Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-07 / 81. szám

1994. április7., csütörtök KULTÚRA Nyelvészeti kiadvány Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi tanárképző fő­iskolán folyó tudományos élet újabb bizonyítéka: is­mét megjelent az Acta Aca­demia Paedagogicae soro­zatában. Ezúttal Nyelvé­szeti Közlemények címmel látott napvilágot egy vas­tag, tartalmas kiadvány. A rendkívül változatos témájú anyagban nemcsak a nyel­vészek, hanem más olvasók is sok érdekes olvasnivalót találhatnak. Mizser Lajos például a tirpákokról ír. A tirpákokkal meglehetősen sokat foglalkoztak már, de neveik eredetével kapcso­latban kevés publikáció je­lent meg. A szerző most új módszert alkalmazott: el­olvasta és kijegyzetelte Vie- tórisz István Tirpákok című művét, amely nem ke­vesebb. mint 310 nevet tar­talmaz. A szülők kedves köteles­sége, hogy nevet adjanak gyermeküknek. Minden korszaknak megvannak a divatnevei. Egy cikk szer­zője, Kői Balázs Tiszabez- déden vizsgálta, hogy 135 év alatt milyen nevekre ke­resztelték a fiúkat, lányo­kat. Nos, a sorrend a követ­kező: legtöbbször a János, aztán az István, Ferenc, Jó­zsef, András, Lajos, Ká­roly, Mihály, Péter és Ba­lázs név szerepel. A leány­nevek között a sorrend: Er­zsébet, Borbála, Juliánná, Zsuzsánna, Eszter, Sára, Veronika, Mária, Ida és Re­beka. Míg Margócsy Klára a London mellett élő Határ Győző munkásságának hű­séges kutatója, addig Já­nosi Zoltán Nagy László verseinek elemzője. A szer­zők most is róluk írnak a nyelvészeti kiadvány­ban. A mintegy négyszáz ol­dalas kötetben nagyobbik részében a francia, német, orosz, ukrán nyelvi tan­székek tanulmányai illetve finnugrisztikával fogalkozó anyag található. A népes szerzőgárdában szerepel Bachát László, P. Lakatos Ilona, Jeney István, Sziko- ráné Kovács Eszter, Miha- lovics Árpád, Veres Ferenc, Papp László, Szigeti Imre, Cs. Jónás Erzsébet, M. Ta­kács Lajos, Laczik Mária, Pacsai Imre, Kiss Kálmán, Udvari István, Máté Éva, Minya Károly, Joó Etelka, Ujszászi Zsuzsanna, és Ré- vay Valéria. Színházi... ...előadást tartanak a máté­szalkai művelődési köz­pontban április 8-án. A tata­bányai Jászai Mari színház Magánélet című produkció­jában neves színészek — többek között Piros Ildikó, Sztankai István — is fellép­nek. A művelődési köz­pontban április 11-én költé­szetnapi megemlékezést rendeznek Czine Mihály közreműködésével. (KM) Bemutatóra... ...készül a Primavera balett­együttes. A már hagyomá­nyosnak számító, április 23-i tavaszi koncerten a La Mancha lovagja című musi­cal rövidített változatát mu­tatják be a nyíregyházi mű­velődési központban. (KM) Táncház... ...várja április 11-én azokat, akik szeretnek mozogni, szeretik a táncot, és szeret­nék megismerni a görög táncokat. Az összejövetel a Váci Mihály művelődési központban 17 órakor kez­dődik. (KM) Esztergomba... ...látogat el április 13-án a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház. A társulat a Gyöngéd Barbár című dara­bot mutatja be. (KM) Gazdag... ...kulturális programot kí­nál ebben a hónapban a buj- tosi csarnok. Április 9-én a Szabolcs Volán Táncegyüt­tes ad gálaműsort, 14-én Bródy János koncertezik, 16-án a Kínai Nemzeti Nagycirkusz mutatkozik be Nyíregyházán, és 28-án a kórusok találkozóját ren­dezik meg. (KM) Koncert... ...lesz a nyíregyházi városi művelődési központban áp­rilis 10-én. Fellép a lengyel Zbigniew Namyslowski Quartet. A jazzkoncert este hat órakor kezdődik. (KM) Magyar filmsikerek Budapest (MTI) — Több, a 25. Magyar Filmszemlén bemutatott alkotás külföldi fesztiválmeghívást kapott. A fődíjas mű, a Woyzeck 13 városban látható a kö­vetkező hetekben, hóna­pokban. Többek között Münchenben, Haifaban, Bergamoban, Los Angeles­ben és Montrealban vetítik majd. Jeles András rendező munkája, a Senkiföldje a St. Louis-i és a jeruzsálemi fesztiválon vesz részt. A Magzat — Mészáros Márta filmje — Dublinba, Hous­tonba, Montrealba és Ale­xandriába kapott meghí­vást. San Franciscóban Sző­ke András Kiss Vakond című játékfilmjét és Cakó Ferenc Hamu című rövid­filmjét mutatják be. A 26. Magyar Filmszem­lét 1995. február 3-9. kö­zött rendezik meg Budapes­ten. A szemle igazgatója is­mét Kézdi-Kovács Zsolt, a Magyar Filmunió igazgató­ja lesz. Erről a Magyar Moz­gókép Alapítvány (MMA) Nemzeti Kuratóriumának ülése a napokban döntött. Katolikus találkozó Nyíregyháza (KM) — Or­szágos görög katolikus ifjú­sági kongresszust rendez­nek Nyíregyházán április 8-10 között. Az összejöve­telen sokan vesznek részt. A találkozót a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában illetve a jósavárosi temp­lomban rendezik. Lázas színházi előkészületek Gazdag kínálattal várják a színházművészet kedvelőit a kisvárdai fesztiválon Bodnár István Kisvárda (KM) — Néhány hét múlva, május végén Kis­várdán megkezdődik a ha­todik Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A program minden eddiginél színesebbnek mutatkozik. Nyakó Bélát, a kisvárdai Vár­színház és Művészetek Házá­nak igazgatóját kerestük meg, hogy tájékoztasson a program­ról, az érdekességekről. Hétszáz résztvevő — A műsor szinte teljes egé­szében összeállt, a végleges verseny- és tájprogram is né­hány napon belül elkészül. Ti­zenöt színtársulat mintegy hét­száz résztvevővel képviselteti magát a fesztiválon. Ä társula­tok nemcsak Kisvárdán, ha­nem máshol is gazdag kínálat­tal várják a színházművészet kedvelőit. —A tájelőadások egyébként három részből állnak: megyei tájműsorok, megyén kívüli fellépések és hasonlóan a ta­valy már jól bevált szokáshoz, határon túli előadások szere­pelnek a találkozó programjá­ban. Kassára, Ungvára, Bereg­szászba és Szatmárnémetibe látogat majd el néhány társu­Egyelőre még üres padsorok Harasztosi Pál felvétele lat. A megyei programban felkészültünk arra is, hogy nemcsak a városokban, hanem kisebb települések művelődési házaiban is beépíthető díszletű előadásokat vihessenek majd színre a színészek. Rendhagyó lesz Böngészve a gazdag kínálatú műsort, abban több érdekes­séggel is találkozhatunk. Né­hány éves kihagyás után ismét a fesztivál résztvevője a Ko­lozsvári Magyar Színház, amely egy fiatal rendező irányításával mutatja be Büch­ner. Leonce és Léna című víg­játékát. Érdekesnek ígérkezik a sep­siszentgyörgyi és a gyergyó­szentmiklósi színház közös produkciója, Ödön von Hor­váth: Kasimir és Karoline című darabja. Sajnos úgy tűnik, hogy a tavalyi sikeres bemutatkozás után a tengeren túlról érkező Torontói Magyar Színház csak képviseleti szinten tud részt venni a találkozón. Rend­hagyó előadás lesz a marosvá­sárhelyi Színművészeti Főis­kola fiatal művészeinek ver­senyelőadása: Foster Tom Paine című filozófiai színpadi mozaikját mutatják be, amely­ben nemcsak az előadás során kívánják bevonni a közön­séget, hanem még a szünetben is — A gyakorlott színházba járók, valamint a szakmai kö­zönség és a zsűri összehason­lítást is tehet a magyar és a határom túli színházak pro­dukciói között. Ugyanis lesz néhány darab, amelyet ebben az évadban itthon és külföldön is bemutattak. Ilyen például Sütő András: Az ugató madár című színdarabja, amelyet a budapesti és a Marosvásárhe­lyi Nemzeti Színház társulata is színre vitt. Érdekes lesz összevetni a sepsiszentgyör- gyiek által bemutatott Hege­dűs a háztetőn című zenés da­rabot a nyíregyháziak előadá­sával, annál is inkább, mivel ezt Schlanger András rendezte — ajánlja a Várszínház igaz­gatója. Minden ízlés . A fesztiválon mindenki meg­találja a maga ízlésének meg­felelő produkciót, a drámától a könnyebb műfajig. Sok , elő­adást kínálnak, kellemes ki­kapcsolódást és jó szóra­kozást. íme néhány a bőséges választékból. Görgey: Ko- mámasszony, hol a stukker; Russel: Helló, én voltam anyu; Kocsis István: Jászai Mari; Örkény István: Tóték; Maug­ham: Imádok férjhez menni; Brecht: Koldusopera (ezúttal a beregszásziak tolmácsolásá­ban). Bécsi szenzáció: Chagall kiállítások Bécs (MTI) — Marc Chagall oroszországi munkáiból, az 1908 és 1920 közötti időszak­ból a bécsi Zsidó Múzeumban, egész életművéből pedig a linzi Új Galériában látható kiállítás. A június 12-ig nyitvatartó bé- esi kiállítás, amelynek anyaga orosz múzeumok és magán­gyűjtők tulajdona, az első igazi nagy eseménye a tavaly novemberben megnyílt Zsidó Múzeumnak. A kiállítás ha­sonló összeállításban látható volt már New Yorkban, most pedig Izraelből érkezett az osztrák fővárosba. A bécsi Képek, álmok, színház című kiállítás csúcspontja a moszk­vai Zsidó Színház részére 1920-ban készített néhány falfestmény. Ezek, miután a A műlovarnő 1931 Reprodukció 90 nézőt befogadó kis kama­raszínházat Moszkvában be­zárták (ma hanglemezgyár van a helyén), szerencsére hiányta­lanul raktárba kerültek. Több évtizedes porosodás után alig három évvel ezelőtt, alapos restaurálást követően kerültek a nyilvánosság elé — Bécs előtt Frankfurtban, New York­ban, és Chicagóban. A kiállítás másik része azo­kat a képeket mutatja be, ame­lyeken Chagall szülőfaluját, Vityebszket örökítette meg, s zömükben első párizsi tartóz­kodásáról visszatérve festette őket. A kiállítás igazi szenzá­ció Bécsben, annak ellenére, hogy egy másik belvárosi teremben, a Guggenheim Mú­zeum gyűjteményében szintén láthatóak Chagall-képek: az egyébként igazán gazdag oszt­rák gyűjteményekből Chagall teljesen hiányzik. A rendez­vénynek más újdonsága is van: a Lufthansa légitársaság Ausztriában most első ízben mutatkozott be új, szponzor­szerepében. A német légitársa­ság az anyag szállításával já­rult hozzá a kiállítás megren­dezéséhez. A bécsi sajtóértekezleten véletlen egybeesésnek nevez­ték a linzi kiállítást. Felső- ausztria fővárosának Új Galé­riájában július elejéig 100 fest­ményből, rajzból, gouache-ból álló anyagot állítanak ki — ez a legátfogóbb Chagall-retro- spektiv, amit eddig Ausztri­ában rendeztek. A kölcsönzők listáján ott van a párizsi Pompidou Köz­pont, a nizzai Chagall Múze­um, a hannoveri Sprengel Mú­zeum, valamint Ida Chagall, a művész lánya. Giulietta Masina, a bohóc-színész Karádi Zsolt Nyíregyháza — Beteljesedett a sors: néhány hónappal a fér­je után meghalt ő is. Fellini, mint a legnagyobbak, mint Chaplin, mint Fassbinder, mint Bódy Gábor, folytatha- tatlan. Életének és művésze­tének fél évszázadon keresztül volt ihletője Giulietta. Ritka művészházasság volt az övék: dacolt idővel, kísértésekkel. Emberi tartalmakban gaz­dag kapcsolatuk még a há­borús Rómában kezdődött: 1943-ban az ifjú Fellini vidám „csevegéseket” és reklámszö­vegeket írt a rádiónak. Az egyik kölni-reklámját az akkor művészettörténetet hallgató egyetemista, a hdszonhárom esztendős Giulietta Masina olvasta fel. Pár hónapos isme­retség után 1943 októberében házasodtak össze. Közös kar­rierjük később kezdődött: Lat- tauda 1948-as filmjében, amelynek forgatókönyvét Fellini írta, ő kapta a főszere­pet. Aztán 1950-től sorjáztak a Fellini-művek: A varieté fé­nye (1950), A Fehér Sejk (1951), majd a sokáig dédel­getett terv, az Országúton (1954). „Régóta szándékom­ban állt már — írta 1976-ban a rendező —, hogy csináljak egy filmet Giuliettának. Olyan színésznek tartom, akit egye­dülálló tehetséggel áldott meg az Isten: rendkívüli közvetlen­séggel tudja kifejezni egy bo­hóc csodálkozását, rémületét, kirobbanó vidámságát és ko­mikus szomorúságát. Giulietta ugyanis bohóc-színész, valódi női bohóc.” A film Gelsominája kétség­telenül Masina legnagyobb alakítása. Egyszerűsége, lelki tisztasága, pillantásai mente­sek mindenfajta keresettségtől és hatásvadászattól. Ez a figu­ra úgy hozzánőtt, hogy szinte egy lett vele. S noha ő a cím­szereplője a Cabiria éjszakái­nak (1957), s a Júlia és a szel­lemeknek (1965) is, Gelsomi- na túlszámyalhatatlan maradt. Fellini a Júlia és a szellemek forgatása közben nyilatkozta feleségéről: „Giulietta a gesz­tusok, az arckifejezések, a bo- hócos esetlenségek színésznő­je. Egyszersmind rejtélyes lény, aki a tisztaság és az ártat­lanság egészen különleges légkörét képes megterem­teni... Hogy korábbi alakítá­saiból kiléphessen, először le kellett szoktatnom mosolyai­ról, fintorairól, Gelsomina és Cabiria félszeg bájáról, ezek­ről az „eltévedt kiskutya”- modorosságokról, anélkül azonban, hogy a benne rejlő bájtól és színészi tehetségtől is megfosztottam volna. Mind­ezek miatt a forgatás idején Giuliettával sokkal türel­metlenebbül, követelőzőbben, keményebben dolgoztam, mint a többi színésszel... O viszont annál inkább ragasz­kodott ahhoz, hogy ne egysze­rűen színésznő legyen a film­ben, hanem feleség is, éppen olyan, mint a filmbeli Júlia: a legváratlanabb pillanatokban bukkant fel a stáb körül, hogy nem fogok-e megfázni, hogy váltsak zoknit, mert meghű­lök, hogy kérek-e kávét...” Fellini interjúi között akad olyan, amelyben nem pusztán művészi kérdésekről beszél, hanem szól egy-két szót a Giuliettával való munkakap­csolatáról is: „A színésznő Giulietta egészen másmilyen akar lenni, mint amikor velem van. Berzenkedik a rendezé­sem ellen, hosszas ellenérzés után enged csak, mintha úgy érezné, valami sötét dolognak ad életet, ami benne rejlik, de ami ellen tiltakozik.” Giulietta Masina nem volt vonzó nő, mint Sophia Loren. Nem hatott az érzékekre, mint Anita Ekberg. Varázsa nem vetekedhetett a Brigitte Bar- dot-éval. De mindazt tudta, amit ők. Sőt, többet is. Mert és tudott ember lenni a vásznon. Esendő, gyámoltalan, félénk, de érzékeny, de nemes, de győzedelmeskedő is. Utoljára talán a Ginger és Fredben láttam. Időskori reb- benékeny szépségét, az öre­gedő Marcello Mastroiannival lejtett tánclépéseit látva már akkor úgy véltem: ez volt a hattyúdala. „Mindent' Giuliettának kö­szönhetek” — mondta egyszer Fellini, aki 1965-ben azt val­lotta: „Mindig is sorsszerűnek tartottam, hogy találkoztam Giuliettával, elképzelni sem tudom, hogy másként is történhetett volna...” Néhány hónappal élte túl a férjét. Ha találkozásuk sors­szerű volt, az lett elmúlásuk is. Nem állhatott közéjük a halál sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents