Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-08 / 6. szám
1994. január 8., szojnbat HATTER A galagonyavirágtól a kökényvirágon át a zsurlóig több mint harminc féle vadon termő növény Balogh Géza Nagyhalász (KM) — E csúnya, ködös, esős januárban már csupán azért is érdemes elmenni Nagyhalászba, hogy jobb kedvre derüljön az ember. Pedig az idő itt sem más, mint Nyíregyházán, Kisvárdán, vagy Hajdúböszörményben. Itt is esik, a köd az utcára szorítja a felszálló füstöt, de ha elérjük a halászi főutca derekát, a nyári rét varázsos illatát érezhetjük. A Herbária itteni üzeme valóságos paradicsom e bánatos télben. Menta, bodza, kakukkfű..., ezernyi gyógy-, és fűszernövény ontja az illatát. Még Laskay László üzemvezető is meg-megáll az udvaron, s mélyeket szippant a balzsamos levegőből, pedig ő aztán igazán megszokhatta volna már mindezt, hiszen emberemlékezet óta dolgozik a szakmában. Kincsesbányák a virágzó rétek, mezők A növényekkel nem lehet játszani — Ezzel nem tud betelni az ember — mondja, miközben sorra nyitogatja a raktárakat, s magyarázza, hogy melyik épületben mit tárolnak. Az illat az első, ami megragadja itt az embert, s nyomban utána a rend, a tisztaság. — Ne feledje — figyelmeztet az üzemvezető —, a mi tevékenységünk tulajdonképpen már a gyógyszergyártó folyamat első fázisa. Es a fűszer- növényekkel sem lehet játszani, hiszen ha azt akaijuk, hogy a háziasszonyok továbbra is a mi termékeinket válasszák, akkor nem engedhetünk meg semmi lazítást Nem is olyan régen a Herbá- riának viszonylag könnyű dolga volt, vetélytársak nélkül dolgozhatott, a rendszerváltást követően azonban egyre másra tűntek fel a hasonló profilú káefték, betéti társaságok. Igaz, a Herbária pozícióit megrendíteni nem tudták, de az tény, hogy a piac megoszlott. — Mi a helyzet a külfölddel? — Az ottani lehetőségek is beszűkültek. Olaszországban, Belgiumban, Németországban is kezdenek arra rájönni, hogy érdemes a gyógynövényekkel foglalkozni, a munkanélküliek közül például egyre többen próbálkoznak vele. A halászi üzem fő termék- csoportja a bors- és a fodormenta, a bodzavirág, a vére- hulló fecskefű, ezeket tisztítás, válogatás után a vevő igényei szerint csomagolják, emellett folyik a hagyományos alapfűszerek, s az egyedi teák ki- csomagolása is. Tizenegy féle fűszernövénnyel dolgoznak, mint a majoránna, borsfű, tárkony, zeller, petrezselyem, kakukkfű, ennek jó részét a társüzemektől kapják. Menta minden mennyiségben Természetesen nemcsak feldolgoznak, hanem termeltetnek is. Az ő vonzáskörzetükben a mentának van a legnagyobb hagyománya, de termesztemek többek között mórmályvát, körömvirágot, zsályát, ökörfarkkórót is. A velük szerződésben állók száznyolcvan-százkilencven holdon űzik e mesterséget. Manapság, hogy mind többen hódolnak az egészséges életmódnak, s mind többet olvasni a természetes gyógymódok előnyeiről, a szintetikus gyógyszerek káros hatásairól, sokan szeremének a gyógynövények termesztésébe fogni, hiszen azt hihetik, ez busás hasznot hoz. — A kezdőknek érdemes-e belevágniuk? — kérdezem Laskay Lászlót, miközben a harmadik, vagy negyedik raktár padlását ellenőrizzük már. — Nagyon kockázatos vállalkozás ez — hangzik a felelet. — Kezdjük a lánc utolsó szemével, az értékesítésseL A mi termelőkörünk már adott, újakkal nemigen tudunk szerződést kötni. A bővítés lehetősége kevés, s talán az is érthető, hogy ragaszkodunk a régi partnereinkhez, hiszen ők már olyan termesztési kultúrával rendelkeznek, amit bűn lenne mellőzni. A következő láncszem a megtermelt, betakarított növény kezelése, szárítása. Nagy tömeg esetén már úgynevezett műszárítók beállítására van szükség, de ha belegondolunk a hatvanöt forintos gázolajba...! S még nem is szóltunk a palántázásról, a gondozásról, a betakarításról. Talán elhiszik, hogy jóval több szakértelmet kíván, s jóval nagyobb kockázatot jelent, mint mondjuk a krumpli, vagy a tengeri. Harasztosi Pál felvétele E fenti tények játszanak nagy szerepet abban, hogy a megyében nem tudni olyan vállalkozóról, akinek a gyógynövény-birodalma meghaladná az egy kataszteri holdat, a zöm mindössze száz-kétszáz ölnyi területen gazdálkodik, de az is épp elég gonddal jár. Ám az is igaz, tisztes mellékjövedelmet biztosít. Nem pihennek a felvásárlók Ä kis üzemben, mely tizenhét embernek ad most munkát, jelenleg a tavalyi növények feldolgozása folyik, de az állandó munkatársak mellett természetesen a velük szerződésben álló felvásárlók sem pihennek. Pontosabban szólva: most még viszonylag csendesebb időszakot éínek, hiszen jószerivel csak a fagyöngy átvétele ad munkát. Á bojtoiján- gyökér, a földi bodza gyökere, s a csalángyökér következik majd, ha meg kitavaszodik, kezdődik az igazi hajtás. A galagonyavirágtól a kökényvirágon át a zsurlóig több mint harminc féle vadon termő növényt gyűjtetnek, s vesznek át, és tárolnak a feldolgozásig. Ezernyi zsákban őrzik a tavaszi, s nyári mezők illatát. Ingatlanok Nyíregyháza (KM) — A felszámolás alatt lévő Nyíregyházi Zöldért Rt. megye- székhelyen lévő ingatlanait már értékesítette a felszámolással megbízott Kossuth Holding Rt., nyilatkozta Szarvas Péter, felszámoló megbízottja. A Zöldért vagyontárgyai közül a fehér- gyarmati konzervüzem, a nyírbátori hűtőüzem és az apagyi hűtőüzem vár eladásra. Előbbi kettőre december végéig 1-1 ajánlat érkezett, de mindkettő a tervezettnél alacsonyabb árat ígért, így a felszámoló január 17-ig adott határidőt a vételár módosítására. Az apagyi hűtőüzemben a Zöldért 35 százalékos tulajdonrésze van, mellette még 7 tulajdonost jegyeznek. Ők valamennyien bejelentették a felszámoló megbízottjának, hogy egyikük sem kívánja megvásárolni a 35 százalékos tulajdonrészt.-------------Tárca— j j atalmas hópelyhek tanti coliak az ablak előtt. Álmos, puha volt a délelőtt, amikor egy ismeretlen férfi jött be az osztályba. Álljanak fel azok, akiknek sok testvérük van—mondta. Láttam, hogy G. Zoli feláll — neki is három testvére volt —, hát gondoltam, rám is vonatkozik. Összetereltek bennünket és átkísértek a községházára. Egy terem közepén nagy halom ruha állt. Válasszatok bátran —noszogattak. Én csak álltam. Maflán és tanácstalanul, nyolcévesen. Mígnem egy felnőtt megbökte a vállam: eredj te is! Mentem... A sztori kb. 25 éves. Idővel kimentek a divatból a hasonló adományok, hogy aztán újult erővel támadjanak fel. Ma már sikk adakozni. A gyógyszertárban óriási üvéggömbé, a méteráruboltban cserépmalacba, a templomban perselybe, a koldusnak a kalapjába. Bedobjuk pénzecskénket. Gyűjtünk használt ruhát és kinőtt cipőt, tartós élelmiszert, megunt gyerekjátékot, elolvasott könyveket. Támogatjuk a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat, mozgássérülteket, fogyatékosokat, menekülteket, befizetünk alapítványokra és csekkszámlákra. Windischgrats hercegnő egymilliót osztogatott a Skálában, Zichy grófnő jótékonysági bálokat szervez. Szép, dicséretes és humánus és a keresztényi könyörület és... igen. Csak... Belegondoltak már, hogy mit érezhetnek azok, alak kapják? Örülnek, de... Álltak már Önök sorba egy tál ételért? Aludtak már átmeneti szálláson? Adtak már gyermekükre levetett ruhát? Kértek már kölcsön fizetés előtt? Félek, túlságosan rászokunk. Bedobjuk az aprót, s megnyugszik lelkiismeretünk. Még a piros gombot sem kell megnyomni... Nem kell okokat keresnünk! Nem kell sebeket begyógyítanunk! Nem kell halálos keléseket kivágnunk! Ugye milyen egyszerű? Leadjuk megunt sífelszerelésünk, cserébe megfeledkezhetünk a legégetőbb társadalmi problémákról. ... Mentem. Szállingózó hópihék olvadtak össze maszatos könnyeimmel. A tengerentúli gazdagság naftalinszaga facsarta orromat. Ezen a napon engem megbélyegeztek! Eddig nem tudtam,' hogy szegény vagyok! Es csak bőgtem, bőgtem..., sirattam soktestvéres sorsomat. L etettem a kapott holmit Anya elé, és eldadogtam, hogyan szereztem. Némán rámnézett, felnyalábolta a kupacot, és nem láttam őket többé. Ma sem tudom, hová tüntette... Hruczik Anna Kopott holmi Ha akarom város... Páll Géza \jem tudom másokkal is iV előfordult már, hogy városban járva úgy érezték magukat, mintha falun lennének. Máskor pedig egy- egy takaros faluban úgy vélekedtek, ez nem is falu, hanem város. Ez a kettősség jutott eszembe amikor a közelmúltban falusi ismerősöket kalauzoltam a megye- székhelyen. Néhány, nem is kültelki utcában is jártunk, ahol olyan sártengert dagasztottunk, annyi düledező viskót láttunk, hogy nem győztem szégyenkezni. Nem kell hozzá éles szem, csupán nyitott szem, hogy észrevegyük a kétirányú jelenséget. Ennek egyik pólusa, hogy városaink vélt és valós szépiái szaporodnak. Mintha elkezdődött volna a városok lassú falusiasodása. Ez éppúgy érzékelhető a fővárosban, mint a megyeszékhelyünkön. Kevés a pénz. De falun, nagyközségben is kevés a pénz. Mégis a jelenség másik pólusa azt jelzi, az út, víz, gáz, szennyvízhálózat, kereskedelem, közlekedés, kultúra fejlesztésének üteme hihetetlenül felgyorsult. Úgy tűnik olyan anyagi és szellemi energiák szabadultak fel az utóbbi években, amelyeket évtizedekig az erőszakolt városcentrikus nézőpont háttérbe szorított, s amelyek nem szűntek meg, csak szunnyadtak. Ezért szaporodnak megyénkben is a városi címet viselő települések, amelyek többsége minden bizonnyal megérdemli ezt a minősítést. Am úgy tűnik, néhány nagyközségünk inkább az urbanizációs divatnak, a jó szándékú, de kissé elhamarkodott döntésnek köszönheti várossá nyilvánítását. Szembe kell néznünk szűkebb pátriánkban is az örvendetes világjelenséggel, amelynek lényege, hogy világszerte növekszik a meghitt, áttekinthetőbb, emberibb körülményeket nyújtó kistelepülések vonzása, ázsiója. Ez a folyamat nálunk is érzékelhetővé vált, aminek joggal örülhetünk. Csak a nagy öröm ne vezessen bennünket ahhoz, hogy gyors ütemben, a városra jellemző minden fontos ismérv megléte nélkül, máról — holnapra kicseréljük a helységnévtáblákat. S kiírjuk az anekdotából ismert módon, a település névtáblája alá: ez a falu város... Tavaszra készül a nagykállói Kállkontex Rt. Képűn* kőn blézereket varrnak amerikai exportra Harasztos! Pál felvétele wMmmmM mmm WfflM % I mai H * ** i s , 11888888% m $ m * SBrai üss? Kommentár ____________________ Áruházlánc Máthé Csaba j j árom-négy éve több- i7 nyíre szapulták a naponta nyíló palackos üzleteket. Az ellenérzés elsősorban abból fakadt, hogy sokan minikocsmáknak titulálták ezeket a boltokat, ahol az eddiginél is olcsóbban be lehet rúgni. Ahogy telt az idő, ezek a hangok lecsendesedtek, hiszen a palackosoknak a nagyobb része mini élelmiszer- bolttá alakult át. Éppen abban az időben, amikor a jelentős áruházlánccal rendelkező cégek egy része megrogyott, finanszírozási gondok miatt képtelen volt ugyanolyan színvonalon ellátni bolthálózatát, mint korábban. A nagy osztódás után most következhetne a kis élelmiszerboltok üzletlánccá alakítása. Mindezt a piaci verseny is diktálja, hiszen ezek az egyesülések olcsóbb árakkal és nagyobb választékkal jelenhetnének még. Azt gondolom nem kell hangsúlyozni, hogy a gyártók sokkal nagyobb engedményt adnak egy 10-15 boltot tömörítő áruházláncnak, mint mondjuk egy palackos élelmiszer- üzletnek. A fizetési biztonság még feljebb srófolhatja a kedvezmény mértékét. Mindehhez a példát a budapesti CB A Egyesület szolgáltatja, amely a hírek szerint az első hazai tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi üzletlánc. Ők először 17 üzlethez szükséges áru szállítási feltételeiről tárgyaltak, és olyan kedvezményeket kaptak, amire saját maguk sem számítottak. A vevő oldaláról nézve manapság az az 1-2 forint is számít, az 5-10 forintos megtakarításnál a vásárlók nagy többsége pedig szinte mennyben érzi magát. Tehát mindkét oldalról nézve érdemes belevágni egy ilyen kezdeményezésbe. Az induláskor két dolog a legfontosabb: a tagok egymás közötti bizalma és a pénzügyi biztonság. Zsákokban a mezők illata Nézőpont) Kelet-Magyarország 3
