Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-07 / 81. szám

1994. április 7., csütörtök TÚL A MEGYÉN ENSZ-megfigyelők készülődnek a Szarajevó melletti Paleban, hogy felkeressék a kelet-boszniai Gorazde városát, mivel a térségben a szerbek gyilkos támadásokba kezdtek Veszélyben a sajtószabadság A Nemzetközi Sajtóintézet bejelentése a magyar rádiósok elbocsátásáról Bécs (MTI) — A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) tényfeltáró küldöttségének április 5-én és 6-áh Budapesten tett látogatá­sa és az érintettekkel folytatott konzultációja után figyelmét ismét a Magyar Rádiótól el­bocsátott 129 alkalmazott ügyére kívánja összpontosí­tani— jelentette be szerdán a 80 ország vezető újságjainak, elektronikus médiáinak és hírügynökségeinek újságíróit és szerkesztőit képviselő nem­zetközi szervezet. A bécsi központ szerdai saj­tóközleménye szerint az IPI a helyzet súlyosságára való te­kintettel elhatározta, hogy tá­jékoztatja az Európa Tanácsot (ET) á sajtószabadság normái­nak kirívó megsértéséről. (Az IPI az ET-ben tanácskozási joggal, rendelkezik.) Felkéri továbbá az ET-t, hogy gyako­roljon nyomást a magyar kor­mányra olyan törvény elfoga­dása érdekében, amely szava­tolja kormánybefolyástól mentes közszolgálati műsor­szóró rendszer meglétét, s tá­jékoztatja a helyzetről Abid Husszaint, a véleménynyilvá­nítás szabadságának nemrégi­ben kinevezett különleges elő­adóját az ENSZ genfi irodájá­nak emberi jogokkal foglalko­zó központjában. Az IPI — mint írja — elha­tározta, hogy Magyarországon országos IPI-bizottságot hoz létre. Ez a helyszínen kívánja tevőlegesen érvényesíteni az intézet céljait, s beszámol a titkárságnak a sajtóval kapcso­latos fejleményekről, különö­sen a sajtó és/vagy a műsor­szóró média és az információ- áramlás szabadságát fenyege­tő veszélyekről — olvasható a szervezet közleményében. Küldöttsége magyarországi útjának eredményeként az IPI egyetért az ország vezető új­ságíróival és értelmiségiéivel, akik a tömeges elbocsátást csak a legújabb közjátéknak tartják a kormány azon kísér­leteinek sorában, hogy meg­szerezze az ellenőrzést a médi­ák felett, és elhallgattassa a bí­ráló hangokat a választások előtt. Az IPI a továbbiakban meg­jegyzi, hogy noha az alkalma­zottakat, többnyire szerkesztő­ket és újságírókat hivatalosan április 12-i hatállyal bocsátot­tak el, már március 4-e óta el­tiltották a munkától, miután a rádió vezetése bejelentette döntését. Csúcs László, a Ma­gyar Rádió ügyvezető alel- nöke azt állította, hogy az alkalmazottakat gazdasági okokból bocsátották el. Jólle­het az IPI belátja, hogy szük­ség lehet a nemzeti műsorszó­ró intézmények áramvonalasí- tására, úgy véli, hogy az elbo­csátások időzítését és a veze­tés módszereit politikai indít­tatásúnak kell értelmezni. Az IPI — emlékeztetve az­zal kapcsolatos egykori elítélő állásfoglalására, hogy Antall József kormánya 1992-ben tá­vozásra kényszerítette Han- kiss Elemért, a Magyar Tele­vízió és Gombár Csabát, a Magyar Rádió elnökét — ki­fejti: az állami műsorszóró in­tézményeknél a helyzet to­vább romlott, amióta a rádiót és a televíziót politikai hátterű kinevezések folytán „elnöki tekintéllyel” felruházott alel- nökök igazgatják. Nem enged­tek adásba például bíráló mű­sorokat, felfüggesztettek állá­sukból független szellemű új­ságírókat, helyükre a kor­mányhoz közel álló személye­ket állítottak. Az IPI szerint több független megfigyelő úgy látja, hogy a rádió és a te­levízió adásai erősen részre­hajlók, s minőségük romlott. Az utolsó láncszem: Gorazde Belgrád (MTI) — Gorazde 1992 tavaszáig békés kisváros volt, alig tízezer lakossal, néhány XV. századi műemlék­kel, kanyargós macskaköves utcákkal. Nincs jelentős ipari létesítménye, egy kisebb nitro­géngyár és egy műtrágya­gyártó üzem volt csupán itt, viszont ebben a Drina balpart­ján fekvő helységben ágazik el az út egyrészt Szarajevó felé, másrészt Cajnicébe, vagyis a főként muzulmánok lakta Szandzsák felé. Valószínűleg ez pecsételte meg sorsát. A boszniai háborúban a szerb haderő előbb a nagyobb Drina-parti városokat, Focat, Visegrádot vette be, s innen menekültek el az emberek az akkor még békés Gorazdébe, s a lakosság rövid idő alatt hat­szorosára nőtt. A szerb haderő az első bosz­niai háborús évben teljesen bekerítette a települést, tavaly tavasszal is pokoli volt a helyzet, altkor szabályszerűen éheztek az emberek, s a tü­zérséggel és gyalogsággal tá­madó szerb erőket végül csak a nemzetközi közösség erőtel­jes nyomása késztette arra, hogy elálljanak a város bevé­telétől. Az ostromgyűrűt azon­ban nem számolták fel, s csak nagy ritkán engedtek be ide konvojokat, a Gorazde körüli enklávéban rekedt embereket főként repülőgépekről ledo­bott segélycsomagokkal támo­gatta az ENSZ-segélyszerve- zet. A világszervezet tavaly már a védett övezetek egyiké­nek nyilvánította Gorazdét, de a védelem — mint az utóbbi napok eseményei is mutatják — vajmi keveset ér. A boszniai szerb hadvezetés mindig nagyon fontosnak tar­totta Gorazde megszerzését, főként azért, mert Kelet-Bosz- niában a három muzulmán enklávé közül ez a legna­gyobb, s így akadályozza az egységes keleti övezet kiala­kítását. Emellett fontos szem­pont az, hogy Gorazde össze­kötő kapcsolatot jelenthet a Szandzsák felé. Ez a terület ré­szint Szerbiában, részint Mon­tenegróban található, főként muzulmánok lakják, s szerb \ állítások szerint ez a boszniai háború hátországa, innen kap Alija Izetbegovic elnök ön­kénteseket, hadianyagot, pénzt és minden más háborúhoz szükséges dolgot. A szandzsá- ki kapcsolat állítólag láncszem a muzulmán világ felé, Koszo- vón át, Albánián keresztül egészen Törökországig vezet­nek a szálak. Maguk a gorazdei polgárok erről keveset tudnak, ők egy­szerűen csak elszenvedik a szerb-muzulmán stratégiai számítások összes terhét. A házak kétharmada rommá vál­tozott. A most nyolc napja tartó hadműveletet a boszniai szerb haderő állítása szerint muzulmán offenzíva váltotta ki, az, hogy a Szarajevóból át­küldött erősítéssel el akarták foglalni Cajnicét és Focát a muzulmánok. A tavaszi mu­zulmán offenzíváról a belgrádi sajtó sokat cikkezett, számos szerb falvat romboltak állító­lag le a muzulmán önkéntesek. s ezért lendült támadásba a szerb haderő. Maga Milovano- vic tábornok, boszniai szerb vezérkari főnök sem titkolja, hogy a szerbek vették át a kez­deményezést, büszkén közölte kedd este, hogy átkeltek a Dri- nán, s megakadályozták, hogy a muzulmánok kitörjenek Sza­rajevó és Cajnice felé. Ha va­lóban ez volt a muzulmán szándék, akkor jól titkolták, mivel a világ jószerint csak a szerb akciókról szerzett tudo­mást, arról viszont számos pártatlan ENSZ-forrás is be­számolt. Az ENSZ tisztségviselőinek első kézből származó informá­ciói vannak, jelen vannak a Vöröskereszt és a Menekült- ügyi Főbiztosság megbízott­jai. Megbízható hírek szerint a halottak száma már meghalad­ja az ötvenet, ötször ennyi a sebesült, s már többezer me­nekült érkezett a környező fal­vakból — szerdára virradóra érkezett az utolsó csoport, 45 teljesen kimerült ember Balica faluból. Gondok az atomhulladekkal Moszkva (MTI) — Az orosz környezetvédelmi miniszté­rium törvénysértőnek nevez­te és ellenzi a paksi atomerő­mű feldolgozott állapotú ki­égett fűtőelemeinek Orosz­ország területén történő el­helyezését, amiről Viktor Csernomirgyin orosz mi­niszterelnök múlt heti ma­gyarországi látogatásán szü­letett megállapodás. Az MTI moszkvai irodájához eljuttatott, erre vonatkozó nyi­latkozat szerint nem vették fi­gyelembe a minisztérium vé­leményét a magyar atomhul­ladék visszaszállítására vonat­kozó orosz kormányrendelet előkészítésekor. A minisztérium leszögezte: álláspontja szerint a Magyar- ország és a Szovjetunió közöt­ti, a fűtőelemekre vonatkozó 1966-os szerződéshez csatolt, Viktor Csernomirgyin ma­gyarországi látogatásakor alá­írt jegyzőkönyv „kirívó mó­don” sérti az orosz környe­zetvédelmi törvényt, és az orosz elnök tavaly április 21-i, 472-es számú rendeletének azt a részét, amely a külföldi atomerőművekben keletkező hulladék oroszországi fogadá­sára vonatkozik. A nyilatkozat megállapítot­ta: a magyar atomhulladék fo­gadását, illetve elhelyezését engedélyező, az idén március 30-án kelt 414-es számú orosz kormányrendelet egyeztetése­kor egyáltalán nem vették fi­gyelembe a minisztérium ál­láspontját. Ezen kívül teljes értetlenségének adott hangot a minisztérium azzal kapcsolat­ban, hogy a rendeletet támo­gató hatóságok között tüntet­ték fel. A nyilatkozat állítása szerint az orosz külügyminisztérium és az atomenergetikai ipart fel­ügyelő állami bizottság, a Go- szatomnadzor is hasonló ál­lásponton van, mivel szintén a magyar atomhulladék oroszor­szági tárolását támogatók kö­zött szerepeltek. Magyar-szlovén szabadkereskedelem Ljubjana (MTI) — Hét év múlva teljesen vámmentes­sé válik a szlovén-magyar kereskedelem — erről in­tézkedik az a kétoldalú megállapodás, amelyet szerdán írt alá Kádár Béla külgazdasági miniszter Ljubjanában, szlovén kollé­gájával Davorin Kracumial. A vámleépítés három szakaszban történik: Az azonnali vámmentességi listán gyakorlatilag minden termékcsoportból szerepel­nek árucikkek, a közép- és hosszú távú listán az ipar­védelem szempontjából ér­zékenyebb termékek sora­koznak. A középtávú lista árucsoportjának vámjai 1995 januárjától a jelenlegi szint kétharmadára, egy évvel később egyharmadá- ra csökkennek, majd 1997- től teljesen megszűnnek. A hosszú távú lista ennél ta­goltabb: 1995-től 2001 ja­nuár 1-ig tart a fokozatos vámleépítés, évenkénti 15 százalékos csökkentéssel. Ez utóbbi listán elsősorban textil- és konfekcióipari, kohászati és járműipari ter­mékek szerepelnek. A mezőgazdasági termé­kek külön elbánásban ré­szesülnek: a kölcsönös kon­cessziónyújtások a kétolda­lú forgalom egyes terüle­teire terjednek ki és bizo­nyos pontosan körülírt ked­vezményes kvótákra 50 százalékos vámcsökkentést irányoznak elő már az egyezmény hatályba lépé­sének napján. A kedvezmé­nyes kvóták a forgalom je­len szintje mellett mintegy 20 millió dollár értékű ma­gyar agrárexport számára teremtenének a korábbinál kedvezőbb elbánást. Ez a Szlovéniába irányuló teljes magyarországi exportnak az egyharmada. A szlovén féllel egyetér­tés született arról is, hogy a megállapodás, illetve az ab­ban előirányzott liberalizá­ciós intézkedések mielőbb hatályba lépjenek. Eszerint rögzítették, hogy a megál­lapodást a felek az aláírást követő harmadik hónap el­ső napjától alkalmazzák ak­kor is, ha az egyezmény ra­tifikációjára addig az idő­pontig nem kerül sor. En­nek megfelelően a két fél azzal számol, hogy 1994 július 1-től a dokumentum­ban foglaltak tényleges al­kalmazását megkezdik. Hirmustr Jelcin... ...elnök elfogadta a védelmi minisztériumnak a külügy­minisztériummal is egyez­tetett javaslatát, hogy az Orosz Föderáció, a Füg­getlen Államok Közösségé­be tartozó államok és Lett­ország biztonsága érdeké­ben, valamint a haditech­nikai újdonságok kipróbá­lására létesítsenek orosz ka­tonai támaszpontokat az említett országokban. (ITAR-TASZSZ) A jugoszláv... ...elnöki titkárság elutasí­totta a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségé­nek kérését, hogy a szerve­zetet vonják be a kisebbségi törvény előkészítésébe. (MTI) A román... ...képviselőház név szerinti szavazással elfogadta a há­borús veteránokról szóló törvénynek a szenátus és a képviselőház egyeztető bi­zottsága által elfogadott változatát, amely a szená­tusban eszközölt módosí­tásnak megfelelően kire­keszti azokat az észak-erdé­lyieket a háborús veterán státusból és az azzal járó anyagi juttatásokból, akik a román hadsereg ellen har­coltak. (MTI) Kínai parasztok... ...napok óta tüntetnek a Hongkong tőszomszédsá­gában fekvő Sencsen város közelében, mert azt gyanít­ják, hogy a helyi hatóságok ki akarják forgatni őket ja­vaikból — jelentette a South China Morning Post című hongkongi lap. (MTI) II. János Pál... ...kedden rendkívül kemé­nyen elítélte azokat a de­mokratikus parlamenteket, amelyek „bitorolják” az életről és halálról való dön­tés jogát, azaz valamilyen formában törvényesítették a magzatelhajtást. (MTI) A pápa üdvözli a híveket a Szent Péter téren az e heti audienciáján Vatikánban, azért szabad téren, mert a több mint huszonötezer zarándok nem fért el az épületen belül AP-felvételek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents