Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

HAZAI HOL-MI 1994. február 28., hétfő mmmmmmmmssmmmmssmmmmi Gumilakás M. Magyar László A z emberiség törté­netében meghatá­rozó szerepet ját­szott a gumi feltalálása. Az új anyag kezelhetőségével, tartósságával, rugalmassá­gával betört az élet vala­mennyi területére, ezt jelzi a tárgyak sokasága: van töb­bek között gumibot, gumi­kesztyű, gumilabda, radír- gumi. A legtöbben azt szeret­nék, ha lakásuk is gumiból lenne: akkor tetszés szerint igazíthatnák a falakat. Elég lenne csak egy húzás, s máris nagyobb szobákkal rendelkeznének. Ami eddig nem sikerült a világ vezető nagyhatalma­inak. a Nobel-díjas kutatók­nak. sikerült az ingatlanok felmérésével foglalkozó magyar szakembereknek. Legalábbis erre utal az, amit egy bérlakásban élő ismerősöm mesélt. Amikor a hatvanas években beköl­tözött a másfél szobás új otthonába, alapterületként 45 négyzetméter szerepelt az iratokban. A hetvenes években már a 46-os szám került az alapterületet jelző rovatba, majd a következő évtized felmérései szerint ismerősöm 47 négyzetméte­res lakás bérlője volt. Most, hogy az önkormányzat megvételre ajánlotta fel a lakást, megjelentek a felér­tékelést végző szakemberek, akik magabiztosan arról nyilatkoztak: a szóban for­gó lakás alapterülete 49 négyzetméter, ez alapján számolják ki a vételárat. Is­merősöm azóta kételkedik, nem tudja, kinek higgyen, melyik számot fogadja el hitelesnek. Mit is mondhattam volna neki? Azzal vigasztaltam, hogy kér még néhány fel- értékelést és felmérést, s úgy lesz 100 négyzetméte­res lakása, hogy el sem kell költöznie. Jelvényekről... ...lesz szó a nyíregyházi Jó­sa András Múzeumban február 28-án 17 órától. A vetítettképes előadást Bene János tartja. (KM) Színházi... ...előadást tartanak a máté­szalkai művelődési köz­pontban február 28-án. A békéscsabai színház a Jan­csi és Juliska című produk­ciót mutatja be két előadás­ban a gyerekeknek. Este, ugyanitt 18 órától bibliai előadás lesz „Korunk és a végidő ugyanaz?” címmel. (KM) Tánctanfolyam... ..indul Nyíregyházán a Kö- lyökvárban általános isko­lások részére március 5-én 14 órától. A kurzus haladó, azokat várják, akik már jár­tak tánciskolába. Ugyanitt hétfő délutánonként korre­petálás van matematikából. Betegségről,... ...a sclerózis multiplexről tartanak előadást a Moz­gáskorlátozottak és az Esti Fény Egyesületének klub­jában, március 2-án 14 órától Nyíregyházán a Kör­te u. 19. szám alatt. (KM) Párthír... ...A Magyar Igazság és Élet Pártja Horváth Lajos ügy­vezető elnök részvételével Nyíregyházán a református egyház Bessenyei tér 7. szám alatti gyülekezeti ter­mében február 28-án 17.30- kor tartja megyei ülését. Aranyplaket­tel tüntették ki Vityi Zol­tánnál, a vásárosnaményi Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola igazgatóhelyettesét. A tanárnő a rangos kitün­tetést a magyar gasztro­nómiáért végzett kiemelke­dő munkájáért kapta, és Bu­dapesten az Atrium Hyatt Szállodában vette át a múlt héten. Mozi KRÚDY MOZI: A pusz­tító. Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Robin Hood, a fuszeklik fejedelme. Elő­adások kezdete: 16, 18 és 20 óra. MONTÁZS (ART) MOZI: Az ünnepségről a vendé­gekről. Előadások kezdete: 18 és 20 óra. Kiállítások A nyíregyházi Jósa András Múzeumban az állandó ki­állítások mellett a „Bieder­meier szobabelsők” című képző- és iparművészeti ki­állítás, bélyegkiállítás, va­lamint a Benczúr Gyula születésének 150. évfordu­lója alkalmából a művész grafikáiból rendezettt idő­szaki tárlat láthatók. Mátészalkán a Szatmári Múzeumban a Brazil, ma­gyar és erdélyi ásványok című gyűjteményes kiállí­tás, valamint Haász Ágnes elektrografikai tárlata lát­ható. Baracsiné Molnár Ibolya festményeiből látható be­mutató a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond könyvtár­ban. Nyíregyházán, a tiszti klubban a Benczúr Gyula Képzőművészeti Kör ju­bileumi kiállítását láthatják az érdeklődők, vasárnap kivételével naponta 10-től 18 óráig. Molnár Attila festményei a mátészalkai művelődési központban március 3-ig láthatók. Színház A nyíregyházi Móricz Zsig­mond Színházban február 28-án két előadás lesz. A Sanda bohóc című darab 14 órától, a Koldusopera 19 órától látható. (Zrínyi bér­let). Az egyik szemünk, meg a múzeum Külföldi meghívásra Franciaországban mutatják be a páratlan értékeket Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — Idéz­hetnénk a régi slágert: „az egyik szemem sír, a másik meg nevet...” Mert jeles, örömteli eseményről, a vá­rost ért megtiszteltetésről adhatunk hírt, ám örömünk­be üröm vegyül, mert ugyan­abban az ügyben évek óta ál­lóvízi állapotokat tapasztal­hatunk szőkébb pátriánk­ban. De térjünk a konkrétumokhoz. Nagy a sürgés-forgás a nyír­egyházi Stadion utcán az or­szág egyetlen, itt található óvodamúzeumában: egy nagy faládába pakolják a válogatott anyagot, ami Franciaországba utazik. Onnan érkezett a meg­hívás, hogy a magyar óvo­damúzeum ott kiállítással mu­tatkozzon be. Mint a mesében: történt, hogy egy Franciaországban élő honfitársunk, bizonyos Fási Mária hozzájutott a ma­gyar múzeumok jegyzékéhez, amelyben a nyíregyházi köz- gyűjteményt is nyilvántartják. Nemsokára megérkezett a hi­vatalos írásbeli meghívás: Merignac városában egy helyi szervezet, a Centre Social de Capeyran rendez egy kiállítást a világ három különböző ré­széből meghívott városok anyagából. Magyar viselet Kanada és egy afrikai ország gyűjteményeinek társaságá­ban mutatják be a magyar anyagot: a múltbéli — ezt jól szemléltetik a muzeális tár­gyak, melyek az 50-es évekkel bezárólag adnak áttekintést — és a mostani gyermekéletet. Kérték, hogy a magyar gyer­mekek életében jellemző tár­gyakat és gyermekmunkákat küldjenek ki, melyekből meg­tudható, hogyan élnek — lak­nak, étkeznek, öltözködnek, ünnepelnek, sportolnak, ját­szanak — a magyar gyerekek. A kérésnek megfelelően kezdte összeállítani a kollek­ciót Harcsa Tiborné, az óvo­damúzeum vezetője. Előkerült a szekrényből az eredeti ma­gyar ruha, piros párta, fehér blúz, szoknya, zöld kötény, amit kislánykorában viselt, most is gyönyörű. Szívet me­lengető, mennyi segítséget kapott: nyolc nyíregyházi óvo­da mozdult a hívó szóra, és jöttek mások is. Paszabon direkt erre a célra készítettek szőttest, Záhony­ból videoanyagot kaptak az óvodai foglalkozásról. Gyu­laházáról Pénzes Ilona óvo­davezető küldött fotókat, ho­gyan nevelik a gyermekeket a természet szeretetére, a népi hagyományok tiszteletére. Mezőkövesdről az 5. számú óvodából koplett matyó fiú- és lányviseletet kaptak. Trifonov Éva fotós képeivel járult hozzá az anyag összeállításához. Tá­mogatást adott az Ancsi Baba, a Törpilla butik. A Városi Galériából Hámoriné Pristyák Irén vállalta önzetlenül az ügyintézés egy részét, az elő­készületi munkákban — szin­tén ügyszeretetből — Barán Arpádné és Földes Imréné óvónő vett részt. És még so­rolhatnánk, segített a pedagó­giai intézet és az önkormány­zat is, hogy a kiállítási anyag a várost méltóképpen képvisel­je­Ennyi igyekezetét, tettvá­gyat megtapasztalva, átmeleg­szik a szívünk, de — amint a bevezetőben utaltunk rá — sajnos, csak az egyik szemünk nevet. A másik bizony sír, ha végiggondoljuk, mi történik, illetve mi nem történik az óvo­damúzeummal kapcsolatban. Cikkeinkben korábban öröm­mel tudósítottunk az egész országra kiterjedő gyűjtőmun­káról, az óvodamúzeummá nyilvánításról, majd arról, hogy mielőbb méltó hely illet­né meg az ország egyetlen óvodamúzeumát. Ideális hely Erre a célra az országos szer­vek műemléki védelem alá vonták a Körte utcai óvodát, mely ideális hely volna múze­umi bemutató céljára. Meg­kérdeztük a városházi illetéke­seket, akik korábban támo- gatólag szóltak ez ügyben, de azóta nem történt semmi. Mi a helyzet jelenleg? Még mindig mostohagyerek az óvodamúzeum:. bezsúfolva egy szűk helyre, ma már szinte bemutathatatlan a különleges értékű anyag. Egy kutatót nem lehet a tenyérnyi helyen leül­tetni, pedig most is van, aki itt írná a szakdolgozatát. A mú­zeumvezető az ellehetetlenü­lésről beszél: jövőre tataroz­zák az épületet, ha addig nem költözhetnek megfelelő hely­re, be kell zárni. Holott lehetne megoldás, amit pályázatában a múzeum vezetője többször benyújtott a humánpolitikai bizottsághoz. Óvodamúzeumunk állami­lag védett közgyűjteményi anyaga ma már a határainkon túl is ismert. Svédországból, Németországból, Hollandiá­ból, Finnországból, sőt az Amerikai Egyesült Államok­ból is küldtek már ide a gyűj­temény gazdagítására kiállí­tási tárgyakat, dokumentumo­kat. És most Franciaországba hívták meg kiállításra. Több dunántúli város azonnal átven­né a komplett anyagot, méltó környezetben, kastélyban he­lyezné el, s a világkiállításon mint kuriózumot mutogatná. Például Martonvásár boldogan vinné, de hát nem vérezne a szívünk odaadni azt, amit ide- gyűjtöttünk 13 éves munká­val? Egyedi és páratlan Minek kellene megtörténnie, hogy végre itt helyben észre­vegyék, akiket illet: van va­lamink, amit ország-világ előtt büszkén megmutathatunk, mert egyedi és páratlan? Ehe­lyett ott tartunk, hogy az összegyűlt tárgyak egy része raktárban fekszik el, az ál­landó kiállítás jelenlegi szín­helyén pedig szülte szégyen­keznünk kell, ha látogató ér­kezik. Mi rázná fel végre a dön­téshozó honatyákat? — nem tudható. Csak az biztos, ha továbbra is egy megszállott óvónő magánügyének tekintik a kérdést, és nem történik gyors intézkedés, elveszíthet­jük ezt a mi szegény óvoda­múzeumunkat, aminek úgy látszik, az a legnagyobb baja, hogy Nyíregyházán van. Tanácskozás a Téka-sorozatról Nyíregyháza (KM — K. J.) — Az MTA Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Tudomá­nyos Testületének irodalmi szekciója a múlt év októbe­rében alakult meg. Akkor úgy döntöttek — tá­jékoztatta lapunkat Csorba Sándor, a szekció elnöke —, hogy évente két alkalommal fogják számba venni a mű­ködési területükkel kapcso­latos teendőket, megvitatni az éppen aktuális kérdéseket, megfogalmazni a jövőbeni fel­adatokat. A tervezettnek megfelelően, az akadémiai rendes ülést a múlt hét végén a nyíregyházi tanárképző főiskolán tartották meg. A tanácskozás központi témája a Téka elnevezésű könyvsorozat helyének és je­lentőségének megvitatása és véleményezése volt, különös tekintettel a helyi könyvki­adásban betöltött szerepére. A téma előteijesztője, Futaky László, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese utalt rá, hogy a sorozatban megjelen­tetett tizenhárom kötetről elemző értékelést publikált Praznovszky Mihály az Iro­dalomtörténet 1992/3. szá­mában „Irodalmi örökség ápo­lása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” címmel. Az előadó a továbbiakban a helyi kiadást befolyásoló té­nyezőkről, a könyvkiadás he­lyi műhelyeiről — mint pl. a Jósa András Múzeum, a Megyei Levéltár, a tanárképző főiskola, a Stúdium Kiadó, a Rím Könyvkiadó, a KSH- SZÜV Megyei Igazgatósága, s nem utolsósorban a Móricz Zsigmond Könyvtár — szólt részletesebben. Megfogalma­zódott: szükséges lenne találni egy olyan integráló, mindenki által elfogadott helyet-szerve- zetet, mely elősegítené, koor­dinálná a megyénkhez kötődő alkotók műveinek a folya­matos jelenlétét a helyi kiad­ványozásban. Szép keretben ovális tükröt gyártanak a hagyományos termékek mellett a kisvárdai Blondel Kft.-ben Elek Emil felvétele ^^KeSägyärörszä^i Készül az úticsomag Franciaországba Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents