Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-20 / 92. szám

1994. április 20., szerda MS8M Országos jeles Kállai János Vásárosnamény, Nyíregy­háza (KM) — A vásáros- naményi Eötvös József Ál­talános Iskola mint bázis- és rendezőintézmény az idén is megszervezte és lebonyolította a felmenő szisztémájú Zrínyi Ilonáról elnevezett országos mate­matikaverseny megyei for­dulóját. Amint arról már la­punkban korábban beszá­moltunk, az e tanévi ver­sengés iránt jóval nagyobb volt az általános iskolás ta­nulók érdeklődése, mint tavaly, így a megyei dön­tőben 1100 résztvevőt üd­vözölhettek a házigazda na- ményiak. Ami a színvona­lat illeti! Nos, a kiírás sze­rint az országos döntőben a megyein részt vettek közül évfolyamonként két-két di­ák képviselhette volna szű- kebb pátriánkat. A központi behívás alapján viszont—s ez külön örömünkre szolgál — a közelmúltban huszon- ketten utazhattak Kecske­métre, az országos meg­méretés színhelyére. Azóta már tájékoztattak bennünket a finisben elért eredményekről. Ehhez csu­pán annyit szükséges hoz­záfűzni, hogy csakúgy, mint a megyei erőpróbá­kon, Kecskeméten is nagy volt a tolongás a dobogós helyekért. A döntősök je­lentős létszámára következ­tethetünk abból, hogy a zsűri végeredményként az első húsz tanuló teljesít­ményét ismertette és jutal­mazta — évfolyamonként. Hogy mit hoztak haza a mieink? Hát, lássuk! A har­madik évfolyamos kategó­riában negyedik lett Dúl Gábor, a naményi „Eötvös” diákja (tanára: Bíró Éva). A hatodikosok mezőnyében hatodik lett Paciári Krisz­tián, a nyíregyházi 17. Szá­mú Általános Iskolából (tanárai: Juhász Józsefné, Róka Sándor). Huszadik helyen végzett Kovács László, a nyíregyházi Evan­gélikus Kossuth Lajos Gimnázium színeiben (fel­készítői: Komoróczy Ta- másné, Róka Sándor). A nyolcadikosanink a követ­kezőt produkálták: ezüst­érmes lett Simon Barna, a nyíregyházi „Vécsey” ver­senyzője (tanárai: Kind- ruszné Stefán Erika, Kiss Sándor) ; ötödik lett Tóth Dénes, a nyíregyházi evan­gélikus gimnáziumból (fel­készítői: Komoróczy Ta- másné, Kiss Sándor). Azt, úgy gondolom, mondani sem szükséges, hogy valamennyien jutal­mat kaptak komoly szelle­mi megpróbáltatásaikért. Mi pedig büszkék vagyunk helytállásukra! A rakamazi művelődési házban a napokban meghí­vásos, formációs táncversenyt tartottak. A Ritmo Táncklub szervezésében lezajlott eseményen negy­ven pár vett részt, képviselvén — a fővárosi ver­senyzők mellett — a kelet-magyarországi régiót. A megméretés „E" és „D" osztályokban zajlott, szterv derd és latintáncok kategóriájában. A „ritmósok" vé­gül is szép eredményt írhatnak a számlájukra: két el­ső, egy második, egy harmadik, négy negyedik, egy ötödik és két hatodik helyezést értek el Amatőr felvétel Hírcsokor Két évtized az ötös „suliban" Sikeres matematikaoktatás, speciális biológia szakkör, néptánc, sportlehetőségek Színpadkép az iskola jubileumi ünnepségén Amatőr felvétel Roma kultúra... ...Országos cigány nyelvű „Rom Som” vers- és próza­mondó versenyt rendeztek a napokban a fővárosban, melyen 40 általános iskolás cigánygyerek indult. Az első helyen a Zala megyei Tűrje faluból Horvát Esz­ter végzett A kislány, aki­nek a hajából virág hullik című cigány népmesével. (MTI) Vizsga... ...Kísérletképpen nyilváno­san vizsgáznak történelem­ből a nyolcadikosok április 25-én a nyíregyházi 10. Sz. Általános Iskolában. (KM) írógyilkosság... ...Meggyilkolták egyik leg­ismertebb kortárs örmény írót, Vargesz Petroszjant, aki korábban hosszú időn át az Örmény írószövetség vezetője volt. A hatóságok szerint vérbosszú lehet az ügy mögött. (MTI) Az Űr érkezése... ...című országos szavaló­verseny döntőjét április 24- én 9.30-tól rendezik meg a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium­ban. A nemes versengésen a meghívott, tizenhárom egyházi gimnázium diákjai vesznek részt. (KM) A családok... ...nemzetközi éve alkalmá­ból tartanak előadást április 21-én 9 órától Nyíregyhá­zán, a megyei pedagógiai intézetben. Áz összejövete­len Tárnái Ottóné gyógy­pedagógus fog beszélni a sérült gyermekeket nevelő családok funkcióiról. (KM) Páll Csilla Nyíregyháza — Kis erőszak­kal, talán egy mondatba bele lehetne sűríteni a nyíregyhá­zi 5. Sz. Általános Iskola fe­lett elszállt húsz év történe­tét. Több tucat kitüntetés, díjak, néhány tagozat és igen dinamikus, mozgalmas élet. De hogyan kezdődött, mi tette a város egyik kiemelkedő suli­jává az 5-öst, erről kérdeztük Takács Ferenc igazgató urat. Magas színvonal — 1973-ban költöztünk ide, az akkor épülő városrészbe, az Epreskert utcára. Pezsgett az élet, hisz szertárakat, szemlél­tető eszközöket, nyelvi labo­ratóriumokat, osztálytermeket kellett kialakítaniuk az épí­tőknek a közreműködő peda­gógusok segítségével. A kez­deti mostoha körülmények nem zavarták a magas szín­vonalú oktató-nevelő munkát. Kiemelkedő eredmények szü­lettek matematikából, magyar­ból és környezetismeretből. A magyar szakos munkaközös­ség pontosabbá tette a tantervi követelményrendszert az egy­másra építhetőség, és tovább­haladás segítése érdekében. Kidolgozták a kifejező olvasás „elvárásait”, felzárkóztató fe­ladatgyűjteményt jelentettek meg. — 1985-ben kerültem az iskola élére, ekkor indítottuk útjára a kétéves iskolapszi­chológusi kísérletet Célunk egyfelől az volt hogy a peda­gógusi munka pszichológiai lehetőségeit fejlesszük. Ki- szűtjük és feltárjuk a szocio- kulturális, mentálhigénés hát­rányokból származó egyenlőt­lenségeket diákjaink körében. A magatartási és képességbeli London (MTI) — Erdélyről készült, egyórás filmet muta­tott be Nagy-Britanniában az ITV kereskedelmi tévéháló­zathoz tartozó egyik országos adó, a Channel 4. A Ron Or­ders rendező-operatfr készí­tette filmet azzal ajánlották a brit nézőknek, hogy Erdély, a farkasok, a vámpírok és Dra- kula gróf hona a régmúltba dermedt, évszázadok óta vál­tozatlan világ. Ennek dacára, egy medvevadászat jelenetei után, a film teljes egészében Erdély mai társadalmi prob­lémáival foglalkozott. A film első részében rövi­den ismertették Erdély törté­netét, majd bemutatták, hogy a magyar kisebbség miként őrzi zene- ás tánckultúráját. Em­lékeztettek arra, hogy Ceau- sescu idején tilalmas, sőt, bün­tetendő volt a magyar kultúra, de az elnyomás épp az ellen­kezőjét érte el: ellenállási tett volt a népi gyökerek őrzése — mondták magyar népművelők a film készítőinek. A film második része a Ceausescu-féle erdélyi iparo­sítás okozta károkat mutatta be. Alexander Balin kiskapusi polgármester elmondta, hogy a környékbeli ólomolvasztó tönkretette a lakosság egész­ségét, és az ólomszennyezés miatt a gyermekek értelmi színvonala 10-15 százalékkal alacsonyabb a romániai átlag­nál. Az iparosításhoz elnépte- lenítették a falvakat, de két­millió románt költöztettek be Erdélybe, hogy még jobban el­fejlődést gátló okokat. Szeret­tünk volna igazi pszichológia kultúrát kialakítani az isko­lában. t Ezzel a gyakorlattal az volt a célunk, hogy segítsük a to­vábbtanuló diákjainkat. Ennek érdekében önismereti foglal­kozásokat tartottak a szakem­berek. Folytatni szerttük volna ezt a tevékenységet, de a pá­lyakezdő pszichológusok vi­szonylag alacsony bérért nem jöttek hozzánk, mi pedig ma­gasabb fizetést nem tudtunk adni nekik. □ Miként próbálnak megfe­lelni napjaink kihívásainak? — Igyekszünk lépést tartani az fgyre növekvő igényekkel, bár ez nem mindig sikerül. Az idegen nyelvek oktatásában elkésett az iskola. Ennek elle­nére a szakmai színvonal igen közel áfi az orosznyelv-ok- tatásban korábban elért jó eredményekhez. Jelenleg ide­gen nyelvként angolt és néme­tet tanítunk. Angolból harma­dik osztálytól tagozatot is indí­tottunk. Próbálkoztunk az újlatin nyelvek bevezetésével, de nem volt számottevő érdek­románosítsák a területet. Be­mutatták azt is, hogyan élesz­tik újjá Romániában a szél­sőséges nacionalizmust. Az is­mét hallható régi román him­nusz, amelyet Ceausescu ide­jén fasiszta felhangjai miatt betiltottak, az aranykort idézi a román nacionalistáknak, de só a magyar kisebbség sebére — mondták a film készítői. Megszólaltatták Vadim Tu­dort, a Nagy Románia Párt vezérét, akiről elmondták, hogy régebben Ceausescu ud­vari költője volt. — A ma­gyarok fegyvert csempésznek, nemzetközivé akarják szélesí­teni a konfliktust, hogy vissza­szerezhessék Erdélyt — mond­ta Tudor. Tőkés László az, ef­féle propagandát annak tudta be, hogy a romániai hatalom, a Ceausescu idején kidolgozott módszert a végletekig hajtva, a társadalmi ellentéteket et­lődés a szülők és a nebulók részéről, így ez abbamaradt. Elsősorban saját tanítványa­inkra „építünk” matematika tagozatos osztályainkban, de természetesen a város bármely pontjáról várjuk a kis matema­tikusokat. Matematikasikerek Több országos eredményt ér­tünk már el, s remélem, hírne­vünket csak tovább öregbítik tanítványaink. Törekvésünk az erős alapozás és a meg­bízható, versenyképes felké­szítés. □ Mi a helyzet a számítás- technika terén? — A matematika tagozato­sok négy éven át Ugiulják óra­tervi keretben. A nem tagoza­tos gyerekeknek kezdő és ha­ladó szakkörökben oktatjuk ezt a stúdiumot. De lehetőség van emeltszintű képzésre is. □ Milyen különlegességet tud említeni, amiért egy leen­dő elsősnek érdemes ezt a sulit választania? — Szakköri keretben spe­ciális program szerint tanul­hatják a biológiát. De ne csak a tanulásról essék szó. Spor­nikai ellentétté akarja átfor­málni, hogy leplezze a valódi bajokat. — Ma is megfélem­lítik, lefokozzák, másodosztá­lyú állampolgárként kezelik a magyarokat — mondta Tőkés László. A film felidézte az 1990-es marosvásárhelyi zavargás ké­peit, emlékeztetve, hogy csak magyarokat ítéltek börtönre. A nemrég szabadult magyarok ártatlanságukat hangoztatták, és felpanaszolták, mennyi megkülönböztetésben van ré­szük. A film készítői e szavakkal fejezték be a műsort: a kom­munizmus utáni Románia el­nyomja a magyar kisebbség jogait. Erdély nemzetiségi üst, amelyben ezer év gyanakvása és bántalmai fortyognak. Ha ezen nem sikerül úrrá lenni, akkor Erdély újabb gyújtópont lehet a térségben. tolási lehetőségeink szintén jók. Szinte valamennyi labda­játékkal megismerkedhetnek a diákjaink, atletizálhatnak, sőt népi táncot is oktatunk az ér­deklődőknek. □ Az oktatási intézmények­ben felálltak az iskolaszékek. Mi a helyzet önöknél ez ügy­ben? — Természetesen mi is megalakítottuk február végén. Jó előkészítéssel állt össze, szerencsés összetételű. Ezek után csak remélhetjük, hogy valóban „gyümölcsöző” lesz munkája. □ Mit tesznek azért, hogy minél szélesebb körben meg­ismerhessék nagyon sokszínű és eredményes oktató-nevelő munkájukat? Iskolapropaganda — Két-három évente gálamű­sort szervezünk. Ezeken min­denki megmutathatja, mit sa­játított el szakköreinkben. Már évek óta nagy hagyománya van annak, hogy elsőseink és másodikosaink vidám elő­adással kedveskednek a kör­nyék óvodásainak. A harma­dikosok és negyedikesek szin­tén műsorral lepik meg a szü­leiket. Ezek már igen régen kialakított tradíciók. □ De most essék néhány szó a jelenről. Már a legtöbb kö­zépiskolában befejeződtek a felvételi-beiskolázási megmé­rettetések. Milyen eredmé­nyességgel sikerült bejutni az „ötös" végzőseinek a közép­fokú tanintézetekbe? Nagy többség — Nagyon jónak mondható az arány. Kilencvenszázalékos eredményességet igazoltak vissza. De remélem, hogy augusztus végére mindenki megtalálja helyét a középfokú intézmények valamelyikében. Özvegy Los Angeles (MTI) — Ki­tüntették Emilie Schind- lert. a második világhábo­rú idején sok lengyel zsidó életét megmentő Oskar Schindler 86 éves özve­gyét. Az ünnepségre vasár­nap a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ mú­zeumában került sor. Emi­lie asszony néhai félje fő­hőse a Steven Spielberg ál­tal rendezett, utóbb hét Os- car-díjat kapott filmnek, a Schindler listájának. A megemlékezés egyike volt a holocaust-évforduló­hoz kapcsolódó, Amerika- szerte megtartott megem­lékezés-sorozatnak. A n. világháború legsötétebb éveiben a német vállalkozó és felesége csaknem 1200 zsidó életét mentette meg. Az asszony a férje gyárá­ban alkalmazottak számára a feketepiacról szerzett be gyógyszert, élelmiszert. A szellemileg friss, de csöndes idős hölgy újság­íróknak elmondta: nincs kedvére ez az újonnan jött hímév. *— Nem vártam semmilyen élismerést. Csak azt tettem, amit az ember másokért tesz a baj­ban — jelentette ki. A fér­jéről készült filmet ötször is megnézte, és nagyon el­ismerően nyilatkozott róla. Egykori házastársáról, aki­től a háború után külön­vált, nem volt hajlandó be­szélni. Erdélyről brit szemmel Egy kellemesebb pillanat: valahol Erdélyben készü­lődnek a lagzira Harasztosi Pál reprodukciója- KULTÚRA—

Next

/
Thumbnails
Contents