadalom preferálta a kultúrát, hogy minél többen hozzájuthassanak az értékekhez. (Most persze azt mondhatják, hogy természetesen csak azokat, amelyeket a maga érdekeit szolgálták. Ebben van igazság, de azért nem volt olyan merev a rendszer, hogy ne lehetett volna árnyalt a válogatás. Meg aztán a klasszikusok rendszeridegenek, s azokhoz is olcsón juthattak hozzá az emberek.) Kamaszkorom lelkesült pillanatai voltak azok, amikor Csoóri Sándor, Nagy László, Juhász Ferenc, Pilinszky János, Ladányi Mihály köteteinek a megjelenését vártuk. Ki emlegeti ma Nagy Lászlót, akinek pedig már a klasszikusok között lenne a helye? Egyetemisták legfeljebb a szemináriumi dolgozatokban. Csoóri Sándor neve merül fel talán a leggyakrabban. De ír még verseket? S egyáltalán: miután beszennyezte őt a politika, szólhat-e még érvényesen és hitelesen? Kikaptuk egymás kezéből az Élet és Irodalom legfrissebb számait, vagy az Új írást, a Nagyvilágot. S ott szorongtunk a moziban, hogy megnézzük a legújabb Bergman- vagy Truffaut-fil- met. S tudtunk vitatkozni a Hideg napokon és a Szegénylegényeken. De tűzbe hozott Ember Judit egy-egy dokumentumértékű alkotása is. Ha ma véletlenül négy-öt magyar összehajol, néhány mondat után kiderül, hogy ki-ki melyik pártnak a tagja, s hamarosan sutba kerülnek az esztétikai értékek, feldugja a fejét a politika. Megfogalmazódik a szembenállás, s attól kezdve már nincs semmi értelme az egésznek. Úgy látszik, hogy a gyűlölet tisztító tüze szükséges az új értékek megfogalmazódásához. Ha ezen túlleszünk, visszatérhetünk a régiekhez. Csakhogy nekünk nincsenek százados hagyományaink, amelyekbe most kapaszkodni lehetne, hiszen folyamatos harccal vagy éppen alávetettségben telt az életünk. Számunkra éppen az irodalom volt a megtartó erő. Az írók és költők tartották bennünk a hitet, hogy a kudarcok, a sorsunkba való belebukás ellenére is érdemes munkálkodni, „mert előttünk egy nemzetnek sorsa áll". most éppen ez az irodalom szorult az életünk peremére, egyszerű árucikk lett, mint akármelyik mosópor. Pedig sohasem lenne szabad elértéktelenednie, mert amelyik nép elveszíti eleven, tartós kapcsolatát az irodalommal vagy tágabb értelemben a kultúrával, annak kiüresedik a lelke is. S akkor hiába érkezik meg Európába vagy a nagyvilágba, nem lehet őt elválasztani a többitől. S erre a különbség- tételre már ő sem lesz képes.
