Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

Honvágyók címmel szép kivitelű fotóalbumot jelentetett meg a Pelikán Kiadó. Hajtmanszki Zoltán fotográfiái látleletet adnak a hazai menekülttáborokról, befogadó állomásokról, az ott élők mindennapjairól, keserveiről. A könyvhöz Thomas Birath, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának budapesti képviselője írt előszót ISB Nagy Gábor fotó Az infláció politikai kérdés A felmérések szerint a munkaképes lakosság közel 12 százaléka állástalan Domi Zsuzsa Budapest (ISB) — Nemré­gen arról faggatták a Gyári­parosok Országos Szövetsé­gének tagjai Surányi Györ­gyöt, az MNB egykori elnö­két — aki jelenleg a Közép- Európai Hitelbank Rt. ve­zérigazgatója — hogyan le­hetne kivezetni a magyar gazdaságot a jelenlegi nehéz helyzetéből? Surányi — a tőle megszokott higgadtsággal és termé­szetességgel — meglepő vá­laszt adott. Kijelentette: ahogy a rendszerváltás gazdasági kérdés volt — hiszen az or­szág eladósodása kényszerí­Alapkő­letétel Szabolcsbáka (KM - B. J.) — 130 évvel ezelőtt épült utoljára iskola Sza- bolcsbákán. Érthető volt a falu lakóinak öröme teg­nap, amikor Katona Tamás államtitkár egy új hat tan­termes iskola és tornate­rem alapkövét helyezte el a falu főutcájának közepén. Jelenleg szükségtanter­mekben oktatják a gyere­keket, és a református egy­ház is segített, a kántor­tanítói lakást adta kölcsön az iskola felépítéséig. A beruházás 68 millióba kerül, ennek felét céltámo­gatásként kapta a falu. Ez csak egy része annak a ha­talmas összegnek, amit az elmúlt négy évben beru­házásokra költöttek. Épült ravatalozó, átépítették a fa­luházat, felújították az or­vosi rendelőt, az óvodát, elkészült a háborús emlék­mű, a harangtorony, támo­gatást adtak a református parókia és a katolikus templom megépítéséhez, elkészült a gázvezeték, pe­dig csak 26 százalékos tá­mogatást kaptak. A falu valamennyi útja kövesút lett, és szeptember 1-jére beköltözhetnek a gyerekek az új iskolába. Az alapkő- letételre itt voltak a tiszán­túli református egyház ve­zetői, Fekete Zoltán a köz- társasági megbízott Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei hivatalának vezetője, Mezey Károly a körzet országgyűlé-si képviselője és Szabó Béla az MDF képviselőjelöltje. tette ki —, úgy az infláció po­litikai, kérdés. Azokban az or­szágokban, amelyekben kon­szenzus alakul ki a társadalom különböző rétegei között, szemlátomást csökken az inf­láció. Tehát ahhoz, hogy ha­zánkban is elviselhető mérté­kűre zsugorodjon az infláció, szociális paktumot kell kötnie a hatalomnak a néppel. Ha ez az okfejtés igaz, minél előbb tárgyalásokat kell kezdeniük a különböző érdekcsoportoknak. Mert miközben szám szerint tavaly már kevesebb volt a munkanélküli, mint 1992-ben, valójában ez a csökkenő ten­dencia csak abból adódik, hogy egyre rövidebb ideig kapják a járulékot az arra rá­szorulók. Az „illetékességi” Nyíregyháza (KM) — Licitá­lás nélkül, a meghirdetett alapáron kelt el a mátészalkai Szatmár Szálloda. A Szabolcs Vendéglátó Vállalat tavaly is meghirdette a szállodát a Ko­rona és a Szabolcs Hotellel együtt, de a szálkái vendéglátó egységre akkor egyetlen je­lentkező sem akadt, míg a két nyíregyházi hotelt sikerrel pri­vatizálták. Nyíregyháza (KM) — Nyitott szakmai napot rendezett teg­nap a Móricz Zsigmond Könyvtár Nyíregyházán. A könyvtárosok és a számítás- technikai szakemberek az ok­tatásban, közművelődésben dolgozók számára mutatták be az „Irodalomtudományi és körből kikerülve pedig már nem rontják tovább a sta­tisztikát. Akinek még van munkája, annak a bére viszont — bár numerikusán nő — a fogyasztói árakhoz mérten folyamatosan csökken. S ah­hoz képest, hogy a munka­képes lakosság közel 12 száza­léka állástalan, a 88 százaléká­nak jó része nem tud kijönni a fizetéséből, a 2,7 millió nyug­díjas pedig a nyugdíjából, elég sok számlát terhel rájuk az ál­lam. Hogy csak a legutóbbi­akat említsem: a forintot me­gint leértékelte — amitől is­mét drágább lesz az importáru —, s a bankok behajthatatlan követeléseit is velük/velünk fizettetik meg. A pénzintéze­tek elúszott 300 milliárd fo­A Szatmár Szálloda vásárló­ja kérte inkognitójának meg­őrzését, információnk szerint a vevő megyénkbeli vállalkozó. A 108 férőhelyes hotel mű­ködőképes, étterem és bár is tartozik hozzá. A pályázati ki­írásban szerepelt a profilkö- töttség is, az új tulajdonos leg­alább részben szállodaként köteles tovább üzemeltetni a hotelt. művészeti folyóiratok analiti­kus katalógusának” számító- gépes változatát. Az érdeklő­dők megismerhették az Or­szággyűlési Könyvtár által szerkesztett, a kulturális élet és a politika egészét áttekintő sajtófigyelőt, a PRESSDOK- ot is. rintjáról nem lehet tudni, kik és mennyit élveztek belőle. Valószínű azonban, hogy az állampolgárok többségének csak a visszafizetés terhe jut, az elköltés öröméből semmit sem érezhették. Mint ahogy abból sem, hogy az elmúlt hó­napban nőtt a termelés, pozi­tívummal zárt a költségvetés, és tovább csökkent a munka- nélküliség. Legalábbis ezt halljuk hivatalos forrásokból. De közben azt tapasztaljuk, hogy a gyógyszer továbbra is nagyon drága, a gázszámlára ebben a hónapban sem jut pénz, és a szomszéd családban tegnap már a feleség is elvesz­tette az állását. A konszenzusnak tehát még nyoma sincs... Nyíregyháza (KM) — Érett­ségizett, vagy más egyetemre, főiskolára sikertelenül felvéte­lizett fiatalokat és szüleiket érdekelheti, hogy a sóstói Me­gyei Oktatási Központ és Ho­tel Kft. — az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolá­val karöltve—először szervez főiskolai képzést pedagógiai tanári szakon. A négyéves ok­tatási formát nulladik év­folyamos előkészítővel kez­dik, erre mostantól számítva legkésőbb április 1-jéig lehet jelentkezni. A főiskola egyébként ez év szeptemberében kezdődik, s nem kötelező az előkészítőn történő részvétel. Mint Lend- vayné Juhász Gabriella igaz­gatótól megtudtuk: egy osz­tályra való, 25-30 fiatalt akar­nak beiskolázni. A választás költségei Tizenegyezer szavazókor, 7,8 millió választópolgár Budapest (ISB — D. Á.) — 1 milliárd 384 millió forintos költséggel számol a kormány az országgyűlési választások során. A névjegyzékeken 7,8 millió választópolgárt vettek figyelembe. Az országos egyéni választókerületek száma 176, azaz megközelí­tően 60 ezer választó jut egy körzetbe. A 3200 településen körülbelül 11 000 szavazó­kor létesül, s így általában egy körbe 600-1200 polgár kerülhet. Az Országos Választási Bi­zottságon túl az egyéni és te­rületi választókörzetekben egy-egy választási bizottság működik, azaz egy országos, húsz területi és százhetvenhat egyéni választókerületi bi­zottság. A szavazatszámláló bizottságok (egyenként lega­lább háromfősek) száma a kör­zetekével azonos. Valamennyi választási szerv mellett munkacsoport kialakí­tására is sor kerül. Az OVB mellett 48 fős, az egyéni és te­rületi választási bizottságok mellett 20-20 fős munkacso­port dolgozik. Ezenkívül a szavazatszámláló bizottságok mellett a jegyzőkönyvvezetőn túl még településenként 3-20 fős választási munkacsoport dolgozik. A kormány előterjesztése szerint a választás helyi fel­adatainak költségei hétszáz­ötven-, a területi feladatoké száznyolc-, míg a központi feladatoké négyszázhetvenöt­millió forint lesz. A dologi és személyi költségek teljes fel­sorolására nem vállalkozunk, de annyi bizonyos, hogy a sza­vazókörökben minimálisan 7000 Ft szükséges a dologi feltételek szerény körülmé­nyek között való biztosításá­hoz. A körjegyzőségi székhe­lyeken PC vásárlásához 50-50 ezer Ft támogatás kellene. Ha ezt a személyi számítógép- rendszert sikerül kiterjeszteni, akkor a jelentések értékelése felgyorsulna. A szavazatszámláló bizott­ságok választott tagjainak dí­jazása a társadalombiztosítási választások bruttó 1000 forint­jával szemben most 1666 Ft-ra nőne, ami a forrásadó levo­nása után 1000 Ft nettó térítést jelentene. A kormány által előterjesz­tett fenti javaslatot hamaro­san megtárgyalja az ország­gyűlés. Elkelt a Szatmár Szálló Könyvtári szakmai nap Berlini filmlevél Berlin (MTI) — A kritiku­sok élete merő aszkézis egy-egy nagy filmfesztivá­lon, meg a zsűritagoké is. A félidőhöz közeledő 44. Berlinalén a Hotel Palace lett börtönük, csak megvá­lasztott személyekkel érint­kezhetnek, s bár az egyik zsűritag, a berlini színész­nő, Corinna Harfouch a gyorsvasút valemelyik sze­relvényére felülve haza is mehetne éjszakára, nem te­heti: a szállodában őrzik, mint egy széfbe zárt ék­szert, a zsűritag bezárva fecseghet a legkevesebbet. Az ítésztestületben a leg­nagyobb név a kirgiz Csin- giz Ajtmatové, ' akinek Dzsamila szerelme című el­beszélését Louis Aragon a világ legszebb szerelmi tör­ténetének nevezte jó har­minc évvel ezelőtt. Ajtma- tov a peresztrojka idején a Szovjetunió nagykövete volt Luxemburgban. Törté­neteit oroszul írta, s amikor arról kérdezik, hogy melyik államot választja, Oroszor­szágot vagy Kirgizisztánt, csak legyint: ezek csak for­malitások. Itt is vagyok, meg ott is, Moszkvában és Biskekben (az egykori Frunzéban) is. Oroszország és Közép-Azsia számomra együvé tartozik. Kedden vetítették a 44. Berlini Filmfesztiválon a magyar versenyművet, Mé­száros Márta A magzat cí­mű alkotását: egy anya har­madik gyermekét, anyagi okok miatt, még a születés előtt eladja egy jól szituált házaspárnak. A magyar rendezőnő nem ismeretlen Berlinben: Örökbefogadás című filmje a hetvenes évek közepén elnyerte a fődíjat, az Arany Medvét, jó évti­zeddel később pedig a Nap­ló-trilógia második részét (Napló szerelmeimnek) dí­jazták második díjjal, Ezüst Medvével. A rendezőnő — a két női főszereplővel, Kováts Adél­lal és az újgazdag házaspár meddő nőtagját, Terézt ját­szó, Párizsban élő orosz színésznővel, Aljona Anto- novával az oldalán — a ve­títést követő sajtóértekezle­ten úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen sohasem akart politikai filmet csinál­ni, a politikát túlságosan manipuláltnak és piszkos­nak tartja, mindig közelebb állt hozzá az anyaságról, a családról, a férfi és a nő kapcsolatáról szóló témák. A magzat a kelet-európai gyereksorsokra figyelmez­tető felkiáltójel. Mészáros Márta filmje magyar-lengyel koproduk­cióban készült, harminc- millió forintba (körülbelül 300 ezer dollárba) került, s a rendezőnő már azt is si­kernek tartaná, ha Magyar- országon 20-30 ezer ember megnézné az amerikai fil­mek mindent elöntő árada­tában sodródó művet. Az Országgyűlés... ...Mezőgazdasági Bizottsá­ga alkalmasnak találta ál­talános vitára a szövet­kezeti törvényjavaslatot. A képviselők helyeselték a vagyonarányos szavazás le­hetőségét. (MTI) Az energetikai... ...kormányzat lemondott a paksi atomerőmű bővítésé­ről — közölte az Ország- gyűlés Gazdasági Bizottsá­ga Energetikai Albizottsá­gának ülésén Szűcs István helyettes ipari államtitkár. (MTI) Gumiabroncs... ...-termékdíj bevezetését ja­vasolja az ipari és a környe­zetvédelmi tárca — közölte az ipari minisztérium illeté­kese. (MTI) Az Agrárszövetség... ...várhatóan március köze­pén hozza nyilvánosságra országos választási listáját, és teszi közzé programját — közölték a párt sajtótá­jékoztatóján. (MTI) Egyelőre... ...nem emelkedik a benzin ára — tájékoztatta az MTI-t a MÓL Rt. illetékese szer­dán. Az árbizottság a jövő héten ül össze és dönt arról, hogy érvényesítik-e a forint 2,6 százalékos leértékelé­sét az üzemanyagárakban. (MTI) Meghalt Gyarmathy Zsigmond 1930. szeptember 29-én született a dunántúli Tapol­cán. Családja erre a vidékre jött, így Debrecenben érett­ségizik, majd a budapesti egyetemen szerez történész középiskolai tanári, böl­csészdoktori oklevelet. 22 évesen került a Beregbe, ahol pedagógusi, közigaz­gatási munkahelyeken kap irányító feladatokat, 1967- től a naményi gimnázium­ban tanít, számtalan újítást vezet be a történelemtanítás­ba és élére áll a honismere­ti mozgalomnak. Kutatásai közben lett szorosabb kap­csolata a megyei levéltár­ral, ahol 1975-től igazgató. Nagy számban tette le­hetővé a levéltárban végzett kutatások eredményeinek kiadását önálló tanulmá­nyok, sorozatok, évköny­vek, gyűjteményes kötetek formájában. Szakmai talál­kozók szervezőjeként, vi­tanapok önálló vagy társ­rendezőjeként is szélesítet­te a kapcsolatokat. 1993- ban megbízási ciklusának lejártával átadta az igazga­tói széket, de kutatóként, szerkesztői terveinek való­ra váltására még megma­radt íróasztalánál decem­beri rosszullétéig. 1994. február 15-én este halt meg hosszú szenvedés után. Munkája során több ki­tüntetésben részesítették, ezek közül az Ortutay díjat 1985-ben, illetve a legma­gasabb levéltárosi elisme­rést, a Szabó Ervin díjat nyerte el, s megyénk elis­meréseként tavaly nyáron a Megye Művelődéséért el­nevezésű kitüntetést. 1994. február 17., csütörtök Hcf.vcw INNEN, MEGYÉN TÚL ___MMmmm Felvételi

Next

/
Thumbnails
Contents