Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

1994. április 19., kedd TÚL A MEGYÉN A brit békefenntartók egyik katonája a gorazdei indulásra vár, reménykedve a végleges tűzszünet megszületésében AP-felvételek Magyarország pénzügyi helyzete Deutsche Bank: megítélése jó a nemzetközi pénzpiacon, és tartalékai vannak Milánó (MTI) — A nagyfokú tőkebeáramlásnak köszön­hetően Magyarország tavaly a folyó fizetési mérleg hiányát (3,5 milliárd dollár) és az esedékes adósságtörlesztést nehézség nélkül finanszírozta, sőt Budapest devizatartalékai még nőttek is. Az adósság- mutatók nem kerültek kritikus zónába. Ebben az évben ha­sonló nagyságrendű fizetési- mérleg-hiány várható. Ugyan­akkor problémákkal most sem kell számolnia, mivel az or­szág vonzó a külföldi befek­tetők számára, megítélése jó a nemzetközi pénzpiacon, és ko­moly devizatartalékai vannak — állapította meg az a jelen­tés, amelyet a Deutsche Bank készített Magyarország pénz­ügyi helyzetéről az MNB ter­vezett itáliai kötvénykibo­csátása iránt érdeklődő poten­ciális olasz befektetők szá­mára. Hosszú távon azonban Ma­gyarország nehezen tudja ke­zelni a fizetési mérleg ekkora hiányát, hacsak nem növeli is­mét exportját, hogy az ország külső szereplésének ered­ménye egyensúlyba kerüljön a növekvő adósságszolgálati te­herrel. • Az export ösztönzésének tehát a májusi választások után alakuló új kormány gazdasági prioritásai között is előkelő helyen kell szerepelnie. Mi­után több külső tényező ked­vezőtlen, a tartós exportnöve­kedés elérése nem lesz könnyű feladat — hangsúlyozza a je­lentés. Magyarország belső hely­zete drasztikusan romlott. Mi­után 1990 és 1992 között há­rom éven át többletet ért el, tavaly 3,5 milliárd dolláros nagyságú hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben. Ez­zel egy időben jelentősen nőtt ismét a külső eladósodás, az adósság az 1992 végén jelent­kező 21,4 milliárd dollárról 1993 végére 24,6 milliárdra emelkedett. Az erős külföldi tőkebeáramlásnak köszönhe­tően viszont ez nem okozott akut problémát az országnak. A jelentés szerint a tőke- beáramlás nagysága 8,7 mii­nyitotta meg. A Tauriai-palo- tában elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy a refor­mok folytatása jelenti az alapját az orosz gazdaságpoli­tikának. Leszögezte: mostanra elérte mélypontját a gazdasági válság, s hamarosan javulás állhat be. Az eredmények kö­zött említette, hogy az év első két hónapjában az infláció ha­vi 10 százalék alá csökkent, s ha sikerül tartani a költségve­tés tervszámait, az év végére 7-8 százalékra csökkenhet a pénzromlás havi üteme. Csemomirgyin hangsúlyoz­ta ugyanakkor, hogy az áttörés csak a befektetések növeke­dése által következhet be, és felhívást intézett az EBRD liárd dollár volt 1993-ban. (Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke szerint ez az összeg csak valamivel több mint 7 milliárd dollár volt.) Ez nem­csak a mérleghiány és az adósságtörlesztés (3,3 milliárd dollár) finanszírozására volt elegendő, hanem arra is, hogy a devizatartalékokat 2,3 mil­liárd dollárról 6,7 milliárd dol­lárra növeljék. Mindez azt je­lenti, hogy a nettó külső adósság tavaly évi végén (17,8 milliárd dollár) csak 1 milliárd dollárral volt több az egy évvel korábbinál. Az év első mutatói azt jel­zik, hogy a folyó fizetési mér­leg hiánya az idén sem lesz je­lentősen kisebb a tavalyinál, a mostani előrejelzések 3 mil­liárd dollár körül járnak. De ez sem kell, hogy nehézséget je­lentsen Magyarországnak. En­nek oka az, hogy az ország fel­tehetően számolhat a további külső befektetésekkel, vala­mint devizatartalékainak egy részét a hiány és a csökkenő (2,2 milliárd dollár) adósság- szolgálatra fordíthatja. Végül vezetéséhez, illetve az 57 részvényes országhoz, aktí­vabb piaci részvételt, valamint a befektetések növelését szor­galmazva. Az orosz kormány­fő leszögezte: az orosz gaz­dasági reformok sorsa iránt az év elején tapasztalható aggo­dalom mindinkább a múlté, s ennek bizonyítékaként érté­kelte, hogy Oroszországban tartják az idei közgyűlést. Jacques de Larosiere, az EBRD elnöke a maga részéről arról beszélt, hogy a tavalyi­hoz hasonlóan az idén is mint­egy 1,8 milliárd ECU-t, (2,03 milliárd dollárt) fektetnek be a közép- és kelet-európai térség­ben. Hangsúlyozta, hogy első­sorban a kis- és középvállal­a Magyar Nemzeti Bank az idén is jelentős forrásokat találhat a nemzetközi pénzpia­cokon. Az MNB jelenlegi célja 2 milliárd dollárnyi kötvényki­bocsátás. Pénzügyi mozgás­terének növelése érdekében a magyar pénzügyminisztérium 15-20 milliárd forintnyi köl- csönkötvény kibocsátását ter­vezi, melyet első alkalommal n^n csak állandó magyaror­szági lakhellyel rendelkezők is jegyezhetnek. (A kötvény ter­vezett kamata 24 százalék, tör­lesztésére 3 év leteltével kerül sor.) A nagy állami vállalatok — mint a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság vagy a Magyar Villamossági Művek — privatizációja is segíthet a keményvaluta-bevé- telek növelésében. A kérdés tehát az, hogy az ország meddig képes a folyó fizetési mérleg 2-3 milliárd dollár nagyságú hiányát finan­szírozni, figyelembe véve azt, hogy a gazdasági kutatóin­tézetek ilyen nagyságú hiányt jósolnak jövőre és 1996-ra is. kozásokat kívánja a bank tá­mogatni. A megnyitók után a köz­gyűlés résztvevői megvitatták a tavalyi év eredményeit, il­letve az elkövetkező két év stratégiájának kidolgozásáról volt szó. A bank egyebek közt Oroszországban hozzá kíván járulni a privatizált vállalatok rekonstrukciójához, támogatni akarja a kis- és középvállal­kozásokat, az orosz pénzügyi rendszert, valamint hozzá sze­remé járulni az energetikai ipar és a mezőgazdaság fej­lesztéséhez. Összesen egyébként mint­egy 21 orosz projekt finan­szírozását támogatta eddig az EBRD. EBRD-közgyűlés Szentpéterváron Clinton-Major-telefonmegbeszélés Vagy kivonják az ENSZ-erőket Boszniából, vagy erősítést küldenek London (MTI) — Bili Clinton amerikai elnök és John Major brit kormányfő vasárnap esti telefonbeszélgetéséről beszá­molva a brit BBC mindössze annyit jelentett, hogy a két ve­zető egyetértett: továbbra is tá­mogatni kell az ENSZ-et Boszniában, és ők ketten ezen­túl is gyakran egyeztetik ál­láspontjukat a boszniai fejle­mények ügyében. A Financial Times című brit lap hétfői vezércikkében azt írta, hogy logikusan most már csak két lehetőség maradt: vagy kivonják az ENSZ-erő­ket Boszniából, vagy erősítést küldenek és fölszerelik az ENSZ-katonákat a harcra. A lap szerint azonban egyik sem valószínű. A szomorú való­színűség az, hogy az ENSZ- erők tevékenysége mindin­kább a segélyezésre és a szerb agresszió törvényesítésére szorítkozik. „Az új világrend realitása egészen más, mint amilyet az 1990-91-ben meghirdetett prospektus ígért” — írta a Fi­nancial Times. A The Daily Telegraph ve­zércikke szerint a volt Ju­goszláviában a régi demokrá­ciák nem állták ki a hideg­háború vége óta kapott első nagy próbát. Nemes célokat hirdettek meg, de visszatartot­ták az elérésükhöz szükséges eszközöket. Ez a tehetetlen­ség, együtt az amerikai ha­bozással, minden bizonnyal bátorítani fogja mindenütt az olyan vezetőket, mint Kim ír Szén és Szaddám Husszein — írta ez a brit lap. A The Guardian vezércikk­írója azonban még talált re­ménysugarat. „A haladás — ha egyáltalán volt ilyen — eddig is minden esetben az oroszok és a Nyu­gat együttes részvételén mú­lott. Vitalij Csurkin sem tud nagyobb csodát tenni a Bal­kánon, mint bárki más. De részvétele az ENSZ erőfeszí­téseiben végső soron szilár­dabb szavatosság kell legyen egy esetleges gorazdei megál­lapodásra, mint az érthető, de gyakran hatástalan légitáma­dások” — írta a The Guardian. Lech Walesa államcsínyre készül? Varsó (MTI) — Ha Walesa megpróbálná feloszlatni a parlamentet, az gyakorlati­lag államcsínyt jelentene, mivel nincs rá törvényes le­hetősége — jelentette ki Józef Oleksy, a szejm mar- sallja, Lengyelország má­sodik legmagasabb közjogi méltósága. Hogy egy ilyen lépés le­hetősége mégis fennáll, bi­zonyítják magának Walesá­nak és legközelebbi mun­katársainak nyilatkozatai. Lech Falandysz, aki az ál­lamfő miniszteri rangú jogi főtanácsadója, elismerte, hogy a köztársasági elnök­nek nincs jogi lehetősége a parlament feloszlatására, éppen ezért mondta, hogy kész akár az állambíróság elé is állni. Andrzej Drzy- cimski, a Belweder szóvi­vője vasárnap este kijelen­tette, hogy Walesa az adott helyzetben „nem zárja ki a jogon túli eszközök hasz­nálatát sem”. A lengyel köztársasági elnök azért helyezte kilátásba e drasz­tikus lépést, mert baloldali képviselők csoportja egy, a hatalmát korlátozó alkot­mánymódosítási javaslatot nyújtott be a szejm elnök­ségéhez. A Gazeta Wyborcza ér­tesülései szerint Walesa kész tárgyalni a kormány- koalíció pártjaival, de csak két feltétellel: ha vissza­vonják Dariusz Rosati pro­fesszor jelölését a minisz­terelnök-helyettesi és pénz­ügyminiszteri posztra, és számára elfogadható új je­löltet állítanak, valamint hogy a tárgyalásokon nem vehet részt Aleksander Kwasniewski, a parlamenti választásokon győztes De­mokratikus Baloldali Szö­vetség (SLD) parlamenti frakciójának vezetője, mert az az utóbbi időben több­ször tiszteletlenül nyilatko­zott az államfőről. Az SLD szóvivője szerint ezek nem feltételek, hanem diktátu­mok, és elképzelhetetlen a problémák rendezése a leg­nagyobb parlamenti frakció vezetőjének kizárásával. A mérsékelten jobboldali Zycie Warszawy című lap szerint a kormánykoalíció alkotmánymódosítási ja­vaslata hadüzenet a Belwe- demek. Háttere, hogy a vá­lasztások óta az SLD min­den politikai akcióját köz­vetve, vagy közvetlenül megtorpedózta a Belweder. Ebben a háborúban a balol­dal számíthat Walesa-el- lenes választóira, sőt a küz­delem összekovácsolja azt a tábort, amely már kiáb- rándulóban volt a választási ígéretek teljesítésének hiá­nya miatt. Ráadásul az SLD rá tud mutatni az ellenségre, aki megakadályozza ígérete­inek teljesítését. Ugyanakkor szétveri az eddigi hallgatólagos szö­vetséget Waldemar Pawlak miniszterelnök és Lech Walesa között, ezzel biz­tosítva a kormánykoalíció tartósságát, és távlatilag a magára maradt parasztpárti vezetők pozíciójának meg­gyengülését a baloldallal szemben. Hírmustra A NATO... ...„sajnálattal” veszi tudo­másul, hogy a békepartner­ség aláírása Oroszország részéről halasztást szenved, de szövetségi körökben to­vábbra is arra számítanak, hogy erre végül is sor kerül majd, és a pillanatnyi ha­lasztás oka elsősorban az orosz belpolitikában zajló vitákkal magyarázható — jelentette ki a NATO egyik vezető beosztású tisztvi­selője hétfőn, brüsszeli tu­dósítókkal találkozva. Egy héttel... ...a parlamenti választások után a hét végén Ukraj­nában máris megkezdődött az elnökválasztási kam­pány. A baloldali pártok külön-külön jelöltet indí­tanak, míg a nacionalista RUH egyelőre nem dön­tötte el, hogy beszáll-e a küzdelembe. (MTI) Az izraeli... ...légierő hétfőn légitáma­dást intézett a Hezbollah Irán-barát muzulmán szer­vezet egyik dél-libanoni bá­zisa ellen. Két izraeli va­dászbombázó Szidóntól délkeletre koradélután négy rakétát lőtt ki, aminek kö­vetkeztében sűrű füstgo- molyag keletkezett. (AFP) Varsóban... ...vasárnap este a Józef Glemp bíboros prímás által öt nyelven celebrált misé­vel fejeződött be a 18. nem­zetközi családkongresz- szus. Az istentiszteleten részt vett Lech Walesa len­gyel államfő és felesége is. (MTI) Ismeretlen... ...tettesek meggyilkolták az Algírtól 30 kilométerre fek­vő Larbatache város pol­gármesterét — közölte hét­főn az El Vatan című al­gériai újság. A biztonsági szolgálat múlt csütörtökön talált rá a polgármester holttestére. (MTI) David Gilmour és a Pink Floyd együttes kaliforniai koncertjén ezreket kápráztatott el a show-ipar kü­lönlegességeinek bevetésével Moszkva (MTI) — Hétfőn Szentpétervárott t megkezdő­dött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlése. A rendezvényen részt vevő magyar küldött­séget Szapáry György, a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnöke vezeti. Tagjai: Hárshegyi Fri­gyes, az MNB alelnöke, Be­cker Pál, pénzügyminisztériu­mi államtitkár és Csépi Lajos, az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatója. A magyar küldött­ség a hétfői tanácskozás előtt kétoldalú megbeszéléseket folytatott a tagországok kép­viselőivel. Az EBRD igazgatótanácsá­nak közgyűlését Viktor Cser- nomirgyin orosz kormányfő

Next

/
Thumbnails
Contents