Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

1994. március 2., szerda KULTÚRA Szóimport-tilalom Párizs (MTI) — Az angol beszivárgása ellen, az anya­nyelv védelmében a francia kormány meglehetősen szi­gorú törvénytervezettel állt elő: akár fél évi börtönnel is büntethetők lesznek a vét­kesek. A nemzetgyűlés elő­reláthatólag még idén ta­vasszal dönt a tervezet sor­sáról. Az alapszabály: közle­ményekben és reklámok­ban tilos idegen szavakat használni, ha azoknak van francia megfelelőjük. így aztán számos amerikai cég alapos változtatásokra kényszerül. McDonald’s- ék például törhetik majd a fejüket, hogy mivel helyet­tesítsék a frappáns „Say cheese”-t tévéreklámjuk­ban. (A say cheese egyrészt mosolygásra szólít fel, pél­dául fényképezésnél, szó- szerint pedig a sajt szó ki­mondására buzdít, ami egy sajtburger rendeléséhez el­engedhetetlen.) A csatomaalagút vasútját sem szabad majd shuttle- nek hívni, csakis navette- ként szerepelhet a felira­tokon. Más kérdés persze, hogy a francia nép ajkára esetleg továbbra is az ed­dig már meghonosodottabb shuttle-t veszi. Terméknevek esetében nem kell mindent franciára fordítani, így például a Peu­geot autógyár megtarthatja Kid modelljének nevét, és természetesen a hotdog sem lesz „chien trés chaud” azaz „nagyon meleg kutya”. A franciák nem először próbálják megállítani az an­gol hódítását, a francia-an­gol modem keveréknyelv, a frangol erősödését. Már 19 évvel ezelőtt is hoztak a mostanihoz hasonló, ám kevésbé zord fövényt, amit azonban alig-alig tartottak be, és egyáltalán nem si­került megfékezni vele az angol nyelvi importot. Az angol anyanyelvűek per­sze hivatkozhatnának arra, hogy ők csak visszadják amit kaptak, hiszen Fran­ciaország rengeteg szót „exportált” a normann hó­dítást követően, igaz, némi latin előzménnyel. Az amerikaiak viszont nem erre hivatkoznak. Egy névtelenségbe burkolózó tisztségviselő a francia tör­vénytervezet hallatán csak annyit mondott, hogy Wa­shington .megfelelő” vá­laszt ad majd, ha a törvény sérteni fogja az amerikai cégeket. Netán Párizs (an­gol) szóhoz sem fog jutni? BPF BP W I t ä ^ ií # 1 4, C * J Ú'Wl' S' itTtnwr/S A nemzetközi... ...kerámiai stúdió gyűjte­ményéből nyílik kiállítás a nyíregyházi Városi Galéri­ában március 2-án 16 óra­kor. A tárlatot Kádast Éva keramikus iparművész nyitja meg. (KM) Tisztújító... ...közgyűlést tart a Magyar Kodály Társaság megyei tagcsoportja március 5-én 9.30-tól a nyíregyházi Ko­dály Zoltán Általános Isko­lában. Közreműködik az is­kola énekkara, és bemuta­tást tart Káka Rozália. (KM) Jelmezes... ...gálaestet tartanak a máté­szalkai művelődési köz­pontban március 6-án. A mulatságon a város általá­nos iskolásai vesznek részt. (KM) A Padlás... ...című muzikelt mutatja be a Mandala Dalszínház a nyíregyházi művelődési központban március 4-én 19 órától. (KM) Bábszínházi... ...előadások várják a gyer­mekeket a kisvárdai művészetek házában a hét közepén. Szerdán az Állatmesék című darabot a Mesekert Bábszínház, csütörtökön az Elátkozott farkas című mesét a Bessenyei Stúdió mutatja be több előadásban. (KM) Videofilmen Balassiék Salgótarján (MTI) — Portrék, tájak, életutak a történelmi és a mai Nógrád- ban munkacímmel video­film-sorozatot készít a Sal­gótarjáni Városi Televí­zió stábja ismeretterjeszté­si, oktatási célra. A mind­eddig mozgóképes hetilap­ként működő tévé első ér­tékmegőrző vállalkozása ez, mely a most felújított stúdió „vizsgamunkája” is lesz. A már elkészült sorozat­terv szerint 15-20 perces filmeken mutatják be a me­gyében élt irodalmi és tör­ténelmi nagyságokat. Első­ül a Ba/asíí-évfordulóhoz kapcsolódva A végek di­csérete költőjét, aki kékkői várából átjárva kitartóan ostromolta szerelmével a somoskői várban lakó Lo- sonczy Annát. Hiába írta azonban hozzá: „Nincs kívüled nekem, ki sok bánátimban vigasztal­jon engem” — szerelme vi­szonzatlan maradt. Balassit követően videofilm készül Mikszáth Kálmánról, Ma­dách Imréről, Benczúr Gyuláról, Szontagh Pálról, Ferenczy Terézről, Komjá­thy Jenőről. Az irodalmi, történelmi portrék sorozat­szerkesztését a nógrádi származású Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója vál­lalta. A több évre munkát adó ismeretterjesztő soro­zat részeként megörökítik Nógrád híresen szép tájait, valamint filmre viszik a megyében ma élő alkotó­kat. A tervek szerint még az idén öt munka készül el. A megyei önkormányzat támogatásával, valamint pályázati pénzek segítségé­vel útjára indított sorozat darabjait nemcsak a salgó­tarjáni tévé közönsége lát­hatja, hanem egyszeri díj­talan vetítésre megkapja a megye öt kábeltelevíziója is. Ezen túl kópiákat kap kölcsönzésre a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár, a megyei pedagógiai intézet filmtára, valamint a letéti filmtárként is működő füle­ld művelődési ház. Az ere­deti szándék szerint a fil­meket megkapná Nógrád megye és a határon túli va­lamennyi iskola is, a sok­szorosítás költségeire azon­ban egyelőre nincs fedezet. új a művészetek háza Kisvárdán Színvonaljavulást ígérnek, fesztiválokat, színházi bemutatókat szeretnének tartani Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Két változás is történt az idén a kisvárdai művelődési ház életében. Az egyik, január­ban felvette a Várszínház és Művészetek Háza nevet, a másik, néhány hete Nyakó Béla személyében új igazga­tója van az intézménynek. Tőle érdeklődtünk: miért választottak új nevet, és mi változik még a jövőben? — A névváltoztatás több min­denre is utal. Legelőször is azt jelenti, hogy a két intézetet: a Várszínházát és a művelődési házat összevonták. Az éssze­rűség is ezt diktálta, hiszen így gazdaságosabb, másrészt mindkét intézmény feladatait nagyjából ugyanazok a mun­katársak végzik. A takarékos­ság egyébként, ha kis mérték­ben is, létszámcsökkenéssel is párosul. □ Mindez színvonaljavulás­sal is járna? — Az új évben egy főállású művészeti vezetőt alkalma­zunk, akinek a feladata az itt működő együttesek és a bemu­tatásra kerülő produkciók színvonalára ügyelni. A Pippin Kisvárdán O Ilyen sok művészi feladat lenne? — A művészetek házában évente mintegy hetven szín­házi előadás és négy filharmó­niai bérletsorozat várja az ér­deklődőket. Emellett több mű­vészeti csoportunk dolgozik, amelyek a város kulturális éle­tében is egyre inkább szerepet kémek. A balett- és formációs tánccsoport, a majorettek, az énekkar, a fúvószenekar léte is azt bizonyítja, hogy Kisvárdán becsülete van a művészetek­nek. De szervezünk itt köny- nyűzenei fesztiválokat, kon­certeket is. Balázs Attila felvétele A művészetek házában egyébként befejeződött a bér­letes színházi előadások sora, és javában folynak a Határon- túli Magyar Színházak Feszti­váljának előkészületei. Az idén május 28-tól június 6-ig tart majd a fesztivál, amelyen várhatóan 15-16 színház vesz részt. Ismét jönnek kanadai ma­gyarok is: Torontóból a szín­ház levélben ígérte meg, hogy egy kisebb produkcióval részt vesz a nemes versengésben. Új társulat: a Kolozsvári Ál­lami Magyar Színház, őket már nagyon régen láthattuk. A köztársaság elnöke, Göncz Ár­pád valószínűleg eljön. A zsű­ri elnöke egyébként Jancsó Miklós lesz. Kezd összeállni a műsorterv is, több társulat már jelezte, mivel kíván részt ven­ni a találkozón. A marosvásárhelyiek Sütő András Ugató madár című produkcióját és a Komám- asszony, hol a stukker című darabot hozzák. Látható majd többek között a Hegedűs a háztetőn című muzikel (Sep­siszentgyörgyi, A szörny aján­déka című darab (Nagyvárad), Helló én voltam az anyu cí­mű vígjáték (Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia) és a Szép asszony madara című Mikszáth-daxab. Megint ké­szül egy közös, televízióban is bemutatandó darab, és nem maradnak el a nyári várjátékok sem. Megtudtuk még, hogy terv­be vették a színpad bővítését, korszerűsítését, modernizálá­sát. Ha sikerül megteremteni hozzá az anyagiakat, mintegy hatvan hellyel bővül a színház befogadóképessége is. A fesz­tiválnak az idén is sok szabol­csi színházkedvelő örülhet: jó, szokás szerint sok településen tájolnak majd a vendégtársula­tok. / A hagyományok megőrzése a cél Ajakon Ajak (KM — B. I.) — Gyü­mölcsözőnek bizonyult né­hány évvel ezelőtt az ötlet, hogy a kulturális intézmé­nyeket Ajakon vonják össze, és Általános Művelődési Köz­pontként működtessék tovább. Az is hasznos volt, hogy az ál­talános iskola lett az in­tézmény működtetője, irányí­tója: úgyis jó néhány pedagó­gusnak köszönhető a színes kulturális élet. Tájház és kis múzeum fo­gadja az iskolába belépőket Ajakon. A település történetét bemutató kiállítás anyagát jó­részt a gyerekek gyűjtötték: bizonyára így jobban értékelik majd a múltat, a hagyományo­kat. Nem feledkeztek meg a sajátos népi kultúráról sem, egy ízlésesen berendezett táj­ház a híresen gazdag népvise­letet mutatja be. Több művészeti csoport is színesíti a község életét. A me­gyehatáron túl is ismert a Csil- lagocska bábcsoport, amelybe bekerülni nagy megtiszteltetés és jó dolog, hisz a bábosok gyakorta utaznak, vesznek részt fesztiválokon. Nem is eredménytelenül. Talán ezért készítik oly nagy lelkesedéssel a gyerekek a játszóházban a bábokat, amelyekkel oly re­mekül lehet játszani. De nyi­tott az ifjúsági bábcsoport is. Vezetőjük Szabó Antalné nagy hozzáértéssel irányítja a cso­portokat. A művelődési házban min­den korosztályra gondolnak. Ünnepségeken már többször bemutatkozott a majorettcso- port, de a népitáncegyüttes is népszerű. Az öregek otthoná­ban viszont érthetően a népi hagyományokat ápolják in­kább. Egy meglepő adat: az is­kolában háromszáz gyerek váltott filharmóniai bérletet, s így jutnak talán közelebb a ko­molyabb muzsikához is. Dienes Emil, az iskola igaz­gatója elmondja, korántsem érzik magukat a világ végén, gyakorta eljutnak színházba is. Sőt még válogatnak is. Ha nem tetszik a kisvárdai a prog­ram, hát elmennek Nyíregy­házára, vagy akár Debrecenbe. A Légy jó mindhalálig című darabot is ott nézte meg az iskola összes tanulója. Előfor­dult az is, hogy a pesti operába „ruccant fel” az iskola. A gyerekek jól érzik magu­kat az iskolában, sokféle el­foglaltságot kínálnak számuk­ra a tanuláson kívül is. Nem szóltunk még a sportról, egy sokatmondó eredmény: az is­kolai tomászválogatott az or­szágos döntőbe is bekerült, egyedül az ország falusi cso­portjai közül. Tájházi gyűjtemény az iskolában Amatőr felvétel Kobayashi és a hangversenyzenekar Tárcái Zoltán Nyíregyháza — A Magyar Állami Hangversenyzenekar, élén Kobayashi Ken-Ichiro- val, igazi közönségcsalogató műsorral látogat Nyíregyházá­ra, a március 9-én esedékes 4. bérleti hangverseny szereplő­jeként. Műsorukon két mű hangzik el, mindkettő a nép­szerűségi lista élén áll. Liszt: Les préludes szimfo­nikus költeménye talán a leg­többet játszott sikerdarab, bár tartalmát tekintve sokkal mé­lyebb mondanivalót hordoz, mint a programzenék általá­ban. A cím: Előjátékok, eléggé talányos. A zenekutatók sze­rint eredetileg egy több tétel­ből álló kórusciklus nyitányá­nak készült, csak a többszöri átdolgozás után vált önálló kompozícióvá, és akkor, utó­lag kapcsolta hozzá a szerző Lamartine ódájának meditativ sorait. Az összefoglaló progra­mot Liszt tollából ismerjük „Mi más az ember élete, mint előjátékok sorozata egy isme­retlen énekhez, melynek első ünnepélyes hangjait a halál szólaltatja meg?” Bármint le­gyen is, a 9 év alatt kiérlelt al­kotás közlendője jól illeszke­dik a költői gondolatmenet­hez. A mű elbeszélő jellegű be­vezetője a keletkezészenék szép példája. Nemcsak azzal, hogy szinte a semmiből indul­va kelti fel a hallgató várako­zását, de az egyre inkább ki­bontakozó motívumsejtekben már előre vetíti a teljes mű ze­nei tematikáját, ennek a tech­nikának Liszt volt az egyik legnagyobb mestere. Az ellen­tétes karakterek szembeállítá­sa: a kürtökön játszott hárfa- kíséretes szerelmi téma, a mindent elsöprő vihar rombo­lása, majd a lírai pasztorál zene megnyugtató idillje és végül a férfias küzdelem, a di­adalittas győzelem mámora, mind beleillenek az életképek sorozatába és kitűnő alkalmat adnak Lisztnek, hogy egyetlen téma alakváltozásain keresztül biztosítsa a mű egységét. Ró­lunk és nekünk szól Liszt Fe­renc hangokban megfogalma­zott üzenete. Carl Orff, német zeneszerző színpadi műveinek köszönhet­te népszerűségét, ezek közt is főleg a Carmina Burana, pro­fán kantáta tette ismertté nevét világszerte. Eredetileg ez is szcenikus előadásban került bemuta­tásra. (Frankfurt, 1937), de a hangversenyteremben úgy­szintén sikert arat. Szövegét a szerző a középkori világi köl­tészet egyik forrásából, a Co­dex Buranusból válogatta. A főleg latin nyelvű versek tar­talma meglehetősen vegyes: pénzről, borról, szerelemről szólva nyíltan, olykor vaskos formában tárul elénk a kor jellemző figuráinak (vándordi­ákok, kóborló szerzetesek) életfelfogása. Orff ebbe az élettől duzzadó világba vezeti a hallgatót, hármas tagolódású műve kapcsán. Az I. rész a tavaszt köszön­ti, bemutatva a természet újjá­éledését kísérő életöröm sok­színűségét, a fiatalság tobzódó vidámságát. A II. szakaszcím a Kocsmában. Ennek megfele­lően humoros, groteszk képet fest a mulatozók duhaj szóra­kozásáról: bordal, a pecsenyé­nek felszolgált lúd elsiratá- sa, goromba szertartás-paródia követik egymást, majd hosz- szas felsorolás mindazoknak, akik nem vetik meg a boros­pince nyújtotta örömöket, és isznak vég nélkül... A ül. rész a sokszínű Szerelem, Ámor já­tékainak lírai, olykor gunyoros képsorán keresztül vezet el a szakaszt záró, ünnepélyes Vé- nus-himnuszhoz. A teljes mű bevezetése és végkicsengése Fortuna isten- asszony kegyeit keresve ad méltó keretet a felvonultatott életképek kavalkádjához. A képmutatóan hódolatteles Ó fortuna... invokációt monoton ritmikai játék követi, mint egy hatalmas, mondhatni kozmi­kus malomkerék megállítha­tatlan forgása, mely az egyszer fent, másszor lent tanulságára figyelmeztet. így a derűs ki- kapcsolódás mellé útravalót is kap a hallgató, amit nem árt észben tartam.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents