Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-19 / 91. szám
KULTÚRA 1994. április 19., kedd Beregi díjazottak Vásárosnamény (KM) — Az I. Beregi Képzőművészeti Tárlaton Szabolcs- Szatmár-Bereg megye képzőművészeinek anyagából a következők kaptak díjakat: a megyei közgyűlés különdíját Szepessy Béla grafikusművésznek, a megyei közgyűlés kulturális bizottsága különdíját Erdei Anna festőművésznek, a megyei könyvtári egyesület különdíját Biró Lajos szobrászművésznek, az INTER- SPÁN különdíját Kerülő Ferenc festőművésznek, Vásárosnamény város ön- kormányzata különdíját Soltész Albert festőművésznek, a Vásárosnaményi Ipari és Vendéglátó Szakmunkásképző Intézet különdíját Horváth János festőművésznek, a vásárosnaményi városi művelődési központ különdíját Huszár István festőművésznek, a vásárosnaményi Eötvös József általános iskola különdíját Schmidt Sándor fafaragó népi iparművésznek ítélték oda az adományozók és a szakmai zsűri. Művész a gyerekért Jótékonysági koncert Debrecenben Debrecen (MTI) — „Mi, emberek rendkívüliek vagyunk. Fát ültetünk, pedig jól tudjuk, gyümölcsét, árnyékát csak gyermekeink, unokáink tudják élvezni. Ilyen szelíd formában nap mint nap szembesülünk saját halandóságunkkal. De léteznek törékeny életutak, váratlanul támadó betegségek is, melyek porig sújtják a szenvedő környezetében élők természetes optimizmusát. Ilyen a leukémia, amely leggyakrabban az oly tiszta, ártatlan gyermekek életére tör. „Remény azonban mindig van” — olvashatjuk a Művészek a leukémiás gyermekekért Kép-Világ alapítvány felhívásában. Az alapítvány humanitárius küldetést vállalt fel. Nem kevesebbet tűzött ki céljául, mint hogy országos segélyakciót szervez a leukémiás gyermekek megsegítésére. Mivel sok, a keleti országrészben élő gyermek a debreceni klinikára megy gyógyulást remélve, az alapítvány több budapesti rendezvény után most április 28-án Debrecenben a Kölcsey Művelődési Központ Bartók termében rendez jótékonysági koncertet. A hangversenyen fellép Gregor József, Kelen Péter, Kovács Annamária, Lerch István, Szűcs Lajos, a debreceni Kodály Kórus és a Debreceni Filharmonikus Zenekar. Mivel úgy gondoljuk, a nemes cél érdekében megyénkből is többen részt vesznek majd a koncerten: az érdeklődőknek jó tudniuk, hogy jegyek elővételben a debreceni Tour- inform Irodában (Piac utca 20.) kaphatók. Hírcsokor Koncertre... ...várja a zenebarátokat a nyíregyházi művészeti szakközépiskola zenei tagozata április 20-án este 7 órától. Az iskolában tartandó zenés est Kollonay Zoltán korrepetitor hangversenye. Közreműködnek Gonzáles Monika, Fenyvesi Attila, Fenyvesi Zsolt énekművészek és Tóth Tamás trombitán. (KM) A néptánc... ...és a népzene világával ismerkedhetnek az érdeklődők március 21-én 15 órától a nyíregyházi városi művelődési központban. A jó hangulatról az Igrice néptáncegyüttes, és a Csür- döngölő Népzenei együttes gondoskodik. (KM) Hangverseny... ...lesz a kisvárdai művészetek házában április 20-án. Közreműködik a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar. Vezényel Murgu Dorel. Április 19-én este fél hattól a jógaklubban Bojda Valéria természetgyógyász tart előadást Kisvárdán. (KM) Szépségkirálynő... ...választást rendeznek a Bujtosi Szabadidő Csarnokban április 23-án. (KM) Bábszínházi... ...előadások szórakoztatják a gyerekeket a mátészalkai művelődési központban április 21-én 10 és 14 órától. A Lusta kismalac című produkciót a Mesekert Bábszínház mutatja be. (KM) Ösztöndíj fiataloknak A kuratórium évente kétszer dönt Budapest (MTI) — A Széchenyi István Ösztöndíj Alapítvány a műszaki, a gazdasági, az orvosi, az agrár- és a természettudományok területén kiemelkedő tudományos eredményeket elérő fiatal szakemberek számára nyújt ösztöndíjakat. Az alapítvány 1993. évi tevékenységéről és idei terveiről a napokban számoltak be az alapítvány kuratóriumának képviselői. Az alapítvány a továbbiakban is váija azok jelentkezését, akik — külföldi tanulmányaik révén — kutatásaik eredményeivel a tudományos és műszaki ismeretek hazai alkalmazását segítik elő. Az alapítvány tőkéjének kamatait fordítják az ösztöndíjakra. Ösz- szege országonként változó, de mindenhol biztosítja a nyugodt megélhetést. 1989-től 59 fiatal kutató részesült Széchenyi Ösztöndíjban, amelyet minden év január 1-jétől augusztus 31-éig lehet megpályázni. A pályázati feltételeket a Széchenyi István Ösztöndíj Alapítvány Titkárságától lehet igényelni (1054 Budapest, Nádor utca 18. MTA KSZI). Az alapítvány kuratóriuma évente kétszer dönt az ösztöndíjak odaítéléséről. A sóstói éremművészet elismerése Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A sóstói nemzetközi alkotótelep és az itt folyó munka nagy elismerésének számít, hogy a Nemzetközi Éremszövetség Budapesten megrendezett Kongresszusának jó néhány tagja Nyíregyházát is felkereste. Mintegy ötven vendég látogatott el megyénkbe, tanulmányozhatta az alkotótelep munkáját megcsodálva a város páratlannak mondható éremművészeti és kisplasztikái gyűjteményét. A posztkongresszus tagjai a városi képtárban a megyénkben élő művészek alkotásait is láthatták. A világ minden részéről érkező látogatók — többnapos ittlétük alatt — megyénk idegenforgalmi és történelmi nevezetességeivel is megismerkedhettek. Elutazásuk előtt beszélgettünk néhányukkal, kértük, mondják el Magyarországon és a megyénkben szerzett tapasztalataikat. Masaharu Kakitsubo (Japán): — Csodálatos volt ez a vendégszeretet, ahogy Magyarországon fogadtak bennünket. A megyei kirándulás alkalmából mindenütt virágzó cseresznyefák fogadtak, úgy éreztük, hogy ők is üdvözölnek minket. Ez a vidék nagyon A vendégeknek az érmeöntés folyamatát is bemutatták Csutkái Csaba felvétele sokmindent megőrzött a régmúlt időkből, s erre a továbbiakban is vigyázni kell. A magyar és sóstói éremművészeti telepen nagyon sok olyan érem készül, amelyeken portrékat látni. Japánban ilyeneket nemigen készítenek, s ezért sok szép érmét szívesen látnék az otthoni vagy az én gyűjteményemben is. Az egyik érme különösen tetszett, Ligeti Erika szép alkotása, és nagy meglepetésemre a kedvemért Sóstón az én számomra ezt újból ki is öntötték. Marie- Louis Dupont (Belgium): — Nekem Brüsszelben éremműhelyem van és az is érdekelt, hogyan lehetne kapcsolatot teremteni a sóstóiakkal. Nos, úgy tűnik sikerül. Nálunk nagyobb mennyiségű és kisebb méretű érméket nemigen készítenek, talán az itteniekkel sikerül egyeségre jutnunk. Mindenesetre mindketten kinyilvánítottuk szándékunkat, hogy egyelőre nonprofit alapon hamarosan partneri viszonyra lépünk. Érdekes meglepetéssel szolgált Pierre-André Zanchi, egy svájci érmeöntő vállalat igazgatója. Elmondta, hogy nagy múltú cégük már több magyar pénzérmét is készített régebben: így a régi ötkoronást is. — Nagyon hálás vagyok a szervezőknek a szabolcsi kirándulásért, egyáltalán nem bántam meg, hogy eljöttem ide. Nagyszerű tükröt tartottak elénk a megyejárás során, ahol sokminden olyan volt, mint régen, és retusálás nélkül láthattuk a történelmet. Idegenfor- galmilag is sok érték rejtőzik ebben a tájban, a természetben. A munkámhoz is jó ötleteket kaptam, új információkat, amelyeket hasznosítani tudok. S ha megengedik, hadd mondjam el kritikai észrevételemet is, bizonyára nem bántom meg önöket vele. Sokkal jobban kellene élni a lehetőségeikkel, eladni, menedzselni magukat. Ez a megye is páratlan természeti értékekkel rendelkezik, és a nemzetközi turisztika talán nem is tud róla. Ligeti Erika alkotóművész, aki szinte törzsvendége a sóstói tábornak befejezésül elmondta, hogy a vendégekkel sikerült megismertetni a magyar és általában a közép-európai érmék és kisplasztikák eredetiségét. Míg a nyugaton inkább a merkantilista szellem jellemzi az érmekészítést, addig itt — köszönhetően a sóstói tábornak is — valami egészen más, lírailag, művészileg is gazdagabb töltésű alkotások születnek. Most a világ minden részéből összesereglett vendégek is meggyőződhettek erről. Harminc év a nagyhalásziakért Elsődleges feladata a családgondozás, az egészségkultúra terjesztése, a tanácsadás Baraksó Erzsébet Nagyhalász (KM) — Szinte minden településnek megvannak a maga tipikusan karakterisztikus személyiségei, akik elválaszthatatlanul hozzátartoznak az adott helyhez. Bizonyára egyetértenek a nagyhalásziak abban, hogy a most várossá vált nagyközség egyik ilyen karaktere a „Kisasszony”, azaz Somfai Árpádné, vagy ahogyan jobban ismerik: Szemző Sarolta. Saci nénit a leggyakrabban kerépáron láthattuk — magam is halászi gyermekkoromban — állandóan úton volt a biciklijével, járt házról házra, tanyáról tanyára, széliében és hosszában. Nagy népszaporulat Baranya megyéből került ide az ország másik végébe, mert itt volt munka, miután a tanítói oklevele után a védőnői képesítést is megszerezte. Rövid ideig a vasmegyeri körzetben dolgozott, majd 1945-től Nagyhalászban, ahol pár hónapot leszámítva 30 esztendőn át volt a falu lakóinak segítségére. Mi vonzotta Nagyhalászra? Az ,A”-típusú egészségház, amihez védőnői lakás is tartozott, és — nagy szó volt akkor —; villany is volt. A községről az a hír járta, hogy dolgos jómódúak lakják, de ő úgy tapasztalta, a gazdagság külső Somfai Arpádné Szemző Sarolta Harasztosi Pál felvétele jelei nem mutatkoztak. Nem látszott meg a tehetősség a családok életmódjában, rendszerint három nemzedék zsúfolódott egy fedél alatt. Amikor odakerült, tízezer lakosa volt a községnek és rengeteg tanyája. A falu közepétől az egyik irányba 14, a másikba meg 17 kilométer távolságra is laktak a körzetéhez tartozó családok. Nagy volt a népszaporulat, a kezdeti időszakban évi kétszáztíz gyermek született. Akkor egyedül reá hárult minden teendő, most ugyanazt a területet négy védőnő látja el. Elsődleges feladata volt a családgondozás, az egészség- kultúra terjesztése, tanácsadás a kismamáknak, és az újszülöttek ellátásának segítése. Nagy pszichológiai érzéket is kívánó munka a védőnőé, sok szempont figyelembe vételével lehet a megfelelő hangnemet megtalálni. Volt, aki megsértődött, ha nem azonnal, hanem csak egy nappal a gyermek megszületése után látogatta meg, másutt meg nem hívták be a házba, inkább kihozták a gyereket az udvarra — ez azt jelentette, hogy nincs kitakarítva. Elsőként kapta Egyéb furcsaságok is megtörténtek. Egyszer egy családnál egy addig nem ismert, fiatal nőt talált, aki igen kikerekedettnek látszott. Megkérdezte tőle: Mikor lesz szükség a védőnőre? Mire a válasz: Isten őrizz! Hogy tetszik azt gondolni a Kisasszonynak? Hiszen csak három napja esküdtünk meg. Néhány nap múlva jött a bába értesítése, hogy megszült a fiatalasszony. Na mi az, megszületett az Isten Őrizz? — kérdezte az ifiasz- szonyt az első látogatáskor. Mert tudott csípős humorú is lenni, de nem bántó szándékkal, hanem a butaság miatt. Nagyon szép pályát és sok szép eredményt mondhat magáénak, amit a legmagasabb szinten is elismertek: elsőként kapta meg az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. De vajon mi az, amiben nem érte el a várt sikert? A cigánykérdés — mondja kissé szomorúan. Nagyhalászban mindig nagyon sok cigány lakott, embertelen körülmények között, putriban is. Ha nem jöttek be az egészségházba, a védőnő kivitte a telepre a Sabin-cseppeket, olykor többet tett értük, mint a magyar gyerekekért. De hatni nem tudott rájuk. Volt olyan nő a cigányok között, akinek 23 éves korára már hat gyermeke volt. Hogyan látja a mostani védőnők munkáját a megváltozott körülmények között? A közerkölcsökkel van baj — fejti ki —, ami nemcsak vallási szempontból káros, de nem tartja helyesnek, hogy a nő, aki esetleg a következményekkel nincs tisztában, maga dönthessen, szüljön-e, vagy nem, ha már teherbe esett. Jobban érvényesülő társadalmi kontrollra volna szükség, hogy kevesebb legyen a terhességmegszakítások száma, főleg a fiatalkorúak körében. Kerek évforduló Saci néni, aki annyi embernek segített az évtizedek során, és mindig emberek között volt, most egyedül él a nyíregyházi lakásában. Bár városi lánynak született, és a dunántúli tájon nőtt fel, nagyon megszerette a falusiakat, a halásziakat és Szabolcsot. Férje halála után sem ment vissza, ittmaradt. De mert — a szintén nagyhalászi tanárnő barátnőjét kivéve — a régi ismerősök ritkán látogatják, néha arra gondolt, talán mégis a faluban kellett volna maradni... Ez az írás egy szép, kerek évforduló alkalmából a „Kisasszony” születésnapjára készült, most aktuális. Saci néni, Isten éltesse sokáig! Miskolci írófesztivál fiatal alkotóknak Konferenciák, kötetbemutatók, előadások, koncertek várják a résztvevőket Miskolc (KM) — Az Uj Bekezdés Művészeti Egyesület 1994. július 20-25. között Miskolcon rendezi meg a Fiatal írók III. Országos Fesztiválját. A fesztivál részvételi díja 5000 Ft/fő, mely magában foglalja a szállást, a teljes ellátást és a programokon való ingyenes részvételt. A rendezvényen szakmai konferenciák, kötetbemutatók, ismeretterjesztő előadások, képzőművészeti kiállítás, színjátszó csoportok, koncertek várják a résztvevőket és az érdeklődőket. A fesztivál szakmai és szabadidős programjait szervezők 1994. május 15-ig várják — elsősorban — a pályakezdő fiatal írónemzedék képviselőinek jelentkezését és a bármilyen művészeti ágban bemutatkozni kívánó egyének vagy közösségek jelentkező sorait, az alábbi címen: Új Bekezdés, Miskolc, Pf.: 620., 3510. (Esti órákban telefonon is: 46/370- 733). A jelentkezéshez egy saját névre megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot is mellékeim kell, a visszajelzés érdekében.
