Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

1994. február 14., hétfő GAZDASÁG Márciusban startol a kastélyprivatizáció A Vagyonügynökség 2,3 milliárd forint bevételre számít az eladásokból Nyíregyháza (KM) — Már­cius végén kezdődik az ÁVÜ által kijelölt mintegy 200-250 kastély fokozatos értékesítése. A privatizációt a Vagyonügy­nökség árveréseken és nyil­vánosan meghirdetett pályáza­tok útján fogja lebonyolítani, és ennek során bárki szerezhet majd tulajdont. A program szerint az ÁVÜ az eddig meg­szokott privatizációs techni­kákat — így kárpótlási jegyet és E-hitelt — fogja alkalmazni a kastélyok eladásakor. Az ÁVÜ igazgatótanácsa az elmúlt év októberében fogadta el a kastélyprivatizációs prog­ramot és a hozzá kapcsolódó megvalósítási tervet. A prog­ram mintegy 200-250 nem közvetlenül termelési célokat szolgáló ingatlant — kastélyt, kúriát, vadászházat, malmot, klastromot — érint. Az ÁVÜ által privatizálásra kerülő kas­télyok a kastélyok létszámá­nak mintegy 10—15 százalékát teszik ki. A fennmaradó 85-90 száza­lék nem szerepel a kastély­privatizációs programban, ezek a kastélyok jelenleg kü­lönböző szervezetek (egyhá­zak, minisztériumok, önkor­mányzatok, szakszervezetek), illetve a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezet kezelésében vannak. A kastélyprivatizáció előké­szítő munkálatai során felve­tődött, hogy a kastélyokat a •vállalati, illetve társasági va­gyon részeként a társasággal együtt értékesítse az ÁVÜ, de végül a kastélyok külön tör­ténő privatizációja mellett született döntés. Az önálló kastélyprivatizációs program­mal a privatizációs folyamat felgyorsítható és olcsóbbá tehető. A privatizációs program cél­ja kettős, egyfelől bekapcsolni a termelésbe a vállalati vagyon azon részeit is, amelyek az ed­digiek során nem vettek részt a termelésben és nincs rá szük­ség a vállalati célok megva­lósításában. Másrészt a műem­lékek védelme és megóvása az ÁVÜ véleménye szerint, az ingatlanok magánkézbe adásá­val elkerülhető az épületek to­vábbi formálása. A kastélyok privatizációja során az ÁVÜ kétféle érté­kesítési technikát kíván alkal­mazni, a nyilvános pályázato­kat, illetve az árverési techni­kákat. Az 5 millió forint ér­tékű ingatlanokhoz árverés útján lehet majd hozzájutni, az 5 és 10 millió forint közöt­tieket pedig egyedi elbírálás­sal árverés vagy pályázat útján lehet megvásárolni. A 10 mil­lió forint értékűek esetében pedig minden esetben pályá­zatot kíván kiírni az ÁVÜ. Az ÁVÜ által értékesített ingatlanok megvásárlásához a leendő vevők igénybe vehetik az E-hitel intézményrend­szerét, illetve kárpótlási je­gyekkel is lehet majd fizet­ni. A Vagyonügynökség értesí­teni fogja az egykori tulajdo­nosokat is az eladásról, de ők elsőbbséget csak abban az esetben fognak élvezni, ha a legkedvezőbbel azonos értékű ajánlatot nyújtanak be. A kas­télyprivatizációban külföldiek is részt vehetnek, azonos ér­tékű ajánlat esetén a hazai be­fektetők fognak előnyt élvez­ni. A Vagyonügynökség a kas­télyok privatizációjából meg­közelítőleg 2,3 milliárd forint bevételre számít. A meghirde­tett ingatlanok között előrelát­hatólag lesz több Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei ingat­lan is. A meghirdetésre kerülő kas­télyokat az érdeklődők egy­részt képes kiadványokból, másrészt a Duna Tv-ben ha­marosan induló hetente jelent­kező bemutató filmekből is­merhetik meg. Az azonos ér­tékű kastélyokból az ÁVÜ kastélyportfóliókat fog kiala­kítani, és ezeket egy időben több megyei napilapban meg kívánja jelentetni. (Forrás: AVÜ Primom Ügy­félszolgálati Iroda, Nyíregy­háza, Váci M. út 4L Tel.: 42- 343742) Vállalatalapítás az egykori NDK-ban A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara útmutatója alapján Nyíregyháza (KM) — A vál­lalatalapítással és alkalmazot­tak kiküldésével kapcsolatban jelentős információigény je­lentkezik, hiszen egyre több magyar vállalat törekszik a német piacra. Ez okból állított össze a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara egy új útmutatót, melynek célja, hogy a németországi munka- viszony megkezdéséhez olyan magyar személyek részére nyújtson segítséget, akik ott önálló vállalatot, illetve fiók­üzletet kívánnak alapítani, vagy hasonló, de nem önálló A Caroflex... ...Fékbetétgyar kft. állami tulajdonrészét nyilvános pá­lyázaton 210 millió forintért vásárolta meg az MRP szer­vezet, amely a vételárat az MRP E-hitel és kár­pótlási jegy felhasználásá­val egyenlítette ki és a dol­gozói kedvezményt is igénybe vettek. (MTI) Eldobható... ...fecskendők gyártását kez­dik meg az idén Aradon, ahol az új üzem évente 160 millió fecskendőt és 520 millió injekcióstűt fog ké­szíteni. (MTI) Az idegenforgalom... ...dolláraktívuma az elmúlt évben hazánkban jelentősen csökkent, mintegy 150 mil­lió dollárral esett vissza ta­valy a bevételi többlet 1992-höz képest. (MTI) A SAS... ...skandináv légitársaság azt tervezi, hogy a jövő év kö­zepére többek között 2930 munkahely megszüntetésé­vel 2,91 milliárd svéd koro­nával (364 millió dollárral) csökkenti költségeit. (MTI) A külföldieknek... ...ezentúl az osztrák hatósá­gok nem adnak ki munka- vállalási engedélyt, hacsak nem az Európai Gazdasági Tér országaiból jönnek. (MTI) tevékenység folytatását terve­zik, mint jogi személyek kép­viseletére jogosultak, cégve­zetők és teljhatalmú megbízot­tak. Az egyes vállalkozók szá­mára számos előnyt nyújt egy német termelési telephely. Á minden bizonnyal legjelentő­sebb előny a több mint 300 millió felhasználót számláló Európai Unió piacára való közvetlenül bejutás anélkül, hogy az egyébként meglévő komoly kereskedelmi akadá­lyokkal kellene megküzde­niük. Budapest (MTI) — Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a múlt év decemberében 37 358 forint volt, ezen belül a fizikai munkások 27 109, a szellemi foglalkozásúak 60 399 forintot kerestek — tájékoztatta a Köz­ponti Statisztikai Hivatal a tá­virati irodát. A bruttó jövede­lem átlagosan 25 százalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban, a fizikai dolgozóknál az átlagos növekedés 21,1 szá­zalék, a szellemieknél 27,2 Ezen túlmenően lényegesen több devizával rendelkez­hetnek, mint korábban. A régi NDK területén történő vál­lalatalapításnál további jelen­tős ösztönzés az is, hogy akik ott telephelyet létesítenek, tá­mogatást is kapnak, ami mind az alapításkor, mind a későbbi fejlődéskor lényeges segít­séget jelent. E kiadvány besze­rezhető a Magyar-Német Ipari és Kereskedelmi Kamaránál. Helyi információt a Frankó Tanácsadó Iroda ad, Nyíregy­háza, Korányi út 68. A Kamara egyik német part­százalék. Decemberben jelen­tősebb keresetnövekedést a korábbi hónapokhoz képest csak a pénzügyi szakmában és a bányászatban dolgozóknál regisztráltak. Ez utóbbiak az év végén kapták meg a jelen­tős összegű hűségjutalmat. Az év egészét tekintve ta­valy az összes foglalkoztatott havi bruttó átlagkeresete 28 243 forintot tett ki. (A sta­tisztikai megfigyelés csak azokra a gazdálkodó szerveze­nere, amely buszok és haszon- gépjárművek szerelésével fog­lalkozik, valamint ezek alkat­részeinek forgalmazásával er­re a tevékenységre keres ma­gyarországi partnert. Mező- gazdasági árucsere is lehet­séges. Jelenleg különösen a volt NDK-ban gyártott gépjár­művek, főképp az IFA típus­sorozatból W 50, L 60, Robur és Barkas érdekesek számára. Kapcsolatfelvétel az alábbi cí­men: Gustav Steinmeier GmbH. Tel.: 49-521-938040, fax: 49-521-391114. tekre terjed ki, amelyek húsz­nál több dolgozót foglalkoz­tatnak.) A tavalyi átlagkere­setek az 1992. évi értéket 25,6 százalékkal haladták meg. A teljes munkaidőben dol­gozók átlagos havi nettó jö­vedelme 18 901 forint volt. Ez az egy évvel korábbinál 20,6 százalékkal több. A fogyasztói árak növekedését figyelembe véve, a reálkeresetek 1993- ban 1,6 százalékkal csökken­tek. Jól halad a csengeti iskola éttermének az építése, amely illeszkedik az új város­képhez 1 Galambos Béla felvétele Keresetnövekedés a bányászoknál Harmadszor is alma Budapest (KM) — Dr. Kávássy Sándor kisgazda képviselő napirend előtti felszólalását rövidített for­mában közöljük, amely el­hangzott a Magyar Ország- gyűlés 1994. február 7-i ülésén. Másfél évtizede, az 1970- es évek végétől hoz ideg­bajt Szabolcs-Szatmár-Be- reg népére minden szep­tember és október. Ekkor­tájt válik el, hogy megérte-e vesződni az almával, bele­ölni a töméntelen munkát és pénzt, avagy újra csak le kell nyelni a békát, azaz csak kár, veszteség és bosszúság a termelő osz­tályrésze. Nem mondom, hogy az elmúlt évben nem történt egy és más a termelő kín­jainak enyhítésére, ám ko­rántsem annyi, amennyire szükség lett volna, főleg nem idejében és nem úgy, hogy a jelzett sokkról már­mint letűnt jelenségről múlt időben beszélhetnénk. És amikor most harmadjára hozom elő újra a szabolcs- szatmár-beregi almaterme­lő kérdéseit, nem azért te­szem, hogy visszatekint­sünk, hanem azért, hogy előre nézzünk és mindent megtegyünk annak érdeké­ben, hogy ne térhessen töb­bé vissza a szeptemberi és októberi sokk, amely tör­vényszerűen és menetrend­szerűen köszön vissza, ha nem vagyunk kellően kö­rültekintők és nem készü­lünk fel idejében. Ehhez mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a Sza- bolcs-Szatmár-Beregben évi átlagban termő mintegy 5,5-6 millió mázsa alma kétharmad részben léalma­ként értékesül és szerencsés esetben mint sűrítmény ke­rül a piacra, illetve hagyja el az országot. A jelzett mennyiség feldolgozására — tudomásom szerint — adottak a feltételek, ameny- nyiben Gyügyén, Kölesén, Csegöldön, Nyírmeggye­sen, Nyírmadán léüzem működik, Mátészalkán, Nyírgelsén, Szabolcsbákán, Baján mindezen felül sűrítő is. Mégis fennakadást, zök­kenőket és gondot okoz, hogy nem folyamatos a sű­rítmény elszállítása, ami abból következik, hogy nem történik meg kellő időben a sűrítmény eladása. A kellő idő (!) pedig épp most van, most kell meg­kötni a szerződéseket, ame­lyek biztosítják, hogy ősz­szel, szeptemberben és ok­tóberben folyamatos legyen a sűrítmény elszállítása és ennek megfelelően fenn­akadás nélkül folyhasson a felvásárlás is. És itt, ezek­ben van szükség az állam, a megfelelő minisztériumok segítségére, nevezetesen ar­ra, hogy összeköttetéseik révén segítsék a külföldi pi­acok, partnerek felhajtását, a szerződések megkötését és végrehajtását. És itt sze­retném újra hangsúlyozni, hogy az állam — legalábbis egyenlőre — nem vonulhat ki, nem hagyhatja magára a gazdasági folyamatokat, se a termelőt. Jelentős veszteséget okoz a termelőnek, ha el is tudja adni áruját, hogy csak ak­kor juthat pénzéhez, miután a külföldi partner kifizette a sűrítmény árát. Fél évet, de az is előfordul, hogy többet kell várnia. Lehetne hát oly nagylelkű és nagyvonalú az állam, hogy meghitelezné a felvásárlást, azaz biztosí­taná az ehhez szükséges összeget. Ami ezek után a kb. 2 millió mázsa étkezési és ex­portalmát illeti, jogos elvárása lehet a termelőnek, hogy az ehhez szükséges mintegy 12 millió láda elő­teremtéséhez, melynek ára az áfát is figyelembe véve ma 12,6 milliárd forint, tá­mogatást kapjon. Teljesen indokoltnak találnám, hogy láda- vagy göngyölegtámo­gatás címén kilónként 3 fo­rintos támogatást számol­janak el a termelő javára, ami számításaim szerint 50 százalékos támogatásnak felelne meg. Kárpótlási jegyi Index (ideiglenes) február 11-én: 1855,02 (+10,28) Érvényben: 1994. február 11. Valuta Deviza Kanadai dollár 75,52 77,04 76,18 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árt. Kuvaiti dinár 340.22 346,88 34338 Német márka 57.71 58,91 58,34 Angol font 148.12 151,12 14930 Norvég korona 13,42 13,70 1330 Ausztrál dollár 72,71 74,05 7338 ; Olasz lírát 1000) 59,93 61,15 60,31 Belga frank(IOO) 280.46 285,% 282,76 Osztráksc.(100) 821,03 837,73 82938 Dánkorona 14,81 15,11 14.92 Port. esc.(lOO) 57.36 58,50 57.84 Finn márka 17.84 18,18 17,98 Spanytrt pes.(100) 71,09 7235 7131 Francia frank 17,02 1736 17,16 Svájci frank 6830 69.82 69.14 Holland forint 51,52 5236 52.04 Svéd korona 12,54 12,78 1231 ír font 142,29 145.09 143.66 USA dollár 101,31 103,31 102,26 Japán jen (100) 93,63 95,49 94.55 ECU. 112,26 114,50 113,17

Next

/
Thumbnails
Contents