Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
1994. március 1kedd A HIT VILÁGA. Templom a Kápolna soron Kántorjánosi (F. K.) — Kettős kereszttel jelölt meghívó szólított a közelmúltban Kán- torjánosiba, a magyarországi oláh cigányság kis Rómájába, a cigányok fenséges Nagyasz- szonyának oltalma alatt templomszentelésre. Olyan átszellemült volt ez az alig kétezer-négyszáz lelket (32-35 százaléka cigány) számláló falucska a Nyírség peremén, mintha csak a természet is érezte volna az ünnepi pillanatokat. Kora reggel megkezdték már a templom, a templomkert, a 24 képből csodálatosan összeállított iko- nosztázionnal szembe futó út, s a kerítés melletti krisztusi keresztfa díszítését. Gyolcsfehérségével, karcsú, ég felé törő alakjával magasodik a környező házak, porták fölé a görög katolikus cigánytemplom azon az utcán, pontosan a derekán, ahol a legtöbb cigánycsalád lakik. A templom szentelése óta átkeresztelték az utca nevét is. Kápolna utca a neve már. Végigsétálva ezen a tájon, két oldalt takaros, tiszta portákat lát az ember, előkertekkel, s a házak végén a szántóföldre futó zöldségesekkel, s hátul jószágtartó istállókkal, almásokkal. Cigányoké. A templomszentelés után még egy hét sem telt bele, amikor gázfáklya lobbant, jelezvén: az égi áldás után a földi jót, az élet- körülmények gyökeres javulását 550 magyar és cigánycsalád lakásában. Nem tudom, hogy a véletlen szerencsés A jánosi cigánytemplom egybeesése okozta-e, egy azonban tény: az a Váradi Lajos, aki Kántorjánosi polgár- mestere, s a cigányság éppen úgy magának vallja, mint a nem cigányok, mindkét ügy sikeréért sokat talpalt. Járta a minisztériumokat, a püspöki hivatalt, s mindenhol megfordult, ha kérni kellett. Messzi földről érkeztek e napon Kántorjánosiba. A cigány nyelvű liturgia énekes szólistáját, Rézműves Mihály- nét követték a hívek, cigányok és nem cigányok, s tizennégy római, görög katolikus, református, stb. tisztelendő, tiszte- letes segédletével és sok száz keresztény vendég jelenlétében Cheli Giovanni címzetes érsek, a Vatikán vándorlók és úton lévők pápai tanácsának vezetője, és dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüsA szerző felvétele pök, miskolci apostoli kormányzó felszentelték a templomot. Nem köthető egyetlen személyhez a cigánytemplom ötlete. Közös kezdeményezés, kívánság volt, elkötelezettség, ám feltétlen szólni kötelesség arról a Zolcsák Istvánról, aki fiatal tisztelendőként került Kántorjánosiba, s lélekben mind közelebb a cigánycsaládokhoz. Balogh Dániel, rokkant nyugdíjas cigány saját portájából ajánlott fel a templomépítés helyéül 150 ölet. Legalább száz cigánycsalád járult hozzá fillérjeivel! Megértette a kántorjánosiakat a művelődési tárca, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a Katolikus Segélyszervezetek Európai Szervezete, a Görög Katolikus Egyházmegye, a Görög Katolikus Egyházközségek, a kántorjánosi polgárok, a budapesti katolikusok és sok-sok más vallású ember, hívő és nem hívő. E szépséges kis templom gondnoka az a Balogh Dániel, aki portájából szakított ki egy darabot a templom céljára. O a pénzügyek intézője, ám feleségével és családjával a Mária templom gondozója, tisztán tartója is. Szőnyeget adományozott a templomnak Balogh Lászlóné, Balogh Dánielné, Balogh Zoltánná, s azokat a zászlókat is cigánycsaládok hímeztették, amelyeket a cigányférfiak vittek a templomot körüljáró főpapok, s a hívők előtt. Az örökmécsest Rézműves Zoltánná ajánlotta fel, a kelyhet közösen vette Rézműves Mihály, s a nyíregyházi római katolikus egyház közössége. Tervezte Tele- póczki Miklós, a kivitelezése saját erőből történt, Mándi Gábor kőműves, Kiss Ferenc ács és Tóth János festőt dicsérik. Belső berendezését az Ófehértói Vegyesipari Szövetkezet készítette mesteri munkával. Ragyogó, meghittséget árasztó iílfonosztázionja 24 képből áll. Négy alapképe van, s a templomba bemenve szembenézve e csodálatos együttessel, a középtől jobbra látható a Szűz Mária oltalma, a templom védőszentjének képe. Bőröved vörös fenyőlapokra festette a képeket Zolcsák Miklós, a Kenézlőn szolgáló görög katolikus tisztelendő, Zolcsák István testvére. Kincsek, közkinccsé téve Látogathatók az ország legféltettebb egyházi gyűjteményei, templomai Budapest (KM - JA) — Nemcsak a vallásos ember érez áhítatot, amikor betér egy templomba. Nemcsak a hit, hanem a szépség is varázslatosan hat. Az a szépség, amelyet az évszázadok örökítettek ránk. Minden település lelke a templom. Elképzelhetetlen falu, város nélküle. Az ott lakónak, a messziről jövőnek tájékozódásban biztos pont, látványnak meghatározó. Az egyház és kincsei nemzeti kultúránk része. Időben mélyebbre ásva, egyre inkább az. E kincseinkről az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ titkárával, dr. Farkas Attila művészettörténésszel, a Szent István Bazilika kisegítőjével beszélgetünk. — Az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács még 1967-ben alakult, az akkori pécsi püspök, Cserháti József apostoli kormányzó kezdeményezésére, s működik azóta is mint tanácsadó szerv. Az a rendeltetése, hogy kialakítsa azokat az azonos szemléleti formákat, építészeti és jogi szabályokat, amelyekben a magyar katolikus egyházművészet, a képző- és iparművészet a világát alakítja. A grémium az egyházmegyék részéről delegált tanácstagokkal, évente két alkalommal szervez ankétokat, amelyeken arra törekszünk, hogy világi partnereink segítségével döntéseinkben az egységes szemléletet kialakíthassuk. □ Miért szükséges az egységes szemlélet, és kik a partnereik? — Az egységes szemlélet azért szükséges, mert tevékenységi körünkbe nemcsak műemlék épületek, de ezeknek tárgyai, berendezései is beletartoznak csakúgy, mint a kortárs iparművészeti tevékenység. Most is kell miseruhát varratni és szentségtartót készíttetni. Beleszólásunk nincs, csak tanácsot adhatunk, ha véleményünket kérik. A partnerek között pedig elsőként az Országos Műemléki Felügyelőséget említeném. A kezdeti időszakból Dümmerling Ödön építészmérnök nevét említeném. A majd húszéves működésünk alatt kiváló előadók adták át tapasztalataikat: Pogány Frigyes, Somogyi József, Borsos Miklós, Keresztury Dezső, Dercsényi Dezső, Bálint Sándor, Seldmayer János, Koczogh Ákos... A műemlék- védelmi törvény arról is rendelkezett, hogy védjék nemcsak az épületet, hanem a bennük lelhető művészeti alkotásokat is. Hogy csak egyet-kettőt említsek, gazdag templomberendezések kapták visz- sza régi szépségüket, így a csempeszkopácsi, a vörösbe- rényi, de a nyírbélteki templom Zsigmond korabeli faliképéit is felújították, s megújult a zebegényi szecessziós templom is. □ Az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács az egységes szemlélet kialakításáért felelős. Mi a feladata az országos Katolikus Gyűjteményi Központnak? — Elsősorban a tulajdonunkban levő ingó és ingatlan javak érdekeinek képviselete, a gyűjteményi munka megszervezése, ennek tervszerű irányítása, koordinálása. A létesítésről még 1969-ben hoztak határozatot, s a szabályzatot pedig 1976 december elsején hagyták jóvá. Ezek szerint feladatunk, hogy művészettörténészek bevonásával szakmailag feltérképezzük és nyilvántartásba vegyük a magyar- országi katolikus egyház műtárgyait. □ Műtárgy a templom és műtárgy a miseruha is. így kell érteni? — Így. És munkánkban a teljesség igénye vezérel. Ezért a feltárásra és a rendszerezésre helyezzük a hangsúlyt. Elsősorban a leginkább veszélyeztetett műtárgyakat igyekszünk feltárni. ' □ Veszélyeztetettek? — Több oldalról is. Külső veszély a műtárgykereskedelem élénkülése. Nekünk tudomásul kellett vennünk, hogy templomainkba nemcsak imádkozni járnak. Megtörve az évezredes tradíciót, zárni kell a templomokat, vagy pedig megszervezni a felügyeletüket. Ez új kihívás. Belső veszély az, hogy a használat a több évszázados tárgyakat elkoptatja és veszély a kiselejtezés is. Központi adatbankot kell létrehozni műtárgyaink felmérésével. S felhívjuk arra a figyelmet, melyek azok a tárgyak, amelyek kint nem lehetnek biztonságban. Azt szeretnénk, ha ezek a központi vagy pedig a püspökségi (kincstári) gyűjteményekben kapnának helyet. □ A műtárgyak felmérése sokrétű feladat. Van erre apparátusuk? — Kevesen vagyunk. A központ kiépítése, a számító- gépes feldolgozás és rendszerezés, a dokumentáció azért szükséges, hogy értékeink követhetőek legyenek, nemcsak a tudományos kutatás, de a rendőrség számára is. Mivel külön szakembereink nincsenek, s anyagi eszközeink is szűkösek, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportja segítségével sikerül hozzáértőket toboroznunk. 1969 óta folyik a feltáró munka, s mivel a nyugati határszél és a Balaton környéke volt a legveszélyeztetettebb, ott kezdtük. Nem mondom, hogy mindenütt és mindent sikerült megvédeni, de — bár közben még a liturgiái rend is változott — kevés dolog pusztult el. □ Egyre több nyilvános bemutatóhely nyílik, ahol a nagyközönség is megcsodálhatja a féltett kincseiket. — Mi is örülünk annak, hogy egyre inkább bekapcsolódunk a magyar kulturális vérkeringésbe. Esztergomban látható a Keresztény Múzeum és a főszékesegyházi kincstár, látogatható a budavári Mátyás templom, a kalocsai érseki kincstár, az egri főszékesegyházi kincstár, a gyöngyösi Szent Bertalan Plébánia Kincstára, a Sárospataki Egyházi Gyűjtemény, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, a Soproni Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény, a pécsi dóm gyűjteménye, és Vác most építi ki sajátját. Ami pedig az ingatlanokat illeti? Még a legnehezebb időben is mindig voltak olyan partnereink, akik nem tettek különbséget egyházi és nem egyházi értékek között, s segítettek az értékmentésben. Harmonikus a kapcsolatunk a múzeumokkal és a kiállítási intézményekkel. Együttműködünk nemzeti kultúránk büszkeségei, Pannonhalma, Esztergom kincseinek külföldi bemutatásában is. Parókiák üresén Hazánk e keleti sarkában élőknek nem kell magyarázni, hol fekszik Tisza- becs. A mintegy 1000 lakosú falu történetéből három korszakot említenék most meg, nyilván nem a teljesség igényével. Az első a Rákóczi-sza- badságharc ideje, amikor Esze Tamás harcosai e falu határában a Tisza túlsó oldalán aratták első jelentős győzelmüket az osztrák seregek felett. A túloldalon emlékmű jelzi a győztes csata helyét, ideát pedig emléktábla. Azért is nevezetes a megemlékezés ilyen formája, mert a táj több nemzetiségű népeit hozta össze a szabadság eszméje, Rákóczi zászlaja alatt. így magyarok, ruszinok, szlovákok együtt harcoltak a közös szabadságért. A második korszak a falu életében azért jelentős, mert Szabó Lőrinc költeményei révén bevonult az irodalomba. A költő nagybátyjának, Gáborjáni Szabó Mihálynak állít emléket több versében. A kép idilli. Az országot járt költő és világfi emléket állít lelkész bátyjának, akinél nyári szabadságait töltötte. A falu csendje és a táj szépsége lenyűgözte. Persze az akkori idők állapota sem volt idealizálható, sem a lelkész életét és munkáját illetően, sem a falu és a vidék gondjait tekintve. Itt már majdnem el is érkezünk a falu életének harmadik szakaszához, amely a háború végén kezdődött. A szenvedéseket és borzalmakat még csak tetőzte az, hogy a háború utolsó hónapjaiban elhurcolták innen a férfilakosság zömét, és ezeknek nagy része oda is veszett. Ma Tiszabecs jelentősége megnőtt, hiszen a közeli Ukrajna, illetve Kárpátalja közötti forgalom jelentős része itt bonyolódik le. A korábbi idők után jelentős változás állott be a két ország között, amit az eleven kapcsoltok mutatnak. Ezt a határ menti forgalom is élénken jelzi. Egyéni és gazdasági kapcsolatok egyaránt növekvőben vannak. Reméljük, az autópálya megépítése után ez még csak fokozódni fog. Az utóbbi egy-két évben a kormányzat sokat tett e térség fejlesztéséért, a gáz- és telefonprogram megvalósítását mindenütt örömmel fogadják. Ennek ellenére a táj is, Tiszabecs is olyan messze van még a kívánalmaktól, mint annak idején „Makó Jeruzsálemtől”. Erre csupán egy példát említenék most, mivel a térség elmaradott helyzetét ez is jelzi: az ezer lelket számláló, tiszta református falunak nincs jelenleg lelkipásztora. De ez az egész Szatmárisíkság állapotát is példázza. A szatmári református egyházmegye 71 gyülekezetének több mint fele ilyen problémákkal küzd. E téren történt dicséretes felszólalása a parlamentben dr. Kávássy Sándor^ képviselő úr részéről. O drámai módon ecsetelte e kis községek, illetve gyülekezetek helyzetét, illetve a lelkipásztoraik anyagi gondjait. Régen azt mondták, hogy az írók a „nemzet napszámosai”. Ezekben a kis falukban szolgáló, többnyire több községben helyettesítő lelkipásztorok a „pómép ügyeinek napszámosai” — mondhatnék nagyon találóan manapság. Tiszabecsen fél évszázada volt még tiszteletes. Vajon mostanában lesz-e még valaki, aki ott, vagy más kis faluban e szolgálatot elvállalja? _ Választások előtt állunk. Úgy hírlik miniszterségre, miniszterelnökségre bőven vannak jelöltek, vagy jelentkezők. Hála Istennek, mert az ilyenekre is nagy szüksége van az országnak és ezeket a feladatokat ellátni e jelen átmeneti időszakban nem könnyű dolog. De vajon a tiszabecsi tiszteletes szolgálatára, lesz-e vállalkozó? Bár csak lenne! Mert ez az itt élő nép gondjainak megoldását és felemelkedését is egyaránt jelezné. Dr. Szűcs József református lelkész, Tisztaberek Röviden Hivatástisztázó... ...lelki gyakorlatot tartanak lányoknak a Szatmári Irgalmas Nővérek szervezésében március 27-30-a között Miskolcon. A lelkigyakorlat színhelye a katolikus gimnázium diákotthona. Jelentkezni március 15-ig lehet a Mindszent tér 3. szám alatt. (Új misszió) Kamiliánuscsalád-... ...találkozót szerveztek nemrég Újfehértón, melyen a Magyarországon és Erdélyben élő kamiliánuscsa- ládok mintegy száz képviselője vett részt. A háromnapos lelki gyakorlatot Anton Gots, Ausztriában élő szerzetes vezette. (ÚM) Az esztergomi... ...bazilika tavaly leégett tetőszerkezetének felújításához segítséget nyújt az osztrák testvérváros, Eigen is. Ezzel remény nyílt arra, hogy az egyházmegyei zsinat kezdetére a felújítás be is fejeződik. (Keresztény Élet) Haj léktalanotthon... ...létesítésén fáradozik a Szent Erzsébet egyház- megyei karitász. A tervek szerint az otthonnak a XX. kerületi önkormányzat adna otthont, az anyagiakat pedig az esztergom-buda- pesti főegyházmegye biztosítaná. (KE) A KALÁSZ... ...szokásos tavaszi lelki- gyakorlatára Leányfaluba hívja az érdeklődőket. Jelentkezni Budapesten a Bartók Béla út 50. IV/1. szám alatt lehet. (KÉ) Lelkigyakorlat... ...lesz húsvét előtt a szokások szerint a katolikus templomokban. Nyíregyházán a jósavárosi görög katolikus templomban március 18-19-én 18 órától, 20-án a reggel 9 órai lituir- gián tart lelkigyakorlatot dr. Obbágy László, a görög katolikus teológis lelki vezetője. A nagytemplomban március 25-26-27-én lesz a lelki gyakorlat.
