Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
1994. február 28., hétfő HÁTTÉR Tudnivalók a helyi adókról Az önkormányzat liberális, sok kedvezményt nyújtó adópolitikát folytat Dr. Szilágyi Zsolt, az adó- és illetékiroda vezetője Balázs Attila felvétele D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — A vállalkozók egy része ebben az évben 260 millió forinttal járul hozzá Nyíregyháza költségvetési bevételéhez. Az önkormányzat — a közgyűlés korábban megfogalmazott elvei alapján — nem kívánja a lakosság széles körét helyi adókkal terhelni, így új adót nem vezetett be, mértéket nem emelt. Dr. Szilágyi Zsolt, irodavezető elmondta, maradt az elmúlt évi helyi adórendszer, ami azt jelenti, hogy van iparűzési, építmény- és telekadó. Ezek az adóformák azonban a vállalkozóknak csak szűk körét érintik, ugyanis az iparűzési adónál mentesség illeti azt, akinek az éves árbevétele nem éri el az egymillió forintot. Az építményadónál hasonló kedvezmény van, nem kell adózni, ha az ingatlan értéke nem éri el az egymillió forintot. Építményadó Az elmúlt hetekben közel négyezer adózó állampolgárnak küldtek bevallási egység- csomagot tájékoztatóval, bejelentő lappal együtt. Az adóbevallást építmény- és telekadó vonatkozásában két példányban február 28-ig kell a hivatalba eljuttatni. Az éves adót március 20-ig, illetve szeptember 20-ig, félévenként egyenlő részletben kell megfizetni. Az építmények esetében adókötelezett az üzlet, műhely, iroda. Lényeges az, hogy nem a telekkönyvi minősítés, hanem az épület használatának jellege a döntő. Elég speciális mérőszámmal van ez Nyíregyházán bevezetve az ország többi településéhez viszonyítva: az adó alapja ugyanis az építmény korrigált forgalmi értéke, az adó mértéke pedig ennek a korrigált forgalmi értéknek az 1 százaléka. Önadózás szabályai érvényesülnek, vagyis a forgalmi érték megjelölése az adózót terheli, tehát nem kivetéses adóként működik, nem a hivatal állapítja meg az adó alapját. Az adóalanyoknak a bejelentési kötelezettségüknek is eleget kell tenni, mindig a január elsejei állapot az irányadó, hogy akkor milyen adóköteles épület, telek van a tulajdonukban. A telekadónál adóköteles a beépítetlen belterületi telek, amely vállalkozás céljára szolgál. Iparűzés A helyi iparűzési adónak már hagyománya van Nyíregyházán. Az adó mértéke a nettó árbevétel öt ezreléke, más városokban ez lényegesen magasabb. Itt a bevallás benyújtásának határideje május 31. Az előző évi jogerős fizetési meghagyás alapján az adóelőleget március 20-ig kell megfizetni. AII. félévi adóelőleget a május 31-i bevallás alapján megküldött újabb fizetési meghagyás szerint szükséges teljesíteni. Az 1994-ben év közben kezdő vállalkozóknak az adóelőleget a bejelentett várható éves adó alapján kell befizetni. Az adóbevallásról szóló nyomtatvány hátoldalán tájékoztatják az állampolgárokat arról is, mire költik többek között az adózók pénzét. A közgyűlés az elmúlt évben létrehozta a .(Nyíregyházi Vállalkozókért” Vállalkozásélénkítő Alapítványt. Az Alapítvány munkatársai január 31-től a városháza földszint 14-es számú szobájában Információs és Tanácsadó Irodát működtetnek. Az iroda üzleti tanácsadással, vállalkozói ismeretekkel, számítógépes adatbanki szolgáltatással, mikrohitel-kérel- mek menedzselésével segítik az érdeklődőket. Egy befizetési lap Korábban szó volt arról, hogy a gépjárműadó változik, de végül is semmilyen módosítást nem vezettek be. A napokban körülbelül harmincezer állampolgár részére csak egy befizetési lapot postáznak, melyen az első félévi adóbefizetési kötelezettségüket március 15- ig tudják teljesíteni. A második fél évre vonatkozóan majd új lapot kapnak, ugyanis az irodában, várhatóan júliusra új számítógépes feldolgozási rendszerre állnak át, amely lényegesen fel fogja gyorsítani az ügyintézést. Dr. Szilágyi Zsolt jónak tartja az állampolgárok adófizetési morálját, mely részben talán annak is köszönhető, hogy az önkormányzat liberális, nem túlzott, sok kedvezményt nyújtó adópolitikát folytat. Több millió polipropilén szőtt zsák készül ebben az évben a nagyhalászi Nyírpolipack Kft.-ben Harasztosi Pál felvétele-m-~| szre kell vennünk, hogy egyre több jámbor, A—J szelíd érzésű, az átlag állampolgárért folyamatosan aggódó politikus gondol és vigyáz ránk. Ez nagyon biztató, s valljuk be őszintén, előfordult, hogy nem mindig ilyen jámbornak, megértőnek láttuk őket. Valószínű igazságtalanok voltunk, amikor hamar ítélkezünk némelyek fölött. Szűklátókörűén, a demokrácia alapjait is alig ízlelgető állampolgárok lévén, nem is gondoltuk, hogy a politikusnak is két énje van. Az egyik énje a küzdő, harcos, a pártja érdekeit szem előtt tartó magatartásra ösztönzi, a másik énje pedig jámborságra, türelemre, megértésre inti. A hozzánk szóló politikusok zöme megtanult mosolyogni — nem úgy a nagyvilágba, hanem ránk. Még a beszédük, a nyelvük is egyszerűbbé, érthetőbbé vált. Kezd elterjedni az átlag állampolgár stílusa. Nem egyszer partnernek, sőt barátnak tekintenek bennünket, akik annyi rosszat gondoltunk róluk. Az egyik felelős politikus szájából már az is elhangzott, hogy szeret bennünket. Jólesik az ilyen vallomás érzelmekben is szegényedő világunkban. Igaz, ha jól emlékszem ezt az egyik csomagküldő cég már elsütötte, majd amikor sorra nem érkeztek meg a megrendelt csomagok, vagy hiányosan kaptak kézhez az igénylők, többen visszaüzentek, ne szeressenek, küldjék a csomagot... De feledjük a csalódásokat, bízzunk a pozitív változásokban. Előttünk zajlanak a viták, előttünk hozzák meg döntéseiket a honatyák, honanyák. Korábban az egyik énjük megszavazta a nők nyugdíjkorhatárának folyamatos emelését a jövő évtől kezdődően. Szegény nők már kezdtek beletörődni, mi mást tehettek volna. S mit ad isten, az a testület, amely megszavazta a nem éppen üdvrivalgást kiváltó intézkedést, a napokban a homlokára csapott. Előtérbe lépett a másik én, a jámbor, s azt mondta: mégsem lenne ildomos és igazságos a döntés ilyen gyors bevezetése. Rontaná a nők foglalkoztatását, tovább serkentené a munka- nélküliséget. Ez persze eddig is köztudott volt. De hiába, ha a másik én csak most győzedelmeskedett, ahogyan közeledik a tavasz. El is hangzott, hogy tüstént, még tavaszig, nyélbe kellene ütni a törvény módosítását. Vélhetően a nők javára. Mi ez, ha nem kedvező változás? Már ott tartunk, hogy az enyhén szólva, elhamarkodott döntés is jóra fordítható, hála a politikusok győztes énjének. S ahogyan ez lenni szokott, lassan megszokjuk a jót, és természetesnek kezdjük venni, hogy a képernyőn előttünk forgolódó politikus, aki korábban kardot rántani is képes lett volna igazáért, mostanában ránk mosolyog. P ersze ne essünk túlzásba, még nem mindenki találta meg a másik énjét. Akadnak politikusok, akik továbbra is csalhatatlannak hiszik magukat. Bizony nekik is van táboruk, de számuk eltörpül a vélhetően igazi énjüket megtalált politikusokéhoz képest. Talán annak arányában is, ahogy közeledik a várva várt tavasz, a gyönyörű május. Pénzügyi zavar Balogh József ■y—k ossz hírt olvashatja tunk a minap. Arról JL V szólt, hogy a földhivataloknak 4,3 milliárd forint állami támogatás jut a kárpótlással összefüggő többletmunkák elvégzésére és ez a pénz jó ha áprilisig elegendő. Márpedig azt tudjuk, hogy ha véget ér a kárrendezési hivatalok munkája, akkor még hosszú ideig ad tennivalót a földhivataloknak az árverezéssel szerzett földek birtokba adása, az azzal kapcsolatos telekkönyvi munka, az adatok számitógépes nyilvántartásának bevezetése is. Sokaknak lesz új hír az is, hogy a földhivatali dolgozók eddig sem voltak anyagilag elkényeztetve, csak az ott dolgozók hangja nem hallatszott addig, mint néhány más szakmáé. És még azt a kevés pénzt is igazságtalanul osztották szét. Egy állami számvevőszéki vizsgálat megállapításából származik az adat: 1991. és 1992. évi kárpótlási keretek elosztásánál nem a feladattal arányosan osztották el a pénzt az egyes földhivatalok között. Anélkül, hogy megneveznénk a megyéket, kiderül: míg országosan a kárpótlásra biztosított támogatásból 390 forint jutott egy kárpótlással érintett ingatlanra, egy kárpótlási igénylésre pedig 1502 forint, addig a megyei hivatalnál ez a két összeg mindössze 263 forint, illetve 1011 forint. Miközben van olyan megye, ahol 719 forint az egy ingatlanra, 2035 pedig az egy igénylőre jutó összeg nagysága. Ha abszolút összegben szeretnénk kimutatni a különbséget, úgy is szembetűnő: egy közeli megye 83, a mienk hivatala 56,6 millió támogatást kapott, holott a kárpótlással érintett ingatlanok és az igénylők száma is azonos. A jelenlegi munkákban már jobban érvényesül az a bizonyos anyagi elsimerés, mert itt konkrét számok alapján — felmért hektár, kiosztott földrészlet a mérőszám — történik a pénzek kifizetése. Gondok azért itt is vannak, mert sajnos kénytelenek vállalkozókkal fedezetlen szerződéseket is kötni, ami természetesen szabálytalan, de bizonyos kockázatok vállalása nélkül a sürgős munkák egy részét időben nem volnának képesek elvégezni. És akkor nemcsak a dolgozók volnának elégedetlenek a keresetükkel, hanem a kárpótoltak is az ügyintézéssel. Hétvégi nagy bevásárlás Kocsordon Balázs Attila felvétele Megismerni egymást Galambos Béla a szövetkezeti tagság, /I de az egész magyar 21 agrárágazat eddiginél hatékonyabb parlamenti képviselete érdekében a közelmúltban felhívással fordult a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöksége az érdek- képviseleti körébe tartozó termelőkhöz, gazdálkodó szervezetekhez. A MOSZ elnöksége úgy látja, hogy elérkezett az ideje, hogy a mezőgazdaság társadalmi és gazdasági súlyának megfelelő képviselethez és befolyáshoz jusson. A jelenlegi Ország- gyűlésben, mint megfogalmazzák, nem érvényesülhettek a mezőgazdaságunk egészének érdekei, mivel egyrész politikai csatározások színterévé vált az agrárágazat, másrészt kevés a hozzáértő honatya. Ebből kiindulva arra biztatják a vidék lakosságát, hogy aktívan kapcsolódjanak be a választásokba és vegyenek részt a májusi szavazáson. Pártsemlegességet deklarálva hangsúlyozzák, a termelőknek azt a vezérlő elvet érdemes követni, hogy az új Országgyűlésbe minél több, a mezőgazdaság, a vidék helyzetét és igényeit ismerő, azzal azonosulni tudó és pártján belül is megfelelő formátumú képviselő kerüljön be. A vidék lakosságának érdeke ugyanis az, hogy pártérdekeken felülemelkedni és a mezőgazdaságért együttműködni képes személyiségek döntsenek az ágazat sorsáról. Éppen az elmondottak miatt szükséges, hogy az embereknek módjuk legyen megismerni valamennyi párt és képviselőjelölt programját, elsősorban is a mezőgazdaság jövőjét meghatározó kérdésekben. Ezáltal teremtődjön meg a lehetősége annak, hogy a mezőgazdasági termelők érdekei beépülhessenek a közkinccsé tett és közösen megvitatott programokba. Ez a nyitottság minden bizonnyal jól szolgálja majd az agrárágazat későbbi fellendülését. X ___»cmEEEgaB
