Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-14 / 61. szám
1994. március 14., hétfő fesztivál: z^ne és tánc Tavaszi Budapest (ISB - D. Á.) — Klejánszky Tamás több mint húsz éve tevékenykedik a nemzetközi művészeti kapcsolatok területén. Már a Budapesti Tavaszi Fesztivál első évtizedéhez is van köze: az együttműködő intézmények körében dolgozott. 1990-ben, amikor már művészeti intézményre bízták a fesztivál szervezését, az igazgatói állást megpályázta, s azóta ő az Interart Fesztivál- központ igazgatója. — Mi hívta életre a Budapesti Tavaszi Fesztivált? — kérdeztük először Klejánszky Tamástól. — Egy nagyon bátor ötlet szülte a tavaszi fesztivált — válaszolta á Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója. — Ebben a legjobb értelemben vett üzleti érdek jelent meg. A hetvenes évek végén ugyanis egy osztrák hitelkonstrukciónak köszönhetően nagyon gyorsan fejlődött a budapesti szállodakapacitás. Emiatt az előszezonban egy vonzó kulturális programsorozatot kívántak szervezni. Ez volt az alap. Bátorság kellett ahhoz, hogy idegenforgalmi szervezetek legyenek a kezdeményezők kulturális ügyben. Ebben a lépésben megjelent talán annak a módszertani gondja is, hogy ugyanakkor nem alakult ki a racionális munkamegosztás és együttműködés az idegenfor- I galmi szektor vállalkozói ré- ! sze és a kulturális szektor kö- 1 zött. Sajnos, ez még ma is Vk probléma, hiszen a magyarországi utazási szakmában nagyon csekély hányad foglalkozik kulturális turizmussal. Olyan ága ez az üzletnek, ami lassan és kicsi profitot hoz. De hoszzú távon igenis hozza a szakmai nyereséget. Egyelőre sajnos ehhez nincs elégséges tőke azok kezében, akik ilyen irányban érdekeltek. Reményeink szerint eljön az az idő, amikor a magyar művészeti fesztiválok programjait professzionális módon fogja értékesíteni az utazási szakma. □ Van-e valamilyen sajátja az idei, a 14. Budapesti Tavaszi Fesztiválnak? — Még nemzetközibb a program, mint a korábbi években. Ezúttal nem egy vendégországon van a hangsúly, hanem egész Európán, hiszen az esemény ötvöződött az Európai Kulturális Hónappal. A korábbi években is dominált a zene- és táncművészet. Ez meg is maradt, de a színházi és képzőművészeti program jelentősebb mértékben gazdagodott. Most már sztárlistánk van. Nem azt mondjuk, hogy eljött Morris André, vagy a Kings Singers, hanem hosszú a névsor. Nagyobb teret adtunk a kortárs művészetnek minden művészeti ágban! Ehhez kell egyfajta bátorság — különösen a turisztikai piacon, ahol nem igazán a modem művészet tartozik a preferált irányok közé. Q Mennyiben számítanak belföldi látogatókra? — Egy fesztivál nem gondolkodhat pusztán külföldi látogatókban! Remélem, sokan jönnek Budapestre az országból. Sajnos, pont az a réteg képvisel kisebb vásárlóerőt, amelyik korábban elment például Kaposvárra vagy Szolnokra egy színházi bemutató kedvéért. Nem feledhetjük, hogy a fesztivál lényege: mit tekintek saját értékemnek, mit mutatok meg magamból. Ez égy állandó kihívás azoknak, akik egy ilyen fesztiválprogramot szerveznek! A magyar művészetnek méltó módon kell jelen lenni, ugyanakkor úgy kell nemzetközivé tágítani a programot, hogy az a hazaiak jelenlétét semmiképp sem csorbítsa. Nem feledhetjük, hogy a jövő útja a nemzetközi együttműködés intenzívebbé ’tétele. A jövő évi fesztivált például már egy Bécs-Buda- pest koprodukcióban a Bécsi Ünnepi Hetekkel közösen nyitjuk. □ Mit jelent a vidéki városok részvétele? — A magyar kulturális élet szerkezete szempontjából nagyon fontos, hogy a tavaszi fesztivál nemcsak a fővárosban kerül sorra, hanem különböző arcú programokkal más városok is.csatlakoztak hozzá. Fontos azért, mert túlkoncent- ráltnak tekinthetjük az ország kulturális életén belül Budapest szerepét. Ha ezt sokan kritikusan nézzük, nem azzal az igénnyel kritizáljuk, hogy itt bármit vissza kellene fejleszteni a fővárosban. Sokkal inkább arról van szó, hogy más centrumokban kell erősíteni a kezdeményezéseket. Egy fesztivál ezt a kérdést pontosan a kirakatba tudja helyezni azáltal, hogy másokkal is együttműködik. Észrevehető tendencia az európai fesztiválpiacon, hogy egyre több az ilyen egy egész országrészre, régióra kiterjedő fesztivál. □ Kezdetben három város volt Budapest „társa”. Ez a szám hétre nőtt. Hogyan alakultak ki ezen kapcsolatok? — Igen: Sopron, Kecskemét és Szentendre már az első évtizedben rendezett kísérőfesztivált. Mi 1990-ben elhatároztuk, hogy ezt a modellt tovább fejlesztjük. Kapaszkodót jelentett. hogy néhány más település már korábban érdeklődött, mint például Szombathely. Aztán jött Gödöllő, Kaposvár és Debrecen. Ezek közül Debrecen a legerősebb, mert önmaga tud olyan programot összeállítani, ami akár nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Népművészetben, komoly zenében, operában, színházban... Debrecent illetően nem minket dicsér a kezMeményezés, hanem a helyieket, ahol az idegenforgalommal és kultúrával foglalkozók maguk összefogtak. Letettek egy közös javaslatot a fesztivál egykori alapítójának asztalára. Az a professzionalizmus, ami a Kölcsey Művelődési Központot jellemzi, ahogy ők fesztiválszervezőként közreműködnek, ez számomra példaértékű. S a kiváló debreceni program is önmagáért beszél. □, Várható-e további városok csatlakozása? — Egyrészt .financiális okokból tartózkodnék a további szélesítéstől.-Másrészt nehéz lenne megszabni azt a mértéket, hogy meddig táguljon tovább a fesztivál. Hiszen egy közös karakternek lennie kell, s ha ad abszurd mindenki belépne ebbe a modellbe, nem biztos, hogy tartalommal is meg tudnánk úgy tölteni, hogy megmaradjon az alapkarakter. Az én véleményem ez ügyben az, hogy talán még szerény mértékben, egy-két regionális központtal lehetne bővíteni a kört. Volt is egy kísérletünk tavaly Miskolccal. Ott önállóan már működött egy májusi tavaszi fesztivál. Ők akartak csatlakozni a nagy modellhez. Végül is — alapvetően finanszírozási okokból — ott helyben elálltak a szándéktól. Pedig mi fogadtuk volna Miskolcot... Mindez együtt így is igazolja: alakulóban van az a civil és államigazgatási szervezetek együttműködésének rendszere, ami a magyar kultúra érdekében a jövőben együtt mozdulhat. □ S lényeges ez az országról kialakítandó képet illetően is... — Annak idején a fejlesztést indokolta, hogy 1996-ra tekintettünk előre: az 1100. évforduló, illetve a világkiállítás országos programsort inspirál. Az expo programirodája végül is hosszú fontolgatás után úgy döntött, hogy az idei Európai Kulturális Hónappal teljessé vált Budapesti Tavaszi Fesztivál referenciarendezvény lesz. 1996-ban a tavaszi programegyüttes már egyfajta felvezető szerepet játszhat. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy a hét várossal mi egy együttes képet tudunk nyújtani az országról. Ebben az utazási irodák jóval nagyobb szerepet is vállalhatnának, s még több olyan utakat kínálhatnának, ahol erre a modellre építenének. Kész csoda: Táncpanoráma Az Opera balettkara Nagy Gábor (ISB) felvételei a fesztivál talán legna- ziink!” — hallhattuk a kissé döntően a fesztiválra időzi/1 gyobb szabású prog- panasznappá sikeredett Ma- tett bemutatókkal xJL romja lesz az az egy gyár Táncpanoráma '94 saj- A teljesség igénye nélkül hónapon át tartó táncpanorá- tótájékoztatóján. Nincs pénz soroljunk fel néhányat a prema, melynek során a magyar a bemutatókra, nincs pénz a mierek közül. A Magyar Allatáncművészet legjobbjai vo- próbákra, a szerzői jogdíjak mi Operaház Balettkara nulnak fe! . Március 13-tól sincsenek kifizetve. A vidéki Franz Schubert szimfóniájááprilis 10-ig 29 társulat 27 baletlegyiittesek léte borot- ra adja elő A velencei mór előadását láthatják az érdek- vaélen táncol... — íme csak (Othelló) című darabot. A lődők. néhány mondat az elhangzót- szereposztás parádés: a telLám. a magyar táncművé- tokból. jes magántáncos és szólistaszet mégis csak ki tud állítani Ha hihetünk e szavaknak, részleg — az időszakosan egy sereg tehetséges egyiit- akkor a következő hónapban külföldre szerződtek is — terest. olyanokat, akik közül jó tényleg kész csoda történik: a lentős szerephez jutnak, néhány an nemzetközileg is szakma nagy erőpróbájára, A Honvéd Táncszínház a jegyzettek Pedig Magyaror- mindezek ellenére egy igazi néptánc anyanyelvű művek szágon egy elszigetelt kisebb- táncművészeti fesztiválra ke- sorában Asszonyok könyve ség őrzi. s hozza létre az érté- rül sor. A triennálé rendszerű címmel egyfelvonásos korekeket ebben a művészeti ág- Magyar Táncpanoráma '94 ográfíát mutat be. Emellett ban. Sajnos igaz az is, hogy a balett-, a modern-, az alter- színpadra viszik Novák Feha bárhol a világon az állam natív-, a jazz- és a néptánc- renc: József és testvérei című gazdasági bajokkal küzd, együttesek sergszemléjét je- művét is. A Pécsi Balett a először a művészetektől von- lenti. A rendezvény a tánc- neoklasszikus táncművészet ja el a támogatást, s ezen művészet különböző ágaza- friss műhelyeként Brahms, belül is a táncművészet az. taiban működő hazai alkotó Dvorák és Bach zeneművekre amelyiktől legelőször. és előadóművészét teljes ská- készült koreográfiákkal je„Kész csoda, hogy léte- Iáját vonultatja fel. mégpedig lentkezik. Sztárok és programok Budapest (ISB) — A szelektálás persze nem kis felelősség. Különösen ha a közhely igaz: roppant gazdag lesz a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei programja. 0 A nyitórendezvényt március 11-én a Budapest Kongresszusi Központban tartották, ahol a Magyar Állami Hangversenyzenekar Beethoven IX. Szimfóniáját adta elő Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével. A fesztivál — papíron — április 10-ig tart, de még néhány későbbi koncert is a programjai közé tartozik, így például a magyar származású karmesterrel fellépő salzburgi Camerata Academica április 20-i zeneakadémiai koncertje. A szólóestek között lesz Liszt Zongorasorozat, a Dhestek első fellépője Gulyás Dénes. Az angol szopránénekesnő Joan Rodgers április 1-jén Csajkovszkij-, Britten- és Prokofjev-dalo- kat ad elő. Izgalmasnak ígérkezik a Solistes Euro [féens Luxembourg együttes zeneakadémiai fellépése. A magyar hírességek sorolásába bele sem merünk kezdeni. Március 20-án nemzetközi jazz-gálát rendeznek a Budapest Kongresszusi Központban. A Magyar Jazz Szövetség All Stars Együttese mellett a European Jazz Ensemble kiváló szólistái igazi csemegét ígérnek. A színházi előadások közül igazi szenzáció, hogy Andrzej Wajda a Nemzeti Színházban rendezi emlékezetes filmjének, a Men- nyegzőnek a színpadi változatát. A Vígszínházban Oidi- pusz tragédiáját Ács János viszi színpadra, míg a kis- celli romtemplomban Ruszt József Mozart Varázsfuvoláját rendezi. S még nem is szóltunk például a kiállításokról, amelyek közül említsünk most egyet: Csontváry tárlatát, mely a fesztivált követően európai körútra indul. Nyíregyháza francia vendégei A Debussy vonósnégyes Babka József Nyíregyháza — A márciusban Budapesten rendezendő kulturális eseménysorozat a Budapesti Tavaszi Fesztivál az elmúlt évek során komoly nemzetközi rangot vívott ki magának. Az eseménysorozaton neves külföldi szólisták és együttesek lépnek fel a magyar zenei élet kiválóságai mellett. A Jeunesses Musicales Magyarországi Szervezetének közbenjárásával és anyagi támogatásával a fesztivál egyik vendégegyüttese a Debussy vonósnégyes (Franciaország) március 18-án esté 6 órakor koncertet ad Nyíregyházán. Az együttes tagjai Christophe Stúdiófelvétel Collettee I. hegedű, Dominique bonca II. hegedű, Vincent Deprecq brácsa, Yannick Caller gordonka. Az együttes 1989-ben alakult a lyoni Conservatoire keretén belül. Számos világhírű mesterrel dolgoztak együtt, így a Berg, Arditti, Jillard és Amadeus vonósnégyes tagjaival. £ kitartó munka eredményeként szép sikereket értek el az 111- zachban, Münchenben, Trapaniban rendezett versenyeken, majd 1993-ban Eviauban I. díjat és több különdíjat nyertek. Repertoárjuk igen gazdag, nyíregyházi koncertjükön Mozart és Debussy * egy-egy művét szólaltatják meg. Az est érdekessége, hogy először lesz hangverseny a városháza rendkívül szép nagytermében. Egy tavalyi siker: A debreceni filharmonikusok a Mátyás templomban j ■ __- ÜNNEPI MELLÉKLET___
