Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

1994. február 17., csütörtök i 10 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES HIRDETÉS g Újra itt a szolnoki csapat! | | MILITARY, katonai ruházat, vadász- | | halász és munkaruhavásár magas | ■ minőségű használt ruha vásár. , ■ Egyes áruk nagy engedménnyel! * I Vásár helye: Szakszervezetek MOV. I I I | Háza, Nyíregyháza, Bethlen u. 24. Ideje: 1994. február 17—18. *74298/1H-16.1 I PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: | ( Máriapócs Városi Önkormányzat >; Képviselő-testülete és j •< Pócspetri Község Önkormányzat j jj Képviselő-testülete hasznosításra >! j meghirdeti a tulajdonát képező * jt vízműrendszer működtetését. >' .c > í Pályázatbenyújtási határidő: )’ •{ 1994. február 22. } ■[ Pályázati feltételekről érdeklődni lehet j < a polgármestereknél. >; { '77322/1H' j Amerikai szegények Washington (MTI-Panorá- ma) — A szegények száma és aránya egy társadalmon be­lül nem csupán rideg statisz­tikai adat: mögötte szociális programok, költségvetési té­telek és erkölcsi kérdések húzódnak meg. A nyomor, a nélkülözés örök vita tárgyát képezi az Egyesült Államok­ban is, ahol a temérdek — és igen drága — jóléti prog­ramból állampolgári jogon részesedhetnek a segélyt igénylők. Jellegükből faka­dóan a szociális ráfordítások állandó tételek a költségveté­sen belül: és hogy nem cse­kélységről van szó, elég csak arra utalni, hogy az összki­adások ötvenhat százalékát a jóléti programok viszik el! A szövetségi, állami és helyi szintű egészségügyi és oktatá­si kiadások, a veteránoknak nyújtott támogatás, a külön­böző segélyprogramok durván a hazai össztermék 19 százalé­kára — mintegy egybillió dol­lárra — rúgnak évente. Igazságtalan lehet Sok középosztálybeli amerikai igazságtalannak tartja a jóté­konysági rendszert. Viszoly­gásuk alapja: rengetegen élnek vissza azzal a furcsa helyzet­tel, hogy inkább megéri segé­lyeken élni, mint olyan mun­kát végezni, amely kevesebbet hoz a konyhára. Az adófizető szemszögéből a kérdés úgy vetődik fel: Miért költsék én azokra, akik mégcsak nem is dolgoznak, pedig volna mit? Vagy pusztán azért szülik meg a gyermeküket, hogy még több segélyt kapjanak? Mi közöm hozzá, ha jó néhány politikus populista jelszavak hangoztatásával akar tőkét ko­vácsolni magának? Nyomorszint: 25 000$ Persze, ennél azért sokkal összetettebb és fajsúlyosabb társadalmi problémáról van szó. Mindenesetre az egyik ki­induló pont az, hogy ki te­kinthető szegénynek. Az ame­rikai kormány egy négytagú család esetében évi 14 343 dolláros jövedelemben szabta meg a nyomorszintet: ennek alapján 37 millió amerikai, a lakosság 14,5 százaléka él a szegénységküszöb alatt. A konzervatív Heritage Foundation szakértője, Robert Rector nézete szerint a számí­tás végzetesen hibás, mert nem veszi tekintetbe az olyan jövedelem-kiegészítő forráso­kat, mint amilyenek a szociális segélyek, az egészségügyi tá­mogatás, az egyedülálló anyáknak és gyermekeknek szánt juttatások, vagy az élel­miszerjegyek. (Például tavaly 27,4 millió amerikai igényelt élelmiszerjegyet — a legtöb­ben Kalifornia államban; — a támogatás értéke egy négy­tagú családnak havonta maxi­mum 375 dollár lehet.) Kalkulációja szerint ha min­dent összeadnának, a „nyo­morszinten” élők összjöve­delme máris 11 470 dollár­ral növekedne, és átlagosan 25 813 dollárt tenne ki. Másfe­lől valamiképpen számításba kellene venni a feketegazda­ságból származó bevételeket is, amelyek becslése szerint — össznemzeti szinten — évente elérhetik akár a 300 milliárd dollárt is. Sok ember vállal takarítást, fűnyírást vagy szo­bafestést „ipar nélkül”, vagyis eltitkolva jövedelmét az adó­hatóság elől. Hivatalos adatokra támasz­kodva kimutatta, hogy a kor­mány számítása alapján sze­génynek minősülő családok negyven százaléka saját ház­ban vagy lakásban él; hét- százötvenezren rendelkeznek százezer dollárt meghaladó értékű ingatlannal; hetvenezer „nyomorgó” vagyona túllépi a 300 000 dollárt. A szegények 64 százaléká­nak van legalább egy autója; 58 százalékuk olyan háztartás­ban lakik, ahol egy főre két vagy több szoba jut; 91 száza­lékuk rendelkezik legkeve­sebb egy színes televízióval és kétharmaduknak van mikro­hullámú sütője. Középszinten A statisztikai összesítésekből Robert Rector arra a következ­tetésre jutott, hogy a „sze­génységküszöb alatt élők” je­lentős része olyan életmódot folytathat, amely nem nagyon különbözik a középosztálybeli életszínvonaltól. De hát végső soron valahol ez volna a cél: megadni az esélyt az elesetteknek, mert nem mindenki csaló. A He­ritage Foundation sem cáfol­hatja, hogy létezik nyomor az Egyesült Államokban. Igaz, a segélyekkel való visszaélés, a kiszolgáltatottságra való ráját­szás több szempontból is káros, és nem kizárólag az anyagi kihatások miatt: csor­bíthatja az egyéni felelősség- érzetet, a családi értékeket és a munka megbecsülését. Izraeli manökenek az 1994. tavaszi és nyári női fehérneműdivat darabjait mutatták be Tel Avivban az „Intim '94" kiállításon, amelyen több, mint harminc cég volt jelen Gorillabébi született az atlantai (USA) állatkertben. A képen Choombával, a mamával látható. A papa a 35 éves ezüst fekete Willie B. hároméves korától él az állatkertben AP-felvételek Eddig finnugor dogma volt Macamuto magyar-japán nyelvrokonságot népszerűsít szakberkekben Tokio (MTI-Panoráma) — Megkérdőjelezi a magyar nyelv finnugor rokonságát egy japán nyelvész: azt állít­ja, hogy a sárga, a kép, az öv, a víz, a tenger szavainkról és még jó néhányról bizonyít­ható a török, mongol eredet és a kapcsolat az okinai, il­letve a japán nyelvvel, csak épp ezt a tényt a „finnugor dogma” hívei nem szívesen veszik tudomásul. Macumoto Mokojo, aki össze­hasonlító nyelvészettel is fog­lalkozik a japán Hacsijodzsi Egyetemen, a hetvenes évek­ben magyarországi ösztöndí­jasként mongol összehasonlító nyelvészetet tanulmányozott, majd hazatérve a mongol­japán kapcsolattal egészítette ki kutatásait. — Az írásos és fonetikai, közös eredetre utaló megdönt­hetetlen bizonyítékok hiányá­ban nem lehet persze határo­zottan állítani a magyar-japán nyelvi rokonságot, mint az in­doeurópai nyelvek szanszkrit eredetét, de e bizonytalanság igaz a finnugor kapcsolatra is — hangsúlyozza. , Jövevényszavak A „tenger” szó a mongolban is tenger, csak épp égboltot, Is­tent jelent, vagyis japánul „tenno”-t. Nem tudni persze — teszi hozzá — melyik nyelvbe, honnan