Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
Már két tűzoltó is meghalt Ausztráliában a napok óta tomboló bozóttüzekben. Nagyon sok embert telepítettek ki az érintett Sidneytői délre eső területekről. A szörfözők is szedik sátorfájukat kedvenc partszakaszaikon Kockázatok és jelképek Clinton útja a legfontosabb diplomáciai missziónak bizonyulhat a hidegháborús korszak után (MTI-Panoráma) — A hír- magyarázók hajlamosak túlzásokba esni egy-egy államfői látogatás minősítésénél, különösen ha a repülőgépre szálló utas a világ első számú hatalmának rendkívüli jogkörökkel felruházott elnöke. Ám amire most Bili Clinton vállalkozik, megérdemli a sorsdöntő jelzőt: kilencnapos európai útja a nemzetközi stabilitás új feltételrendszerének megalapozása szempontjából a legfontosabb diplomáciai missziónak bizonyulhat a hidegháborús korszak lezárulta után. Brüsszeli, prágai és moszkvai tárgyalásainak eredménye éppúgy lehet üdvözítőén megnyugtató a szemmel láthatóan önmaga rendezettségét kereső világ számára, mint végzetesen lehangoló, ha a rendező erő szerepére igényt tartó — igaz, időnként önértékelésében megbicsakló — nagyhatalom küldötte ünnepélyes magaslatokban szárnyaló, de az ismétlésektől lassan elcsépeltté vált jelképeknél kézzelfoghatóbb látomást nem lesz képes hallgatósága elé tárni a jövőről. A kockázatok tehát óriásiak, mint ahogy a feladat is egész embert kíván. Bili Clintonnak úgy kell eloszlatnia a középeurópai országok félelmeit, hogy biztonsági érzetük megerősítésével ne vadítsa meg teljéén a medvekarmaikat felvillantó orosz nacionalistákat, veszélyesen leszűkítve annak a Borisz Jelcinnek a politikai mozgásterét, akinek hatalmon maradásától — legalábbis belátható ideig — az orosz reformfolyamat sorsa függ. Ha csalódást okoz az előbbieknek, külpolitikai doktrínájának kulcseleme, a kommunizmus feltartóztatása helyébe léptetett célkitűzés, a demokrácia kiterjesztése szenvedhet (morálisan talán helyrehozhatatlan) csorbát. Ha meg az utóbbinál számítja el magát, egész társadalmi-gazdasági programjának külső feltétel- rendszerét veszélyeztetheti: márpedig Bili Clinton Amerika megújhodására tette fel elnökségét. S természetesen egyáltalán nem mellékes az sem, hogy a transzatlanti kapcsolatok tengelyét alkotó NATO milyen szerepet szán saját magának az új világrendben, már ha egyáltalán képes a mindenki egyetértésével találkozó megújulásra. Az üdítően fiatal, ámde a külpolitikai útvesztők finom hajtűkanyaraiban még járatlan elnöknek ajánlatos volna megnyugtatnia országa hagyományos barátait, hogy bizonyos súlyponteltolódások ellenére az Egyesült Államok továbbra is jó szövetséges marad a számukra, még akkor is, ha a gazdasági önérdek Ázsia és Latin- Amerika irányába hajtja. De az euro-atlanti intézményrendszer erősítésének hangsúlyozása közben — megint csak a kiegyensúlyozó akrobatika! — valószínűleg elkerülhetetlen lesz az azzal való közös szembesülés, hogy még ha Washington vállalja is a kormány kezelését, jó volna, ha nem csupa potyautast kellene szállítania: vagyis fordítsanak nagyobb gondot háza- tájuk rendbentartására az európaiak (lásd: Bosznia), Amerikának is megvannak a saját bajai. — Bili Clinton elődei a NATO-ban látták annak elsődleges eszközét, hogy rögzítsék Amerika meghatározó helyét Európa politikai és gazdasági ügyeiben. Brüsszelben az elnöknek most számot kell adnia arról, hogy miként képzeli el ezt a vezető szerepet a hidegháború utáni állapotok közepette, vagy legalábbis illene alternatívát felvázolnia, ha Washington az új idők szeleként végül is úgy dönt, hogy már nem kíván annyi felelősséget magára vállalni. A sok tétova és visszakozó megnyilatkozás után elérkezett a nyílt beszéd ideje, még ha az tekintélyveszteséggel és keserű szájízzel fog is járni — írta a neves amerikai kommentátor, Jim Hoagland. Furcsa ellentmondásnak tűnhet, de a NATO-t senki sem akarja eltemetni, noha voltaképpen megszűnt az a katonai szembenállás, amely életre hívta. De ha nem temetik, akkor meg milyten sorsot szánnak neki? Amerikai források szerint a szövetség új küldetése a „stabilitás és biztonság kivetítése Kelet felé”. Stabilitás, biztonság, amikor Boszniában két év elteltével is halomra ölik az embereket? Kétségkívül a NATO-csúcs- nak nem lehet feladata a délszláv válság megoldása, ám lehetséges-e úgy beszélni a szép és fényes jövőről, hogy közben a koponyákban ott sajog az új világrend rémséges kudarca? Nyilvánvalóan nem lehet megkerülni ezeket a kérdéseket, mint ahogyan azt sem, hogy milyen csomagot visz Prágába az amerikai elnök. Ha helytállóaknak bizonyulnak a sokat sejtető lapértesülések és az ilyenkor szokásos kiszivárogtatások, Washington le- cövekelte magát „a partnerség a * békéért” viszonynál. Ám nem mindegy, hogy a gyakorlatban mit takar a koncepció. — A kezdeményezés szépsége tulajdonképpen abban rejlik, hogy a koncepció olyan, mint egy képkeret: vásznára azt festhetünk később, amit csak akarunk. Gamszahurdia öngyilkos lett Moszkva (MTI) — Zviad Gamszahurdia, Grúzia első szabadon választott elnöke önkezével vetett véget életének. Ezt szerdán közölte az Interfax hírügynökséggel a politikus özvegye. Manana Gamszahurdia elmondta, hogy férje december 31-én, egy nyugat- grúziai településen követett el öngyilkosságot, miután azt körülzárták fegyveres ellenfelei. A politikus halálának körülményeiről további részletek egyelőre nem ismertek. Az özvegy azt állította, hogy a hatóságok igyekeztek eltitkolni a politikus halálhírét. Zviad Gamszahurdia az utóbbi négy évben meghatározó alakja volt a grúz politikának. Az ötvenöt éves korában elhunyt nyelvész, az ismert grúz író, Konsztantin Gamszahurdia fia, a grúz függetlenségi mozgalom vezéralakjaként került hatalomra. Zviad Gamszahurdia nacionalista tevékenység miatt egyébként megjárta a börtönt, miután egy szovjet bíróság három évre ítélte 1978-ban. A nyugat-grúziai származású politikust azután választották elnökké, hogy a tbiliszi parlament 1991. április 9-én kikiáltotta a köztársaság függetlenségét. A törvényhozók közfelkiáltással választották elnökké Gamszahurdiát, s hatalmát megerősítették a néhány hónappal később tartott választásokon is. A nacionalista politikus hivatali ideje alatt Grúzia súlyos gazdasági és belpolitikai válságba került, s elszigetelődött. Gamszahurdiát ellenzéke éppen két éve döntötte meg, s a politikus a Csecsenföl- dön, Gróznijban talált menedéket. Nyugat-grúziai fegyveres híveinek élén azóta több kísérletet is tett a hatalomba való visszatérésre, miután törvényes elnöknek tekintette magát. Legutóbb ősszel indított támadást a száműzött elnök a megdöntése után az országba hívott Eduard Sevardnadze jelenlegi államfő ellen, de több mint két hónapos, váltakozó sikerrel folytatott harcok után a kormánycsapatok visszaverték a támadást, s megfutamították, majd szétszórták a volt elnök erőit. Azóta tömegesen adták meg magukat a száműzött elnök neve után elkeresztelt „zvia- disták” s Gamszahurdia lényegében a múlt év végére elszigetelődött. Kárpátalja: csak világútlevéllel Ungvár (MTI) — A csapi határátkelőn már helyreállt a múlt év végén ideiglenesen felfüggesztett személyforgalom, de most újabb korlátok gátolják az utasokat. A kárpátaljai megyei útlevélosztály ugyanis egyik papról a másikra bejelentette: csak azok utazhatnak külföldre, akik már világútlevéllel rendelkeznek, vagyis bekerült az útlevelükbe az ezt erősítő bélyegző. A rendelkezés azokra is vonatkozik, akik szolgálati céllal utaznak külföldre. A határon kialakult bonyodalmak miatt — hiszen sokan nem tudtak visszautazni Magyarországra a diákok és ott dolgozók közül — a rendelkezést szerdán ideiglenesen felfüggesztették, vagyis a korlátozás csak később lép életbe. Az ügy sokak számára okozott kellemetlen meglepetést, illetve gondot, hiszen korábban azt hangoztatták az illetékesek, hogy nem kell sietni a „világ minden országába érvényes” bélyegző beütésével, a régi útlevelekkel addig lehet külföldre utazni, amíg az érvényes. Eddig is egy-két napot kellett várni, amíg a közönséges útlevélből világútlevél lett, de ezentúl bizonyára még hosszabb lesz a várakozás. Ráadásul nem is olcsó mulatság a világútlevél kiváltása, hiszen több mint 200 ezer kuponba kerül, ami sokak számára egy havi fizetést jelent. Forró drót Washingtonban Washington (MTI) — Les Aspin amerikai és Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter szerdán felavatta a két főváros között létesített új forródrótot, amely közvetlenül hivatali irodáikat köti össze. Ez már a harmadik lehallgatásmentes érintkezési csatorna Washington és Moszkva között: a két elnöki hivatal között telefonos forródrót működik, a védelmi minisztériumokat pedig telexvonal kapcsolja össze. A most felavatott csatorna műholdas összeköttetést teremt a vonal „biztonságáról” a készülékekbe beépített különleges zavaró berendezések gondoskodnak. Les Aspin, aki hamaroan visszavonul, a Grascsovval folytatott beszélgetésen megjegyezte, hogy az újabb érintkezési csatorna a két hadsereg egyre bővülő együttműködését jelképezi. A két miniszter véleményt cserélt a NATO közelgő csúcsértekezletéről, illetve a békepartnerség koncepciójáról — ám stílszerűen már a nyilvánosság kizárásával. Több mint kétszázezer márkás telefonszámla Majna-Frankfurt (MTI) — Ahhoz, hogy valaki normál telefonbeszélgetésekért több mint 230 ezer német márkás telefonszámlát kapjon, a beszélőnek megszakítás nélkül 51 napon át kellene csevegnie Ausztráliával, a Fidzsi-szigetekkel vagy a világ más távoli pontjával — ami lehetetlen a számlázási időszak egy hónapja alatt. Xz alapdíj és a rögzített tíz hívási egység helyett közel egymillió egységet kellett volna eltelefonálnia annak a 71 éves schweinfurti nyugdíjas hölgynek, aki 230 003,79 márkás telefon- számlát kapott. A legdrágább tarifával számolva ez több mint négymillió másodpercig vagy éppen 51 napig tartó beszélgetésre lenne elegendő. A kedvezményes, éjszakai tarifát véve alapul az idős asszony ezért a pénzért akár élete végéig is fecseghetett volna a távbeszélőn" Ezt a díjtételt figyelembe véve a német hölgy mintegy 23 évig tartó beszélgetést egyenlíthetett volna ki a számlával — írja a dpa. Megvádolták a japán kormányfőt Tokió (MTI) — Az egyik japán ellenzéki képviselő azzal vádolta meg Hoszoka- va Morihiro japán kormányfőt, hogy nagy összegekkel vesztegette meg két évvel ezelőtt a Liberális Demokrata Párt (LDP) tagjait, mert kormányzóvá akart előlépni. Ezúttal a kommunista párt egyik képviselője hozakodott elő a kormányfő elleni váddal. Azt mondotta, hogy Hoszokava egy 1992-ben felvett, hozzávetőleg 100 millió forint értékű hitelből vesztegette meg az LDP Kumamoto körzeti tagjait. Annak idején Hoszokava e párt tagjaként pályázott a kumamotoi kormányzói posztra és ehhez meg kellett szereznie a kormányzóság helyi vezetőjének támogatását. Udo Maszaharu képviselő szerdán, a szenátus politikai reformbizottságának vitáján vádolta meg Hoszokavát, aki — mint ezt már korábban is megtette — elismerte, hogy 100 milliós hitelt vett fel a más megvesztegetési ügyben is szereplő Szagava Kjubin cégtől, de a pénzt lakásvásárlásra használta föl. — A hitelt egy évvel a kormányzósági választások előtt vettem föl, így annak a választásokhoz semmi köze nem volt — mondta Hoszokava. Csaknem hétezren vetélkedtek Japánban a döntői bejutásért a hagyományos újévi ecsetiróverseny- ben. A résztvevők kora héttől hetvenévesig, fejpántjuk felirata, ha valaki véletlenül nem tudna japánul: győzelem AP-felvéteie* túl a megyén 11
