Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08 / 6. szám

Tüskés sarok_____________ Ecsedi verbunk Balogh Géza T egnapelőtt este kis hí­ján lefordultam a szék­ről. Kocsonyát eszegettem, s mikor a vastag körömhöz értem, véletlenül a kis zseb­rádióra esett a tekintetem. Tudvalévő, a köröm szopo- gatása időigényes feladat, bekapcsoltam hát a rádiót, hogy ne teljenek fölöslege­sen a percek. Ekkor követ­kezett el az a bizonyos pil­lanat, amikor majdnem ha­nyatt estem: népzene szólt benne. Ráadásul nem csak amolyan szimpla, magyar népzene, egyenest az ecsedi verbunkot húzta valemelyik banda! Történelmi pillanat volt ez az életemben, esz­tendőnél is több talán, hogy ilyet hallottam. Igaz, rég leszoktam már a rendszeres rádiózásról. Azt persze túlzás lenne állítani, hogy azért mondtam le róla, mert évről évre kevesebb lett benne, végül aztán szinte teljesen eltűnt a népzene, de bizonyosan közrejátszott el­határozásomban. S hogy megnyugtassam a kedélye­ket: ebben a rendszerváltás­nak az égvilágon semmi sze­repe sem volt. Nem is lehetett, hiszen a magyar kultúra, s ezen belül a magyar népzene kiszo­rítása a rádiónkból már jó­val korábban megkezdődött. Az olcsó, rendkívül agresz- szív angolszász hamburger- kultúra akkortájt elöntötte már a fél Európát, egyedül a franciák dacoltak sikerrel vele, s kezdett átszivárogni hozzánk is, hogy aztán szin­te pillanatok alatt meghódít­sa a magyar televíziót, rá­diót, könyvkiadást, képző- művészetet... Rettenetesen becsültem a franciákat, s rohamosan kezdett fogyni a rádiózó kedvem. Képtelen voltam ugyanis elfogadni, hogy egy ország önként, s látható örömmel cseréli fel a saját szellemi értékeit egy ide­genre — ráadásul abból is csak a silányt átvéve — tö­kéletesen elfeledve, hogy egy nemzetet a másiktól töb­bek között éppen a kultúrája különböztet meg. A nyelve, az irodalma, a képző- és színművészeié, s persze a ze­néje. Csoda-e hát ezek után, hogy még a kocsonya reme­gése is megszűnt a tányéro­mon, mikor meghallotta az ecsedi verbunkot? Lám-lám, mégsem volt hiábavaló az a nagy hajcihő a magyar rádióban! — töprengtem el én is..., aztán hamarosan arcomra fagyott a mosoly. Mert nem a nagy, központi adók valamelyikét hallgattam persze, hanem a kedves, kis nyíregyházi rádiót. Mindenféle msam KÉPVISELŐI FOGADÓ­ÓRA. Dr. Mezey Károly or­szággyűlési képviselő ja­nuár 10-én, hétfőn délután háromtól Szabolcsbákán, a polgármesteri hivatalban fo­gadóórát, négytől a faluház­ban tájékoztatót tart a kár­pótlásról, földtörvényről, er­dőtörvényről és a szövetke­zeti törvényről. FÓRUM. Január 10-én 16 órától a demecseri művelő­dési házban mezőgazdasági fórumot tartanak. Téma: a földtulajdon és a mezőgaz­dasági támogatások A fó­rum vendége Jakab Ferenc országgyűlési képviselő és Szénégető László, a megyei földművelésügyi hivatal ve­zetője. . BÖRZE. Téli sportszer börzét rendeznek január 8- án, szombaton délelőtt 9-13 óráig Nyíregyházán, az Al- végesi művelődési házban. A TELEFONOS LELKI­SEGÉLY szolgálat szom­baton és vasárnap 18-24 óráig hívható a 313-097-es, vagy a 313-804-es számon. LAKOSSÁGI FÓRUM. Várkonyi István országgyű­lési képviselő január 10-én 18 órától lakossági fórumot tart a tiszaeszlári könyvtár nagytermében. Gratulálunk ■ ... Több, mint egy éve csúfította már a Sóstón a Krúdy Szálló környékét és akadályozta a parkfenntartást az a több száz köbméternyi, kútfúrás­ból a felszínre került iszap, homok, amit a fúrást vég­zők, végeztetők „elfelejtet­tek” elszállítani. Az áldatlan Rendezvényeki Mozi állapot megszűntetése érde­kében a Nyír-flop Kft. ügy­vezető igazgatója, Nyesti Csaba felajánlotta a nyír­egyházi polgármesteri hi­vatal városüzemeltetési iro­dájának: cége ingyen elszál­lítja a földkupacot. Az ajándékmunka értéke meghaladja a hetvenezer fo­rintot. Kiállítások KRÚDY MOZI: Árral szemben. Előadások kez­dete: 16,18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Red rock west. Előadás: 16, 18 és 20 óra. MONTÁZS (ART) MOZI: Elemi ösztön. Előadás: 18 és 20 óra. Színház A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban ja­nuár 8-án, szombaton este héttől: Nyitott ablak (Kiss Manyi bérlet). A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó kiállítások mellett az 1956 tiszteletére rendezett képző- művészeti, és „Biedermeier szobabelsők” című képző- és iparművészeti kiállítások láthatók. Molnár Attila festőmű­vész tárlata a vásárosna- ményi művelődési központ­ban január közepéig látható. Mátészalkán, a Szatmári Múzeumban Csongrády Márta fotóművész kiállítása tekinthető meg január 31-ig naponta 8-tól 16 óráig. Tekintély és elegancia A talár felöltésével a bíró jelképesen is magára veszi az ítélkezés felelősségét D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — A televízióban gyakran láthat­tuk az Alkotmánybíróság bí­rák, akik hosszú, sötét színű talárban jelentek meg. Janu­ártól a megyei bíróság tár­gyalásain is hasonlóan öltöz­ködnek a bírák. Hován Ár- pádné dr., a megyei bíróság elnöke elmondta, hogy pil­lanatnyilag csak a megyei bírók viselik a talárt, mivel az ezzel járó anyagi kiadá­sokat saját költségvetésük­ből kell fedezni, és a teljes kollekció megvásárlásához sajnos, kevés pénz áll rendel­kezésükre. Az országban egyébként csak néhány me­gyében vezették be a talár viselését. Az igazságszolgáltatásban dolgozók között az új szokás kedvező visszhangra talált. Egy reggeli rövid beszélgeté­sen, néhány bíró társaságában különböző vélemények hang­zottak el. Dr. Riczu András a nyíregyházi városi bíróság polgári elnökhelyettese úgy ítéli meg, a talár viselése lé­nyegesen hozzájárul ahhoz, hogy a bíróság megjelenésé­ben is nagyobb tekintélyre te­gyen szert. Bírói függetlenség — A bíró munkáját azonban továbbra is jogszabályismere­te, szakmai felkészültsége mi­nősíti — jegyezte meg dr. Palozsa Béla, a megyei bí­róság polgári kollégiumának vézetője. — A bírósági rend­szerben a pártatlanság, a füg­getlenség biztosítása az egyik legfontosabb szempont. Mindezt senki nem vitatja — csatlakoztak többen ehhez a véleményhez, Dr. Tolnai Erzsébet, a nyíregyházi városi bíróság elnöke szerint az utób­bi időben romlott az állampol­gári fegyelem. Több olyan tárgyalás volt, főleg polgári peres ügyekben, ahol a rend biztosítása ér­dekében igénybe kellett venni a teremőr segítségét. Előfor­dult olyan eset is, hogy a peres fél a bírót egyszerűen „lea­Itélethirdetés talárban ranyoskámozta”. Sok fiatal bíró dolgozik ezen a pályán, ezért a szakmai tudásuk mel­lett pozitív hatást mutat, ha egy üyen, hagyományokat őr­ző ruházatban vezetik a tár­gyalást. A cégbírósági tárgyaláso­kon is a napokban debütáltak a talárba öltözött bírák. Tóthné dr. Juhász Zsuzsanna, a me­gyei bíróság gazdasági kollé­giumának vezetője szerint a talár bevezetése egyértelműen a bírói munka méltóságának emelését jelenti. Talár és felelősség Dr. Horváth Géza, a megyei bíróság büntető kollégiumá­nak vezetője felvetette, hogy a népi ülnökök is viselhetnék a talárt, hiszen a bírói döntésben ők is részt vesznek. Ezt azon­ban nem valószínű, hogy be­vezetik, mivel az ülnöki bírás­kodást az elmúlt időkben szű­kítették, jövőbeni szerepük is tisztázatlan. A talár viselése nem egysze­rűen öltözködési kérdés, ha­nem az igazságszolgáltatás szimbóluma, amely a közép­kori hagyományokra nyúlik vissza. A legmerevebb szabá­lyok az angol bírósági eljárás­ban találhatók, ahol a bírák és a magasabb rangú ügyvédek fekete talárt és fehér parókát hordanak. A fekete színt gyak­ran egészíti ki a vörös vagy lila színű szegély, például Ausztriában. A paróka viselé­se csak a common law orszá­gaiban szokásos, másutt, így Nyugat-Európában a lapos, kerek bírói sapka, a barett ter­jedt el. Vannak olyan országok, ahol ellenzik a talárt. Német­országban például az ellentá­bor arra hivatkozik, hogy az igazságszolgáltatás azokban az országokban is jól működ­het, ahol a talár viselése egyál­talában nem kötelező, mint például Svédországban vagy a legtöbb svájci kantonban. A legtöbben azonban úgy gon­dolják, a talár a felelősség és a bírói magatartás szimbóluma. A talár felöltésével a bíró jel­képesen is magára veszi az ítélkezés felelősségét. Öltözködés és stílus A bírósági dolgozók az idén is részesültek a ruhapénzből, melyet természetesen nem a talár vásárlására költenek (ami egyébként közel 15 ezer fo­rintba kerül). A bírói tekin­télyhez azonban valóban hoz­zátartozik az elegancia is. A világháború előtt például tár­sadalmi elvárás volt, hogy a bíró utcai viseletéhez hozzá­tartozzon a kesztyű és a ke­ménykalap. Egy 1988-as közvélemény­kutatás szerint a női bírók elegánsabbak, sőt néha hival- kodóabbak is, mint férfi kol­légáik. Néhány hölgyre azon­ban az alulöltözöttség a jel­lemző. összeségében a férfiak öltözködése tűnt kiegyensú­lyozottabbnak. A közvéleménykutatók ösz- szefiiggést kerestek az öltöz­ködés és a tárgyalásvezetési stílusa között is. Abból a fel­tevésből indultak ki, hogy vél­hetően azonos tényezők moti­válhatják a bírót a külső meg­jelenésében, illetve a tárgyalás külsőségeinek, elsősorban az alakszerűségnek a megtartásá­ban vagy meg nem tartásában. Minden külsőségektől függet­lenül a bírákra azonban egyre nagyobb teher nehezedik, a polgári peres ügyek száma a nyíregyházi városi bíróságon számottevően növekedett. A büntető ügyek érkezése keve­sebb, de nagyságuknál fogva súlyosabbak a korábbi évek­hez képest. Változott a forgalmi rend Nyíregyháza belvárosában, január elsejétől tilos behaj­tani a Bethlen G. útnak a Posta és a Városháza előtt lévő szakaszára éppúgy, mint a Rákóczi útnak az IMBISZ Grill előtti területére, ahol megszűnt közel 30 parkoló. Közlekedési táblákat is kihelyeztek, s a közterület-felügyelők személye­sen ügyelnek a szabályok betartására. Még csak figyelmeztetnek, de nem árt a nagyobb figyelem, mert hamarosan a büntetés következik! Most már nagyobb (és az intézkedés miatt biztonságosabb) terület áll a gyalogosok, sétálók ren­delkezésére Balázs Attila felvétele Embléma­pályázat Nyíregyháza (KM) — A Magyar Vöröskereszt Ifjú­sági Tanácsa az általa meg­hirdetett embléma-pályá­zat beküldési határidejét — megfelelő pályaművek hi­ányában — 1994. március 31-éig meghosszabbítja. Ügy eletek Sürgős esetekben Nyír­egyházán a Szent István út 16. szánt alatt látják el a be­tegeket. Az ügyeletes gyógyszer­tár a megyeszékhelyen az Inczédy soron kereshető fel. Állatorvosi ügyelet A hét végén dr Ast János (Nyír­egyháza, Sóstói út 19., tele­fon: 317-705) és dr. Sánta János (Nyíregyháza. Ko­dály Zoltán u. 7., telefon; ,318-753) tart állatorvosi ügyeletet. Szekeres Tibor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents