Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
1994. március 16., szerda lserlohni balett Nyíregyháza (KM — K. J.) — Kitűnőnek ígérkező táncbemutató házigazdája lesz a közeljövőben a nyíregyházi Városi Művelődési Központ. Március 24-én 18 órától a „ház” hangverseny- termének színpadán lép fel az lserlohni Bauer Balettstúdió. Az együttes ismert zeneszerzők műveire készített balett-koreográfiákat mutat majd be az est folyamán. Hogy mi lesz a műsorukban? Csupán ízelítőül szemelgessünk a változatosan összeállított repertoárból! Tanz der Zuckerfee (A cukortündér tánca), Tanz des Prinzen (A herceg tánca), Pas de deux és Pas de troi a Diótörő című balettből, Tarantella, Singin in the Rain (Ének az esőben), és még számos, különleges táncszám — tarantella, trepak, kasatchok, bonavacz. Az együttes a Bauer Stúdió iserlohni balettiskolájának a növendékeiből áll. Maga a stúdió amatőr táncosképzéssel foglalkozik. Jelenlegi tanítvánnyaik száma 175 fő. A „tagok” — kevés kivétellel — valamennyien hetente egyszer 1,5 órát gyakorolnak, de a bemutatókra — természetesen — külön hétvégi próbákon készülnek fel. A stúdió minden osztályában tanítanak klasszikus, modem, karakter- és steptáncot, de túlsúlyban van a klasszikus „munka”. Az lserlohni Park Színházban több ízben tartottak már nagyszabású, önálló előadásokat. Bemutatták a Csipkerózsikát, a Diótörőt, a Négy évszakot, az Life is life-ot (Élet az élet). Show táncaik remek hangulata és látványa vélhetően sok balett-barátot becsalogat majd nyíregyházi fellépésükre is. Jelenet a Life is life cimű balettből A Balett Stúdió Bauer felvétele Hírcsokor Szobrászrajz... ...biennálé. A forma előélete címmel tizenhat ország csaknem száz művésze mutatkozik be a Dl. Nemzetközi Szobrászrajz Biennálén a Nagytétényi Kastélymúzeumban, illetőleg a Budatétényi Galériában megnyílt tárlaton. (MTI) Szavalóversenyt... ...rendez a Nyírségi Gyermek Unió március 16-án a nyíregyházi Kölyökvárban. A Váci Mihályról elnevezett versvetélkedő 13 óra 30-kor kezdődik. (KM) Mindent bele!... ...Az általános iskolások ötfős csapatainak meghirdetett nonstop vetélkedő második fordulóját március 18-án 16 órától tartják a nyíregyházi Ifjúsági Centrumban. (KM) Rézfúvósok... ...adnak koncertet március 24-én 17 órától a Kodály Zoltán Általános Iskola dísztermében. Közreműködnek a művészeti szak- középiskolák országos versenyének nyertes növendékei. (KM) Mérlegen... ....a magyar oktatásügy 1990-1994 címmel tartanak konferenciát március 22-én 10 órától Budapesten, a Kossuth Klubban. A rendezvényre az Oktatáskutató Intézet szervezésében kerül sor. (KM) Könyvtárhasználók Nyíregyháza (KM — K. J.) — A napokban zajlott le Budapesten a Bőd Péterről elnevezett könyvtárhasználati vetélkedő országos döntője, melyen hatvan általános és középiskolai tanuló vett részt. A versenyzők a Kossuth Lajos és kora című téma köré épülő feladatok megoldásában mérték össze könyv- és könyvtárhasználati jártasságukat. A megyénket képviselő diákok ragyogó teljesítményükkel hívták fel magukra a figyelmet — tájékoztatta lapunkat Zsoldosné Cselényi Gyöngyi, megyei könyvtáros szakértő. A tizenkét éves korcsoport versenyét Sulyok Gergely nyerte, aki a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium színeiben indult. Felkészítője: Blaskóné Brösztl Márta tanárnő. A tizennégy évesek kategóriájában Balogh Zoltán, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanulója állhatott a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Ő Kalydy Zsuzsa könyvtáros-tanár szakértő irányításával érte el remek verseny-eredményét. A finanszírozáson kívül a szakoktatás másik gondja a gyakorlati képzés A nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakközépiskola CNC vezérlésű esztergagépei sem fillérekbe kerültek... Harasztosi Pál felvétele Vincze Péter Nyíregyháza — A MŰM Szakképzési és Fejlesztési Osztály vezetője, Szép Zsófia a közelmúltban Nyíregyházán tartott előadást a szakképzés finanszírozásáról. Kihasználva a személyes beszélgetés lehetőségét, kértünk tőle tájékoztatást a sokakat érdeklő és érintő kérdésekről. □ Hogyan látja a minisztérium a szakképzés pénzügyi támogatásának a jelenlegi helyzetét? — A szakképzés finanszírozása meglehetősen bonyolult, többcsatornás rendszer. Nagyon sok szempontból kell mérlegelni, hogy véleményt lehessen mondani róla. A több csatorna egyike az a normatív támogatás, amit a központi költségvetésből az önkormányzat (fejkvóta formájában) kap, valamint az önkormányzatok egyéb bevételei, illetve a szakképzési alap, valamint a gazdálkodó szervezetektől közvetlenül az iskolát támogató képzési hozzájárulás. Ez így, ilyen formában nagyon egyenlőtlen helyzetet teremtett az országban. Differenciáltabban Véleményem szerint differenciáltabb támogatási rendszerre lenne szükség, ami jobban igazodik egyrészt a fenntartó helyzetéhez, másrészt pedig egy szakirány szerinti differenciálást is lehetővé tenne. Eszerint az eszközigényesebb szakképző iskolákat nagyobb támogatásban lehetne részesíteni. Ez lenne az egyik dolog. A másik, ami most minket is, de azt hiszem mindenkit foglalkoztat, hogy 1995-től — részben a közalkalmazotti törvénnyel összefüggésben — a közalkalmazottak bérügyei kerültek előtérbe. Mi azt szeretnénk, hogy a bérfinanszírozáson kívül, a működést is differenciált módon az állami költségvetés valamiképpen támogatná. □ Mit lehet tenni ma, ha egy N. Szabó József Annak ellenére, hogy a magyar szellemi élet hosszú századokon át német orientációt mutatott, a magyar kultúrának volt kötődése a francia művelődéshez. Nem kedvezett az együttműködésnek Trianon. A francia érdekek szerint létrejött versailles-i dekrétum hazánkra a történelem legtragikusabb békediktátumát kényszerítette. A Magyarországgal szemben ellenséges francia politika ellenére Franciaországgal a kulturális kapcsolatok nem redukálódtak olyan alacsony szintre, ami Trianon miatt várható lett volna. A magyar politika offenzív kultúrdiplomáci- ával igyekezett a Trianon miatti elszigeteltségből kitömi, és egy reális „országképet” kialakítani. Ezért is hozták létre a collégium hungaricumokat, köztük 1928-ban a párizsi Magyar Intézetet. A klebelsbergi kultúrpolitika is fontosnak tartotta a francia nyelv és kultúra terjesztését. A budapesti egyetemen 1927-ben létrejött a Francia Intézet, s a vidéki egyetemeken is tervezték francia tanszékek létrehozását. iskolának létszámarányosan — a nagy beiskolázási körzete miatt—nincs meg az oktatáshoz szükséges pénzügyi fedezete? — Most dolgozunk egy új támogatási koncepción. Az önkormányzatok — ez is felmerült — társulási formája nem megoldás, mert ötvenhatvan önkormányzat nem tud összefogni — érdekkülönhö- zőségei miatt — egy intézmény fenntartására. Központi keretből Született olyan gondolat, hogy központi, illetve településenkénti befizetésekből egy központi keretet kellene létrehozni, amiből az iskola a ténylegesen ellátott feladatai (tanulólétszama és más mutatói) szerint részesülne. Ez mindenféleképpen jobb lenne, mint a jelenlegi helyzet. □ Jelenleg — pénzszegény világunkban — mit lehet csinálni egy ilyen körzeti feladatokat ellátó iskola esetében? — Minden iskola és önkormányzat másképpen cselekszik. Ha a feladatot a helyi ön- kormányzat nem tudja ellátni, akkor a közoktatási törvény szerint a megyei önkormányA II. világháború utáni magyar-francia kapcsolatok kiépítésének fő sajátosságai — a kulturális-tudományos szempontok mellett — a politikai érdekek voltak. Magyarország a háború utáni presztízsének helyreállításában a legnagyobb szerepet a magyarfrancia kulturális kapcsolatoknak szánta. A magyarságkép formálásában meghatározó fontosságú volt a párizsi Magyar Intézet. 1946 őszére Franciaország részéről Magyarország megítélése pozitívan megváltozott. Ugyanakkor országunk a franciák irányában fejtette ki a legnagyobb kultúrdiplomáciai aktivitását: a nyugat-európai tájékozódás előterében a francia kultúra állt. Példaként említhetjük, hogy Auer Pál párizsi követ és Keresztúry Dezső kultuszminiszter Francia- ország szerepét az új Európában meghatározónak tartotta. A háború utáni nemzetközi kulturális és tudományos életbe való újbóli bekapcsolódás első lehetőségét Párizsban kaptuk meg. A francia tudósok érdeklődést tanúsítottak a magyar tudomány eredményei iránt. Több francia professzor magyar kutatók munkáját kérte szakfolyóiratokban való zat kötelessége a feladat ellátását pénzügyileg „lefedezni” valamilyen módon. □ A szakképzés másik nagy gondja a finanszírozás mellett a gyakorlati képzés. Megszűnt az üzemi tanműhelyek többsége. Egyre kevesebb a gyakorlati képzést vállaló gazdasági egység. Hol képezzék a tanulókat? — Ha nincs más megoldás, akkor az iskolai tanműhely vállalja fel a gyakorlati oktatást. Hosszabb távon pedig — azoknál a szakmáknál, ahol sokkal előnyösebb, ha a termelési környezetben tanul a gyerek — ki kell „harcolni” a gazdálkodó szerveknél a gyerekek elhelyezését, képzését. Az állami vállalatok leépültek, a tanműhelyek megszűntek, az új gazdasági szervezetek pedig nfég nem igazán készültek fel a képzésre. Anyagilag közvetlenül nem érdekeltek benne. Ezzel kapcsolatban most végzünk egy költséghaszon-vizsgálatot. A szakmunkástanulók olyan feladatokat is elláthatnak, amire egyébként az üzemben segéd- vagy szakmunkást kellett foglalkoztatni. Aztán: a saját technológián kiképzett tanuló az alkalismertetés céljából. A magyar- francia kulturális kapcsolatokat illetően az egyik legsikeresebb együttműködés a zene területén valósult meg. Bartók Bélának a világ zeneművészetére gyakorolt hatását a francia zenei élet nagyra értékelte. A magyar irodalom nyugati „színre lépése” szintén Franciaországban kezdődött. Már 1945 tavaszán megjelent Kosztolányi Édes Annája, és Móricz Sáraranya. Lefordították Illyés Petőfijét. A francia irodalom magyarországi megismertetésében fontos szerepe volt Rónay Györgynek és Tar- dos Tibornak. A magyar-francia kulturális kapcsolatok szempontjából fontos állomás lett volna a két ország közötti kulturális egyezmény megkötése. A többi nyugati tervezettel együtt ennek az egyezménynek az aláírását is politikai okok akadályozták meg. 1947 nyarára a világ ugyanis már kettészakadt, a hidegháború működött és a magyar-francia kulturális kapcsolatok a lehető legalacsonyabb szintre süllyedtek. (Az írás a szerző a Századok című folyóiratban, 1994-ben publikálandó tanulmányának kivonata.) mazást követően „megspórolja” a vállalatnak azt a költséget, amit a munkaerőpiacról felvett dolgozó részére ki kellene fizetni az átképzés vagy a továbbképzés miatt. □ Mit tud tanácsolni a minisztérium a jövő beiskolázást illetően? Mire képezzünk pl. itt a megyében? — Most készítünk egy részletes területi elemzést éppen a szakmastruktúra-váltás segítésére. De konkrétan ezt csak a helyi viszonyokat ismerve lehet elkészíteni. Képzés és piac Egy ilyen tervezet elkészítéséhez szükséges a munkaerőpiaci előrejelzés, a privatizációs vonulatok, tendenciák ismerete. A várható beruházások s azok munkaerőigénye. De sorolhatnám tovább. Hosz- szabb távra szükséges gondolkodni, mert az iskolai képzés átfutási ideje több év, nem tud villámgyorsan igazodni a munkaerőpiac gyakorta változó igényeihez. Ennek érdekében az iskoláknak is el kell kezdeni valamiféle struktúra- váltást. Ami nyilván megint költségekkel járó, személyi és „tárgyi” probléma. Fesztivál Kaposvár (MTI)— A Kj- posvári Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozata programjához a megye több városa is csatlakozott. A koráhbi evekben elsősorban az itt éld. illetve a megy 6 bői elszármazott somogyi művészeké volt a főszerep. Most — megtartva ezt a településeinek külföldi testvérvárosaiból is s/á- mos vendégművész érkezik. műsoraikkal gazdagítva a fesztivált A kaposvári zenei események közül kiemelkedik a múlt évben megrendezett budapesti orgonaverseny gy o/tesének. Helmut Deuuchnak a hangversenye, továbbá nagy érdeklődésre tarthat számot a bécsi: Vienna l Linus Jv"oImguaies koncertje. Az. idén is megrendezik a határokon túli magyarok találkozóját, a jogászok konferenciáját és a vajdasági magyarok irodalmi estjét. B a) atonboglárra a Hargita táncegyüttest várják, s itt mmle/ik meg az országos társastáueversenyt. Kultúránk francia kapcsolata .KULTÚRA— A szakképzés pénzügyei
