Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

1994 március 2.. szerda TÚL A MEGYÉN Megjavítják a szarajevói úgynevezett Orvlövész sétány villamosvágányát. A korábban életveszélyes városrészben most ukrán ENSZ-katonák vigyázzák a munkásokat A békefolyamat Hebron után A tárgyalásokat a jövő héten valószínűleg újrakezdik a palesztinokról Jeruzsálem (MTI) — Izrael biztos benne, hogy a paleszti­nok a hebroni öldöklés dacára előzetes izraeli engedmények nélkül visszatérnek a tárgyaló- asztalhoz. Úri Dromi kor­mányszóvivő az MTI-nek nyi­latkozva a tárgyalások idejére az eddiginél több kérdésben rugalmasabb magatartást jó­solt országa részéről, nem tit­kolva, hogy az amerikai diplo­mácia ilyen irányú nyomást gyakorol Jichak Rabin kor­mányára. A tárgyalások újra­kezdésének valószínű időpont­ját a jövő hétre tette. A jerikói autonóm körzet kiterjedését, az izraeli börtö­nökből elbocsátandó palesztin foglyok számát és szabadulá­sok ütemét, a palesztini rend­őrség létszámát és a gazdasági megállapodás tartalmát jelölte meg olyan területként, ame­lyeken Izrael kész messzebb elmenni, mint eddig szándé­kában állt. A autonómiával felruházan­dó jerikói körzetről Kairóban létrejött — de Rabin és Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke ter­vezett találkozójáig nyitva ha­gyott — megállapodás szerint a terület mérete 55 négyzetki­lométer lenne. (Az eredeti pa­lesztin követelés 360 négy­zetkilométer volt.) A palesztin foglyok szabadon engedéséről nem született még egyezség a felek között, de a pénteki vér­fürdő hatásainak csillapítására — a jobboldali ellenzék til­takozása közepette — kedden megkezdték egy 500 fős cso­port hazaengedését, és a hét végéig ezerre kívánják emelni e számot. Nemzetközi adatok szerint mintegy 10 000 palesz­tint tartanak fogva izraeli börtönökben. Az autonómia palesztin rendőrségének lét­számáról eddig született köz­bülső megállapodás 8000 fős kontingensről szól. A Párizs­ban tartott, s a múlt héten elakadt gazdasági tárgyaláso­kon az önálló palesztin bank- rendszer kialakítását illetően feltételez gesztusokat a szó­vivő. A megszállt területek izraeli kolóniáinak felszámolása, vagy akár e kérdésnek a tár­gyalások mostani szakaszában történő napirendre tűzése nem jöhet szóba — mondta Dromi. Rabin kormányfő — magya­rázta — nem hajlandó prece­denst teremteni a tavaly szep­temberben létrejött megál­lapodás, az Elvi Nyilatkozat kereteinek túllépésére, ez a té­ma pedig csak a nyilatkozat­ban rögzített átmeneti auto­nómia rendezést követő két és fél év múlva esedékes tárgya­lásokon kerülhet terítékre. Ugyanebből a megfontolásból utasítja el a miniszterelnök azt, hogy a kolóniák már most távozásra hajlandó lakóinak a kormány kárpótlást fizessen. Ezzel együtt elképzelhe­tőnek tartja a kormány tá­jékoztatási hivatalának igaz­gatója, hogy középtávon vala­mi elmozdulás történjék a telepek ügyében. A gyilkos, Baruch Goldstein otthona, a mintegy 5000 telepest szám­láló Kiijat Árba kolónia fel­számolását nem látja reális­nak, de több miniszter hajlik arra — mondta —, hogy a het- venezres arab város, Hebron 400-500 zsidó telepesét, akik­nek provokatív jelenléte szün­telen súrlódások oka, eltávolít­sák. Az izraeli társadalomban földrengést váltott ki a hebroni tragédia — vélte a szóvivő —•, aki szerint a mészárlás meg­gyorsította azt a folyamatot, amelynek során az izraeliek nagy része kezdi feladni „ostrom-mentalitását”. Ilyen értelemben, ami történt, ko­moly hatással lesz a békefo­lyamatra — mondta Úri Dro­mi. Kék sisakban a rózsaszín övezetben Budapest (MTI-Panoráma) — A Zágráb és az ENSZ közti kötélhúzás során 1993-ban az UNPROFOR megbízatását csak rövidebb időkre hosszab­bították meg, és a horvát kor­mány több ízben azzal fenye­getőzött, hogy távozásra szó­lítja fel a békefenntartókat. Végül 1993. október 4-én a BT úgy foglalt állást, hogy a a szerbek lakta területek Hor­vátország részét képezik, és itt is helyre kell állítani a horvát szuverenitást, ezért a kéksisa­kosoknak el kell érniük, hogy a szerbek átadják fegyverei­ket. A testület arra is felhatal­mazta a békeerők tagjait, hogy a szerbek lakta területek front­vonalain, az ún. „rózsaszín övezetekben” önvédelmi fegy­vert is használhatnak. A BT 1992. június 29-i 761. számú határozatában döntött katonai alakulatok azonnali Szarajevóba küldéséről, ekkor Horvátországból irányítottak át egy kanadai zászlóaljat a szarajevói repülőtér ellenőrzé­sére. Egy hónappal később a BT további 1600 ENSZ-kato- nát és polgári személyt küldött Szarajevóba, ahol a repülőté­ren és a város stratégiai pont­jain már 1100 ENSZ-katona és polgári személy ügyelt a se­gélyszállítmányok biztonsá­gos érkezésére és elosztására. 1992. szeptember 14-én, amikor már javában tartott a polgárháború, a BT jelentősen megnövelte a Bosznia-Herce­govinában állomásozó béke- fenntartó erők létszámát, és felhatalmazták őket a polgár- háborútól szenvedő lakosság­nak szánt segélyszállítmányok védelmére. A békefenntartók jogot kaptak arra, hogy fegy­verüket ne csak önvédelemre, hanem akkor is használják, ha bárki akadályozza a segély- szállítmányok továbbítását. (A NATO-országok maguk vise­lik katonáik vezénylésének költségeit.) Az UNPROFOR-nak Bosz­niában nem az a feladata, hogy a harcoló felekre fegyver­nyugvást erőltessen, hanem az, hogy megelőzze a fegyve­res incidenseket, illetve eny­hítse a köztársaságban kiéle­zett helyzetet. Az UNPRO­FOR boszniai parancsnoka a francia Philippe Morillon ve­zérőrnagy lett, akit a belga Francis Briquemont, majd az angol Michael Rose tábornok váltott fel. Az ENSZ BT 1993 júniu­sában hat védett övezetet ho­zott létre hat boszniai város (Szarajevó, Gorazde, Zepa, Srebrenica, Tuzla és Bihac) körzetében, ahová hétezeröt­száz békefenntartót irányítot­tak. Védelmüket (nem a la­kosságét és nem a menekül­tekét, hanem a kéksisakoso­két) a NATO légiereje garan­tálja. Macedóniában lényegesen kevesebb, mintegy 1100 ENSZ-katona teljesít szolgála­tot. Telepítésükről a BT 1992. december 11-én határozott, a cél az volt, hogy megaka­dályozzák a válság átteije- dését a Szerbiával szomszédos köztársaságra. A kéksisakosok részt vesznek a Jugoszlávia ellen elrendelt ENSZ-szank- ciók ellenőrzésében is. Egy legutóbbi, 1994 elején közzétett jelentés szerint a kéksisakos missziók megkez­dése ót 800 ENSZ-katona sé­rült meg, és 70 halt meg az egykori Jugoszláviában. Az életüket vesztett katonák egy része a harcok, illetve orvlö- vészakciók áldozata, a többiek pedig valamilyen balesetben vesztették életüket. A békefenntartás évi költ­sége 1,5 milliárd dollár. Mi volna, ha már megvolna a szérum Budapest (MTI-Panoráma) — Az AIDS-vírus elleni ha­tékony oltóanyag — ha egy­szer sikerül kifejleszteni — új és összetett problémákat vet majd fel. Pusztán a megtalált ellenszerrel még nem győzzük le korunk legsúlyosabb járvá­nyát — figyelmeztetett a múlt héten egy tudományos érte­kezleten egy amerikai orvos­etikai szakértő. Bemard Lo orvosprofesz- szor, a kaliforniai egyetem igazgatója egy orvosetikai programon dolgozik San Fran­ciscóban. Szerinte továbbra is gond marad majd, hogy mi­képp és milyen anyagi támo­gatásból lehet eljuttatni az ol­tóanyagot az AIDS-nek leg­jobban kiszolgáltatott embe­rek tömegeihez. Mivel a betegséget okozó HIV-vírusnak számos változa­ta létezik, és mivel a vírus ma­ga is átalakul a fertőzöttek szervezetében, ezért egy fajta oltóanyag nem védhet meg mindenkit — állítják a szak­emberek. A professzor szerint számos kutató úgy gondolja: egy megelőzést célzó vakcina a betegeknek csak 60 száza­lékánál lenne hatásos. A dro­gosok, a kiskorúak és a HIV- vírussal fertőzött anyák gyer­mekei — azaz az állástalanok, azok, akiknek alacsony az is­kolázottsága, akiknek nincs politikai befolyása és akik a legkevésbé jutnak orvosi és közegészségügyi ellátáshoz— érhetők el legkevésbé a vé­dőoltás beadása végett. További gond: lehet, hogy az oltóanyaggyártók éppen a vírussal szemben legvédte­lenebbeket nem célozzák meg termékpolitikájukban. Helyet­tük a tehetősekre számítanak potenciális fogyasztóként, amelynek révén a kutatás-fej­lesztés költségei megtérülnek. A gyógyszergyárak az elmúlt néhány évtizedben egyébként is elzárkóztak az oltóanyagok gyártása elől, mert termékfe­lelősségi perekben súlyos veszteségeik voltak. A pro­fesszor figyelmeztetett: az oltásban részesülők tévesen azt gondolhatják majd, hogy ők már teljesen immunisak. Fantasztikus expedíció Kenyeres Zsófia Moszkva — A Norvégiá­ban megrendezett téli olim­pia zárását követően hat vállalkozószellemű sport­ember rendkívüli expedí­cióra indult. Szándékuk szerint az elkövetkezendő 15 hónap alatt minden mo­toros alkalmatosság nélkül, kutyák, szán-, sítalpak — majd a tengerhez érve — eszkimókenu segítségével fognak megtenni 16 ezer kilométert a norvég Lille- hammertől a japán Na- ganoig, amely a következő, azaz 18. téli olimpia meg- rendezője lesz. Az ökoló­giai szempontból teljesen tiszta expedíció egy norvég fiatalember fejében szüle­tett meg, vele tartanak még továbbá két norvég, egy egyesült államokbeli, egy japán, és egy orosz. A hat bátor ember között egyetlen hölgy van, aki Norvégiát képviseli ebben a jeles vál­lalkozásban. Elhatározásai szerint az utánpótlás be­szerzésére csakis menet­rend szerinti légijáratokat fognak igénybe venni, hogy ezzel is elkerüljék speciális különrepülők felesleges részvételét, így is figyelmet fordítva a környezetre. A táplálékaik és a ruháik összetételét a legkitűnőbb szakértők szervezték meg, mivel rendkívüli körülmé­nyekre kellett tekintettel lenni. Az út nagy részét 50- 60 fokos hidegben, sarkköri sötétségben fogják megten­ni, és ez megkívánta a kö­rültekintő, alapos felkészü­lést. Csak egy példa annak bizonyítására, hogy a részt vevő szervezete milyen erőpróbának lesz kitéve: az átlagos napi 2500 kalória helyett, 7000 kalóriát kell majd elfogyasztaniuk, hogy meg tudjanak birkózni a feladattal. A szponzorálás néhány nyugati cégen túl a Nemzetközi, a norvég, az orosz és a japán Olimpiai Bizottságok vállalták. Az expedíciónak tudományos célja is van. A Moszkvai Állami — Lomonoszov — Egyetem tudósainak fel­kérésére az út során rend­szeresen talaj-, és vízmintát vesznek majd, melynek vizsgálatával megállapít­ható, hogy milyen állapot­ban vannak a környezet­szennyezés szempontjából Oroszország északi sarkkö­ri területei. Hírvniistra John Major... ...brit kormányfő az ame­rikai kormányzat képvise­lőivel folytatott tárgyalásai után hétfőn kijelentette, hogy a két ország kapcso­latai ismét sínen vannak, és érzése szerint helyreállt a különleges szövetségesi vi­szony. (MTI) Egy lengyel... ...közvélemény-kutató inté­zet legújabb felmérése iga­zolta azt a véleményt, hogy az országban, ahol immár a foglalkoztatottak 16 száza­léka munkanélküli, az em­berek ezt a problémát tart­ják legfontosabbnak. (MTI) Élesen... ...elítélte a hebroni terror­akciót a lengyel külügymi­nisztérium hétfőn este ki­adott nyilatkozata, amely egyúttal kifejezésre juttatta a lengyelek nyugtalanságát a közel-keleti feszültség fo­kozódása miatt. (MTI) A Koreai... ...Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya kedden elfogadta azt az egy nappal korábban tett dél-koreai javaslatot, hogy a két Korea képviselői kezdjenek tár­gyalást különmegbízottak cseréjéről. (MTI) Megmenekült... ...a Bosznia felett a NATO F-16-osok által lelőtt re­pülőgépek egyik pilótája. A Politika értesülése szerint a másik három pilóta életét vesztette, (dpa) Pénzügyőr hivatalnokok tüzet raktak Manilában azokból a női táskákból, amelyekre Koreában jobbnál jobb európai divatházak neveit hamisították AP-felvételek

Next

/
Thumbnails
Contents