Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
1994. március 16., szerda TÚL A MEGYÉN A Los Angeles-i rendőrség különleges osztaga hordágyakkal vonult ki tegnap az egyik elektronikai vállalat épületéhez. Az egyik ablakból ismeretlen férfi tüzet nyitott a járókelőkre, akik közül hármat megölt. Ezt követően öngyilkos lett AP-felvétel Március 15. a román parlamentben Az ülés elnöke a mondat közepén kikapcsolta a mikrofont Bukarestben Bukarest (MTI) — A román képviselőház keddi ülésén Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő napirend előtti felszólalásban emlékezett meg március 15-éről, a magyar nemzet ünnepéről, majd megkísérelte magyar nyelven is összefoglalni rövid felszólalását. Ezt a teremben nagy felzúdulás fogadta, az ülést Vezető Radu Berceanu, a jelenleg ellenzékben lévő Demokrata Párt képviselője figyelmeztetett arra, hogy az alkotmány értelmében a román az államnyelv. Borbély Imre válaszul megjegyezte, hogy a parlamentben elhangzottak idegen nyelvű felszólalások — amire az volt a válasz, hogy külföldi és nem román állampolgárok részéről. Végül a temesvári képviselő csak a felszólalást záró, a magyaroknak és minden velük ünneplő felebarátuknak szóló jókívánságait kezdte magyarul mondani — mire az ülés elnöke a mondat közepén kikapcsolta a mikrofont. Borbély Imre felszólalásában méltatta az 1848-as forradalmat, és az újrakezdés ünnepének nevezte március 15- ét, utalva arra, hogy 1989 óta a térség a közép-európai diktatúrák bukása utáni újrakezdés útkeresését éli. Kifejtette, hogy 1848-ban a polgárosodás és a nemzetté válás kényszer- pályái szembefordították a Kárpát-medence geográfiai peremnemzeteit a magyar centrummal. E tragikus szembenállásra 1848-49-ben a birodalom összes népeinek önrendelkezése, autonómiája jelentette volna a megoldást, ami a mindenről az úgynevezett szubszidiaritás, a lehető legalacsonyabb megfelelő szinten való döntés elve alapján egy föderális berendezkedést feltételezett volna. Az akkori vezetők, Kossuth Lajos, Nicolae Balcescu és Avram láncú — felismerték ezt, de tragikus késéssel. A mai Románia, amelyben éppen úgy több nemzethez tartozó polgárok élnek, mint a hajdani birodalomban, átörökölte az ebből fakadó problémákat. Azt a megoldást, amelyet egyes román erők Eszak- Bukovina hasonló problémájára ajánlanak, vagyis a határrevíziót, az RMDSZ, mint destruktív, destabilizáló utat, elvetette. Az erdélyi magyarság törvényes képviseletét a politikai realizmus és a békeszeretet késztette annak az építő és kompromisszumos megoldásnak a kidolgozására, amelyet belső önrendelkezésnek, autonómiának neveznek. Leszögezhető, hogy ma is, mint 1848-ban, a párhuzamos igazságok tárgyalásos szembesítése, a méltányosság és a szubszidiaritás elveinek érvényesítése hozhatja meg a stabil megoldást — hangsúlyozta rövid felszólalásában az RMDSZ képviselője. Ugyancsak napirend előtt kért szót két román képviselő, a közismerten nacionalista, magyarellenes Petre Turlea, a kormánypártból kivált független honatya, illetve Costica Ciurtin, a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti 'Egységpárt tagja. Petre Turlea kifejtette, hogy ha a magyarok szemében március 15. ünnep, a románok számára „a nemzeti tragédia pillanata”, mivel a március 15-i tizenkettedik pont Erdély Magyarországhoz való csatolását követelte, és az azt követő harcoknak úgymond 40 ezer román áldozata volt. Costica Ciurtin ugyanezeket a „történelmi” adatokat ismételve azt fejtegette, hogy „az RMDSZ által rendezett” március 15-i megemlékezések az ország stabilitását veszélyeztetik, majd Tőkés Lászlót Zsirinovszkijjal együtt a szélsőséges nacionalizmus képviselőjének minősítette. Mindkét szónokot, akik Borbély Imrénél sokkal hosszabban beszéltek, melegen megtapsolta a kormánytöbbség, és még az ellenzék egy része is. Napirend előtti felszólalásokról lévén szó, amelyekre előre kell feliratkozni, válaszra már nem nyílt mód az RMDSZ részéről. Az RMDSZ képviselői a parlamenti epizód után elmondták az MTI tudósítójának: csalódást keltett, hogy Borbély Imre jövőbe tekintő, megoldáskereső megközelítésére steril történelmi vádaskodás és gyanakvás volt a válasz. Megjegyezték, hogy a „40 ezer román áldozat” — amint ezt az október 6-i évfordulón lezajlott hasonló vita idején az RMDSZ képviselői kifejtették — alaptalan túlzás, a szabadságharc összes halottainak számát becsylik a történészek ilyen nagyságrendűre, a parlament különben sem történelmi viták eldöntésére szolgáló fórum. Csomagterv készül a felvételhez 1996-ban EU-konferenciát szentelnek az intézmények átfogó reformjának Brüsszel (MTI) — Jóllehet, Lisszabonban még minden tagállam elfogadta, hogy 1996-ig nem nyúlnak az EU- döntéshozás jelen rendszeréhez, ám „két ország most fejébe vette, hogy egy ponton mégis megváltoztatja a játék- szabályokat, s emiatt az összes többi veszteglésre kényszerül” — fakadt ki Jacques Delors EK bizottsági elnök a belga RTL csatornájának nyilatkozva, a minősített többség módosítása nyomán kirobbant vitát bírálva. Mindeközben bizottságának egyik legbefolyásosabb tagja — hivatalosan is utódjelöltje — Sir Leon Brittan hétfőn közzétett könyvében erre is kitért, és három pontból álló csomagtervet javasolt, ami megfigyelők szerint egyszerre váltja majd ki a minden változást ellenző kormányának, és az automatikus változást helyeslő tagországok többségének ellenkezését. A vita, amely sokak szerint könnyen még a nevezetessé vált „halkérdésnél” is masszívabb akadályként állhat Norvégia és a többi „EFTA-4-ek” EU-tagfelvételének az útjában, arról folyik, hogy a tagországok minisztereinek minősített többséget igénylő szavazása esetén hány voks legyen elegendő valamely döntés megvétózásához. A tagországok népességüktől is függően eltérő számú szavazattal rendelkeznek, és eddig 23 voksnyi ellenszavazatot kellett összegyűjteni a 76-ból valamely határozat feltartóztatásához. Amihez adott esetben elég volt két „nagy” és egy „kicsi” koalíciója is. A létszám bővülésével most elvben 27-re kellene növekednie a „vétó-küszöbszintnek” is. Ezt azonban elsősorban London és Madrid konokul ellenzi, lévén, hogy ezzel a „blokkoló koalíció” megszervezése is nehezebbé válik. Az ingadozó Olaszország kivételével kilenc tagország — s maga Jacques Delors is — azzal érvel, hogy Lisszabonban már eldöntötték: addig viszont nem nyúlnak — még tagfelvétel esetén sem — az amúgy is éppen elég érzékeny dossziékhoz. Most tehát nincs mit tenni, mint követni az eddigi rendszer matematikailag arányos alkalmazását: ha eddig is 71 százalék volt a minősített többség, akkor még jövőre is maradjon annyi — s vele a 23-ról 27-re nőtt vétóküszöbszint. Főként Londont azonban elkezdte aggasztani, hogy a jövő januárban csatlakozó kis országok voksaival kialakulhat olyan helyzet, amelyben e küszöb megemelésével akár a Tizenkettek népességének 40 százalékát (így köztük Nagy- Britanniát) képviselő „országszavazat” is kevésnek bizonyulhat valamely döntés megakadályozásához. Ezzel egy időben brüsszeli bizottsági források megszellőztették — sőt, a brit Frinan- cial Times részletesen le is közölte — a bizottsági elnökaspiráns Sir Leon említett könyvének néhány kitételét, amely egyebek között a döntéshozás ügyében is javaslattal él, méghozzá a jelen rendszer „szelektált” módosításai a. Eszerint a brit diplomata felveti, hogy témacsoportoktól kellene függővé tenni a vétóküszöbszint nagyságát. Az első körbe tartoznának azok az ügyek — mint belső piaci intézkedések, egészségügy, agrár- és halászati tevékenység —, ahol megengedné az új, 27 szavazatos vétóhatárt. A második csomagba kerülne többek között a környezetvédelem vagy például a „kivételes piacvédelmi intézkedések” köre, ahol már több szavazat kellene a minősített többséghez, azaz maradhatna a jelenlegi 23 voks. A harmadik kosár az egyetlen ország által is megvétózható kérdéseket tartalmazná, így a vámkedvezmények, EU-költségvetési és általában is monetáris unióval összefüggő ügyeket, vagy éppen a közös vízum- és bevándorláspolitikai témákat. Az EU-külügyminiszterek egyébként kedden ismét asztalhoz ülnek Brüsszelben, hogy éppen a fenti vitában is megkíséreljék rendezni nézet- eltéréseiket, csakúgy, mint a norvég delegációval a nevezetes „halvitát”. Kelet-Magyarország ff Tiltakozás Boross Péternél Reston (Egyesült Államok) (MTI) — Az öt kontinens 35 vezető újságíró-szervezetét tömörítő, Sajtószabadság Világbizottsága (World Press Freedom Committee) nevű, az Egyesült Államokban székelő nemzetközi sajtószövetség kedden levelet intézett Boross Péter miniszterelnökhöz a Magyar Rádió 129 munkatársának elbocsátása ügyében. A Dana Bullen, ügyvezető igazgató által aláírt levél másolatát a szervezet eljuttatta az MTI-hez. A testület aggodalmát fejezi ki az elbocsátások miatt, mert szerinte azok olyan körülmények között történtek, amelyek megfigyelőkben azt a benyomást keltik, hogy politikai tisztogató akcióról van szó. A bizottság felkéri a kormányfőt, hogy vesse latba befolyását az elbocsátások visszavonása, illetve annak érdekében, hogy a magyar állami elektronikus sajtószervekben intézményesített garanciák szülessenek az újságírói függetlenség védelmére. A Sajtószabadság Világbizottsága kiáll amellett, hogy a sajtószerveknek függetlennek kell lenniük a kormánytól — hangsúlyozza a levél. Ahhoz ugyanis, hogy a lakosság tájékoztatása hiteles legyen, az állami sajtóintézményekben biztosítani kell az újságírói függetlenséget. A szervezethez eljutottak azok a kijelentések, amelyek cáfolják, hogy a kormány bármiféleképpen befolyásolta volna a döntést. A bizottság szerint azonban az a tény, hogy a Magyar Rádió jelenlegi vezetője a minisztertanácstól kért rendkívüli anyagi támogatást a végkielégítések kifizetésére, mégis kormányzati befolyásra utal. Azok a nyilvános bírálatok, amelyeket Csúcs László alelnök korábban tett az elbocsátottak listájára került igen neves újságírókra, azt jelzik, hogy az elbocsátásoknak nem csupán gazdasági okaik voltak — hangoztatja a levél. Az akció komoly aggodalmakat kelt a magyar kormánynak a sajtószabadsághoz és a demokráciához való kötődését illetően, különösen most, hogy döntő szakasz következik a parlamenti választások előkészületeiben — írja a bizottság. Az effajta lépések — teszi hozzá a levél — kedvezőtlenül hathatnak a Magyarországról kialakított nemzetközi képre, ráadásul éppen akkor, amikor Budapest azon fáradozik, hogy a demokratikus világ legkülönbözőbb intézményeihez csatlakozhasson. §"f ff |f1 ff stf<9 Rendkívül... ...kiterjedt, szövetségi szintű nyomozás indult a Honda Motor Company amerikai vállalatvezetői ellen, mert kiderült: hosszú éveken át jelentős csúszópénzeket fogadtak el helyi kereskedőktől. (MTI) Fehér Könyvet... ...hagyott jóvá kedden a német kormány a Bun- deswehrről. A kiadványban érzékeltetik, hogy kitartanak a 370 ezer fős létszám, mint felső határ mellett. (MTI) Tűivész... ...pusztított a bajkonuri űrállomás kettes számú indítóállásánál, amely az első űrhajós, Jurij Gagarin rajtjáról nevezetes. A jelentős anyagi kárt okozó tűz ugyanakkor a szakértők szerint nem befolyásolja az orosz űrprogram folytatását. (MTI) Kétnapos... ...országos sztrájkot kezdtek az olasz újságírók, önsegélyző pénztáruk függetlenségének védelme érdekében. Kedden leállt a munka az olasz hírügynökségekben, szerdán és csütörtökön egyetlen napilap sem jelenik meg. (MTI) # A francia kormány... ...5000 frankos támogatást ígért minden autótulajdonosnak, ha 10 évesnél régebbi autóját új gépkocsira cseréli. (MTI) Ünneplés külföldön Brüsszel (MTI) — Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke és Wim Van Eekelen, a Nyugat-európai Unió főtitkára is megjelent azon az ünnepi fogadáson, amelyet a brüsszeli magyar követség és az Európai Unióhoz rendelt magyar misszió közösen rendezett hétfőn este március 15. alkalmából. A belga főváros történelmi díszterén, a Grand Place-on álló több száz éves városháza dísztermében tartott fogadáson Granasztói György nagykövet köszöntötte a vendégeket. London (MTI) — A Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ) hagyományosan ezúttal is a londoni Ukrán Klubban ünnepelte március 15-ét—jelentette az MTI tudósítója, Mészáros György. Ünnepi beszédet Gál Sándor Ma- dách-díjas író, a kassai Keletig Napló főszerkesztője - mondott. A londoni magyar nagykövetség március 15-e alkalmából fogadást adott, amelyen a brit parlament alsóházának több képviselője is megjelent. Bonn/Drezda (MTI) — Március 15-e ünnepének alkalmából Kossuth-emlék- táblát lepleztek le kedden a drezda-helleraui Kossuth Lajos utcában. Délután a drezdai magyar főkonzulátuson emlékülést tartottak budapesti, debreceni, szegedi és drezdai professzorok részvételével, olyan témakörökben, mint Kossuth koncepciója a nemzeti kisebbségekről, Kossuth és Európa, Kossuth és a magyar polgári átalakulás.
