Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

KULTÚRA 1994. február 14., héthő Vántus-est Vaján Vaja (KM-K. J.) —A va­jai Vay Adám Múzeum és a helyi önkormányzat közös szervezésében kerül sor ar­ra az eseményre — február 14-én 17 órától a múzeum könyvtártermében —, me­lyen a nagyközség hírneves fiára, Vántus István zene­szerzőre emlékeznek. Vántus 1935. október 27- én született Vaján. Család­jával később Nyírbogátra költözött, ott nevelkedett ti­zennégy éves koráig. Korán megmutatkozó tehetségé­nek és tudásának köszön­hetően Debrecenbe, a refor­mátus kollégiumba mehe­tett tanulni, ahonnan ké­sőbb Budapestre, a Zene- akadémiára vezetett az útja. Zeneszerzői diplomáját 1960-ban vehette át. Szege­den, a konzervatóriumban helyezkedett el, s ehhez a városhoz fűződik szerzői bemutatkozása is: 1967- ben volt a premierje A há­rom vándor című egyfel- vonásos operájának. Az igazi sikert és elis­merést azonban az 1975- ben bemutatott Aranyko­porsó című operája hozta meg számára, melyben so­kak szerint a magyar opera­művészet egyik legkiemel­kedőbb darabját alkotta meg. Munkássága elis­meréseként a szerző 1976- ban Erkel-díjat kapott. Az operákon kívül maradandót alkotott a kamarazene és a kórusművek, oratóriumok műfajaiban is. Közülük pél­daként említhetjük az 1977- ben komponált Naenia-t és az 1980-as datálású Frag- menta Bathoriana-t. Élete utolsó évében nagyszabású zenetudomá­nyi munkára készült, a sors azonban hamar elszólította az élők sorából. 1992. jú­lius 9-én tragikus hirtelen­séggel hunyt el. Emlékét megőrzendő, Vántus szü­letésének 58. évfordulóján aranyszínű bronztáblát he­lyeztek el azon a szegedi házon, ahol a zeneszerző élt és alkotott. A Vay Ádám Múzeum és a nagyközségi önkormány­zat a szegediek tisztelgésén felbuzdulva, szintén ápolni kívánja a kimagasló jelen­tőségű, vajai származású komponista kultuszát, ter­jeszteni, népszerűsíteni sze­retné alkotóművészete ma­radandó érétékeit. A mú­zeum állandó Vántus-em- lékkiállítást tervez összeál­lítani, s készülnek kiadni egy, a szerzőt és életművét bemutató kiadványt is. H. Németh Katalin Árnyak a havon című grafikája az idén talán meg sem volt telünk hangulatát idézi (Az eredeti mű reprodukciója) Elhunyt... ...Pap István kolozsvári professzor, a Magyar Tu­dományos Akadémia külső tagja. O volt a második vi­lágháború utáni romániai agrárszakember-képzés egyik legmarkánsabb egyé­nisége. (MTI) Mandala... ...produkciónak tapsolhat ismét a közönség február 17-én, 16 órától a nyíregy­házi Városi Művelődési Központ hangversenyter­mében. Az amatőr dalszín­ház ekkor mutatja be a Kő­műves Kelemen című rock­balladát. (KM) Könyvfesztivált... ...rendeznek április 23. és 26. között Budapesten. A nemzetközi könyves talál­kozóra a kiadókon és a kereskedőkön kívül fontos nemzetközi szervezetek — például az Európa Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európa Tanács — is je­lezték a részvételüket. (MTI) Magyar siker... ...született a rotterdami filmfesztiválon. A közön­ség díját Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Két el­határozás című filmje kap­ta. (MTI) Operett... ...pódium előadás lesz feb­ruár 14-én 19 órától a nyír­egyházi Városi Művelődési Központban. A műsorban közreműködik a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar és fellép Pitti Katalin. (KM) Vannak „elveszett" gyerekek Az analfabéták sokasodása a tankötelezettség elmulasztásának következménye Budapest (MTI) — Bármely ország társadalmi-gazdasági fejlődésében döntő szerepe van a népesség iskolázott­ságának. A hatékonyság romlása elsőként mindenütt az analfabéták számának emelkedésében mutatkozik meg, ami a tankötelezettség elmulasztásának egyenes kö­vetkezménye. A hanyagság súlyos társadal­mi hatása miatt a jelenség nem tekinthető az egyes családok magánügyének. A tankötele­zettség teljesítése elsőrendű nemzeti ügy. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Csonka Csabáné főtanácsos a kérdés szakértője. Hozzá for­dultunk kérdéseinkkel. □ Ki mit nem tud? Vannak-e analfabéták Magyarorszá­gon? — Vannak bizony, de hát hol nincsenek? Az iparilag fej­lett államok statisztikái is ki­mutatnak egy-két százaléknyi teljes analfabétát. Ennél lénye­gesen nem több a hazai teljes írástudatlanok száma sem. A kérdést egyébként a szocioló­gusok ^ másképpen közelítik meg. Ők különbséget tesznek a teljes és a funkcionális írás- tudatlanság között. □ A műveltség megszerzé­sének első feltétele, hogy a gyerek tanköteles korban bent legyen az iskolában. Ennek érdekében már az 1985-ös ok­tatási törvény elrendelte a ru­galmas, vagyis a tanuló fej­lettségéhez igazodó iskolakez­dést, az 1993. évi 79. törvény pedig kiterjesztette a tanköte­lezettséget. — Azért volt erre szükség, mert nem egyformán fejlettek a gyerekek, és a naptári életkor meg a szellemi fejlettség nem mindig esik egybe. A rugalmas kezdés azt jelenti, hogy a nyáron született gye­rekek esetén a szülő dönthet arról, beadja-e gyerekét az iskolába, vagy még egy évig az óvodát választja neki. □ Végül is a szü­lők a hatéveseknek hány százalékát íratják be az ál­talános iskola első osztályába? — 92 százalékát; a többiek még egy évig az óvodában maradnak. □ Vannak-e olyan gyerekek, akik ‘később sem kerülnek be az ál­talános iskolába? — Sajnos, van­nak. Arányuk a hatéveseknek hozzávetőleg egy százalékát teszi ki. Szám szerint 11—12 ezer gyerekről van szó évente. Az okok, amiért nincsenek ott az iskolában, sokfélék. Például köztük vannak azok a fogyatékosok, akiket koráb­ban képezhetetlenség címén fölmentettek az iskolába járás alól. Felmentés nincs Az új oktatási törvény semmi­lyen címen nem ad fölmentést. Az ilyen gyerekek — állapo­tuknak megfelelő — foglal­koztatását ezentúl a szülők bevonásával a tanulói képes­séget vizsgáló szakértői bi­zottságok oldják meg. Ezek már minden megyében mű­ködnek; a költségeket az állam fedezi. □ Korábban a szakemberek évi öt-hatszázra becsülték, azoknak a gyerekeknek a szá­mát, akik szüleik deviáns vagy nomád életmódja, hanyagsága miatt eleve kimaradtak a min­denkinek kötelező iskolázta­tásból. Sikerült-e ezt a jelen­séget fölszámolni a rendszer- váltás után? — Nem jutottunk előbbre e téren, most is van ennyi „elve­szett” gyerek, mert nem csök­ken a társadalom perifériáján élő családok száma, sőt nö­vekszik a körülöttünk levő országokból hozzánk mene­kült deviánsokkal, akiknek a gyerekei nem járnak iskolába. □ Sokan állítják, hogy a tankötelezettség mai helyzete jelentős mértékben cigánykér­dés. Nem cigánykérdés — Semmiképpen sem az, jóllehet a vándorló és rendet­len életvitelű családok között vannak cigányok is. A kérdés mélyebb elemzést kíván. □ Hol vezetik a tanköteles gyerekek nyilvántartását? Ki ellenőrzi a tankötelezettség teljesítését? — Az ott élő gyerekek iskoláztatásának figyelemmel kísérése a helyi önkormányzat — személy szerint a jegyző — törvényszabta kötelessége. A feladat a tankötelesek felku­tatásával kezdődik a lakóhelyi nyilvántartás alapján, amihez számottevő segítséget nyúj­tanak a védőnők kimutatásai. — A tankötelezettség érvé­nyesítésének nemcsak az is­koláskor kezdetén vannak sú­lyos akadályai, hanem a ké­sőbbi iskolás években is. Magas lemorzsolódás Több év átlagában a tanulók nyolcvan százaléka végzi el nyolc év alatt, illetve tizen­négy éves korig az általános iskolát. A tanköteles kor vé­géig, tizenhat éves korig pedig 95 százalékot ér el az alapfokú iskolai végzettséget szerzők aránya. Évek óta nagy társadalmi gondunk a lemorzsolódó gye­rekek magas száma. Az új jogszabálytól a helyzet jelen­tős javulását várjuk, mert a törvény a tankötelezettséget nem a nyolcosztályos álta­lános iskola elvégzéséhez köti — ez a fő újdonsága —, ha­nem tizenhat éves korig az in­tézményes nevelésben való részvételre kötelez. Ez a ren­delkezés egyébként csak 1996-ban lép hatályba. Kölcsey igényessége Mádl Ferenc Szatmárcseke — Budapest — A Magyar Kultúra napja nem véletlenül hozott ben­nünket Szatmárcsekére. Itt élt, itt alkotott, jórészt itt építette ki eszmerendszerét a magyar kultúra tudatos ápo­lásának nagy alakja, Kölcsey Ferenc és a Magyar Kultúra Napját néhány éve a Kölcsey Társaság kezdeményezte. Kölcsey valóságismerete és magyarságtudata tanulmányai mellett itteni családi, társadal­mi és politikai viszonyainak gyökereiből táplálkozott. Itt vált tudatossá benne, hogy a magyar kultúra nemzeti tradí­ciói mennyire összefonódtak a görög-római szellemmel és a keresztény Európa kultúrájá­val. Itt halt meg, itt van a sír­emléke, és itt — a síremlékkel szemben — áll ezen a most ki­alakított szép dísztéren az országzászló; mától ez is jelzi, hogy itt van egyike szent he­lyeinknek. Szent hely azért is, mert Kölcsey itt írta a magyar Himnuszt, a magyar kultúra, a magyar történelmi nemzettu­dat kimagasló alkotását. Életművének hozzánk szóló üzenetéről szólva, természete­sen a Himnusszal kell kezde­nem. Kölcsey halálának 100. évfordulóján (1938. augusztus 24-én) Babits Mihály így ír: „Többet beszéltek róla pár hét alatt, mint talán az egész száz éven át. Úgy kellett újra felfe­dezni; szinte elmerült a saját dicsőségében. Ahogy nagy­jaink közül annyian. Már csak egy arany név volt, saját sírja fölött. Már csak egyetlen ver­set jelentett, sőt inkább csak egy strófát. S ez a vers is olyan már számunkra, mintha nem is egy költő verse volna, hanem titokzatos módon mindannyi­unké, az egész nemzeté.” Kölcseynek sajátja volt az igényesség, a szigor. Miköz­ben megteremtője volt az iro­dalomkritikának, aggodalmas, szigorral formálta saját beszé­deit és írásait is. Erkölcsi és politikai szigorral alakította politikai nézeteit. Ilyenként volt kíméletlenül következetes akkor is, amikor a társadalmi­politikai haladás, a reform volt a tét. Az aggodalmas lelkiis­meretesség volt lelkének alap- természete. Mint a szellem embere is úgy érezte, ha hív a történelmi helyzet, be kell lépni a közélet küzdőtereire, nem lehet félre­állni. Politizált megyei, majd országos szinten. Az Ország- gyűlés csodált szónoka, a sza­badság és a tulajdon eszméjé­nek, a nemzeti liberalizmus­nak és a reformok elkötelezett híve lett. Eszméi mellett különösen hazaszeretetének, politikai és magánjellemének magasztos­ságával hatott az emberekre. Igaz, később visszavonult ide, Csekére, mert megyéjében át­menetileg a reformok helyett a visszahúzó erők győztek az örökváltság ügyében. Ekkor és szigora mondott le képviselői meg­bízatásáról. Kölcsey látta, hogy tökéle­tességigénye magas mérce, mégis erre törekedett. De be­látta azt is, hogy az emberi cselekedet — a politikai cse­lekedet is — már lényegénél fogva tökéletlen, mert a töké­letlen valósághoz kénytelen alkalmazkodni. Ezért a poli­tikai, közéleti szóhoz tért visz- sza. „A szóhoz, amely már- már cselekedet — de a csele­kedet tökéletlensége és megal­kuvásai nélkül”—jellemzi ta­lálóan Babits — „ez Kölcsey igazi birodalma. S ebben van nagysága. A szó embere volt, a szóé, amely hidat csinál a gondolatból a cselekedetbe.” Szerette a magányt. Miután himlőben fél szemét elvesz­tette, minden örömét a köny­vekben, a gondolkodásban és az alkotásban lelte. De a cse- kei szegénység fogságából vi­lágosan látszott, hogy otthont teremteni, házat építeni, gaz­daságot felvirágoztatni, a haza sorsát jobbá tenni csak minden érintett egyetértő cselekvésé­vel lehet. A sok kudarc és csalódás közepette egyetlen reménye maradt: a nemzet általános felemelkedése arra az európai szintre, amit csak olvasmá­nyaiból ismert és amire köz­vetlenebb rálátása csak később lett. (Részletek a művelődési és közoktatási miniszter 1994. ja­nuár 22-én elhangzott szat- márcsekei beszédéből.) Felvételi Csenger (MTI — KM) — Református gimnáziumi osztályt indít szeptember­ben a csengeti Ady Endre Szakközépiskola, ahová a határon túli magyar diákok is jelentkezhetnek. Első­sorban a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyével szom­szédos román és ukrán te­rületről várnak tanulókat. A felvételi követelménynél a gimnáziumi tanuláshoz szükséges tudás mellett külön feltételek teljesítését nem írták elő. A Romá­niából és Ukrajnából ér­kező diákokat kollégium­ban helyezik el. Az új re­formátus gimnáziumi osz­tály működési költségeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fedezi. Díjak Budapest (MTI) — A Szerzői Jogvédő Hivatal az idén először ítélte oda a Huszka Jenő-díjat. Az év legjobb és legsikeresebb dalának szerzője kategó­riában Kovács Ákos kapta meg az elismerést a Hello című daláért. Könnyűzenei szerzői alkotói életművéért Behár Györgyöt, könnyű­zenei szövegírói alkotói életművéért G. Dénes Györgyöt díjazták. \míg az ékezet a helyére kerül... Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents