Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-14 / 37. szám
KULTÚRA 1994. február 14., héthő Vántus-est Vaján Vaja (KM-K. J.) —A vajai Vay Adám Múzeum és a helyi önkormányzat közös szervezésében kerül sor arra az eseményre — február 14-én 17 órától a múzeum könyvtártermében —, melyen a nagyközség hírneves fiára, Vántus István zeneszerzőre emlékeznek. Vántus 1935. október 27- én született Vaján. Családjával később Nyírbogátra költözött, ott nevelkedett tizennégy éves koráig. Korán megmutatkozó tehetségének és tudásának köszönhetően Debrecenbe, a református kollégiumba mehetett tanulni, ahonnan később Budapestre, a Zene- akadémiára vezetett az útja. Zeneszerzői diplomáját 1960-ban vehette át. Szegeden, a konzervatóriumban helyezkedett el, s ehhez a városhoz fűződik szerzői bemutatkozása is: 1967- ben volt a premierje A három vándor című egyfel- vonásos operájának. Az igazi sikert és elismerést azonban az 1975- ben bemutatott Aranykoporsó című operája hozta meg számára, melyben sokak szerint a magyar operaművészet egyik legkiemelkedőbb darabját alkotta meg. Munkássága elismeréseként a szerző 1976- ban Erkel-díjat kapott. Az operákon kívül maradandót alkotott a kamarazene és a kórusművek, oratóriumok műfajaiban is. Közülük példaként említhetjük az 1977- ben komponált Naenia-t és az 1980-as datálású Frag- menta Bathoriana-t. Élete utolsó évében nagyszabású zenetudományi munkára készült, a sors azonban hamar elszólította az élők sorából. 1992. július 9-én tragikus hirtelenséggel hunyt el. Emlékét megőrzendő, Vántus születésének 58. évfordulóján aranyszínű bronztáblát helyeztek el azon a szegedi házon, ahol a zeneszerző élt és alkotott. A Vay Ádám Múzeum és a nagyközségi önkormányzat a szegediek tisztelgésén felbuzdulva, szintén ápolni kívánja a kimagasló jelentőségű, vajai származású komponista kultuszát, terjeszteni, népszerűsíteni szeretné alkotóművészete maradandó érétékeit. A múzeum állandó Vántus-em- lékkiállítást tervez összeállítani, s készülnek kiadni egy, a szerzőt és életművét bemutató kiadványt is. H. Németh Katalin Árnyak a havon című grafikája az idén talán meg sem volt telünk hangulatát idézi (Az eredeti mű reprodukciója) Elhunyt... ...Pap István kolozsvári professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. O volt a második világháború utáni romániai agrárszakember-képzés egyik legmarkánsabb egyénisége. (MTI) Mandala... ...produkciónak tapsolhat ismét a közönség február 17-én, 16 órától a nyíregyházi Városi Művelődési Központ hangversenytermében. Az amatőr dalszínház ekkor mutatja be a Kőműves Kelemen című rockballadát. (KM) Könyvfesztivált... ...rendeznek április 23. és 26. között Budapesten. A nemzetközi könyves találkozóra a kiadókon és a kereskedőkön kívül fontos nemzetközi szervezetek — például az Európa Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európa Tanács — is jelezték a részvételüket. (MTI) Magyar siker... ...született a rotterdami filmfesztiválon. A közönség díját Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Két elhatározás című filmje kapta. (MTI) Operett... ...pódium előadás lesz február 14-én 19 órától a nyíregyházi Városi Művelődési Központban. A műsorban közreműködik a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar és fellép Pitti Katalin. (KM) Vannak „elveszett" gyerekek Az analfabéták sokasodása a tankötelezettség elmulasztásának következménye Budapest (MTI) — Bármely ország társadalmi-gazdasági fejlődésében döntő szerepe van a népesség iskolázottságának. A hatékonyság romlása elsőként mindenütt az analfabéták számának emelkedésében mutatkozik meg, ami a tankötelezettség elmulasztásának egyenes következménye. A hanyagság súlyos társadalmi hatása miatt a jelenség nem tekinthető az egyes családok magánügyének. A tankötelezettség teljesítése elsőrendű nemzeti ügy. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Csonka Csabáné főtanácsos a kérdés szakértője. Hozzá fordultunk kérdéseinkkel. □ Ki mit nem tud? Vannak-e analfabéták Magyarországon? — Vannak bizony, de hát hol nincsenek? Az iparilag fejlett államok statisztikái is kimutatnak egy-két százaléknyi teljes analfabétát. Ennél lényegesen nem több a hazai teljes írástudatlanok száma sem. A kérdést egyébként a szociológusok ^ másképpen közelítik meg. Ők különbséget tesznek a teljes és a funkcionális írás- tudatlanság között. □ A műveltség megszerzésének első feltétele, hogy a gyerek tanköteles korban bent legyen az iskolában. Ennek érdekében már az 1985-ös oktatási törvény elrendelte a rugalmas, vagyis a tanuló fejlettségéhez igazodó iskolakezdést, az 1993. évi 79. törvény pedig kiterjesztette a tankötelezettséget. — Azért volt erre szükség, mert nem egyformán fejlettek a gyerekek, és a naptári életkor meg a szellemi fejlettség nem mindig esik egybe. A rugalmas kezdés azt jelenti, hogy a nyáron született gyerekek esetén a szülő dönthet arról, beadja-e gyerekét az iskolába, vagy még egy évig az óvodát választja neki. □ Végül is a szülők a hatéveseknek hány százalékát íratják be az általános iskola első osztályába? — 92 százalékát; a többiek még egy évig az óvodában maradnak. □ Vannak-e olyan gyerekek, akik ‘később sem kerülnek be az általános iskolába? — Sajnos, vannak. Arányuk a hatéveseknek hozzávetőleg egy százalékát teszi ki. Szám szerint 11—12 ezer gyerekről van szó évente. Az okok, amiért nincsenek ott az iskolában, sokfélék. Például köztük vannak azok a fogyatékosok, akiket korábban képezhetetlenség címén fölmentettek az iskolába járás alól. Felmentés nincs Az új oktatási törvény semmilyen címen nem ad fölmentést. Az ilyen gyerekek — állapotuknak megfelelő — foglalkoztatását ezentúl a szülők bevonásával a tanulói képességet vizsgáló szakértői bizottságok oldják meg. Ezek már minden megyében működnek; a költségeket az állam fedezi. □ Korábban a szakemberek évi öt-hatszázra becsülték, azoknak a gyerekeknek a számát, akik szüleik deviáns vagy nomád életmódja, hanyagsága miatt eleve kimaradtak a mindenkinek kötelező iskoláztatásból. Sikerült-e ezt a jelenséget fölszámolni a rendszer- váltás után? — Nem jutottunk előbbre e téren, most is van ennyi „elveszett” gyerek, mert nem csökken a társadalom perifériáján élő családok száma, sőt növekszik a körülöttünk levő országokból hozzánk menekült deviánsokkal, akiknek a gyerekei nem járnak iskolába. □ Sokan állítják, hogy a tankötelezettség mai helyzete jelentős mértékben cigánykérdés. Nem cigánykérdés — Semmiképpen sem az, jóllehet a vándorló és rendetlen életvitelű családok között vannak cigányok is. A kérdés mélyebb elemzést kíván. □ Hol vezetik a tanköteles gyerekek nyilvántartását? Ki ellenőrzi a tankötelezettség teljesítését? — Az ott élő gyerekek iskoláztatásának figyelemmel kísérése a helyi önkormányzat — személy szerint a jegyző — törvényszabta kötelessége. A feladat a tankötelesek felkutatásával kezdődik a lakóhelyi nyilvántartás alapján, amihez számottevő segítséget nyújtanak a védőnők kimutatásai. — A tankötelezettség érvényesítésének nemcsak az iskoláskor kezdetén vannak súlyos akadályai, hanem a későbbi iskolás években is. Magas lemorzsolódás Több év átlagában a tanulók nyolcvan százaléka végzi el nyolc év alatt, illetve tizennégy éves korig az általános iskolát. A tanköteles kor végéig, tizenhat éves korig pedig 95 százalékot ér el az alapfokú iskolai végzettséget szerzők aránya. Évek óta nagy társadalmi gondunk a lemorzsolódó gyerekek magas száma. Az új jogszabálytól a helyzet jelentős javulását várjuk, mert a törvény a tankötelezettséget nem a nyolcosztályos általános iskola elvégzéséhez köti — ez a fő újdonsága —, hanem tizenhat éves korig az intézményes nevelésben való részvételre kötelez. Ez a rendelkezés egyébként csak 1996-ban lép hatályba. Kölcsey igényessége Mádl Ferenc Szatmárcseke — Budapest — A Magyar Kultúra napja nem véletlenül hozott bennünket Szatmárcsekére. Itt élt, itt alkotott, jórészt itt építette ki eszmerendszerét a magyar kultúra tudatos ápolásának nagy alakja, Kölcsey Ferenc és a Magyar Kultúra Napját néhány éve a Kölcsey Társaság kezdeményezte. Kölcsey valóságismerete és magyarságtudata tanulmányai mellett itteni családi, társadalmi és politikai viszonyainak gyökereiből táplálkozott. Itt vált tudatossá benne, hogy a magyar kultúra nemzeti tradíciói mennyire összefonódtak a görög-római szellemmel és a keresztény Európa kultúrájával. Itt halt meg, itt van a síremléke, és itt — a síremlékkel szemben — áll ezen a most kialakított szép dísztéren az országzászló; mától ez is jelzi, hogy itt van egyike szent helyeinknek. Szent hely azért is, mert Kölcsey itt írta a magyar Himnuszt, a magyar kultúra, a magyar történelmi nemzettudat kimagasló alkotását. Életművének hozzánk szóló üzenetéről szólva, természetesen a Himnusszal kell kezdenem. Kölcsey halálának 100. évfordulóján (1938. augusztus 24-én) Babits Mihály így ír: „Többet beszéltek róla pár hét alatt, mint talán az egész száz éven át. Úgy kellett újra felfedezni; szinte elmerült a saját dicsőségében. Ahogy nagyjaink közül annyian. Már csak egy arany név volt, saját sírja fölött. Már csak egyetlen verset jelentett, sőt inkább csak egy strófát. S ez a vers is olyan már számunkra, mintha nem is egy költő verse volna, hanem titokzatos módon mindannyiunké, az egész nemzeté.” Kölcseynek sajátja volt az igényesség, a szigor. Miközben megteremtője volt az irodalomkritikának, aggodalmas, szigorral formálta saját beszédeit és írásait is. Erkölcsi és politikai szigorral alakította politikai nézeteit. Ilyenként volt kíméletlenül következetes akkor is, amikor a társadalmipolitikai haladás, a reform volt a tét. Az aggodalmas lelkiismeretesség volt lelkének alap- természete. Mint a szellem embere is úgy érezte, ha hív a történelmi helyzet, be kell lépni a közélet küzdőtereire, nem lehet félreállni. Politizált megyei, majd országos szinten. Az Ország- gyűlés csodált szónoka, a szabadság és a tulajdon eszméjének, a nemzeti liberalizmusnak és a reformok elkötelezett híve lett. Eszméi mellett különösen hazaszeretetének, politikai és magánjellemének magasztosságával hatott az emberekre. Igaz, később visszavonult ide, Csekére, mert megyéjében átmenetileg a reformok helyett a visszahúzó erők győztek az örökváltság ügyében. Ekkor és szigora mondott le képviselői megbízatásáról. Kölcsey látta, hogy tökéletességigénye magas mérce, mégis erre törekedett. De belátta azt is, hogy az emberi cselekedet — a politikai cselekedet is — már lényegénél fogva tökéletlen, mert a tökéletlen valósághoz kénytelen alkalmazkodni. Ezért a politikai, közéleti szóhoz tért visz- sza. „A szóhoz, amely már- már cselekedet — de a cselekedet tökéletlensége és megalkuvásai nélkül”—jellemzi találóan Babits — „ez Kölcsey igazi birodalma. S ebben van nagysága. A szó embere volt, a szóé, amely hidat csinál a gondolatból a cselekedetbe.” Szerette a magányt. Miután himlőben fél szemét elvesztette, minden örömét a könyvekben, a gondolkodásban és az alkotásban lelte. De a cse- kei szegénység fogságából világosan látszott, hogy otthont teremteni, házat építeni, gazdaságot felvirágoztatni, a haza sorsát jobbá tenni csak minden érintett egyetértő cselekvésével lehet. A sok kudarc és csalódás közepette egyetlen reménye maradt: a nemzet általános felemelkedése arra az európai szintre, amit csak olvasmányaiból ismert és amire közvetlenebb rálátása csak később lett. (Részletek a művelődési és közoktatási miniszter 1994. január 22-én elhangzott szat- márcsekei beszédéből.) Felvételi Csenger (MTI — KM) — Református gimnáziumi osztályt indít szeptemberben a csengeti Ady Endre Szakközépiskola, ahová a határon túli magyar diákok is jelentkezhetnek. Elsősorban a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyével szomszédos román és ukrán területről várnak tanulókat. A felvételi követelménynél a gimnáziumi tanuláshoz szükséges tudás mellett külön feltételek teljesítését nem írták elő. A Romániából és Ukrajnából érkező diákokat kollégiumban helyezik el. Az új református gimnáziumi osztály működési költségeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fedezi. Díjak Budapest (MTI) — A Szerzői Jogvédő Hivatal az idén először ítélte oda a Huszka Jenő-díjat. Az év legjobb és legsikeresebb dalának szerzője kategóriában Kovács Ákos kapta meg az elismerést a Hello című daláért. Könnyűzenei szerzői alkotói életművéért Behár Györgyöt, könnyűzenei szövegírói alkotói életművéért G. Dénes Györgyöt díjazták. \míg az ékezet a helyére kerül... Harasztosi Pál felvétele