kerültek jö­vevényszóként a hasonló sza­vak, de a példák szerinte min- denképpen igazolják: Ázsia keleti részén tartózkodtak va­lamikor a magyarok. A „sárga” szóval közel azo­nos hangzású a japán siro, ami fehéret jelent — a régi és az új mongolban sira — és mindkét színt az ősök a nyersselyem leírására használhatták. Ele­inknek az évszakok megjelö­lésére feltehetően csak két sza­vuk volt, valószínűleg azonos szóval fejezték ki a tavaszt és a nyarat. Japán nacu (nyár) és a haru (tavasz) rokonítható az ősi mongol „nirai” szóval és a mi nyár-tavasz szavunk együt­tesével. Akit ez nem győz meg, az gondolkodjék el a mi kép szavunkon, ami a mongol heb-bel (forma, kép) rokonít­ható. A magyar törzsek keletről való indulását bizonyítja a kincs (kínaiul a „kin” aranyat jelent) szavunk, vagy az ül­dözni kifejezés (ami mongolul urdeh, japánul pedig ou). Finnek értetlensége Macumoto professzor külön­ben Finnországban is tanul­mányozta a nyelvi kapcsola­tokat, és feltűnt neki az, hogy a finnek mekkora értetlenség­gel kísérik a magyar nyel­vészek finnugor búvárkodását, helyesebben ez irányú érdek­lődésük szinte kizárólagos voltát. A finnek figyelme is a keleti nyelvek, a török kapcsolat ku­tatása felé fordul, Magyar- országon viszont hiányzik ez a fajta kitekintés — hangsúlyoz­za. Főleg a török és a mongol nyelvekkel, és a kisebb ázsiai nyelvekkel kellene többet fog­lalkozni. — Teljesen érthe­tetlen, hogy Magyarországon, kellő bizonyítékok hiányában, miért ragaszkodnak annyira mereven a finnugor tanokhoz —jegyzi meg. Több bizonyítékot Macumoto professzor tézisei persze japán nyelvészkörök­ben sem aratnak osztatlan elis­merést, de ennek szerinte csak az az oka, hogy e témakörrel a szigetországban is jobbára olyanok foglakoznak, akik Magyarországon tanultak és a finnugor elméletet szívták ma­gukba. Az elutasítás nem veszi el kedvét a japán kutatónak, aki igyekszik a jövőben még több és nyomosabb bizonyíté­kokkal előállni a magyar nyelv uráli-altáji rokonságáról. r-—--------­( yfgSfflKB Nyíregyházi Erőmű ) { Korlátolt Felelősségű Társaság } < í A Nyíregyházi Erőmű Kft. > gépészeti üzeme > { vállalkozik különféle gépészeti-, } { karbantartási munkák í C / / / ), .< vegzesere. > Üzemünk nagy gyakorlattal j { rendelkezik: j < . —hőközpontok > < —kazánok | | — nyomástartó edények j ( — szerelvények ) ( —csővezetékek > J —szivattyúk . - ' WM. j •{ szakszerű javításában, de várjuk szíves megren- J < deléseiket bármely lakatosipari és gépi forgá- > , < csoló tevékenységgel kapcsolatban is. ) í Bővebb felvilágosítással a Nyíregyházi Erőmű > j[ Kft. (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 92.) gépészeti ) J üzem vezetője szolgál. Telefon: (42) 313- j • J 222/33-40 mellék. > • J *77357/lH-17.10* {-------------------­----------------------& : f Maafelgy a.-: - í #,;» %t-x ; I Polgármesteri Hivatala PÁLYÁZATOT HIRDET A I VÉDETT ÉPÜLETEK I FELÚJÍTÁSÁNAK j TÁMOGATÁSÁRA • E 1 A pályázat beérkezési határideje: 1994. február 28. További információk: a Városfejlesztési Irodán Gunyecz Istvánnál kaphatók. Cím: Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz. Tel.: 311-155/347 mellék. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents