Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

Már két tűzoltó is meghalt Ausztráliában a napok óta tomboló bozóttüzekben. Nagyon sok embert telepítettek ki az érintett Sidneytői délre eső területekről. A szörfözők is szedik sátorfájukat kedvenc partszakaszaikon Kockázatok és jelképek Clinton útja a legfontosabb diplomáciai missziónak bizonyulhat a hidegháborús korszak után (MTI-Panoráma) — A hír- magyarázók hajlamosak túl­zásokba esni egy-egy államfői látogatás minősítésénél, különösen ha a repülőgépre szálló utas a világ első számú hatalmának rendkívüli jog­körökkel felruházott elnöke. Ám amire most Bili Clinton vállalkozik, megérdemli a sorsdöntő jelzőt: kilencnapos európai útja a nemzetközi sta­bilitás új feltételrendszerének megalapozása szempontjából a legfontosabb diplomáciai missziónak bizonyulhat a hidegháborús korszak lezárul­ta után. Brüsszeli, prágai és moszkvai tárgyalásainak ered­ménye éppúgy lehet üdvözítő­én megnyugtató a szemmel láthatóan önmaga rendezett­ségét kereső világ számára, mint végzetesen lehangoló, ha a rendező erő szerepére igényt tartó — igaz, időnként önérté­kelésében megbicsakló — nagyhatalom küldötte ünnepé­lyes magaslatokban szárnyaló, de az ismétlésektől lassan el­csépeltté vált jelképeknél kézzelfoghatóbb látomást nem lesz képes hallgatósága elé tárni a jövőről. A kockázatok tehát óriásiak, mint ahogy a feladat is egész embert kíván. Bili Clintonnak úgy kell eloszlatnia a közép­európai országok félelmeit, hogy biztonsági érzetük meg­erősítésével ne vadítsa meg teljéén a medvekarmaikat fel­villantó orosz nacionalistákat, veszélyesen leszűkítve annak a Borisz Jelcinnek a politikai mozgásterét, akinek hatalmon maradásától — legalábbis belátható ideig — az orosz re­formfolyamat sorsa függ. Ha csalódást okoz az előbbiek­nek, külpolitikai doktrínájá­nak kulcseleme, a kommuniz­mus feltartóztatása helyébe léptetett célkitűzés, a demok­rácia kiterjesztése szenvedhet (morálisan talán helyrehoz­hatatlan) csorbát. Ha meg az utóbbinál számítja el magát, egész társadalmi-gazdasági programjának külső feltétel- rendszerét veszélyeztetheti: márpedig Bili Clinton Ameri­ka megújhodására tette fel el­nökségét. S természetesen egyáltalán nem mellékes az sem, hogy a transzatlanti kapcsolatok ten­gelyét alkotó NATO milyen szerepet szán saját magának az új világrendben, már ha egyál­talán képes a mindenki egyet­értésével találkozó megújulás­ra. Az üdítően fiatal, ámde a külpolitikai útvesztők finom hajtűkanyaraiban még járatlan elnöknek ajánlatos volna meg­nyugtatnia országa hagyomá­nyos barátait, hogy bizonyos súlyponteltolódások ellenére az Egyesült Államok továbbra is jó szövetséges marad a szá­mukra, még akkor is, ha a gaz­dasági önérdek Ázsia és Latin- Amerika irányába hajtja. De az euro-atlanti intéz­ményrendszer erősítésének hangsúlyozása közben — megint csak a kiegyensúlyozó akrobatika! — valószínűleg elkerülhetetlen lesz az azzal való közös szembesülés, hogy még ha Washington vállalja is a kormány kezelését, jó volna, ha nem csupa potyautast kel­lene szállítania: vagyis fordít­sanak nagyobb gondot háza- tájuk rendbentartására az eu­rópaiak (lásd: Bosznia), Ame­rikának is megvannak a saját bajai. — Bili Clinton elődei a NATO-ban látták annak el­sődleges eszközét, hogy rög­zítsék Amerika meghatározó helyét Európa politikai és gaz­dasági ügyeiben. Brüsszelben az elnöknek most számot kell adnia arról, hogy miként kép­zeli el ezt a vezető szerepet a hidegháború utáni állapotok közepette, vagy legalábbis il­lene alternatívát felvázolnia, ha Washington az új idők sze­leként végül is úgy dönt, hogy már nem kíván annyi fele­lősséget magára vállalni. A sok tétova és visszakozó meg­nyilatkozás után elérkezett a nyílt beszéd ideje, még ha az tekintélyveszteséggel és kese­rű szájízzel fog is járni — írta a neves amerikai kommentá­tor, Jim Hoagland. Furcsa ellentmondásnak tűnhet, de a NATO-t senki sem akarja eltemetni, noha voltaképpen megszűnt az a ka­tonai szembenállás, amely életre hívta. De ha nem te­metik, akkor meg milyten sor­sot szánnak neki? Amerikai források szerint a szövetség új küldetése a „stabilitás és biz­tonság kivetítése Kelet felé”. Stabilitás, biztonság, amikor Boszniában két év elteltével is halomra ölik az embereket? Kétségkívül a NATO-csúcs- nak nem lehet feladata a dél­szláv válság megoldása, ám lehetséges-e úgy beszélni a szép és fényes jövőről, hogy közben a koponyákban ott sajog az új világrend rémséges kudarca? Nyilvánvalóan nem lehet megkerülni ezeket a kérdése­ket, mint ahogyan azt sem, hogy milyen csomagot visz Prágába az amerikai elnök. Ha helytállóaknak bizonyulnak a sokat sejtető lapértesülések és az ilyenkor szokásos kiszi­várogtatások, Washington le- cövekelte magát „a partnerség a * békéért” viszonynál. Ám nem mindegy, hogy a gyakor­latban mit takar a koncepció. — A kezdeményezés szép­sége tulajdonképpen abban rejlik, hogy a koncepció olyan, mint egy képkeret: vásznára azt festhetünk később, amit csak akarunk. Gamszahurdia öngyilkos lett Moszkva (MTI) — Zviad Gamszahurdia, Grúzia első szabadon választott elnöke ön­kezével vetett véget életének. Ezt szerdán közölte az Interfax hírügynökséggel a politikus özvegye. Manana Gamszahur­dia elmondta, hogy férje de­cember 31-én, egy nyugat- grúziai településen követett el öngyilkosságot, miután azt körülzárták fegyveres ellen­felei. A politikus halálának kö­rülményeiről további részletek egyelőre nem ismertek. Az özvegy azt állította, hogy a hatóságok igyekeztek eltitkol­ni a politikus halálhírét. Zviad Gamszahurdia az utóbbi négy évben megha­tározó alakja volt a grúz poli­tikának. Az ötvenöt éves ko­rában elhunyt nyelvész, az is­mert grúz író, Konsztantin Gamszahurdia fia, a grúz füg­getlenségi mozgalom vezér­alakjaként került hatalomra. Zviad Gamszahurdia naciona­lista tevékenység miatt egyéb­ként megjárta a börtönt, mi­után egy szovjet bíróság há­rom évre ítélte 1978-ban. A nyugat-grúziai szárma­zású politikust azután válasz­tották elnökké, hogy a tbiliszi parlament 1991. április 9-én kikiáltotta a köztársaság füg­getlenségét. A törvényhozók közfelkiáltással választották elnökké Gamszahurdiát, s hatalmát megerősítették a néhány hónappal később tar­tott választásokon is. A nacionalista politikus hi­vatali ideje alatt Grúzia súlyos gazdasági és belpolitikai vál­ságba került, s elszigetelődött. Gamszahurdiát ellenzéke ép­pen két éve döntötte meg, s a politikus a Csecsenföl- dön, Gróznijban talált mene­déket. Nyugat-grúziai fegyveres híveinek élén azóta több kísér­letet is tett a hatalomba való visszatérésre, miután törvé­nyes elnöknek tekintette magát. Legutóbb ősszel indított tá­madást a száműzött elnök a megdöntése után az országba hívott Eduard Sevardnadze je­lenlegi államfő ellen, de több mint két hónapos, váltakozó sikerrel folytatott harcok után a kormánycsapatok vissza­verték a támadást, s megfu­tamították, majd szétszórták a volt elnök erőit. Azóta tömegesen adták meg magukat a száműzött elnök neve után elkeresztelt „zvia- disták” s Gamszahurdia lénye­gében a múlt év végére el­szigetelődött. Kárpátalja: csak világútlevéllel Ungvár (MTI) — A csapi határátkelőn már helyreállt a múlt év végén ideiglenesen felfüggesztett személyforga­lom, de most újabb korlátok gátolják az utasokat. A kárpát­aljai megyei útlevélosztály ugyanis egyik papról a má­sikra bejelentette: csak azok utazhatnak külföldre, akik már világútlevéllel rendelkeznek, vagyis bekerült az útlevelükbe az ezt erősítő bélyegző. A ren­delkezés azokra is vonatkozik, akik szolgálati céllal utaznak külföldre. A határon kialakult bonyo­dalmak miatt — hiszen sokan nem tudtak visszautazni Ma­gyarországra a diákok és ott dolgozók közül — a rendel­kezést szerdán ideiglenesen felfüggesztették, vagyis a kor­látozás csak később lép életbe. Az ügy sokak számára oko­zott kellemetlen meglepetést, illetve gondot, hiszen koráb­ban azt hangoztatták az illeté­kesek, hogy nem kell sietni a „világ minden országába ér­vényes” bélyegző beütésével, a régi útlevelekkel addig lehet külföldre utazni, amíg az ér­vényes. Eddig is egy-két napot kellett várni, amíg a közön­séges útlevélből világútlevél lett, de ezentúl bizonyára még hosszabb lesz a várakozás. Ráadásul nem is olcsó mu­latság a világútlevél kiváltása, hiszen több mint 200 ezer kuponba kerül, ami sokak számára egy havi fizetést je­lent. Forró drót Washingtonban Washington (MTI) — Les Aspin amerikai és Pavel Gracsov orosz védelmi mi­niszter szerdán felavatta a két főváros között létesített új forródrótot, amely köz­vetlenül hivatali irodáikat köti össze. Ez már a harmadik lehall­gatásmentes érintkezési csa­torna Washington és Moszk­va között: a két elnöki hi­vatal között telefonos forró­drót működik, a védelmi mi­nisztériumokat pedig telex­vonal kapcsolja össze. A most felavatott csatorna műholdas összeköttetést te­remt a vonal „biztonságá­ról” a készülékekbe beépí­tett különleges zavaró be­rendezések gondoskodnak. Les Aspin, aki hamaroan visszavonul, a Grascsovval folytatott beszélgetésen megjegyezte, hogy az újabb érintkezési csatorna a két hadsereg egyre bővülő együttműködését jelképe­zi. A két miniszter véleményt cserélt a NATO közelgő csúcsértekezletéről, illetve a békepartnerség koncepció­járól — ám stílszerűen már a nyilvánosság kizárásával. Több mint kétszázezer márkás telefonszámla Majna-Frankfurt (MTI) — Ahhoz, hogy valaki nor­mál telefonbeszélgetésekért több mint 230 ezer német márkás telefonszámlát kap­jon, a beszélőnek megszakí­tás nélkül 51 napon át kel­lene csevegnie Ausztráliá­val, a Fidzsi-szigetekkel vagy a világ más távoli pont­jával — ami lehetetlen a számlázási időszak egy hó­napja alatt. Xz alapdíj és a rögzített tíz hívási egység helyett közel egymillió egységet kellett volna eltelefonálnia annak a 71 éves schweinfurti nyugdíjas hölgynek, aki 230 003,79 márkás telefon- számlát kapott. A legdrá­gább tarifával számolva ez több mint négymillió má­sodpercig vagy éppen 51 napig tartó beszélgetésre lenne elegendő. A kedvezményes, éjszakai tarifát véve alapul az idős asszony ezért a pénzért akár élete végéig is fecseghetett volna a távbeszélőn" Ezt a díjtételt figyelembe véve a német hölgy mintegy 23 évig tartó beszélgetést egyenlíthetett volna ki a számlával — írja a dpa. Megvádolták a japán kormányfőt Tokió (MTI) — Az egyik japán ellenzéki képviselő azzal vádolta meg Hoszoka- va Morihiro japán kormány­főt, hogy nagy összegekkel vesztegette meg két évvel ezelőtt a Liberális Demokra­ta Párt (LDP) tagjait, mert kormányzóvá akart előlépni. Ezúttal a kommunista párt egyik képviselője hozako­dott elő a kormányfő elleni váddal. Azt mondotta, hogy Hoszokava egy 1992-ben felvett, hozzávetőleg 100 millió forint értékű hitelből vesztegette meg az LDP Ku­mamoto körzeti tagjait. Annak idején Hoszokava e párt tagjaként pályázott a kumamotoi kormányzói posztra és ehhez meg kellett szereznie a kormányzóság helyi vezetőjének támoga­tását. Udo Maszaharu képviselő szerdán, a szenátus politikai reformbizottságának vitáján vádolta meg Hoszokavát, aki — mint ezt már koráb­ban is megtette — elismerte, hogy 100 milliós hitelt vett fel a más megvesztegetési ügyben is szereplő Szagava Kjubin cégtől, de a pénzt la­kásvásárlásra használta föl. — A hitelt egy évvel a kor­mányzósági választások előtt vettem föl, így annak a választásokhoz semmi köze nem volt — mondta Hoszo­kava. Csaknem hétezren vetélkedtek Japánban a döntői bejutásért a hagyományos újévi ecsetiróverseny- ben. A résztvevők kora héttől hetvenévesig, fej­pántjuk felirata, ha valaki véletlenül nem tudna ja­pánul: győzelem AP-felvéteie* túl a megyén 11

Next

/
Thumbnails
Contents