Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

1994. február 9., szerda KULTÚRA A 2 és 1/2 kém című film főszereplői UIP—Duna-sajtófotó Mozimazsolálc Gombás F. Sándor A legújabb Clint Eástwood- film a színész eddigi pálya­futását vizsgálva arra volt jó, hogy meglássuk: mi lett az egykori „spagetti” wes- temhősből. Legújabb film­jében egy testőrt alakít, az amerikai elnök védelme­zőjét. Amerika, elnök... ebben a közegben játszódik a tör­ténet. Lám-lám, a film bi­zonyíték arra, hogy a több­ség akaratát megtestesítő elnök — lehet akármilyen őrző-védő stábja — állandó életveszélyben él. Hiába áll mögötte az amerikai nép, skizofrén helyzete felold­hatatlan, és így lesz ez az idők végzetéig. A film első­sorban az amerikai nézőnek lehetett érdekes, de mi is izgulhattunk rajta. Nem egyéb, mint egy profi pél­damese a hazaszeretetről és a mindenkori elnök iránti állampolgári hűségről (Célkeresztben. Gyártó: Columbia 1993. Forgalma­zó: az Intercom.) Amerika legjobb kémhá­zaspárja szabadságát tölti bébijével, de nyugalmuk nincs egy perc sem. Egy ut­cai strici — én késes ma- nusnak nevezem — folya­matosan az életükre pályá­zik, kezében egy gyilokkal. Persze, menetrendszerűen elrendezik a dolgát, csak úgy kikapcsolódásképpen. Bekor jön derült égből a CIA és megkezdődik a ko­média, hőseink aktív közre­működésével. A cél: egy pszichopata cseh bomba­csempész visszatoloncolá- sa. Természetesen a szuper­kémek mindenkit átvernek, a feladatot végrehajtják. A közönség fellélegezhet. Megjegyzem: a vígjátéktól méltán elvárható önfeledt neveltetés ezúttal is elma­radt. (2 és 1/2 kém. Gyártó: Metro-Goldwyn-Mayer. 1993. Forgalmazó: a UIP Dunafilm.) Bruce Willis olyan ala­csony színvonalú színész, mint a filmjei — állítja a Filmvilág egyik kritikusa. Ebből a tételből akár ki is indulhatunk, de akkor mi vonzza a nézők tömegeit a moziba, amikor története­sen az ő filmjeit játsszák. Mi a magyarázat? Profi a forgatókönyvíró, varázsló a rendező? Lehet, hogy a né­zők értékítéletével és ízlés­világával van óriási problé­ma? Tény, hogy a művész olyan szerepekben látható, melyekben az erőszak do­minál. A most bemutatott filmben egy vízirendőrt ala­kít, akinek fel kell kutatnia egy gyilkosságsorozat el­követőjét. Csapdákat kell elkerülnie, fel kell vonultat­ni egy kiváló zsaru minden képességét. A film szokvá­nyos cselekménybonyolítá- sú, de a remek forgató- könyv megóvja a nézőt az unalomtól. (Árral szemben. Gyártó Coloumbia 1993. Forgal­mazó: az Intercom.) Egyházi zeneiskola... ...létesítéséről kezdődtek tárgyalások Szeghalmon. A márciusra várható megálla­podás a városi önkormány­zat és a református egyház közti példás együttműkö­dést ígéri. (MTI) A Bibliát... ...eddig — részben vagy teljesen — összesen 2062 nyelvre fordították le. 44-re tavaly ültették át először. A világon létező mintegy hat­ezer nyelv közül 799-en ol­vasható az Újszövetség, s 337 nyelven a teljes Biblia hozzáférhető. (MTI) Tisztújító... ...közgyűlést tart a Magyar Pedagógiai Társaság me­gyei tagozata február 10-én 15 órakor a Megyei Pe­dagógiai Intézetben. (KM) Népfőiskolái... ...jeles napot rendeznek február 10-én a nyíregyházi városi művelődési köz­pontban. Az eseményre az első, új típusú népfőiskola megalakulásának ötéves évfordulója alkalmából ke­rül sor. (KM) Állatmesék... ...címmel tart előadást a Mesekert Bábszínház feb­ruár 13-án 10 órától a nyír­egyházi Kölyökvárban. A népszerű bábos társulat ezt követően legközelebb feb­ruár 17-én 15 órától játszik a kicsiknek, amikoris a Hü­velyk Matyi kalandjai-t mu­tatják be. (KM) Ne féltsék a klasszikusokat! Hiszek abban, hogy Tolsztoj üzenete független a koroktól és az időtől Budapest (ISB) — Egysze­rűen beleszerettem — mondta Miklós Tibor író, a Rock Színház művészeti ve­zetője az Anna Karenina múlt heti bemutatója előtt. Hogyan lett ebből a „szere­lemből” musicalopera? Töb­bek között erről beszélgettünk az előadásnak otthont adó Fővárosi Operettszínház elő­csarnokában. — Körülbelül három évvel ezelőtt újra elolvastam, és egyszerűen nem tudtam visz- szatenni a polcra — kezdte Miklós Tibor. Úgy éreztem, nem enged el. Valamiféle vonzódás, azonosságélmény van bennem Tolsztoj regényé­vel kapcsolatban. □ Érzelmileg? — Egyrészt igen, másrészt nagyon megfogott Levin (Föl­des Tamás) figurája. Ő az, aki a napi küszködések közepette néz szembe azzal, hogy miért élünk, hagyunk-e magunk mögött valamit, és amikor a legboldogabb az ember, akkor is állandóan ott kísért az, hogy elmúlunk, s ennek az egésznek van-e értelme. Furcsa s egy­ben csodálatos is, hogy valaki megírja az Anna Kareninát, a világirodalom egyik legna­gyobb szerelmi történetét, és a 850 oldalból, 400 körüli Le- vinről, Levin kapcsolatairól, útkereséséről szól. A Levin-vonal Ugyanakkor ahány Anna Ka- renina-adaptációt láttam, ol­vastam, mindig úgy tapasztal­tam, ezt a vonalat el is felejtet­ték, leegyszerűsítették a sze­relmi háromszög történetre. Én éppen azt akartam meg­valósítani, amit még senki f nem csinált meg: úgy átszőni a két történetet, hogy ez valóban ellenpontozza egymást. □ Hogyan találtak megfele­lő szereplőket? — Az ember környezetében ritkán vannak olyan ideális ké­pességű emberek, akikben gondolkodhat, akiknek sze­repet találhat. Mégis, én tud­tam, hogy Nagy Anikóban (Anna) ez a szerep benne van, Budapest (P. Cs.) — Pablo Picasso képeit először 1909- ben mutatták be Magyaror­szágon. Most, több évtizedes kihagyás után ismét megte­kinthetők művei — február 20-ig — a Magyar Nemzeti Galéria Budavári Palotájá­nak épületében. Egy magángyűjtemény darab­jairól lévén szó, hiába keres­nénk az Avignoni kisasszo­nyokat vagy a Guemica-t. De számos olyan festményt, szob­rot nézhetünk meg, járhatunk körbe mint tárlatlátogatók, melyeket sem az Ermitázsban, sem a Pradoban nem tekinthet­nénk meg. Kékben, rózsaszínben Művészetének szakaszaiból, a kék és rózsaszín korszakából, klasszikus, szürrealista és ku­bista éveiből egy-egy szeletet mutat be a kiállítás. A fest­mények mellett számos réz­metszetet, szobrot, kerámiát is láthatunk az izgalmas tárlaton. A zseniális művész a vi­lágtól (-ból/-ról) kapott-szer­zett benyomásit ösztönös kézséggel fejezte ki: „úgy raj­zolt, mint ahogy mások levelet írnak”. Miklós Tibor mellé álmodtam Sasvári Sán­dort (Vronszkij). Kittyt, a tize- hétéves lányt, a tizenhétéves Szinetár Dóra alakítja. Külö­nös varázslat, ha valaki a saját életkorában kapja meg ezt a szerepet. Harsányi Frigyes je­lenléte is fontos, mert ilyen korú, habitusú és hangadott­ságú ember nincs a társulat­ban. Karenin szerepére nehéz volt megfelelő énekest talál­nunk, de Harsányi már bizo­nyított az Operaház fantom­jában. Ehhez a helyzethez az a meghitt, közeli, bensőséges kapcsolat szükséges, amely­ben mi itt a színházban élünk. Tulajdonképpen már a kezde­tektől rögtön láttam a szerep­lőket, a mi embereinkkel. Per­sze azt is tudtam, hogy szer­zőtársam, Kocsák Tibor zenéjével hatalmas érzelmi többletet képes adni a darab­nak. □ Az önök „Anna Kareniná­A korai próbálkozásaiban is nyomát találhatjuk belső nyugtalanságának és szigorú összefogottságra való törekvé­sének. Fejlődése kék korsza­kának darabjaiban a nyugalom és a biztonság hiányzik. Ugyanakkor — az élelmes­ségnek még az árnyékától is mentesen — az emberiség iránti gyöngédség tölti el ekkor született műveit. Végte­len egyszerűség, összefogott­ság és tisztaságra való törek­vés érződik bennük. Hétköznapi figurák A Mosónő és a Vasalónő fi­gurái, akiket mások már any- nyiszor és annyi drasztikusan nyers vonással megfestettek — nyilván azért úgy, hogy hűek maradjanak az adott tárgy látszatvalóságához — Picasso művészetében egy új világ jelenségeivé váltak. Ä hétköznapok téri viszonylatai­ból kilépve teremtődtek újjá a képek sík tartományaiban. Mosónői, vasalónői, artistái és a külvárosok koldusai a mű­vész varázsszavára nem vetet­ték le szegényes, kopott ruhái­kat, nem tagadtatták meg ve­lük nehéz sorsukat. A következő lépés a kubiz­Nagy Gábor (ISB) felvétele ja" mennyire maradt a tolszto- ji korban? — Maximálisan. Hiszek ab­ban, hogy ezeknek a nagy mű­veknek az üzenete úgy füg­getlen a koroktól és az időktől, hogy közben nem kell farmer- nadrágban eljátszatni. □ Pedig sok feldolgozás ké­szül úgy. — En úgy gondolom, meg kellene mutatni most egyfajta orosz kultúrát, művészetet is, ami hihetetlenül gazdag, s amit évtizedek politikai bor­zalmai egyfelől „odaát” legá­zoltak, másfelől itthon kötele­ző olvasmány jellegűvé tették. Kötelező hűség Ez egy példátlanul gyönyörű és gazdag világ. A lelke miatt, a gazdagsága miatt az ember­ben egy mérhetetlen vonzódás alakul ki iránta. Ilyenkor úgy vélem, kötelező hűségesnek lenni. mus volt. Ez az addig kikezd- hetetlennek hitt emberi érté­kek tragikus lerombolását hozta magával. A kubista vásznakon feltáruló világ sok­féleképpen értelmezhető for­mái között a tárlatlátogató könnyen eltévedhet. A figyel­mes, a dolgokon eltöprengő szemlélő azonban minden két­séget kizáróan megtanulhatja Picassotól, hogy egy kép for­mai szerkezete sohasem hagy­ható figyelmen kívül, mivel gyakran a struktúrában rejlik a művészi üzenet lényege. A versíró művész Bár nem tartozik szorosan a budapesti tárlat keltette be­nyomások, hangulatok és gon­dolatok visszaadásához, hogy teljes legyen a „sor”: meg kell említeni Picasso verseit is. Lírai művei azonban egészen más elemeket hangsúlyoznak, mint a képei, vagy más, anyagban manifesztált alkotá­sai. Lírai munkái, talán so­hasem lesznek tárlatok köz­szemlére tett tárgyai, megis­merésük viszont, mindazok számára fontos lehet, akik az életmű egészébe akarnak — valamiféle teljességre törek­véstől indíttatva — belelátni. □ Nem befolyásolták önt a korábbi feldolgozások? — Amikor elkezdtük, min­denféle filmváltozatot meg­néztünk. Áttanulmányoztuk Hubay Jenőnek a hajdan írt operaváltozatát, megnéztük a balettet, lemezeket hallgat­tunk. Hallottam, hogy készült a ’60-as években egy szovjet film, de ezt nem tudtuk meg­szerezni. Mikor már elkészül­tünk a darabbal és próbáltunk, akkor jutottunk hozzá ehhez a „feldolgozáshoz”. Az első órá­ban — mikor néztük — két­ségbe estem: most azt fogják mondani, innen loptam a dra­maturgiát, a szerkesztést, a párbeszédeket. Aztán kezdtem megnyugodni. Akkor jöttem rá, hogy ők valóban hűségesek voltak Tolsztojhoz, s itt talál­kozunk. Semmi más nem kell. Tolsztoj egy óriás, aki kézen fog és vezet. Musical-adaptációk Nem szabad okosabbnak lenni nála, nem szabad beleálmodni azt, ami nincs benne és elfelej­teni valamit, ami fontos. □ Nem féltek attól, hogy klasszikus művet musicalként állítanak színpadra? — Ott a példa a Nyomorul­takkal. Először riasztó volt, de azt mondom, ne féltsék se Hugót, se Tolsztojt tőlünk! Akiket itt megérint a darab, je­lentős részük elő fogja venni a könyvet és elolvassa. □ A Légy jó mindhaláliggal is ez történt?. — Azt a darabot az Anna Karenina „oldalvizein” írtuk, s nagy siker lett. Most lesz all. bemutatója Szegeden, Debre­cenben meg már a 125. elő­adásnál járnak, s külföldön eb­ben az esztendőben két pre­mier várható. □ Készülnek-e az Annával országos körútra? — Szeretnénk eljutni a vidé­ki városokba, de egyelőre csak támogatók segítségével tud­nánk elindulni. Bevételeink je­lentős részét az „albérleti dí­jak” kifizetésére fordítjuk, de reménykedünk egy meghitt, barátságos, saját otthonban, kőszínházban. Színész­órák Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Alma- Zöld Stúdió rendhagyó iro­dalomórákat szervez és ajánl az általános iskolák 5-6. és 7-8. osztályos tan­ulóinak. A tananyagban szereplő, vagy ahhoz valamiképpen kapcsolódó költők versei­ből összeállított műsorokat a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház művészei adják elő. Gosztola Adél és Tóth Károly „órájának” a címe: Petőfi és Arany hu­mora. Pregitzer Fruzsina ős Kerekes László pedig a XIX. század költői címmel állította össze a műsoróra tematikáját; Az előadássorozat szer­vezőinek nem titkolt célja, hogy március 1-jétől kez­dődően a programok eljus­sanak a megye valamennyi általános iskolájába. A műsorok igénylésének dol­gában a stúdióval még február folyamán szüksé­ges felvenni a kapcsolatot. (Felvilágosítás: Nyíregy­háza, Váci Mihály u. 41. Tel.: 343-742). A budapesti Picasso-tárlat A művek a teljes életmű keresztmetszetét adják a nézőnek *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents