Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

1994. április 5., kedd KULTÚRA A legjobb jók Ünnepelt matematikusok Nyíregyháza (KM - K. J.) — Megyénk általános isko­lásainak egyik legrango­sabb vetélkedője a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében lebonyolított „Varga Tamás Matematika Verseny”. Az intézményi előválogatókból közel há­romszáz hetedik és nyolca­dik osztályos általános is­kolai tanuló jutott a megyei fordulóba. A tagozatos és az általános tantervű mate­matika oktatásban részesü­lők külön kategóriában mérték össze tudásukat. A megyei szinten — tud­tuk meg Czeglédy Istvánná szaktanácsadótól — hu­szonhat kisdiák szerepelt kiemelkedően, s közülük kilencen az országos dön­tőben is bizonyíthatták át­lagon felüli képességeiket. A tagozatos nyolcadikosok kategóriájában országos második helyezést ért el az újfehértói Nagy Péter, bronzérmes lett Simon Bar­na, a nyíregyházi Vécsey Károly Általános Iskola ta­nulója. Az országos döntősök eredményességét a Bolyai Társulat oklevéllel, a me­gyei pedagógiai intézet könyvajándékkal jutalmaz­ta. Az elsimeréseket — ün­nepélyes keretek között — a napokban adták át a ver­senyzőknek a pedagógiai intézetben. Az eseményen termé­szetesen jelen voltak a kis matematikusok felkészítő tanárai is. A jó hangulatú rendezvény színvonalát emelte a nyíregyházi Mű­vészeti Szakközépiskola növendékeinek ajándékmű­sora. H. Németh Katalin Első virágok a kertből című grafi­kája a talán már végleg megérkezett tavasz hangula­tát sugározza Eredeti lap reprodukciója EEST Karcolások a Krétarajzokon Az irodalmi színpad-szerű és profi kivitelezés jellemzik az új Mandala-darabot Színyei Andrea (középen) Eszter szerepében a premier legjobb alakítását nyúj­totta Harasztosi Pál felvétele Karikatúraszobrok... ...tárlata nyílt meg a fővá­rosban, a Belügyminisztéri­um kiállítótermében. A hí­res politikusokat ábrázoló műveket Csíky László, er­délyi származású, amatőr szobrászművész készítette. A kiállítás április 10-éig az Andrássy út 55. szám alatt látogatható. (MTI) Irodalmi Nobel-díj... ...A cseh PEN Club irodal­mi Nobel-díjra javasolta Bohumil Hrabalt. A CTK beszámolója szerint a cseh PEN Club már februárban jelölte az írót a kiemelkedő kitüntetésre. (MTI) Mesefilmeket... ...vetítenek (videón) április 5-én 10 órától a nyíregy­házi Kölyökvárban. A 14 óra 30-kor kezdődő, dél­utáni programban az álta­lános iskolásoknak ajánlott irodalmi alkotások film- adaptációit tekinthetik meg az érdeklődők. (KM) Gyermekvédelem... ...Gyermek- és ifjúságvé­delmi napot tartanát április 5-én 10 óra 30-tól a DOTE nyíregyházi Egészségügyi Főiskoláján. (KM) Ember környezete... ...címmel ismét megszer­vezik a Gyermek Képző- művészeti Alkotótábort jú­nius 20-tól 27-ig. Az idén a baktalórántházi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző fogadja a kis alkotókat. Je­lentkezni levélben (Kiss Gyuláné, táborvezető, De- mecser, Vasvári út 1.) vagy telefonon (42/358-323) le­het. (KM) Kállai János Nyíregyháza (KM) — Van egy szólás, amire az írás címe — ha kicsit halkan is — visszacseng. Baj van a kréta körül, mondjuk, ha vala­miről az az érzésünk: nem „oké”, hibádzik benne egy­két apróság. Nos, a megye méltán népszerű Mandala Dalszínházának leg­újabb produkciójára, a Kréta­rajzok a Képzelt riportból és Egy amerikai popfesztiválról című popmusicelre, pontosab­ban annak hivatalos premier­jére visszatekintve, az ember­ben akarva-akaratlanul megfo­galmazódnak bizonyos fenn­tartások. Nem kritikusi magas­latokról vizsgálva-elemezve a látottakat és hallottakat, ki kell mondani: úgy tűnik, a „fa”, melybe az amatőr társulat belevágta a fejszéjét, valóban nagynak bizonyult. Fazonigazítás Csupán vázlatosan vegyük sorra, hogy milyen, hiányérze­tet keltő momentumokra gon­dolok. Kezdjük az adaptáció­val, az átdolgozással. Az ős­alapanyag Déry Tibor öregko­ri írásainak egyik csúcspontja, A képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisre­gény. A ma már szintén klasz- szikusnak számító Presser- Adamis-LGT rockmusical szövegkönyve ennek felhasz­nálásával készült. Óriási siker­szériát tudhat maga mögött: a Vígszínházban több, mint négyszázszor játszották. És mindezek után most elkövet­kezett az újabb „fazonigazí­tás”. Dobos László a mandalás rendező-átíró saját „csapata” adottságaihoz, személyi és tár­gyi feltételrendszeréhez, s nem utolsósorban a ma néző­jéhez próbálta közelíteni a darabot. Duplájára növelve benne a zenei üzenetközvetí­tés alkalmait (ezért került be a popmusicalbe pluszban hét LGT-sláger), mérsékelve a do- kumentartista elemeket, be­csempészve a jelen, főként a fiatalokat (?) érdeklő kérdé­seit: drogfogyasztás, ho­moszexualitás, AIDS, fajgyű­Kovács Tamás Budapest (MTI) — „Az élet­rajza hosszú, fájdalmas drá­ma” — mondta róla valaki, Mallarmé viszont így fogal­mazott: „Ő az igazi atyja min­den mai fiatalnak, a nagyszerű Verlaine, akinek emberi ma­gatartását éppoly szépnek tar­tom, mint az íróit”. Ez utóbbi azért talán túlzás. Paul Verlaine — aki 150 éve, 1844. március 30-án született — kettős életet élt, egyszerre létezett benne az angyal és a démon. Tiszta, szelíd, ártatlan, istenes verseket írt, olykor ma­ga volt a földre szállt angyal, ugyanakkor viszont az alkohol démona számtalanszor elcsá­bította. Szerb Antal szerint „Verlaine kétségbevonhatatla- nul hazug, alattomos, gyáva képmutató, embertelen és go­nosz volt”, s valóban, élete kész rémregény. Élete végére a szó szoros értelmében ronccsá itta magát, mocskos utcanők között élt, egyik lábára megsántult, máj­bajos lett, cukorbeteg, szívba­jos, amint Jules Renard írta egy találkozásuk után: „Az lölet stb. Ami azt illeti, a „kor­szerűsítés” csak részben sike­rült. Valóban kitágult a mű muzikális horizontja, s bár az LGT-számok applikálása ma­gában hordozta az eklekti- kusság veszélyét, ez szeren­csére elhárult. (Hála neked, Presser Gábor és LGT!). Sőt! Az éneklős-táncos, dinamikus tömegjelenetek voltak az elő­adás erősségei. Zsúfolt színpadkép Apropó, tömeg! Kivitelezés­ben a Mandala-produkciók közül mindmáig a Krétarajzok a legmonumentálisabb. A tíz főbb szereplőn kívül gyakran még egy negyven tagú tánc- és énekkarnak is helyet kell szorítani a játéktéren. És akkor még a díszletről nem beszél­tünk. Röviden: a nyíregyházi városi művelődési központ színpada mindehhez kicsi. Zsúfolt, túlságosan berende­zett a tér: egy fészerszerű deszkatákolmány balról, egy szabadtéri rockpódium-imitá- ció jobbról, középen, enyhe szögben emelkedve egy be- és kifutó „pálya”, gumiabron­csok, sátrak, hálózsákok és ágybetétek, miegymás...Plusz a .játékosok”. Sok. Es bizony, jóllehet a zenés részek aránya az egészhez vi­szonyítva kb. kétharmad, a ijesztő Verlaine; mogorva Szókratész és mocskos Dio- genész, van benne valami a kutyából és a hiénából. Resz­ketve hull a székre, amelyet gondosan mögéje helyeznek.” Ilyen élet közepette Ver­laine nem is lehetett más köl­tő, mint szimbolista, hiszen a szimbolista poéta nem az él­ményt mondja el, hanem az ál­tala kiváltott hangulatot, így az élmény lehet beteg és mocskos is, a hangulat pedig gyönyörű és tiszta. Külön fájdalmas fejezet Verlaine életében Rimbaud- hoz fűződő viszonya. Sokáig éltek együtt, s állandóan kí­nozták egymást. Verlaine fia­tal barátja miatt elhagyta a családját, s a két költő szinte ki sem józanodva csavarogta be Angliát és Belgiumot. Állan­dóan veszekedtek, s egy vita során Verlaine rálőtt Rim- baud-ra. Két év börtönt kapott. Sokak szerint egyébként Rim­baud vitte rossz utakra Ver- laine-t. Verlaine élete és művészete bizonyította a legfényesebben, hogy a művészileg értékes em­ber nem feltétlenül értékes er­kölcsi szempontból is, és nem megmaradt prózai szövegek — Déry dialógusai, kiegészül­ve a rendező-szerző filozofál­gató, moralizáló leleményei­vel — inkább lassítják, mint­sem előrevinnék, mozgatnák, vibráltatnák a folyamatokat. Az első rész (felvonás) hosszadalmassága jórészt an­nak az eredménye, hogy a Narrátor (Bili) — Tarczy Gyula alakította — közléseit, nem sokkal elhangzásukat kö­vetően, akcióként látjuk-hall- juk, s még arra is lehet példát citálni, hogy azután egy sze­replő újra összefoglalja a tör­ténteket (Dr. Marianne —ját­szotta Varga Ildikó)—három­szor idézi fel férje sorsát — nyilvánvalóan a jobb megértés kedvéért... Essék szó a szerepformálá­sokról is. Mindaddig nincs kü­lönösebb probléma az egyes figurák megjelenítésével, amíg énekelni-mozogni kell. (A Mandala Dalszínház — de, hát a neve sem mást sugall — ebben volt eddig is igazán jó.) A Józsefet alakító Nagy Zoltán remek (bár most kissé roman­tikusan fátyolosra színeződött) énekhangja nem tudja feled­tetni, hogy a főszereplő alig- alig talál magára az est folya­mán: tétova, modoros, nem „színészi”, amit csinál. Egyre érettebbnek tűnik viszont a női igaz, hogy csak nagy jellem lehet nagy alkotó. S Verlaine nagy költő volt, Leconte de Lisle halála után a költők fe­jedelmévé is megválasztot­ták. Az esztéták a hangulatok királyának tartják, akit gyen­gesége szolgáltatott ki a han­gulatoknak, s akinek szenve­dései magasabb célt szolgál­tak; azért volt beteg, hogy nagy költő lehessen. Költésze­tének egyik legfőbb értéke sa-' játos őszintesége. Mivel Ver­laine költészetét nem csúf éle­te ihlette, hanem a vágy a tisz­taság után, szép és tiszta verse­ket írt. Ő munkálta ki a szim­bolista költészet alaptörvé­nyeit, valahogy így: „A hatá­rozatlant egyesítsd a határo­zottal: az árnyalatot keresd és ne a színt; menekülj a csatta­nótól, a szellemességtől, a tisztátlan kacajtól, az ékesszó­lásnak csavard ki a nyakát és ne hagyd, hogy zsarnokod le­gyen a rím, ez a krajcáros ék­szer, amelyet egy bolond né­ger faragott; zenét újra és min­dig, ez a költészet ... minden más csak irodalom.” Bármily furcsa, Verlaine rettenetes életét több költő iri­gyelte, mint ahány megvetette. főszereplő, Színyei Andrea, aki Eszter szerepében a maiak­hoz is hitelesen tud szólni. In­telligenciája, erősödő, de nem elbizakodást sejtető rutinja, női mivoltának diszkrét ero­tikával áthatott vállalása egy­aránt szimpatikus. Ők ketten — a két véglet. Az igazsághoz viszont hozzá­tartozik: a mandalások több­sége — de, hisz remélem, en­nek a tudatában vannak — ab ovo nem prózai színész. Itt van tehát a kutya elásva, ez ad magyarázatot az irodalmi színpad-szerű és a profi meg­oldások egyidejű jelenlété­re. Letört végűvel Folytathatnám még a „karcol- gatást”, s hogy mégsem te­szem...? Megvárom, amíg a ti­zedik-huszadik előadáson túllesz a Krétarajzok (remél­jük: megéri!). Mert, s talán ezzel kellett volna kezdenem, az a gyanúm — csakúgy, mint a nyáron A padlás bukásgya­nús előbemutatója alkalmával — nem kellett volna minden­áron „keresztülverni” a már­ciusi premiert. Köztudott ugyanis, hogy a kihegyezett, csiszolt végű krétával fino­mabb rajzolatokat lehet készít- nei, mint a hevenyében letört végűvel. ............................................ Bővítés Tatabánya (MTI) — Emeletráépítéssel meg­kezdték a tatabányai Mo­dern Üzleti Tudományok Főiskolájának bővítését. Noha nemrégiben nyitot­ták meg, máris kinőtte ma­gát és más intézmények­ben kényszerül termeket bérelni. Jelenleg 300-an ta­nulnak a város első és egyetlen főiskoláján, az új tanévben azonban további 120-150 fővel kívánják emelni a tanulói létszámot. Az emeletráépítéssel így megszűnnek a tantermi gondok. Az építkezés 50 millió forintos költségét adomá­nyokból teremtették, illet­ve teremtik elő. A tatabá­nyai főiskola ugyanis nem állami, hanem alapítvány­ból létrehozott magánin­tézmény. A megnyitásához és fenntartásához szüksé­ges tőkét a városi és a me­gyei önkormányzat, továb­bá intézmények, vállalatok adták össze, s most hozzá­járulnak a bővítéséhez is. Az adományozók száma már félszáz felett van. ............................................... A bukott angyal esete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents