Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

KULTÚRA 1994. február 2., szerda A pedagógusbérről Nyírmada (KM) — Nyír- madai pedagógustól, Mol­nár Józsefnétől kaptuk az alábbi levelet, a benne ol­vasható gondolatokat azzal adjuk közre, hogy elgon­dolkodtatóak lehetnek bár­hol másutt is, ahol hasonló a helyzet: Érdekegyeztetés? Az asz­tal egyik oldalán a több mint 50 tagot számláló sza­bolcsi falu tantestülete. A másikon a polgármesteri hivatal három képviselője. A polgármester úr, a jegy­zőnő és a költségvetési fő­előadó. A téma enyhén szól­va húsbavágó. Az F-kate- góriába sorolt pedagógu­sok visszaminősítése. Az asztal mindkét oldalá­ról meggyőző érvek röp­ködnek pro és kontra. A kartársak szenvedélytől fű­tött igaza, akár a követ is meglágyítaná, de a túloldal hajthatatlan. A költségvetés nem luftballon. A paramé­terek adottak. Tart az ádáz vita: kötelező és adható... Jár, de nem jut. D-kategó- riás egyenlősdi, vagy a ki­emelkedő pedagógusi mun­ka elismerése anyagilag is? D-13-as vagyok, 36 éves munkaviszonnyal a hátam mögött. A közalkalmazotti törvény bevezetése a 24. órában ért. Fuldoklónak a szalmaszál. 1995-től nyug­díjazva, várható 12-13 ezer forint nyugdíjjal. Évtizedeken keresztül el­ső osztályosok kezét fog­tam, köztük 30 százalék „etnikumét”. Fizetésem az egyéb területen dolgozó ér­telmiségi diplomások kez­dő fizetésével egyenlő. Nem tudnám megszámlál­ni, hány gyereket vezettem be a betűvetés tudományá­ba. Csak azt tudom, hogy ezt a munkát nehéz pénzzel megfizetni. De ki beszélhet itt a pedagógusi munka anyagi megbecsüléséről? Ki tehet arról, hogy oly korban születtem, mikor a mi fizetésünk még a későb­bi emelésekkel együtt is csak minimumnak számí­tott? Főleg a szabolcsi pe­dagógusoké. S most, ami­kor itt az alkalom, hogy korrigáljuk az ősi, nagy hi­bát, ismét csak falakba üt­közünk. Az iskola vezető­sége jóindulattal, együttér­zéssel kezeli siralmainkat. Ha helyettesítés adódik, én vagyok az első. És vállalom is megkopott idegzettel, 220 vérnyomással, mert mi mást tehetnék? Harmadik, legkisebb gyermekem má­sodikos gimnazista, férjem munkanélküli, a lakásunk OTP-je 2023-ban jár le. A két fél közötti parázs vita megszakítás nélkül négy óra hosszú volt. Ered­mény nem született. A dön­tés képviselő-testületi hatá­rozatra utalva. Nem tudom a polgármesteri hivatal há­rom vezetőjének mennyi a fizetése. Nem tudom, felriadnak-e éjszakai álmukból, hogy ébren is a létbizonytalanság ördögével viaskodjanak. Utána fáradtan, kialvat- lanul, mosolyogva(?) a jö­vő nemzedékét tanítani. Hi­szen ezt a képviselő-testület is tudja, mert már a 19. században is elhangzott: ,A kiművelt emberfő a nemzet igazi hatalma”. Csak mi nem akarjuk tudni a 21. század küszöbén? Nem az értékek megsok­szorozását jelenthetné, ha gyermekünket a legmegfe­lelőbb kezekre bíznánk? Nem gondoktól agyonhaj­szolt, de kiegyensúlyozott, önmagukat képezni tudó, felszabadult, derűs pedagó­gusokra? Kedvezményesen... ...lehet színházjegyet vásá­rolni a szabad helyekre a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház jegypénztá­rában az előadások kezdése előtt negyedórával egysé­gesen 50 forintos áron. (KM) Nyugdíjasoknak... ...hetente kétszer, kedden és csütörtökön délután 2-től rendeznek klubfoglalkozást a Váci Mihály művelődési központban. (KM) Nyitott kapuk... ...címmel pályaválasztási fórumokat tartanak csütör­tökönként a 96-426-623-as telefonon február 24-éig a győri Széchenyi István Fő­iskolán, melynek — az in­tézménytől kapott tájékoz­tatás szerint — jelenleg közel hatvan hallgatója van megyénkből. (KM) Pályázatot... ...hirdetett meg más társ­rendező szervekkel a Veszprémi Helyőrségi Klub a Bakony szépségé­nek ábrázolására festészet, grafika, szobor, textil és fo­tó kategóriában. A pályá­zatra a 8200 Veszprém Zal­ka M. tér 1. címen lehet je­lentkezni levélben március végéig. (KM) Prózamondó... ...versenyt rendeznek Krú­dy Gyula emlékezetére kö­zépiskolásoknak. A megyei válogatót a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium­ban tartják február 5-én. (KM) Iskola a börtönben Miskolc (MTI - KM) — Speciális börtöniskolát in­dított a Miskolc és Térsége Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány, együttműködve a Miskolci Büntetésvégrehaj­tási Intézettel. A magukat cigánynak valló, minimáli­san nyolc osztályt végzett, önként jelentkező elítél­teket vállalkozóvá képezik. A tanfolyamot elvégezve, szabadulásuk után vállalko­zásba kezdhetnek a volt el­ítéltek. A jogszabály lehetőséget nyújt arra, hogy neveléssel, oktatással, kulturális foglal­koztatással kapcsolatos te­vékenység is folyjon a bün­tetésvégrehajtási intézetek­ben, ám a büntetésvégre­hajtásnak jóformán semmi pénze nincs az elítéltek sza­badulás utáni társadalmi beilleszkedését szolgáló képzésére. A miskolci át­képzési központtal közösen egy kosárfonói szaktanfo­lyamot szerveztek. Romlásban pusztul a vár Nemzeti örökségünk védelmet és jobb hasznosítást igényelne Kisvárdán Nyári állandó színház Siófokra Vincze Péter (Kisvárda) — A kisvárdai vár nemcsak Szabolcs-Szat- már-Bereg megye, hanem a határokon is túl terjedő vi­déknek ma már egyetlen középkori, világi épülete. Az 1954-ben megkezdett ásatá­sokkal együtt, s a még fenn­álló épületmaradványok fel­újításával 1960-ra fejeződ­tek be a munkálatok. A helyi, a járási, a megyei ta­nácsi testületek, üzemek, az 1958-ban megalakult Várbará­ti Kör (de jó volna még a mai működése is!) tagjainak és fő­leg szervezőinek támogatásá­val, a Magyar Nemzeti Mú­zeum és az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség együttműködésének eredmé­nye lett a rekonstrukció. Többlépcsős felújítás Helyreállították a délkeleti sa- roktomyot, melynek három szintjén az 1962-ben megnyílt kiállítás tárta a látogatók elé a vár és környékének hajdani történetét, a tárgyi emlékanya­gait Ez a kiállítás, de maga a vár évek óta — talán egy év­tizede — nem fogad látogatót. Az elmúlt évek, évtizedek kikezdték az 1960-ban elké­szült, s felújított várfalakat. Ezért a városi tanács (1987- 88-ban) megrendelte a vár tel­jes rekonstrukciójának terv­dokumentációját, amit egy többlépcsős felújítással 1989- ben el is fogadott az akkori testület. E tervek egy része már évekkel ezelőtt meg is A kisvárdai vár valósult. Elkészültek a vár külső falainak magasítási, felújítási munkálatai, valamint a két körbástya a magastető­vel. A tervekben magas tetőt kap a még épen maradt, s 1988-ra újból helyreállított sarokbás­tya is. Addig is és azóta is ez a bástya a beázások miatt ro­hamosan romlik. A tervek sze­rint — külsőleg — hasonlóan nézne ki a vár mint az egy XV. századvégi ábrázoláson lát­ható. Nem épül... A falak jelenleg is tovább áz­nak, pedig ezt a várat a Nem­zeti Örökség Bizottság az 1990. IX. 19-én megtartott ülésén hozott határozatával — melynek száma 22. — mint történeti épületet s építmény­együttest a Nemzeti Örökség részévé nyilvánította. Őrizni, óvni az egész nemzet érdeké­ben kötelesek vagyunk, mint ahogy azt az okirat utolsó mondatában olvashatjuk: „... az állam és a társadalom ré­széről feltétlen védelemre, ki­emelt gondoskodásra tart szá­mot.” Sajnos ezt most nem tapasz­talhatjuk. A városlakók sok­szor mondják, nem épül s nem fejlődik városuk, a beruházá­A szerző felvétele sokat elviszik máshová. Ugyanakkor a meglévő érté­kekkel — holott ez a teljes nemzet érdeke is — nem tu­dunk okosabban, azokat ál­landó jelleggel hasznosítva él­ni. Példa a múltból Talán példát kellene venni azokból az évekből, amikor az ásatási és felújítási munkák során összefogás volt egy ne­mes cél, a vár, mint a nemzeti örökségünk védelme, s okos hasznosítása érdekében. Még nem késő, még el lehet kezdeni a védelmét nemes, összefogással. Siófok (MTI) — Kálmán Imre műveit napjainkban is világ­szerte nagy sikerrel játsszák. Annak érdekében álmodott nyári „állandó” színházat Sió­fokra a nevét viselő alapít­vány, hogy darabjait itthon is folyamatosan láthassa a kö­zönség. A Kálmán Imre Alapítvány terveiről Kovács József, az In- teroperett Kft. igazgatója, a kuratórium elnöke elmondta: a jelenlegi mintegy kétezer sze­mélyes szabadtéri színpadot szeretnék fedetté varázsolni, illetőleg a megfelelő technikai hátteret kiépíteni. Terveik sze­rint 2-3 éven belül komplett színházi előadásokkal lépnek a nagyérdemű elé, illetőleg vendégegyütteseket is fogad­hatnak majd. Idén még sze­rényebbek a lehetőségek, és így a tervek: operettgálát, ba­lettestet készítenek elő a siófo­ki szezonra, amelynek kezdete július 10-én, zárórendezvénye augusztus 20-án lesz. Az In- teroperett Kft. igazgatója hangsúlyozta: ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, széles körű összefogásra van szükség. Várják a zene bará­tait, a segíteni szándékozó vál­lalkozókat és polgárokat. Kálmán Imre, a műfaj egyik koronázatlan királya a Balaton partján született, és 1953-ban hunyt el Párizsban. A nevét viselő alapítvány a magyar operettbirodalom megteremté­sét tűzte ki célul. Halálának 40. évfordulóján — posztu­musz — avatta díszpolgárrá szülővárosa, 1993-ban. Ezzel egy időben jött létre a Kálmán Imre Alapítvány, amelyet Sió­fok város önkormányzata kez­deményezett, s természetesen a legnemesebb cél vezérelte az alapítványtevőket. Helsinkiben a fotóklub Helsinki, Nyíregyháza (KM) — Finnország fővárosából, Helsinkiből kaptuk a hírt, hogy sikeres kiállítással szere­pelnek ott a Nyíregyházi Fo­tóklub tagjai: Boros György, Drevenyák György, Kenyeres Imre, Kiss Tamás, Molnár Ferenc, Nagy Tamás, a litván Normantas Paulius, Pethő Szabolcs és Soltész István ké­peit egy hónapon át tekinthetik meg az érdeklődők. A klub munkája jól ismert a hazai fotós berkekben, hiszen rendszeresen jelen vannak a különböző kiállításokon, érté­kes díjakat szereztek közössé­gi kollekcióikkal. Mindig örülnek a külföldi szereplé­seknek is, számos helyen be­mutatkoztak már, több kiál­lítással öregbítették a magyar fotográfia jó hímevét. A mos­tani, finnországi fotótárlatra is nagy gonddal válogatták össze a képeket, igyekeztek felmu­tatni az itteni tevékenység ke­resztmetszetét. A klub iránti figyelmesség jelének is tartják azt, hogy a helsinki megnyitón Petras Austrevicius, Litvánia Finnországi nagykövete is je­len volt. Buddhista szerzetes az édesanyjával Normantas Paulius felvétele Kottabank Budapest (MTI) — A Magyar Zenei Tanács há­roméves periódusra a na­pokban választotta meg Victor Mátét elnökké, Gyi- mesi Lászlót alelnökké. Forrai Katalin leköszö­nő elnök a pénzügyi gon­dokkal küzdő szervezetről elmondta: tavaly a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztériumtól — a korábbi 4 millió 500 ezer forint he­lyett — 900 ezer forintot kapott. Ezt a Fővárosi Ön- kormányzat Kulturális Bi­zottságának másfél millió forintja egészítette ki. Év végére azonban a pénz elfogyott és a Pénzügymi­nisztériumhoz fordultak, ahonnan kétmillió forintot kaptak. A három éve alakult Magyar Zenei Tanács szakmai véleményekkel segíti a szaktárcát törvé­nyek, rendeletek előkészí­tésénél. A zenei tanács nemzetközi hírű informá­ciós központtal rendelke­zik. Nemrég hozták létre a kóruskottabankot.

Next

/
Thumbnails
Contents